VROSI TURIZMUS TERVEZS A VROSI TURIZMUS A VROSI

VÁROSI TURIZMUS TERVEZÉS

A VÁROSI TURIZMUS

A VÁROSI TURIZMUS A hazai idegenforgalmi szakmában még nem bevett fogalom, tudományág A falusi turizmus virágkorát éli, önálló szakmává fejlődött, a városi turizmus még gyermekcipőben jár.

10 LEGJELENTŐSEBB DESZTINÁCIÓ 1. 2. 3. 4. 5. Notre-Dame, Párizs, Franciaország (évi 12 millió látogató) Kínai nagy fal, Kína (évi 9 millió látogató) Sydney Operaház, Sydney, Ausztrália (7, 4 millió látogató évente) Eiffel-torony, Párizs, Franciaország (6, 7 millió látogató évente) Lincoln Memorial, Washington D. C. , USA (évi 6 millió látogató)

10 LEGJELENTŐSEBB DESZTINÁCIÓ 6. 7. 8. 9. 10. Colosseum, Róma, Olaszország (5, 11 millió látogató évente) Szabadság-szobor, New York, USA (évi 4, 24 millió látogató) Alhambra, Granada, Spanyolország (évi több mint 3 millió látogató) Gízai Piramisok, Kairó, Egyiptom (évi 3 millió látogató) Taj Mahal, Agra, India (évi 2, 5 millió látogató)

TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE A kezdetek - ókor A középkor és az újkor (vásár, kultúra, zarándoklat) Az ipari forradalmak kora A XX. század

AZ UTAZÁS KIALAKULÁSA Ókorban alakul ki: Görög és Római birodalom Kereskedelmi, üdülési céllal, vallási céllal (zarándokutak) Középkorban: lehanyatlik (Grand Tour megjelenése) 1800 -as évek közepén kialakul a szervezett utazás (Thomas Cook) 1900 -as évek: tömeges utazások (~tömegturizmus) 1960 -as évek: modern turizmus kezdete, az idegenvezetői szakma kialakulása

WTO adatai alapján 2013, 2016 legkedveltebb turistacélpontjai

A KEZDETEK… Ókorban alakult ki: az első ismert turisták a föníciaiak lehettek, akik 2500 évvel ezelőtt a Földközi-tengeren hajózva eljutottak pl. a görög városállamokba is, ahol őket a helyi idegenvezetők kísérték körbe, Üzleti - kereskedelem hivatással járó vagy vallási célzatú utazások voltak – ünnepek, zarándoklatok Sport turizmus! olimpiai játékok -a görögök sajátos "marketing" hadjáratot folytattak: hírnökök járták be az egész országot, így adva a lakosság tudtára a játékok megrendezésének hírét. Kr. e. Mezopotámia, Babilónia, Egyiptomi Piramisok, jóshelyek és szentélyek meglátogatása ELSŐ utikönyv i. sz. 2. SZ. PAUSINAS-i. ÚTIKALAUZ Görög, Római Birodalom, Kínai Birodalom � Kereskedelmi, üdülési, vallási célok

OLIMPIA Kr. e. 776 óta közel 1000 éven át rendezték a görögök toborozták hírnökökön keresztül – a nézőket. SPORTTURIZMUS FESZTIVÁLTURIZMUSDionysos ünnepek, egyes istenek ünnepei

RÓMAI BIRODALOM Az egységesedő világ mindig optimális feltételeket biztosít a turizmus fejlődéséhez!!!!! A Római Birodalomban is kialakult a korai turizmus, fantasztikus infrastrukturális felszereltség- könnyű utazás Az utak mellé telepített fogadók, az utazás biztonsága, a tengerparti üdülők, a szentélyek és a gyógyfürdők kiváló lehetőséget nyújtottak a művészetet kedvelő bohém rómaiaknak, hogy eltöltsék szabad idejüket. Tehetős emberek Vallási zarándoklatok Fesztiválok Gyakorivá váltak már ebben az időszakban a külföldi utazások, főként Egyiptomba és a Közel. Keletre. Baiae, Formia -villák A turizmus szempontjából az egyik legintenzívebb korszak! HIVATÁSOS VEZETŐK „EXAGÉTA”

AZ ÓKOR 7 CSODÁJA 1. A GÍZAI PIRAMISOK; 2. A PHAROSZ SZIGETI VILÁGÍTÓTORONY ALEXONDRIONAL; 3. SZEMIRÁMISZ FÜGGŐKERTJE BABILONBAN; 4. ARTEMISZ ISTENNŐ TEMPLOMA EPHESZOSZBAN; 5. A HALIKARNASSZOSZI MAUSZÓLEION; 6. A RHODOSZI KOLOSSZUS; 7. PHEIDIASZ ZEUSZ-SZOBRA OLÜMPIABAN.

