Grgorszg turizmusfldrajza Dr Mez Ferenc Egyetemi docens Igazgathelyettes

Görögország turizmusföldrajza Dr. Mező Ferenc Egyetemi docens Igazgatóhelyettes

Az ország neve: Görög Köztársaság Területe: 132 000 km 2 Népessége 38: 11 030 000 f Népsűrűsége: 83 f/km 2 Egy főre jutó GDP 39: 15 000 euro Főváros: Athén Hivatalos nyelv: görög (újgörög) Nemzeti pénze: euro Államformája: parlamentáris-demokratikus köztársaság Nagyobb városok: Athén, Szaloniki, Pireusz, Patrasz Fekvése: Délkelet-Európa Kiterjedése: észak-déli irányban 750 km, keletnyugati irányban 900 km Legmagasabb pontja: Olimposz (2 917 m) Leghosszabb folyói: Aliakmon Legnagyobb tavai: Limini Vegorritisz Éghajlata: mediterrán, kontinentális Nemzetközi szervezetekben viselt tagság: ENSZ, NATO, OECD, GATT, EU, Európa Tanács, Balkáni paktum EU-tagság kezdete: 1981 Első oldal: őrségváltás, É-Göro. Tengerpart Athos hegyi kolostor Ezen az oldalon Olympos hegység vízesés, alul Kós sziget ókor orvosi kp.

Görögország nemzetiségei

A Délkelet-Európában fekv ország a Balkán-félsziget déli részét foglalja el. Északon Albániával, Macedóniával, Bulgáriával és Törökországgal határos; nyugaton, délen és keleten a Földközi-tenger jelenti a természetes határát. Az ország területéből kb. 25 ezer km 2 -t tesznek ki a szigetek, melyek az Égeitengerben és a Jón-tengerben helyezkednek el. A félsziget szerves része az Eurázsiai hegységrendszernek, melynek felgyűrődése és végső kialakulása ma sem fejeződött be. Az ország jelents részét hegyláncok borítják. A hegységek láncolatában négy alapvetően más felépítés sávot különíthetünk el. A félsziget közepén húzódik a Pindosz hegylánca (Keleti-Pindosz), mely a legnagyobb tömeg hegység. Csúcsai a 2200 -2600 m-t is elérik. Északon a Dinári-hegységrendszerhez csatlakozik. Dél felé a Pindosz kiszélesedik (Déli-Pindosz), és a Peloponnészosz-félsziget legnagyobb része ennek az övezetnek a kőzettömegeiből épül fel. Az övezet leggyakoribb kőzetét a krétakori mészkő alkotja. Ettől az övezettől nyugatra a Jón-tenger partján fekvő sávot fiatalabb kőzetek alkotják, melyek a Pindosz vonulatának külső övezetét jelentik (Nyugati-Pindosz). (Ide tatoznak a Jón-tengeri szigetek. ) Kréta szigete a Pindoszi övezet folytatása. Az ország keleti felét, északkeleti részét idősebb kristályos kőzetek építik fel. Itt található a Makedónmasszívum, és itt emelkedik az ország legmagasabb hegye, az Olimposz (2 917 m). Az ősi kőzetekből felépül hegységet törések mentén medencék, árkok szabdalják darabokra. Ebbe az övezetbe tartozik Attika félszigete, régi híres márványbányáival, s ennek a vonulatnak elsüllyedt darabkái alkotják a Kikládok és az Északi Szporádok építőanyagát is. Trákiára a Rodope-hegység nyúlványai jellemzek. A Thesszáliai-medencéket hegyvonulatok határolják.

