Kutatsmdszertan Dr Obdovics Csilla egyetemi docens SZIE GTK

Kutatásmódszertan Dr. Obádovics Csilla egyetemi docens SZIE GTK Gazdaságelemzési Módszertani Intézet

Kétféle valóság létezik 2 l Tapasztalati valóság (a jég hideg, a tűz meleg) l Konszenzuális valóság (a Föld kerek – nem lapos? ) 2020. 11. 06.

1. 2. 3. Tapasztalat: „látom, hogy…”, „hallom, hogy…”, stb. érzékszerveim folyamatosan ismereteket szolgáltatnak: süt a nap Emlékezet: „Emlékszem, hogy …” (pl. mert tapasztaltam) Következtetés: „mivel tudom, hogy …, és azt is tudom, hogy …, akkor azt is tudom, hogy …” nem látom a napot, mert egy létrán állok a szobámban, de azt látom, hogy lent az utca nagyon fényes, az árnyékok élesek, és az emberek napszemüvegben járkálnak – mindebből arra következtetek, hogy süt a nap 3 2020. 11. 06.

4. Közlés: „X mondta, hogy …”, „Y-ban olvastam, hogy …” elhiszünk dolgokat, melyeket mondanak nekünk: tudom, hogy süt a nap, mert bár egy ablaktalan helyiségben vagyok, de a belépő hallgatók azt mondják, hogy kint süt a nap. E tudásszerző mechanizmusokat nem egyforma mértékben tartjuk megbízhatónak Mivel aki mondta, megbízhatatlan, ha az emlékezetem már nem a régi…. 4 2020. 11. 06.

A közlés mint elsődleges forrás l Tudáskészletünk túlnyomó többsége közlésből származik – – – l l 5 történelmi tudás: nyilván nem voltam ott rengeteg tudás sosem látott tájakról, emberekről természettudományos tudás: szinte semmit sem tapasztaltam saját szememmel, csak elhiszem, mert mondták (elektronok, dinoszauruszok, fekete lyukak) Rengeteg dolgot nem tapasztalhatok, sőt nem is következtethetek ki, mégis tudom Ha kivonom a tudásomból mindazt, amire közlés útján tettem szert, akkor szánalmasan kevés marad 2020. 11. 06.

Mikor fogadunk el egy közlést? l Ha konzisztens meglevő tudásunkkal Pl. azt, hogy a brazil csapat megverte a magyart, sokkal könnyebben hiszem el, mint fordítva… Ez attól függ, miket tapasztaltam korábban, illetve miket mondtak: milyen kultúrában élek. l Tudomány: a mi kultúránkban alapvető, eddig is elfogadtuk, így könnyen hiszünk neki Ha megbízható a forrás: – – – 6 Pl. xy gyakran füllent, megviccel, figyelmetlen… Xy-t nem érdekli a foci, de Z. G-t igen szakértőiség kérdése: ki a szakértő? A forrás mint intézmény bizalmat élvez: a sportújságnak könnyebben hiszek, mint xy-nak 2020. 11. 06.

Miért megbízható a tudomány? alapkérdés: miért bízunk a tudomány szavában? l l l 7 Nem attól lesz valami megbízható, hogy „jó módszerrel” nyertük: jó módszerrel is lehet rossz eredményre jutni, és rossz módszerrel is jóra Nem is attól, hogy a tudós okos: okos emberek sokszor butaságot beszélnek, a buták meg okosat Hanem hogy sokan és módszeresen ellenőrizték: a tévedés lehetőségének szisztematikus kizárása A megbízhatóság záloga a közösségi jelleg: a tudományos tudásgyárban a minőségellenőrzés legalább olyan fontos, mint az ismeretgyártás Közösségileg ellenőrzött tudás 2020. 11. 06.

Elmélet + Kutatási módszer + Statisztika l Elmélet l Kutatás lépései: l l l 8 Kutatástervezés: elméletalkotás, elméleti hipotézisek levezetése, a fogalmak operacionalizálása, Mintavétel Megfigyelés: empirikus adatok gyűjtése Adatfeldolgozás, a hipotézisek empirikus ellenőrzése Statisztikák 2020. 11. 06.