MIT TEKINTETTEK MEG? Egyiptom � � � külön császári engedéllyel volt látogatható Memnón-kolosszusok, piramisok a Nilus első kataraktájánál Philai templomegyüttese hajózás A nevezetességek külön csoportját alkotta az egyiptomi specialitásnak számító szent állatok megtekintése. Hermopoliszban (El-Asmunein) a szent íbiszmadár, Memphiszben az Apisz-bika, Krokodilopoloszban (Medinet el-Fajjúm) pedig Szobek istenség szent állata, a krokodil vonzotta a turistákat.

GÖRÖGORSZÁG Delphoi, Athén Spárta Olympia Tempé-völgy Korinthosz (latin: Corinthus), és kedvelt célpontjuk volt Epidaurosz (latin: Epidaurus), elsősorban az Aszkléρiοszszentély és a színház miatt. A görög szigetvilágban keresett úti cél volt Rhodosz (latin: Rhodos) Valóságos zarándokhely volt Trója (latin: Troia; Truva, Törökország), ahol szabályos idegenvezetés folyt. A kis-ázsiai úti célok közül megemlíthetjük még Epheszoszt (latin: Ephesus), Szmürnát (latin: Smyrna) és Milétoszt (latin: Miletus). A szigetek közül sűrűn látogatták még Leszboszt (latin: Lesbos; Lézvosz, Görögország) és Szamoszt (latin: Samos; Sziszam Adasszí, Törökország) is.

KÖZÉPKOR -VISSZAESÉS Középkor: A középkori társadalmakra a feudalizmus volt jellemző, mely eléggé helyhez kötött. Az igazán nagy tömegeket a zarándoklások mozgatták meg, ám ezek a vallási ünnepek, melyek a mindennapi robot egyhangúságának megtörésére szolgáltak, inkább csak a helyi közösség ünnepsége voltak, így nem jártak nagyobb utazással. Az ünnepen kívül szabadidő nem nagyon létezett, hiszen a szabadidő a földesúr kiváltsága volt. A földesúr életéhez természetesen az utazás is hozzátartozott: pl. : nyári szálláshelyre, külföldi körútra, nemesi gyűlésekre. Utazás nemesi kiváltság � � Nemesek Később céhlegények, egyetemisták

ZARÁNDOKLATOK a hit bizonyítását szolgálta, hiszen a zarándokhelyek gyakran messze voltak, az oda vezető út fárasztó és olykor veszélyes is voltpresztizs volt! A zarándokutakat az uralkodók is szabályozták és óvták. Célok: Róma, Aachen, Jeruzsálem, Santiago de Compostellába, a franciaországi Rocamadour, az itáliai Bari és Loreto, és Szent Patrik írországi purgatóriuma – Pokoljáró Tari Lőrinc. Jelentősebb szentek sírja

PROBLÉMÁK (TÁRSADALMI/INFRASTRUKTURÁLIS) Széttagoltság! Önellátó gazdálkodás, kereskedelem hanyatlása DE KARARVÁNUTAK Csak a késő középkorban fellendülés! A szárazföldi közlekedés ( bár a nagy felfedezések korát éljük ) nem igazán volt elérhető nagy tömegek számára. Az utak nagyon rossz minőségűek voltak, sem szálláslehetőség sem pedig megfelelő közlekedési eszköz nem volt. A postakocsit a 17. században Franciaországban vezették be először.

RENESZÁNSZ „Vissza a természethez” Hegyi vezetők, kalauzok

„GRAND TOUR” I. Erzsébet korában az udvari állásra áhítozó ifjakat arra ösztönözték, hogy tanulmányaikat a kontinensen tett hosszabb körutazással tegyék teljessé. Később más, alacsonyabb rangú társadalmi rétegek is átvették ezt a divatot.