A Thesszaloniki öbölbe észak felől a Vardar övezet üledékes kőzetekből álló része nyúlik. A Peloponnészoszi-félsziget fiatalabb képződményeinek bizonyítékai azok a jégkorszakban keletkezett hullámveréses bemaródások, amelyek ma 300 m-rel a tengerszint felett figyelhetők meg. Ezen kéregmozgások jelenkori megnyilvánulásai a gyakori földrengések. Jón-tengeri szigetei a Dinaridák küls övezetének tenger alá süllyedt hegyláncai, s így Korfu, Lefkasz vagy Kefallinia tulajdonképpen az egykori legmagasabb gerinceket jelentik. Zakinthosz mészkőláncai már alacsonyabbak. Szantorini egy óriási vulkánkitörés emlékét őrzi, a kaldera is jól látszik, a krétai kultúra végét jelentette (jobbra) Krétai táj (balra) Görögországban nincsenek nagyobb folyók, mivel hiányoznak a völgyrendszerek. Csupán a tengerre nyíló zsákszer völgyeket találunk, melyekben rövid folyók futnak a tenger felé. Fő folyója a Piniosz, mely a Thesszáliai-medencét szeli át. A Thesszaloniki-öbölbe igyekvő Axiosz vize Macedóniából érkezik (ott Vardar a neve). A leghosszabb folyója az Aliakmon. A folyók általában alig hajózhatóak, hirtelen áradnak, nagy melegben, nyáron csaknem teljesen kiszáradnak. Vannak kivételek: louthraki_vizeses (középen)Mészkővidékei igen szegények felszíni vízfolyásokban, a patakok búvópatakokként a föld alatt haladnak. A jól oldódó mészkőben a víz munkájának eredményeként számos barlang jött létre.

A partvidék éghajlata mediterrán, forró száraz nyarakkal, enyhe telekkel. A kontinens belseje felé haladva a zárt medencékben az éghajlat szárazföldi jellegűvé válik, nő a tél és a nyár közötti hő ingás mértéke. A csapadék mennyisége kelet felé fokozatosan csökken tendenciát mutat. Görögországban nagy a szárazság, klímaváltozás, erdőtűz (lent) Az ország természetes növénytakarója az emberi beavatkozás miatt megritkult. A hegységek erdőségeit hajóépítés céljából már régen nagy területen kiirtották. Az erózió lemosta az amúgy is silány (terra rossa) termőtalajt, ami megnehezíti az újratelepítést (machiak, lent). A mediterrán területek jellemző növénye az olajfa, a pínea, az aleppófenyő, a ciprus, valamint az örökzöld keménylombú fajták: babér, pisztácia, szentjánoskenyér. 1000 m felett gesztenyefák, szilek, tölgyek, platánok alkotják a vegetációt. A hegyvidéki erdőkben fenyőfélék (fekete-, aleppófenyő) a jellemzek, és az erdőhatár fölött az alpesi legelő.

Kr. e. 2000 -ben északkeletről több hullámban érkeztek ide indogermán törzsek. A később görögöknek elnevezett hódítók leigázták az őslakosságot, és erős várakat építettek (Mükéné, athéni Akropolisz). Az akhájok által létrehozott mükénéi kultúra fejlett világról tanúskodott. (Kr. e. 1600 -tól). Majd a dór és ión törzsek megsemmisítve ezt a kultúrát, birtokba vették e területet. Kr. e. VIII. században létrejött a Hellén kultúra, melyet a görög írás és az Olimpiai játékok (Kr. e. 776) fémjeleznek. A görög települések városállammá (polis) fejlődtek. Kialakult a hierarchikus társadalmi rend, melynek élén hadvezér királyok álltak. Majd következett a tirannusok (egyeduralkodók) időszaka. A városállamok közül Spárta és Athén emelkedett ki. A dórok alapította Spárta nagy katonai erővel bírt. A kemény és szigorú „spártai” nevelés célja az ütőképes katonai erő megteremtése. Athénban Kr. e. VII. században a királyi hatalmat az arisztokrácia uralma követte. Drakón szigorú adótörvényeket vezetett be. A demokráciát csak Kleiszthenész 508 -507 évi alkotmányreformja hozta, melyet Periklész törvénye erősített meg az V. században, az nevéhez fűződik a klasszikus görög kor és a görög demokrácia fénykora.