Kutatási indítékok l l 9 Formális elméletek ellenőrzése Strukturálatlan érdeklődés Alkalmazott kutatás Kényszer szülte kutatás 2020. 11. 06.

Kutatási célok l Felderítés: viszonylag új kutatási terület – – – l Leírás: a megfigyelt dolgok pontos leírása – milyen? – – l 10 Kielégítse a kutató kíváncsiságát, jobb megértést biztosítson Lenne-e értelme egy alaposabb vizsgálatnak Alkalmazandó eljárások kidolgozása Népszámlálás Gazdasági adatlap Magyarázat: kapcsolatok feltárása, összefüggések keresése – miért? 2020. 11. 06.

Idődimenzió l l Keresztmetszeti vizsgálat: adott időpontban végzett felderítő és leíró kutatás Longitudinális vizsgálat: hosszabb időn át folyó vizsgálat – – – 11 Trendvizsgálat: időbeli folyamatok, változások Kohorszvizsgálat: speciális alpopulációk Panelvizsgálat: minden alkalommal ugyanazokat az embereket vizsgálják 2020. 11. 06.

Kutatási terv l l l 12 A kutatás célja Hipotézisek megfogalmazása Konceptualizálás: A vizsgálandó fogalmak meghatározása Kutatási módszer kiválasztása: kísérlet, kérdőíves felvétel, terepmunka, tartalomelemzés, másodelemzés, történeti kutatás, összehasonlító vizsgálat, hatásvizsgálat Operacionalizálás: ténylegesen miképpen mérjük majd a vizsgált fogalmat? Populáció és mintavétel: kikről vagy mikről akarunk következtetést levonni? Kiket vagy miket figyelünk meg és milyen céllal? 2020. 11. 06.

l Megfigyelés: adatok gyűjtése az elemzéshez és értelmezéshez l Adatfeldolgozás: a gyűjtött adatok további feldolgozása és elemzés céljára alkalmas formára hozás l Elemzés: adatok elemzése, következtetések levonása 13 2020. 11. 06.

Alkalmazás 14 l Az eredmények ismertetése l Következmények felbecsülése, döntéselőkészítés 2020. 11. 06.

A hipotézisek l l A mérhető fogalmaink közötti viszonyokra tett megállapítások A kutatás hipotézisei – a valóságra vonatkozó meghatározott feltételezések l Miért van rá szükség? Segít átgondolni a kutatási problémakört – Rendszert épít be a kutatásba – Segít a mérhető tapasztalatok és a kérdések megfogalmazásában – Az eredmények átgondolt értelmezéséhez ad segítséget – l Milyen a jó hipotézis? Nem tartalmaz magától értetődéseket (pl. a nők és a férfiak ajakrúzs használata között jelentős eltérések lesznek: a nők nagyobb arányban használnak ajakrúzst) – Nem túláltalánosított (pl. összefüggés várható az emberek kora és életmódja között) – Nem túlságosan konkrét (pl. a jeles tanulók általában 5 perccel hamarabb érkeznek az iskolába mint a rossz tanulók) – 15 2020. 11. 06.

Konceptualizálás l l Fogalmaink a valóságban nem léteznek, közvetlenül nem tudjuk mérni. Mérhetők azok a dolgok, amelyeket a fogalmaink összefoglalnak. A konceptualizálás Specifikáljuk a fogalmainkhoz kapcsolódó gondolati képeket. Kiválasztjuk, milyen megfigyelések és mérések felelnek meg a kutatásunk céljára. 16 2020. 11. 06.

A kutatás indikátorai és változói l A kutatás indikátorai l l l 17 Ha meghatároztuk a szükséges fogalmakat és a hipotéziseken is túl vagyunk – jöhetnek az indikátorok Az indikátorok arra adnak választ, hogy mivel és hogyan tesszük mérhetővé a fogalmainkat és hipotéziseinket Ha azt feltételezzük, hogy a vallásosság összefügg a házastársi hűséggel, hogyan ellenőrizhetjük ezt az összefüggést, ha nem tudjuk mit értünk vallásosság alatt és milyen emberi viselkedéssel, hogyan mérhetjük a vallásosságot Pl. Vallásosság indikátorai: templomba járás, imádkozás Ha azt feltételezzük, hogy a nők könyörületesebbek a férfiaknál, hogyan mérjük, milyen indikátorokkal a könyörületességet? 2020. 11. 06.

