A KULTURLIS TURIZMUS KNLATA kor kulturlis rksge I

A KULTURÁLIS TURIZMUS KÍNÁLATA Ókor kulturális öröksége

I. A történelem forrásai, tudományai Forrás: Forrás minden olyan ránk maradt dolog – pl. tárgyi emlék, szöveg, mese vagy népszokás -, amely hozzásegít minket a múlt megismeréséhez, felidézéséhez. Források 2 fő csoportja tárgyi emlékek írott emlékek

Milyen tudományok segítenek minket a múlt megismerésében? Régészet: a tárgyi emlékek kutatásával, feltárásával, vizsgálatával foglalkozó tudomány. Paleontológia= őslénytan, a történelem előtti életformák tanulmányozásával foglalkozik Antropológia= Antropológia embertan, az emberi faj tanulmányozásával foglalkozik

Őskor i. e. 3 millió év i. e. 3000 Ókor i. e. 3000 – i. sz. 476 Középkor 476 – 1492 Újkor 1492 – 1917/1945 Jelenkor 1917/1945 -től napjainkig

I. ŐSKOR 1. Az ember kialakulása emberiség bölcsője: Afrika kb. 20 millió évvel ezelőtt elkülönülnek az emberfélék (hominidák) a majmféléktől

Vértesszőlős Rudabánya barlangok bemutató hely

Művészet az őskorban Barlangrajzok Altamira barlang (Spanyolország) lascaux-i barlang (Franciaország) Szobrászat Vénusz-szobrok termékenység (pl. Willendorfi Vénusz)

II. ÓKOR 1. Mezopotámia

Ma főleg Irak Úr, Uruk, Lagas, Babilon https: //www. youtube. com/watch? v=BU 4 Cujy. YEps

Uruk romjai és rekonstrukciója https: //www. youtube. com/watch? v=Jge 9 u. IUBd. Yc

Ur romjai a zikkuráttal

Babiloni Istár-kapu, i. e. 570. k. a város északi kapuja volt. Berlinben található

Ninive Bagdad- Iraki Nemzeti Múzeum 2003 - kifosztás

2. EGYIPTOM „ez a föld a Nílus ajándéka” (Hérodotosz)

Építészet, szobrászat Piramisok, pl. Ghizai-piramisok Luxori templom Szolgaszobrocskák, pl. Ülő írnok szobra Szfinx Nofertiti királynő mellszobra Tutanhamon halotti maszkja

Építészet, szobrászat emlékei

Kairo- múzeum Théba Halottak városa Giza-Memphiszpiramisok Abu Szimbel Karnak Hatsepszut halotti temploma

Piramisok Legjelentősebb turista látványosság 3 nagy piramis https: //www. youtube. com /watch? v=ZC 4 U-2 nt. AGA

Görög kulturális emlékek, városállamok Athén Spárta Kisázsiai görög városállamok

TÖRTÉNETI ÉS MŰVÉSZETI KORSZAKOK Kr. e. IV – III. évezred krétai–égei civilizáció Kr e. II. évezred közepe – akhájok; Kr. e. 1100 mükénéi bronzkori kultúra Kr. e. VIII. sz. : a hellén poliszrendszer kiépülése, az ókori görög kultúra és művészet felvirágzása Művészeti korszakolás: Kr. e. 1100 – Kr. e. 700: geometrikus kor Kr. e. 700 – Kr. e. 480 az archaikus művészet korszaka Kr. e. 480 – Kr. e. 323: klasszikus művészet (Athén Periklész korában) Kr. e. IV. sz. végétől. hellenisztikus kor (K r. e. II. sz. közepe: római hódítás) A hellén kultúra elterjedése a Mediterráneumban

Görög épületek Templomok Színházak Kréta- Knosszoszii palota https: //www. youtube. com/ watch? v=I 6 JJdzs. E 3_A

Épületek - városok Athén- Akropolisz Spárta Mükéné Trója Thermopülai

Színházak Akropolisz Delphoi Epidaurosz Taormina Odeon

Színház (teátrum)

Kihasználja a terep emelkedését, a tájba simul

Híres példa: Epidaurosz, i. e. 330

Delphoi

Taormina

Geometrikus stílus (Kr. e. 1100 – Kr. e. 700)

Kréta

A klasszikus dór templom (Kr. e. V. sz. )

Olümpia, Zeusz templom ny. -i tümpanon Apollón és egy kentaur.