Kr. e. V. században a perzsákkal vívott küzdelmek (Marathon, Thermopülai Csata, Szalamiszi-csata) zajlottak területén. Végül, Athén vezetésével a perzsák elleni összefogás céljából megalakult az attikai-déloszi tengeri szövetség, mely véget vetett a perzsa uralomnak. A hódító Nagy Sándor legyőzte a városállamokat, és Ázsián át egészen Észak-Indiáig terjesztette ki birodalmát, ahol a görög nyelv és a hellenisztikus kultúra volt az uralkodó. Majd Kr. e. 27 -ben római provincia lett. A római birodalom kettészakadásával 395 -ben a Bizánci Birodalom tartományává vált. A keresztes seregek 1204 ben elfoglalták el a bizánci fővárost, Konstantinápolyt, s létrehozták a Latin császárságot, mely a frank lovagok uralmának ideje. A XIV. századra megerősödő oszmán török birodalom terjeszkedése Görögország területét is elérte a XV. századra, amikor is 1453 -ban II. Mohamed elfoglalta Konstantinápolyt, majd az egész Balkán területét. Velence és a törökök harca az Égei-térség uralmáért Görögország hanyatlásához vezetett. A francia forradalom eszméinek hatására 1814 -től létrejött a kereskedők által szervezett titkos szövetség, melynek célja, Görögország felszabadítása volt. 1822. január 1 -én a nemzeti kongresszus kikiáltotta az ország függetlenségét. Fordulópontot az 1829 es drinápolyi béke hozott, amikor is az oszmánoknak le kellett mondaniuk Görögországról. 1832 -ben nemzetközileg is elismert királyság, független állam lett.

A berlini kongresszus döntései alapján Törökország 1881 -ben visszaadta Görögországnak Thesszália és Epirusz területeit. 1912 -13 -as balkáni háborúban Törökország visszaszerezte Krétát, és más szigeteket. Az I. világháborúban a király semleges akart maradni, de a miniszterelnök ellenkormányt alakított és támaszpontokat engedett át Franciaországnak, Angliának. 1919 -20 -as Párizs környéki békekonferenciák döntése értelmében Görögország megkapta Bulgáriától Trákia egyes területeit, Kis-Ázsiában Izmirt. Az 1920 -22 -es görög-török háborúban vereséget szenvedett, elveszítette Izmirt, Kelet-Trákiát, és így 1, 6 millió görögnek kellett áttelepülnie Kis-Ázsiából Görögországba. A II. világháborúban német csapatok szállták meg. 1952 -ben a NATO tagja lett. 1967 -74 között katonai diktatúra volt. 1961 -től a Közös Piac, 1981 óta az Európai Közösség tagja. (Peloponészoszi-félszigeten a francia keresztes lovagok 1200 -as években Akháj Fejedelemség néven államot alapítottak Mistra központtal, lent)

Az ország területének 70 %-át hasznosítja a mezőgazdaság, de csak alig harmadán folyik belterjes szántóföldi művelés, vagy kertgazdálkodás. A legtermékenyebb, összefüggő mezőgazdasági térségek Macedónia, Tesszália, és Közép-Görögország. A mezőgazdaság fejlődésére utal, hogy nőtt az öntözött területek aránya, a műtrágya-felhasználás, gépesítés mértéke. A gabonafélék a szántó több mint 40 %-át foglalják el, ennek 2/3 részén búzát vetnek. Fontos még az árpa és a kukoricatermesztés is. A gabonatermelés súlypontja az ország északi részén van: Macedónia, Tesszália, Attika területe. A kiszárított mocsarak helyén rizst termelnek (Tesszália). Elfordulnak az étkezési hüvelyesek (bab, borsó, lencse), melyek a mediterrán konyha fontos alapanyagai. Jelents olajfaligetei számottevő szerepet játszanak az exportban. Macedónia és Trákia fontos mezgazdasági növénye a dohány és a gyapot. Jelentős a zöldség, gyümölcs, citrusfélék és a szőlő termesztése, melyek a tengerparti régió és a szigetek domináns termékeit adják A kiterjedt legelőterületek nagy része karsztos felszín, melyen a juh, kecske tud csak megélni. A szarvasmarhatartás külterjes formája Macedónia, Trákia területére jellemző. Bár Görögország hosszú tengerparti sávval rendelkezik, mégis halászata eltörpül a gazdaság egyéb ágai mellett.