Az indikátorok felcserélhetősége l l Egy fogalmat (pl. vallásosság) számos indikátorral, változóval mérhetünk. Ezek a mutatók egymással felcserélhetők, a hipotézis tesztelésénél azonban ugyanúgy kell viselkedniük. A hipotézisben elvárt összefüggések felcserélhetősége: Ha összefüggés van a vallásosság és a házastársi hűség között vajon egyenértékű–e az alábbi két kijelentés? l l 18 A vallásos emberek hűségesebbek A hűséges emberek vallásosabbak 2020. 11. 06.

Operacionalizálás l A konceptualizálási folyamat folytatása: – l l Mérés terjedelme - Precizitás A mérés minősége – – l 19 a változók méréséhez vezető konkrét empirikus eljárások meghatározása Megbízhatóság: megbízható forrásból; ismétléskor is ugyanazt az eredményt adja Érvényesség: a mérés mennyire tükrözi a vizsgált fogalom valódi jelentését Mérési szintek 2020. 11. 06.

A mérési szintek l l 20 Nominális (névleges) skála Ordinális (rendezett) skála Intervallum (különbség) skála Arányskála 2020. 11. 06.

Nominális mérési szint 21 l A felvehető „értékek” között csak minőségi különbség van l Csak azt tudjuk, hogy nem egyenlő, nem egyforma l Pl. nem változó: férfi és nő vagy nemzetiség, anyanyelv stb. 2020. 11. 06.

Ordinális mérési szint 22 l Tudjuk melyik érték kisebb vagy nagyobb l Nem tudjuk mennyivel kisebb vagy nagyobb l Sorrend egyértelműen meghatározható l Pl. futóversenyen a rangsor (és nem az időeredmény) vagy iskolai végzettség 2020. 11. 06.

Intervallum mérési szint 23 l Értelmezni tudjuk az értékek közötti különbségeket l Nem tudjuk, hogy hányszor nagyobb az egyik érték, mint a másik l Nincs abszolút nullpontja l Pl. Hőmérséklet Celsius fokban mérve, vagy az IQ 2020. 11. 06.

Aránymérő szint 24 l Van abszolút nulla pontja l Tudjuk az értékek közötti különbséget l Értelmezhető az értékek hányadosa is (hányszor akkora) l Pl. tömeg, távolság, életkor, jövedelem stb. 2020. 11. 06.

Átjárhatóság a mérési szintek között 25 l Mérési skálák hierarchiájában egy magasabb rendű mérési szintről könnyedén át lehet térni egy alacsonyabb rendű mérési szintre l Alacsonyabb rendű mérési szintről nem lehet egyszerűen átlépni egy magasabb rendű skálára (vannak eljárások bizonyos esetekre). 2020. 11. 06.

Adatfelvételeinket a lehetőségek szerint mindig a legpontosabban végezzük l Hány éves Ön? ……… vagy l Hány éves Ön: l l l 26 18 év alatti 18 -25 év közötti 26 -35 év közötti 2020. 11. 06.

kor korkategória Korcsoport X-18 kiskorú 19 -25 fiatal 32 26 -35 36 -45 Stb. 27 idős 2020. 11. 06.

Példa a változók és attribútumok közötti viszonyra Változó Nem Korcsoport Iskolai végzettség 28 Attribútum, tulajdonság 1 – férfi, 2 – nő 1 – gyerek (18 év alatt), 2 – fiatal (18 -35), 3 – középkorú (36 -60), 4 – idős (60 év felett) 1 – alapfokú, 2 – középfokú, 3 – felsőfokú 2020. 11. 06.

Mintavétel l l 29 Alapsokaság – vizsgálati alapsokaság Minta: alapsokaság egy olyan részhalmaza, amelyet megfigyelünk, hogy ennek alapján a teljes sokaság tulajdonságaira következtethessünk Mintavételi hiba Mintavételi keret: a populáció tagjainak listája vagy kvázilistája 2020. 11. 06.