A körutazás során meglátogatták: Olaszország, Németország, Svájc, Franciaország és a Németalföld nagyobb városait. A körutazás során jó néhány nagyobb város image-át sikerült megteremteni pl. , Párizs, Velence, Firenze, Róma később Provance. . . stb. 3 évig tartott és Franciaország, Olaszország, Németország, Svájc és a Németalföld területére összpontosult. 19. századtól az amerikaiak is átvették ezt a szokást és a túra időtartalma is fokozatosan lerövidült néhány hónapra. 18. században évente 15 -20 ezren vettek részt a Grand tour-on. A Grand tour résztvevőinek a 19. századig, külön turisztikai szolgáltatások nem állta rendelkezésükre, csak azokat használhatták, amiket a zarándokok.

ÚJKOR Technikai találmányok �A gőzgép felfedezése megindított egy rendkívül gyors fejlődési folyamatot. Gőzhajó Vasút!!!! A XIX. század egyik legnépszerűbb találmánya a kerékpár, mely megnyitotta a mozgó kirándulások és üdülések korszakát. motorgépkocsi(1885) Wright fivérek megalkották az első repülőgépet Ezek a találmányok már a XX. századi tömegturizmus fő közlekedési eszközei voltak.

THOMAS COOK 1841 -ben a szervezett csoportos utaztatást hozta létre, amellyel megvetette a későbbi tömegturizmus alapját. Az első londoni világkiállításon már 6 millió látogatót számoltak. A látogatók több, mint fele vonattal utazott és utazásukat a Cook utazási iroda szervezte. Miután a hatalmas látogatóforgalom elszállásolása állandó gondot jelentett, nagy szállodaépítési korszak vette kezdetét. Az első vállalkozók maguk a vasúttársaságok voltak. (a pályaudvarok közelében) A magas tőke igények miatt a szállódák hamarosan láncokba szerveződtek.

1841 1840 -ben felavatták a vasút Derbyt Rugbyvel összekötő szakaszát. Thomas Cook kibérelt egy vonatot- cél: a Közép-angliai Antialkoholisták Laughborough-ban megrendezendő találkozóján! Való résztvétel Az indulás időpontja 1841. július 5 -ére lett kitűzve – és ezzel a nappal tulajdonképpen megszületett a szervezett turizmus intézménye is. Mai szemmel: fapados, kényelem híján volt!!!!! De: lelkesség

Szakmai újdonságot vezet be, egy kirándulást szervez, melyre a vonatjegyeket előre megveszi viszonteladásra. Végül 570 fő vesz részt a kiránduláson. Különvonataira a következő években kereskedelmi alapon szervez résztvevőket 1855 -től már európai szárazföldre is utaztat.

XX. SZÁZAD Az első világháború megszakította a turizmus fejlődését, és magával hozta az útlevelek bevezetését. A két világháború közötti gazdasági válság az állami beavatkozás erősödését idézte elő. A kormányok elkezdtek a turizmusra figyelni, meglátták az ebben rejlő lehetőségeket. Sorra alakultak a turisztikai kormányszervek, melyek fő céljuknak a propagandatevékenységet és a statisztikai számbavételt tűzték ki. Fizetett szabadság de csak a második világháború után teljesedhetett ki!!!!!!

II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN A II. világháború után nagyon rövid időszak alatt, ismét óriási lépésekben fejlődött az emberiség. A vasút virágkora (1830 -1930) lejárt, a személygépkocsik vették át a hatalmat. A vízi közlekedést a légi közlekedés szorította háttérbe 1958 tól kezdődően, mikor megjelent az első Boeing 707 -es. � 1970 -től a turizmus egy új formája jelent meg. A repülőgépek lehetővé tették a gyors és viszonylag biztonságos közlekedést egyik földrészről a másikra. � � A repülőforgalom új szolgáltatásokat hozott magával (charterjáratok, csomagtúrák, fly-drive packages). Ma a legnagyobb problémát a légterek és repterek zsúfoltsága, valamint a terrorista akciók okozzák. A XX. század végére a turizmus jelentősége sokkal nagyobb, mint azt gondolnánk.