Villamosenergia-termelésben a vízerőműveknek jelentős a szerepük. Dél-Európa egyik legjelentősebb vízlépcsőrendszerét építették ki a Pindoszt észak-déli irányban átszelő Ahelóosz folyón, és mellékfolyóján. Természeti kincsekben gazdag ország. Energiahordozók közül csak a barnaszénből és lignitből van említésre méltó kibányászott mennyiség. Ércekben viszont bővelkedik. Nagyobb mennyiség bauxitot bányásznak Közép-Görögországban (Athén közelében Elefszisz, nyugatabbra Parnasszósz, Gióna és Elikón hegyek környékén Levádia és Delfi). A bányászott mennyiség egy részét hazai üzemek-ben dolgozzák fel, jelentős részét azonban exportálják. Mangánérc-termelése szintén jelents Kelet-Macedóniában (Dráma). Jó minségű magnezit bányái Évia, Chalkidiké területén összpontosulnak. Azbesztbányászata a világtermelés ¼-ét adja. Krómot Tesszáliában és Nyugat. Macedóniában, nikkelt pedig az Attika-félszigeten bányásznak. Híres Peloponnészosz, Attika és Párosz sziget márványa. Jelentős hazai alapanyagokra épülő kohászati iparága. Nikkelkohászat központja Lárima, az alumíniumkohászaté Ájiosz, Nikólaosz (Krétasziget), acélkohászaté pedig Píreusz, Szerosz sziget. Képen a makedón székhely Pella, Kréta a labyrinthos

A görög ipar gerincét az élelmiszeripar és a könnyipar jelenti. Az élelmiszeripari üzemek nagy része a bor, a mazsola, a füge, a citrusfélék és az Oliva olaj feldolgozását végzik. A dohányipara újkeletű. Jelents a főváros, Athén és környékének agglomerációja, ahol az élelmiszer-, textil-, gép- és vegyipar is jelen van. Itt koncentrálódik a hajógyártás is. Epirosz és Tesszália városaiban fa-, selyemipar, de az élelmiszer-, textil, bőr- és fémipar is megtalálható. Jelentős városa Lárissza. Pátra jelentős kereskedelmi és halászkikötő, élelmiszer- és textiliparral. Thesszaloniki élelmiszer-, dohány-, textil-, vegy-, és gépiparával emelkedik ki, illetve forgalmas tengeri kikötőjével. Görögország gazdaságára jellemző a tercier szektor túlsúlya. A szolgáltatásban dolgozók magas aránya és az ebből származó jelents bevétel az ország fejlettségére enged következtetni. Görögország esetében nem a magas gazdaságfejlettség eredményének köszönhető a szolgáltató szektor jelentsége, hanem az idegenforgalom és a görög kereskedelmi flotta nemzetközi méretekben is kiemelkedő aktivitásának tulajdonítható. Görögország kereskedelmi flottája Libéria, Panama, Japán után 4. a világon. A kereskedelmi hajózás méreteit a nemzetközi bérfuvarozás terén a II. világháború utáni konjunktúra növelte.

Az ország idegenforgalma jelentős. Bár a turisták számszerűségét tekintve - a 10, 9 millió fő - elhanyagolható, mégis az ország évi fizetési mérlegét általában 1 Mrd U$ nettó bevétellel javítja. Külföldi turisták számának 8 százalékos csökkenését okozta. Az utóbbi években mintegy 17 millió külföldi járt évente a balkáni országban, 2009 -ben 15 millió. 2009 -ben 150 ezer magyar szervezett turista járt Görögországban, összesen 400 ezer vendégéjszakát töltve ott, szemben a 2008 -as 130 ezerrel. Athén, az ország fővárosa hírét múltjának köszönheti. Az ókori város, Európa egyik legrégebbi városa, az európai civilizáció bölcsője volt. A mítosz szerint 12 kis állam virágzott Attikában, melyek közül Kekrópia, a későbbi Athén volt a legjelentősebb. Birtoklásáért két isten, Athéna és Poszeidón versengett. A tenger-isten háromágú szigonyával az Akropolisz sziklájából forrást fakasztott, a szűz istennő lándzsájának szúrása helyén pedig olajfa nőtt ki. Az istenek Athéna ajándékát vélték hasznosabbnak, így őt tették meg a város védelmezőjének. I. e. 1300 körül szervezte Thészeusz Attikát egységes állammá. Ebben az időben Athén egy mükénéi típusú királyság központja lett. Az athéni demokrácia fénykora Periklész nevéhez fűződik (V. sz. ). A perzsák és az oszmántörök hadak dúlása érintette területét. A török ellen vívott szabadságharc után 1834 -ben hivatalosan is Athén lett az ország fővárosa. Története ettől kezdve összefonódik az újkori Görögország történetével.