A görög szobrászat változásai Kr. e. VI – IV. sz. között Archaikus – klasszikus – hellenisztikus stílus

Archaikus – fogalmi (konceptuális) művészet Klasszikus ábrázoló művészet – „az elbeszélés homéroszi szabadsága” Gombrich Frontális alakformálás Kontraposzt testhelyzet Anavüsszoszi Kurosz, sírszobor, Attika, Kr. e. 530 Polükleitosz: Lándzsavivő Kr. e. 450 k. (római másolat)

Aiginai bronzszobrok, Kr. e. V. sz. közepe Poszeidón (? ) Kocsihajtó, részlet (Kr. e. 470 k. )

A periklészi „aranykor” szobrászata – a klasszikus görög művészet Mürón: Diszkoszvető Kr. e. 450. k. (másolat) Szandálkötő Niké – Athéné-Niké templom márvány mellvéd domborműve

Térábrázolás a görög festészetben Szobrászműhely. Görög tál, Kr. e. 480. k.

Antik festészet (görög festmények, római másolatok) Perszephoné és Dionüszosz. Vörös alakos görög váza, Kr. e. 5. sz. Gráciák. Görög eredeti után készült Pompeji freskó (Nápoly)

A „tudott” és a „látott” dolgok képi megjelenítése Egyiptomi festmény (Tó) Két dimenzió Síkhatás Legnagyobb felületek törvénye „Konceptuális művészet” (Gombrich): a látvánnyal kapcsolatos tudás ábrázolása A Tó című egyiptomi festmény „átfogalmazása” (Artner Tivadar) Három dimenzió Térhatás Takarásban, rövidülésben való ábrázolás Látványcentrikus ábrázolás Az ábrázolási hagyományok változása: történetileg alakuló, konkrét funkcióhoz kapcsolódó folyamat nem „fejlődéstörténet”. Ld. Platón esztétikai ítélete (Az állam 598 b)

Athén, Parthenón, Kr. e. 447 - 432 az oszlopok alsó átmérője: kb. 1, 905 m (modul: 1 m; oszlopmagasság 11 modul) építészek: Iktinosz, Kallikratész; szobrászati munkák: Pheidiász

Athén, Akropolisz, Periklész-kor A Parthenón (‘a Szűz helye’), az Athéné kultusz központja 8 / 17 oszlopos peripterosz alaprajz: 31 m x 70 m téglalap

Athén, Parthenón, szobrászati díszítés Poszeidón, Apollón és Artemisz a Parthenón nagy frízén

Athén, Parthenón, szobrászati díszítés Nyugati fríz, a lovasok menete

Késő-klasszikus és a hellenisztikus stílus Kr. e. IV. sz. makedón hódítás: a görög művészet és kultúra szétterjedése: hellénizmus Praxitelész: Hermész és Dionüszosz. Kr. e. IV. sz. Belvedere-i Apollón; Milói Vénusz (Kr. e. IV. sz. közepén készült görög szobrok római

Hellenisztikus szobrászat Libával játszó kisfiú. Kr. e. 2. sz-i bronzszobor római másolata Piacra igyekvő öregasszony. Kr. e. 2. sz-i római másolat

A hellenisztikus művészet stílusjegyei: mozgalmasság, szenvedély érzékeltetése Rhodoszi iskola Laokoón szoborcsoport. Kr. e. 1. sz. Farnese bika. Kr. e. 1. sz.

Pergamoni Zeusz-oltár Kr. e. 180 Gigantomachia. Dombormű-részlet a Pergamoni oltárról

Róma, Fórum Romanum rekonstrukciós rajz

Római templomépítészet Augustus temploma, Nimes, Kr. e. 16

Róma, Colosseum

– az építéstechnológia csúcsteljesítményei; máig álló kőépületek – boltozási technika alkalmazása (nagy terek áthidalása) Trier, 2 -3 sz-i római erőd Pont du Gard vízvezeték

– élethűségre való törekvés – a személyes arcvonások pontos, valósághű, realisztikus visszaadása Római portrészobrászat Kr. e. 3. , 2. sz. Barberini patricius ősei portréival. Kr. e. 1. sz.