20. SZÁZAD A tömegturizmus megjelenésével az idegenvezető kulcsfontosságú tényező lesz 1948. első hazai tanfolyam

A VÁROSI TURIZMUS Idegenforgalmi település: a turisztikai események kikristályosodási pontja (Kasper) Turistaváros: azok a települések, amelyeknek olyan létesítményei vannak, melyek a pihenéshez, szabadidőhöz és a hosszú távú utasforgalomhoz szükségesek, és amelyekben ezen létesítmények jelentősen hatnak a társadalmi, gazdasági struktúrára

A VÁROSI TURIZMUS Az idegenforgalmi települések csoportosítása (C. Kaspar, 1992) � Szűkebb értelemben: A) üdülőhelyek Gyógyhelyek Nyaralóhelyek Közeli üdülőhelyek napi és hétvégi pihenéssel B) turisztikai vonzerővel rendelkező helyek Szórakozóhelyek Speciális létesítmények, világi rendezvények helyei

A VÁROSI TURIZMUS � Tágabb értelemben A) Közlekedési központok Hajózási Vasúti Személygépkocsi légi B) Oktatási központok Kutatással és oktatással foglalkozó városok Kongresszusi helyek

A VÁROSI TURIZMUS C) Közigazgatási központok Fővárosok és központi helyek Különleges politikai rendezvények, létesítmények helyei D) Gazdasági központok Ipari és kereskedelmi központok Speciális gazdasági rendezvények, létesítmények helyei

KÍNÁLAT • magas népsűrűségű helyek, így nagy a hajlandóság arra, hogy a barátok, rokonok felkeresése motiválja a látogatást és indukálja a fogyasztást, • csomópontjai, illetve végállomásai a turistaszállításnak, kapu szerepet töltenek be az érkező és távozó utasok számára, tehát az idegenforgalmi szezonon kívül is magas szinten állandósulhat a városba érkező vendégek száma, • ipari, kereskedelmi, pénzügyi koncentrációk, illetve a minőségi szolgáltatások színterei is egyben, ezért számos látogatás kötődik a városban történő munkavégzéshez (üzleti utak, konferenciák, kiállítások stb. ), • a kultúra széles skáláját kínálják a vendégek számára, ezért vonzást gyakorolnak az ilyen irányú érdeklődést tanúsító turistákra.

GYÓGYHELY

SZÓRAKOZÓHELY

SPECIÁLIS HELYEK

KÖZLEKEDÉSI KÖZPONTOK

KÖZELI ÜDÜLŐHELY

NYARALÓHELY

KÖZIGAZGATÁSI KÖZPONT

IPARI KÖZPONT

OKTATÁSI KÖZPONTOK

A TURISZTIKAI INFRASTRUKTÚRA Statikus infrastruktúra: � � � kultúrához, az egészséghez, a sporthoz és az üzleti-tudományos élethez kötődő turisztikai létesítmények. kiállítási helyszínek (múzeumok, kiállítási csarnokok), bemutató és rendezvény helyszínek (színházak, könnyű- és komolyzenei koncerttermek, csarnokok), szent helyek (székesegyházak, zsinagógák) A gyógy- és termálfürdők az európai egészségturizmus zarándokhelyei. pl. Vichy, Baden, Spa, Budapest, Karlovy Vary). Kiemelkedő sportlétesítmények. Olimpiai városok pl. London, Párizs, Athén, Stockholm, Berlin, München, Antwepen, Amszterdam, Helsinki, Róma, Moszkva, Barcelona). A városok az üzleti és a tudományos tanácskozások színhelyei. Dinamikus infrastruktúra: � speciális közlekedési eszközök biztosítják a városok nehezen elérhető attrakcióinak a megközelítését, illetve módot kínálnak az egész városnak mint attrakciónak a megtekintésére: pl. a séta-, illetve kirándulóhajók, libegők, siklók, felvonók, speciális autóbuszok (amelyek viszonylag rövid idő alatt az egész város bebarangolását segítik elő (Hopp on-Hopp off).