Megindulnak az építkezések a német klasszicista építészet hatására, a német építészek asszisztálásával bontakozott ki a XIX. századi athéni városkép. Az 1960 -as évektől jelentős változások következtek be, s napjainkra a klasszicista Athén nagyrészt eltűnt, helyébe az üveg - vasbeton - márvány építészet lépett. Legfőbb nevezetességét az antik művészet legcsodálatosabb alkotása jelenti, az Akropolisz. Jelentése felsőváros, fellegvár. Az Akropolisz meredek lejtőjű mészkő táblahegy, melynek 156 méter magasságú tetején találjuk az Akropolisz épületegyüttesét. Szerpentin út vezet a Propüleiához, mely a szentélyek, paloták bejáratául szolgált. A kapuépítmény U alakú teret formál, amely szinte kitárt karokkal fogadja a látogatókat. Középső csarnokának homlokzata dór oszlopos, timpanonos formájú, kazettás mennyezetét ión oszlopok tartják. Athéna Niké-szentélye, un. Ión építésrend egyik leglátványosabb gyöngyszeme, melynek alapépítménye márványból készült. A Propüleia kapuján belépve az Akropolisz fennsíkjára előttünk a klasszikus görög építészet két csúcsteljesítménye, a jobbra elhelyezkedő Parthenón és a bal oldali Erechtheion látható. A dór stílusban épült, anyagát teljes egészében a Pentelikon bányáiban fejtett márvány adja, 46 oszlopa van. Az Erechtheion az Akropolisz központi kultuszhelye, mely Athéna és Poszeidón istenek dicsőítésére épült. Az épület legfőbb jellegzetességét adja az az építészeti megoldás, mely szerint nincs egyetlen szimmetriatengelye, f részének négy különböző alap- és három tetőszintje van; négyfajta lezárása és négy különböző megoldású oszloprendje figyelhet meg. (a képen Szantorin)

Az Akropolisz Múzeum épületet 1865 -1874 között emelték. 9 termében számos szobor és régészeti lelet, maradvány látható. Ezen kívül az Akropolisz déli lejtőjének egyik látványossága Dionüszosz-színháza, mely az i. e. IV. századi kőbeépítés adta meg formáját, de a hellenisztikus és a római kori átalakítások is formálták, így a mai képét évszázadok építkezéseinek együttese adja. Periklész Ódeionjának (zenei csarnokszínház) csak szerény maradványai láthatók, Herodes Atticus Ódeionját többször renoválták, így miden év augusztusában és szeptemberében itt rendezik meg az Athén Fesztivál előadásait (ókori görög drámák, hangversenyek). A színházhoz vezet modern feljárójának két oldalán feltárt maradványok láthatók, melyek közül legnevezetesebb a Nümphák szentélye, gazdag archaikus kori leletanyaggal.