Mintavételi módok l Valószínűségi mintavétel: – – l Nem valószínűségi mintavétel: – 30 „elég jó” , mintavételi hiba becslése mintába kerülés esélye reprezentativitás Egyszerűbb, olcsóbb 2020. 11. 06.

Valószínűségi mintavétel l l Egyszerű véletlen mintavétel (kalap) Szisztematikus mintavétel (minden k-dik) Rétegzett mintavétel (férfi-nő, évfolyamonként stb. ) Többlépcsős csoportos mintavétel (nincs teljes lista) l Elemszámmal arányos mintavétel (középiskola típusok) l 31 Nem arányos mintavétel és súlyozás 2020. 11. 06.

Mintavételi hiba l l l Minta Alapsokaság Megbízhatósági szint (pl. 95%: a helyes döntés valószínűsége 95%, a tévedés valószínűsége 5%) Konfidencia intervallum – 32 Ha a konfidencia intervallum nő, növekszik a megbízhatósági szint 2020. 11. 06.

A mintán alapuló felmérés szerint a biztosan választók 45%-a a FIDESZ-re, 39%-a az MSZP-re szavazna l Mekkora a mintavételi hiba? Mekkora a konfidencia intervallum? Mekkora a megbízhatósági szint? l Mitől függ a mintavételi hiba? l l – – – 33 Alapsokaság nagysága Minta elemszáma Mintavétel módja 2020. 11. 06.

Nem valószínűségi mintavétel l l 34 Szakértői mintavételi Kvótás mintavétel Hólabda Egyszerűen elérhető alanyokra vonatkozó mintavétel 2020. 11. 06.

Kérdőíves vizsgálatok l l Nagy alapsokaságok leíró vizsgálatára – magyarázó célokra Önkitöltős kérdőívek - Postai kérdőív (buzdító levél – válaszarány növelése) – l Kérdezőbiztossal – instrukciók! Semlegesség, pontosító kérdések – l 35 Gazdaságos, gyors, nincs kérdezői torzítás, névtelenség, diszkréció Nagyobb válaszarány, kevesebb hiányos kérdőív, kevesebb félreértés Telefonos kérdezés – számítógépes támogatás (CATI) 2020. 11. 06.

Kérdőíves vizsgálatok előnyei, hátrányai l Előnyei: – – – l Hátrányai: – – 36 Gazdaságosság Elérhető nagy adatmennyiség Összegyűjtött adatok standardizáltsága Felszínes Nem természetes közeg 2020. 11. 06.

Terepkutatás l l l l l 37 Elméletalkotás, nem hipotézis ellenőrzése Attitűdök, magatartások vizsgálata a természetes közegükben A jelenségeket közvetlenül. Mélyebb és teljesebb megértést tesz lehetővé. A kutató vagy részt vesz abban, amit megfigyel, vagy nem. Nem pusztán adatgyűjtés! Terepnapló: részletes, de tömör Kvalitatív kutatási módszer A rögzített megfigyelések néha kvantifikálhatók Érvényessége nagyobb, megbízhatósága kisebb mint a kérdőíves vizsgálat Nem általánosíthatóak a következtetések 2020. 11. 06.

A megfigyelő lehetséges szerepei l l 38 Teljes mértékig megfigyelő Résztvevőként megfigyelő Megfigyelőként résztvevő Teljes mértékig résztvevő 2020. 11. 06.

l l 39 Mintavétel: kvótás, hólabda, szakértői Deviáns esetek vizsgálata! Adatrögzítés: terepnapló – legyen részletes, de tömör Kérdőíves vizsgálathoz képest: érvényessége nagyobb, megbízhatósága kisebb, nem általánosítható! 2020. 11. 06.

Tartalomelemzés l l 40 Emberi közlések tanulmányozására alkalmas Elemzési egység: szó, bekezdés, újságcikk stb. – a közlés egységei Manifeszt tartalom – látens tartalom Feldolgozás: kódolás, kategorizálás, számlálás 2020. 11. 06.