A TURISZTIKAI SZUPRASTRUKTÚRA Elsődleges szuprastruktúra: szálloda- és vendéglátóipar városi sajátosságai a luxusban, illetve a rövidebb idejű tartózkodás kielégítésében érhetők tetten. Reptéri szállodák. Másodlagos szuprastruktúrához sorolt kiskereskedelmi szektor kapcsán az elegancia és a komplexitás emelhető ki. Gyorséttermi láncok. A nemzetközi szállodaláncok egy része kimondottan forgalmas nagyvárosokban működteti egységeit, amelyek közül számos luxus kategóriába tartozó házzal is találkozhatunk. Ilyen például a Ritz(Carlton), amelyet az európai fővárosok közül csupán Berlinben, Moszkvában, Londonban és Madridban vehetik igénybe a vendégek, de ebbe a kategóriába sorolható a Four Seasons lánc is, amelynek ötcsillagos házai Budapesten, Prágában, Londonban, Párizsban, Dublinban és Lisszabonban találhatók. A városokba érkező vendégek jellegzetes szabadidős tevékenysége a vásárlás, amelyre eredendően a hangulatos sétálóutcákban, luxusáruházakban (Lafayette, Harrods, Ka. De. We) +PLÁZÁK! PIACOK, használtcikk piacok

KERESLET Motivációs kavalkád A városi turista turisztikai magatartása • Szelektivitás • Gyorsaság • Ismétlés • Szeszélyesség

VENDÉGÉJSZAKÁK 2008

ÉLHETŐSÉG

A VÁROSI TURIZMUS Korábbi városi területekre vonatkozó kutatások három csoportba sorolhatók (Ashworth, G. ): � 1. Idegenforgalmi szolgáltatások városi övezetben való megjelenésének feltárása Előre megadott kategóriák alapján vizsgáltak (szállodák, éttermek, látványosságok, stb)

A VÁROSI TURIZMUS � 2. � 3. Leírásszerű ábrázolás Kik látogatják, miért, milyen motivációk vannak, milyen szokások, stb. A városi turizmus tudatos tervezését vizsgálják A turizmus általános gazdaság és társadalomformáló szerepe

A VÁROSI TURIZMUS A városi turizmus felértékelődése � Fokozatosan nő a kulturális turizmus szerepe a 4 S-el szemben, ezzel a nő a nagyvárosok szerepe is � Különösen azokban az országokban, ahol nincs tengerpart � A turistapiacon a komplex terméket nyújtók erősödnek meg (ezek a városok) � Nő a sajátos motivációjú turistarétegek aránya

A VÁROSI TURIZMUS �A nemzetközi érdeklődést kiváltó termékek koncentrációja a városban van meg � A turizmus megváltozatja a városi teret

A VÁROSI TURIZMUS A városi turizmus tere �A városi turizmus tere a város, de a város definíciója sokszínű � A város megjelölésére általában két szógyököt használnak a szakirodalomban. Az urbs latin eredetű szóban a világ egyféle leképezése jelenik meg, míg a görög eredetű polisz tágabb értelmezést kap, már megjelenik benne az emberi közösség is.

A VÁROSI TURIZMUS A város, mint települési kategória tekintetében nincs egységesen elfogadott nézet. A statisztikai alapokon nyugvó kategorizálás a népességszám alapján különböztet meg a településhálózaton belül várost és egyéb településeket. A lakosságszám alsó határa azonban országonként eltérő, sőt sok esetben egyéb mutatókat is figyelembe vesznek. Ezek alapján megkülönböztetünk egykomponensű és kétkomponensű városfogalmat (KOVÁCS Z. , 2002).

A VÁROSI TURIZMUS Előbbi esetében csak a város népességszáma a mérvadó (pl. Skandináviában a 200 főnél népesebb település már város), míg utóbbinál más tényezők (népsűrűség, foglalkoztatás, stb) is megjelennek (pl. Kanadában városnak tekintik a legalább 1000 fő lakossággal és 400 fő/km 2 népsűrűséggel rendelkező településeket). Általánosságban azonban – néhány kivételtől eltekintve - mindenképpen elmondhatjuk, hogy minél fejlettebb egy ország, annál kisebb népességszám kell a várossá nyilvánításhoz.

A VÁROSI TURIZMUS A települések kategorizálásának másik lehetősége a funkcionális megközelítés, amikor egy település a betöltött szerepkörök alapján emelkedik ki, és kerül a hierarchia egy magasabb fokára. Néhány esetben (pl. Latin-Amerika, Kína, Törökország) elég ehhez egy funkcióval (közigazgatási) rendelkeznie a településnek, legtöbbször azonban komplex mutatót alkalmaznak (pl. volt szocialista országok, Belgium).