A város nevezetessége az Agóra, mely az athéni Amerikai Régészeti Iskola XIX. Századi kutatásainak eredményeként feltárt legmonumentálisabb romkertje. Ez volt valaha Athén főtere, közéleti centruma. Legrégebben fennmaradt görög temploma a Héphaiszteion. A templom kánonikusnak nevezhet dór templom egyik szép példája, hossza 34 m, szélessége 14 m és 38 oszlop díszíti. Athén hatalmas műemlék együttese az Olümpeion (Hadriánusz városa) és környékén található, mely messziről felismerhető a Zeusz-templom márványoszlopairól. A 107 m hosszú és 41 m széles dór templom az athéni türannisz hatalmának fitogtatására épült. Dupla oszlopsoros elrendezés templom, korinthoszi oszloprendben épült; az oszlopok 17, 25 m magas és 3 m átmérj mérete szemlélteti monumentalitását. A romkert szélén van a Hadrianus-kapu, amelyet a császár i. sz. 132 -ben pentelikoni márványból emeltetett, hogy az „új” Athént elválassza a régitől. A kapu a római díszkapuk remek példája. Alsó része árkádos kapufal, amelyet korinthoszi pilaszterek díszítenek. Athénban számos nevezetesség tekinthet még meg, mint pl. az Erechteiont utánzó Görög Akadémia ión oszlopos homlokzatával és szobrokkal díszített oromzatával. Múzeumai közül a Nemzeti Történeti Múzeuma, Nemzeti Régészeti Múzeuma, Bizánci- és Hadi Múzeuma megtekintésre érdemesek, gazdag kiállítási anyagukkal.

Athén előkikötje Píreusz. Belföldi és nemzetközi forgalom egyaránt kötődik hozzá. Régészeti Múzeuma az ókori szobrászat jelentős gyűjteményét mutatja be. Múzeuma mellett itt van az i. e. II. században épült Zea-színházának maradványai. Jelentős a Hajózási Múzeumának a görög hajózás történetét bemutató gyűjteménye. Athén környékének látnivalóit gazdagítja Dionüszosz közelében feltárt Ókori Ikaria maradványai, mely a rusztikus Dionüszosz-kultusz fontos dokumentumai. (Színház és Apollón-templom maradványai a legjelesebbek. ) Marathon városát a Miltiadesz vezette győztes csata tette híressé. Az örömhírt vivő katona 42, 195 km-t futott Athénig, s ez a távolság jelenti ma a marathoni futás távolságát. A város Régészeti Múzeumában bronzkori sírok maradványait tekinthetjük meg. Marathontól 7 km-re látható a Marathoni-tó, melyet 1925 -31 között mesterségesen alakítottak ki, hogy Athén vízellátása biztosított legyen. Akropolisz és a Johaniták vára Rodosz szigetén

Theszaloniki (Szaloniki) városát Hellász „második fővárosának” is nevezik. Az ország második legnagyobb városa, dinamikus gazdasági fejlődés jellemzi, de jelents kulturális és közigazgatási központ. A bizánci művészet és építészet remekei láthatók a városban. Nevezetességei közül csonkasága ellenére Galerius diadalíve lenyűgöző, jobbra látványt ad. I. sz. 303 -ban a perzsák felett aratott győzelmeinek emlékére Galerius császár emeltette. Híres az Aja Szofia vagyis a Szent bölcsesség templomának zömök kupolás épülete. A VIII. században épült bizánci típusú kereszt alaprajzú templom. Az Ajosz Dimitriosz-bazilika helyén római fürdő állt a IV. században, ahol Galerius császár halálra kínoztatta Démétrioszt a keresztény tanok terjesztése miatt. Vértanúságának emlékére emelték a bazilikát az V. században. A bazilika mindenekelőtt pilléreinek kora bizánci mozaikjairól nevezetes. Ezen kívül Éliás próféta temploma, Szent Apostolok temploma, Szent Dávid-temploma szintén megtekintésre érdemesek. Az i. sz. IV. században megépült hellenisztikus alapú városfal 8 km-nyi szakaszából a fele ma is jó állapotban tekinthet meg. Szt. György Rotunda balra

Különleges és egyedülálló tája a görög földnek a Chalkidiki-félsziget. Három „ujj”-ként nyúlnak a tengerbe Kasszandra, Szithónia és az Ajon Orosz (Szent Hegy) nevet viselő földnyelvek. Az Ajon Orosz földnyelven található Athószhegyi Kolostorköztársaság zárt birodalma vitathatatlanul balra. Tucatnyi kolostora ma is csupán a férfiak előtt áll nyitva. Itt találjuk a bizánci építészet és művészet évszázadok során felhalmozódott értékeit, kincseit. Kelet-Macedónia és Thrákia szinte egyetlen történeti és régészeti emléke Philippi (ld. Pál apostol). A római város maradványai között találjuk a VI. századból való ókeresztény bazilika feltárt romjait lent, oszlopcsarnok diadalív, ión templom maradványait.