Római portrészobrászat Pompeius Magnus. Kr. e. 1. sz. Vespasianus császár portréja szobra 1. sz. vége Caracalla portréja. 3. sz. eleje

Római szobrászat Augustus, 1. sz. eleje Marcus Aurelius lovasszobra. 170 k.

Római freskófestészet Római freskó Herculaneumi freskó, I. sz. (Bacchus)

Róma, Pantheon, 170 k.

A Pantheon tér- és tömegalakítása (alaprajz és metszet)

Késő római építészet Maxentius bazilikája. 4. század eleje Constantius bazilikája, Aula palatina. Trier, 300

3. PALESZTINA

A. Földrajzi tér (Atlasz!!!) Kis-Ázsiában helyezkedik el folyója: Jordán Jelentősebb tavai: Holttenger, Genezáreti-tó Területe: sivatagos + sziklás

4. Fönícia

A. B. C. Földrajzi elhelyezkedés (Atlasz!!!) Kis-Ázsia (ma Libanon) Földközi-tenger partján Írás 22 vonalas jelből áll csak mássalhangzók a héber és az arab írás alapja Általános jellemzők kereskedő nép Földközi-tenger urai, hajósai Ismerték a bíborfestéket és az üveget

5. INDIA

A. Földrajzi jellemzők (Atlasz!!!) Indiai-félszigeten fekszik Folyói: Indus és a Gangesz Határai: Észak: Himalája Dél: Indiai-óceán elzártan Kelet: Bengál-öböl fejlődik Nyugat: Arab-tenger Északon, az Indus folyó mentén alakul ki először fejlett kultúra Indus-völgyi civilizáció

B. VALLÁS 1. Brahmanizmus Nem térítő Nincsenek dogmái = szabályai A világ megváltoztathatatlan kasztrendszer 4 kaszt: legfelső kasztba tartoznak az árják a kasztok nem érintkezhetnek és nem is szólhatnak egymáshoz Hisznek az újjászületésben és a lélekvándorlásban 3 istenük: Brahma teremtő Visnu megtartó Siíva pusztító

2. Buddhizmus Alapítója: Gautama Sziddharta Buddha herceg Minden jelenség e földön csak átmeneti Cél: elérni a Nirvánát (=boldog megsemmisülés) Hogyan lehet ezt? – le kell mondani a vágyakról és a javakról

C. ÍRÁS, IRODALOM Árják nyelve: szanszkrit (ma már holt nyelv) Irodalmi emlékek: Védák könyve Eposzok (Rámájana, Mahábhárata)

D. Építészet, szobrászat Építészet: sziklatemplomok barlangkolostorok Szobrászat: Síva-szobrok Buddha-szobrok

E. Tánc és tudomány Tánc: „kéztánc” az egész test mozog Tudomány: trigonometria „arab” számok (1, 2 …)

6. Kína

A. Földrajzi tér (Atlasz!) Kelet-Ázsiában helyezkedik el Folyói: Hoang-ho (Sárga-f. ) Jangce (Kék-folyó) Földrajzilag viszonylag zárt fekvésű, ezért sajátos fejlődési utat jár be

Kína a világ legősibb folyamatos civilizációja, amely már az ókorban önálló kulturális egységet alkotott, és igen fejlettnek számított. Számos, Európában csak jóval később megismert találmány. Kínai találmányok: iránytű, papír, nyomtatás, puskapor, porcelán, selyem, ecset, abakusz

Építészet, festészet Építészet: Nagy Fal (hunok elleni védekezés) Agyaghadsereg (Csing Si Huang-ti) Festészet: papírra ecsettel tussal

Jade vallás: Taoizmus: taoizmus az egyén misztikus, transzcendens, vallásos vagy filozófiai kérdéseire keresett és adott válaszokat. Konfucianizmus: főként erkölcsi, morális tannak tartják, amely anélkül képes etikai tanításokat közvetíteni, hogy szüksége lenne valamilyen transzcendens lény kinyilatkoztatására.