A VÁROSI TURIZMUS A városi turizmus tere alatt a nagyvárosi funkciókkal, infrastruktúrával, arculattal és lakónépességgel rendelkező településeket tekintik Európa szinte valamennyi fővárosa turistaváros, szerepük azonban differenciált

A VÁROSI TURIZMUS � A)országon belüli szerepkör: Attól függ, hogy az ország más területei is be tudnak-e kapcsolódni Párizs mindössze 1, 6%, London 16, 3%, Bp. 28% � B)vendégforgalom összetétele Ahol magas a külföldiek aránya a belföldiekhez képest, ott a fővárosban is több külföldi Kivéve a nagy tengerparttal rendelkező országok (pl. Spanyolország) Különösen magas: Belgium, Hollandia, alacsony Berlin, Stockholm, Oslo (ok: erős belföldi turizmus)

A VÁROSI TURIZMUS � C)szállodák foglaltsága Megmutatja, hogy mekkora az érdeklődés a település iránt Kell: stabil vonzerő, jó közlekedésföldrajzi adottságok, megfelelő háttér-infrastruktúra Legsikeresebb: London, Róma, Amszterdam, Koppenhága A legtöbb városban ciklusoson jelentkezik a siker (pl. Bp. a rendszerváltás éveiben, Prága 1990 -1993, majd 2000 után)

A VÁROSI TURIZMUS � Szállodák szobaár bevétele A befizetett adó növeli a fejlesztési forrásokat Párizs, London, Genf, Moszkva � Szállodák vendégeinek összetétele Belföldi: Manchester, Birmingham, Berlin Európai vendégek: Budapest, Brüsszel Prága É-amerikai: Athén, London, Róma D-amerikai: Madrid, Lisszabon, Athén Ázsiai: Genf, Párizs, Amszterdam Afrikai: Genf, Párizs, Zürich Ausztrál: London, Genf, Róma

A VÁROSI TURIZMUS A város, mint motivációs tér � Már az ókorban megjelent a városi turizmus „ősformája” (kereskedelmi, vallási, politikai okok miatti utazás) � Ipari forradalom: nő a szabadidő, megnő a városlakók pihenési szükséglete, kialakulnak az első szabadidős létesítmények � Fokozódó iparosodás, modernizáció: egyre több utazás

A VÁROSI TURIZMUS � Városi turizmus: a turista számára a szabadidő eltöltését jelenti, míg a város számára a szabadidő ipar (turistaipar) tárgyát és közegét � Speciális szolgáltatások, tárgyak létrehozását követeli meg (járművek, szuvenírek, stb) � Ezeket a helyi lakosság is igénybe veheti, jövedelemforrás lehet számára � Kialakult egy szabadidő-fogyasztási kultúra a városokban (hogyan tekintsük meg, hogy viselkedjünk, stb)

A VÁROSI TURIZMUS �A szabadidő eltöltése nem jelent fenyegetést azok számára, akik nem vesznek részt benne � A szabadidő eltöltés betartási szabályai a városban sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak (kivéve a karneválvárosok) � Időről időre újabb társadalmi csoportok kapcsolódnak be � A divat differenciálja a szabadidős tevékenységeket � A város, mint termék egy időben értékesíthető a látogatónak és a lakosságnak egyaránt (multiértékesítés)

A VÁROSI TURIZMUS Nagyváros szerepe: földrajzilag koncentrált szabadidő-eltöltési, szórakozási, stb lehetőség+látványosságok Kapuszerep az érkező és a távozó utasok számára Ipari, kereskedelmi és pénzügyi funkciók, minőségi szolgáltatások Kultúra széles skálája

A VÁROSI TURIZMUS Egy város vonzerejének kialakulásában szerepet játszik: �A látogató turisztikai szükségletei � A hely jellegzetes sajátossága, ami a látogatást motiválja � A helyre vonatkozó információk

A VÁROSI TURIZMUS A városi turizmus egyéb sajátosságai: � Rövidebb a turisták átlagos tartózkodási ideje � Magasabb szintű szolgáltatásokat vesznek igénybe � Nagyobbak a turisták kiadásai � A férőhelyek kihasználtsága kevésbé ingadozó � Nagy a fizetőképes külföldi vendégek aránya

A VÁROSI TURIZMUS � Fontos szerepet játszik a város fizikai és gazdasági fiatalításában