Patmosz-szigete János a Jelenések Könyvét itt írta száműzetésben Hiranymus Bosch képén láthatjuk ahogy az angyal diktálja, a szigeten kolostort alapítottak, zarándok hely.

Thesszália főbb nevezetessége az Olimbosz (Olümposz)-hegység, és a Meteórák. Az Olümposz-hegység csúcsa 2 911 m-es magassággal Görögország teteje, vagyis Zeusz trónja. A hegymászó-túrák kedvelőinek célpontját adja. A Meteóra hegyen lév kolostor együttesének találó neve „ta meteóra monasztiria”, vagyis: „kolostorok a levegőben”. A bizánci művészet stílusjegyeit tükröz kolostorai, a sziklacsúcsról kinyíló fenséges panoráma feledhetetlen élményt nyújt az idelátogatóknak. Közép-Görögország leghíresebb városa Delfi (Delfoi) jósdájáról volt híres (lent). Itt van Görögország legimpozánsabb szentély-együttese, az Apollón-szentély. Területén kin-csesházak sokaságai, fogadalmi ajándékok, emlékművek, szentélyek láthatók. Leghíres-ebb Apollón-templomának maradványai, mely dór templom volt oszlopcsarnokkal.

Korinthosz meghatározó görög városállam volt, fent, a korinthoszi csatorna, mesterséges átvágás, amiben Türr Sá-ndor is részt vett a XIX. Században, Epidauros Theater e városban volt a leghíresebb gyógyító szentély, jobbra, lent a másik jósda központ Dodona

A Peloponnészoszi félsziget neves települése a néhány száz lakosú Olümpia, mely főleg az idegenforgalomból él. A település nagy kiterjedés rommezeje a múltról, a hagyományokról árulkodik. Az Olümpiában négyévenként megrendezett atlétikai versenyek többet jelentettek egyszerű látványosságnál. Zeusz tiszteletére szent fegyverszünetet tartottak. Itt találjuk a gümnaszion maradványait, ahol az edzéseket tartották, és itt hirdették ki az olümpiai győztesek névsorát is, akik olajfakoszorút kaptak. A 210 m hosszú keleti oszlopcsarnokában (az ún. Krisztosz-ban), mely fedett futópálya volt, tartották rossz idő esetén a futóatléták edzéseiket. Megtaláljuk itt a Palaisztrát, amely a birkózók és ugrók gyakorlóhelyéül szolgált. A Zeusz-templom jelzi, hogy miden versenyszámot Zeusz tiszteletére rendeztek. Az i. e. 776 - ban elinduló ókori olimpia eszméjének felelevenítése és az olimpiai játékok megújítása a francia Báró Pierre de Coubertin nevéhez fűződik. Az első Újkori Olimpia (1896) megrendezésének színhelye a görögországi Athén volt.

Spárta mintegy tízezer lakosú kisváros, mely a XVIII. század közepén épült ujjá, a bajor származású királyi család kezdeményezésére. A mai várostól északra emelkedő kis dombon az i. sz. XIV. században emelt, majd több ízben megerősített fellegvárban és környékéntekinthetjük meg az antik Spárta maradványait. Érdemes megtekinteni a Spártai Múzeum gazdag művészettörténeti anyagát is. Taighetosz (Taügetosz)-hegye 2400 m magasságot is eléri, hírnevét annak köszönheti, hogy az életképtelen csecsemket a spártai Vének-tanácsa ide küldte, hogy a szikláról lökjék le. Leonidas illetve a régi és új város