A VÁROSI TURIZMUS TERVEZÉSE Alapelvek: 1. A városi attrakciókat fejleszteni, esetenként javítani kell 2. A város közelében lévő attrakciókat is be kell vonni a tervezési folyamatba 3. Más szolgáltatások széles körét kell kialakítani 4. A szolgáltatásokat a fontosabb attrakciók köré kell koncentrálni

A VÁROSI TURIZMUS TERVEZÉSE � 5. Jó közlekedési hálózat kialakítása (sok gyalogos által használható útvonal) � 6. Jó turisztikai információs szolgáltatás, jó térképek � 7. Jól tervezett városnéző utak, pihenőhelyek � 8. Magas színvonalú egészségügyi ellátás � 9. Jó közbiztonság � 10. Tiszta környezet, épületek biztosítása

A VÁROSI TURIZMUS TERVEZÉSE 1. Turisztikai állapotfelmérés � Célja: a város életképességének mérése � Eredménye: Meghatározza a prioritásokat a jövőbeni teendőkhöz Erősíti az együttműködést az érdekeltek között Összehasonlítja a város turisztikai teljesítményét Meghatározza az egyes vonzerők fontossági sorrendjét Meghatározza, hogy miként használják a várost

A VÁROSI TURIZMUS TERVEZÉSE � Elemei Személyes megkérdezések Kiskereskedelmi és vállalkozói felmérések Helyszíni látogatások, megfigyelések Szakmai egyeztetések Másodlagos kutatómunka

A VÁROSI TURIZMUS TERVEZÉSE Városi célok: Az elektromos áram fogyasztásának 10%-a megújuló forrásokból fedezni csökkenteni a megsemmisítetlen szemét mennyiségét gyalogos és kerékpáros úthálózat létrehozása Minden lakostól 500 méterre park, metro megálló és buszútvonal épüljön a járdák mellet fák legyenek az egyszemélyes autózás csökkentése helyben termesztett élelmiszer felszolgálása az iskolákban az ólmozott üzemanyag betiltása a víz újrahasznosítása

GREEN CITIES NETWORK http: //sustainable. onbeon. com/2012/04/globalsustainable-cities-network. html

BEST PRACTISE - SZINGAPÚR http: //www. origo. hu/gazdasag/20181106 -szingapurazsia-legtisztabb-metropolisza. html

KULTURÁLIS FŐVÁROSOK Az Európa Kulturális Fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ez alatt az idő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és kulturális fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte.

Az Európa kulturális városa programot 1985 -ben indította útjára az Európai Unió Tanácsa Melina Mercouri görög kulturális miniszter javaslatára. 1990 -ben útjára indult az Európai Kulturális Hónap program is, ami hasonló a Kulturális Városhoz, de rövidebb ideig tart és kimondottan közép- és kelet-európai országok részére lett kitalálva.

1999 -ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre, ezt a címet az írországi Cork városa viselhette először. 2000 -ben kivételesen tíz fővárost választottak. A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007 -től kezdve évente két város osztozik a címen.

2006. március 11 -én a törökországi Isztambult, a magyarországi Pécset és a németországi Essent választották Európa kulturális fővárosának 2010 -re. Jóllehet csak a tagállamok városai kaphatják meg a címet, a Tanács évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben ezt a javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják.

KULTURÁLIS FŐVÁROS 2010 A 2010 -es kulturális fővárosok egyikét Magyarország városai közül választották ki. A 2004. december 31 -es határidőig tizenegy magyar város adott be pályázatot a címre (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém), melyek közül a zsűri március 7én kihirdetett döntésében egyhangú döntéssel továbbjuttatta Egert, Miskolcot és Pécset, egyszerű többséggel pedig Budapestet, Debrecent, Győrt és Sopront.

A magyar városok közül a címet Pécs nyerte el a 2005. október 19 -én. A második helyezett Miskolc, a harmadik Debrecen lett. Pécs mellett a németországi Essen és Isztambul lesznek még a 2010 -es hivatalos fővárosok.

PÉCS – KULTURÁLIS FŐVÁROS Pécs öt fejlesztési kulcsprojekttel készül az eseményre: A Zsolnay-negyed rehabilitációja, Nagy Kiállítótér, Zenei és Konferenciaközpont, Regionális Könyvtár és Információs Központ, valamint A közterek és parkok újjáélesztése.