Mikine falu közelében van az ősi Mükénai fellegvár maradványa jobbra Fennmaradt a városfal az Oroszlánkapuval fent, az i. e. XIV. században épült palotaegyes részei, több nagy kupolasír és Arteusz kincsesháza, jobbra, Agamemnon lent amemnon

Görögország jelents részét teszik ki a szigetek (25 000 km 2), és számuk is monumentális (1 425 sziget), de ennek nagy része lakatlan, csupán 166 lakott. A szigetek azonban a turisták, napfürdőzők körében nagy népszerségnek örvendenek, ezért az idegenforgalomból származó bevételeik jelentsek. Jón-tengeri szigetei közül jelentősebbek: Korfu (balra), Kefallinia, Zákinthosz, Lefkász, Ithaka(jobbra). Korfu 589 km 2 terület szigete geológiailag Epiruszhoz tartozik. Hegységének csúcsai nem érik el az 1000 métert. A meleg klíma és a sok csapadék gazdag növényzetet eredményez a szigeten. Kerkira városának nevezetességét az Új Erőd XVI. századi építménye, Ajiosz Sziridon (mely a város védszentje)temploma, Artemisz templomának maradványa, Régészeti Múzeuma adják. Kefallinia 737 km 2 terület szigetét magas hegyláncok, tágas öblök, buja vegetáció jellemzi. Több száz éves olajfái egyedülállóak Görögországban. Szami-ban a városka fellegvárában látható, ami az antik Szami városából, a négy kefalliniai polisz együtteséből fennmaradt. A város közelében több cseppkőbarlangot tártak fel, ahol sztalaktitok és sztalagmitok láthatók. A barlangban jó akusztikájuk miatt koncerteket rendeznek, a barlangtavakat pedig csónakon lehet bejárni.

Lefkáda 292 km 2 terület szigetét mocsaras lagúna választja el a szárazföldtől. A sziget átkelő-pontjánál a XIII. században épített Santa Maura Erődítmény áll. A sziget 7 000 ft számláló fővárosát Lefkaszt a XVIII. századi Ajiosz Dimitrioszés Ajiosz Menaz-temploma és augusztusi népművészeti fesztiválja teszik nevezetessé. A sziget déli részén van Lefkatosz vagy Fehér Fok sziklaszirtje. Ezt a 72 m magas fehér sziklát, már Homérosz is említi. Ithaka szigete alig több mint 100 km 2 terület. A híres Odüsszeusz, Homérosz Odüsszeiája főhősének otthona. Zakinthosz 401 km 2 terület, az olaszok „Levante virágának” nevezték. A legolaszosabb jelleg sziget, Zákintos városának palotái, több évszázados templomai jelentik műkincseit. A város múzeumában gyűjtötték össze a középkor és a velencei uralom korának tárgyi emlékeit.

Kréta szigetének területe 8 259 km 2. A 260 km hosszú, 15 -16 km szélesség sziget nagyrészt hegyes vidék. Legmagasabb pontja az Idahegy (2 456 m). A sziget kultúrájára (minószi kultúra), építészetére Velence több száz éves uralma nyomta rá bélyegét. Iraklion Kréta legnépesebb városa, melynek nevezetességei közül régi velencei kikötője, kétemeletes erdője, Ajiosz Titosz-bazilikája, Loggia reneszánsz stílusú palotája emelkedik ki. Szantoríni (Thíra) szigete a világ legnagyobb kalderájáról (60 km 2), Kósz szigete Hippokratész (orvostudományok atyja) szülőföldjéről, Kálimnosz szivacshalászatáról, Rodosz római kori leleteiről, bizánci emlékeiről és Knósszosz az ókori világ hét csodájának egyikéről, Minósz király palotájáról híres lent. Jelentősebb szigetei még: Számosz, Híosz, Leszbosz, Límnosz, Számothráki és Thászosz.

Rodosz a johaniták megvásárolták és óriási várat építettek, mégis 1522 -ben elfoglalták a törökök és Szulejmán mecsetet épített (jobbra fent)

Szókratész, Platón, Arisztotelész, Arisztophanész Sappho, Euripidész

Lycurgos, Nagy Sándor, Homérosz És az ókori Athén