2008 -ban az Európa kulturális fővárosa cím megoszlik az angliai Liverpool és a norvégiai Stavanger között. 2008 -at az Európai Unió a kultúrák közötti párbeszéd európai évének nyilvánította annak érdekében, hogy ösztönözze a különböző kultúrák közötti gondolatcserét az iskolai és munkahelyi életben éppúgy, mint a szabadidős és sporttevékenységek vonatkozásában.

Kulturális fővárosok 2009 -1019 2009: Linz (Ausztria) – Vilnius (Litvánia) 2010: Essen (Németország) – Pécs (Magyarország) – Isztambul (Törökország) 2011: Turku (Finnország) – Tallinn (Észtország) 2012: Guimarães (Portugália) – Maribor (Szlovénia) 2013: Marseille (Franciaország) – Kassa (Szlovákia) 2014: Svédország – Lettország 2015: Belgium – Csehország 2016: Spanyolország – Lengyelország 2017: Dánia – Ciprus 2018: Hollandia – Málta 2019: Olaszország – Bulgária

NYELVI GAZDAGSÁG A nyelvi sokszínűséget az Európai Unió kulturális és demokratikus alapértéknek tekinti. A nyelvek révén feltárulnak előttünk más népek kultúrái. Nyelvtudásunk ugyanakkor fontos gyakorlati segítséget is jelent abban, hogy a tagországokba tett külföldi utazások és az uniós munkavállalás során kialakuló kulturális kapcsolatok gyarapodásunkat, fejlődésünket szolgálják.

Az EU arra ösztönzi állampolgárait, hogy anyanyelvükön felül két idegen nyelvet is megtanuljanak. Ennek megvalósítása az Unió hosszú távú célja. Az EU működését meghatározó alapelvek egyike épp a nyelvi sokszínűség védelme. A 2004 -ben és 2007 -ben végbement bővítés eredményeképpen az Unió a korábbi 11 helyett ma már 23 hivatalos nyelvvel rendelkezik. Az uniós követelmények értelmében biztosítani kell, hogy az EU jogszabályai az Unió összes hivatalos nyelvén, s ezáltal minden állampolgár részére hozzáférhetőek legyenek. Az Unió azt is lehetővé teszi, hogy az állampolgárok anyanyelvükön írhassanak a közösségi intézményeknek és szerveknek, s levelükre anyanyelvükön kapjanak választ. Az Európai Parlament képviselőit ehhez hasonlóan pedig megilleti az a jog, hogy választópolgáraikat felszólalásaik alkalmával anyanyelvükön képviseljék.

2008 – A KULTÚRÁK KÖZÖTTI PÁRBESZÉD EURÓPAI ÉVE 2005 októberében indítványozta a Bizottság. A program 10 millió eurós költségvetéssel rendelkezik, és a kultúrák közötti párbeszéd sorozatát indítja el hozzájárulva az EU-n belüli jobb élethez. Különféle helyszíneken, különösen iskolákban és intézetekben, a program minél több embert kíván bevonni minél több területről.

MÉDIA Az EU támogatási programja az európai audiovizuális ipar számára. A MEDIA társfinanszírozója a szakmai audiovizuális ipar képzési kezdeményezéseinek az alkotási projektek fejlesztése terén (filmek, televíziós dráma, dokumentumfilmek, animáció és az új média).

A MEDIA program (2007 -2013) a negyedik többéves program 1991 -től, és 755 millió eurós költségvetéssel rendelkezik. A program öt cselekvési terv alapján valósul meg: szakmai képzés; a produkciós projektumok és a társaságok fejlesztése; a filmművészeti munkák és az audiovizuális programok elosztása, beleértve a filmfesztiválok támogatását is; horizontális cselekvési/kísérleti programok

A többnyelvűség hivatalos politikája igyekszik támogatni a széleskörű tudást és minden hivatalos nyelv használatát az EU-n belül, hogy védjék a kisebbségek nyelvét. Minden tagállam, amelyik csatlakozott az Unióhoz, meghatározza, hogy melyik nyelvet vagy nyelveket kívánja az EU-ban hivatalosan is deklarálni. Jelenleg az Európai Uniónak 23 hivatalos nyelve van, amelyek közül legszélesebb körben a német, mint anyanyelv használatos. Az angol a második legszélesebb körben beszélt nyelv, és vitathatóan a leghasználatosabb nyelv az európai tranzakciók során.