TURIZMUS TRBELI VONATKOZSAI A turizmus terleti lehatrolsnak krdsei

TURIZMUS TÉRBELI VONATKOZÁSAI A turizmus területi lehatárolásának kérdései. A turisztikai terek változása. A márka szerepe a turisztikai térben. Domjánné Dr. Nyizsalovszki Rita

Hét Tananyag 2018. szeptember 10 -14. A turizmus földrajzi terei. A turisztikai magatartás tér- és időbeli vonatkozásai. 2018. szeptember 17 -21. A turizmus területi lehatárolásának kérdései. A turisztikai terek változása. A márka szerepe a turisztikai térben. Térspecifikus turisztikai termékek 1. Tömegturizmus. Vidéki-rurális turizmus. Esettanulmányok. Topográfiai számonkérés. Európa 2018. szeptember 24 -28. 2018. október 1 -5. Térspecifikus turisztikai termékek 2. Városi- és nagyvárosi turizmus. Esettanulmányok. Topográfiai számonkérés. Ázsia 2018. október 8 -12. Térspecifikus turisztikai termékek 3. Hegyvidéki turizmus. Természeti- és ökoturizmus. Esettanulmányok. Topográfiai számonkérés. Afrika. Magyarország turisztikai régiói. Budapest és Közép-Dunavidék. Topográfiai számonkérés. Amerika Balaton és Tisza-tó Régió. Topográfiai számonkérés. Budapest és Közép-Dunavidék. ŐSZI SZÜNET Nyugat-Dunántúli Régió. Topográfiai számonkérés. Balaton és Tisza-tó Régió. Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl Régió. Topográfiai számonkérés. Nyugat-Dunántúli Régió. 2018. október 15 -19. 2018. október 22 -26. 2018. október 29. - november 2. 2018. november 5 -9. 2018. november 12 -16. 2018. november 19 -23. Észak-Alföld és Dél-Alföld Régió. Topográfiai számonkérés. Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl Régió. 2018. november 26 -30. Észak-Magyarország Régió I. Topográfiai számonkérés. Észak-Alföld és Dél-Alföld Régió. Észak-Magyarország Régió II. Topográfiai számonkérés. Észak-Magyarország Régió Tanulmányi kirándulás. 2018. december 3 -7. 2018. december 10 -14.

A turizmus földrajzi terei n n n Utóbbi évtizedekben a turisztikai terek fokozott vizsgálata A földrajzi terek összetettek – komplex geostruktúra Alaptudománya sokáig: FÖLDRAJZ!!!! A turista geoökológiai környezete (Bodnár L. 2000)

Küldő és fogadó terek jellemzői és viszonyuk egymáshoz n n n Fizikai tér jellemzői: pl. földrajzi távolság „Változó geometriájú tér”: Turisztikai desztináció fogalma A desztináció a turisták által kiválasztott földrajzi területegység, amelynek geográfiai és történelmi szempontból is egyedi jellemvonásai vannak. Ez a területegység az attrakciók megjelenésének a helyszíne, amelyek összekapcsolódnak a turisztikai infrastruktúrával és a szolgáltatásokkal, végső soron egy szolgáltatási és programcsokrot nyújtva a desztinációt felkereső vendégeknek.

n Turisztikai tevékenység területi megoszlását befolyásoló faktorok n n n Térbeli tényezők: távolság, földrajzi helyzet Környezeti tényezők: természeti és kulturális tényezők Dinamikus (gazdasági) tényezők

Turisztikai és szabadidőterek n Globalizáció folyamatában- turizmus – határok elmosódása, nagy tömegek mobilitása A turisztikai rendszer elemei földrajzi szempontból (Martínez, J. L. 2003)

A turisztikai terek egyik lehetséges tipológiája (Martínez, J. L. 2003)

Turizmus és regionalizmus n Makroterek: világ, földrész, országcsoport, ország n n „Világ 3 nagy vakációs tava”: Európa-Földközi tenger, É-Am- Antillák- Köz-Am-Karibi med. , Kelet-Ázsiai-Csendes-óceáni medence Regionális terek: nagytérség mezokörzet, kistérség Lokális terek: település, lakökörzet Mikroterek: család, egyén

Turisztikai tevékenységek térbeli elrendeződését befolyásoló tényezők n n n Éghajlat Szocioökonómiai Történelmi háttér TURISZTIKAI RÉGIÓK

Turisztikai régió n Azok a térségek, ahol, az adott természetitársadalmi körülményeknek megfelelő turisztikai tevékenységek hosszabb-rövidebb történelmi távlatban kiformálódtak és agy a földrajzi térben kialakult egyedi entitás.

A turisztikai régiók n Világ turizmusának 3 fő jellemző vonása: n n n Hazai mobilitás intenzitása Térbeli struktúra regionális jellege Világ turisztikai térképének aszimmetriája és egyenlőtlensége

A WTO által kialakított turisztikai nagyrégiók Forrás: ROSEMARY B. 1995. pp. 184.

A világ legnagyobb turizmusgeneráló régiói Forrás: ROSEMARY B. 1995. pp. 180.

A világ centrum-periférián alapuló turisztikai nagyrégiói Forrás: ROSEMARY B. 1995. pp. 184.

Legintenzívebb kapcsolat: n É-Amerika- Európa n Európa központi szerep!!!!

A RÉGIÓK INTÉZMÉNYESÜLÉSÉNEK ELMÉLETE n n n A régiók is kell hogy rendelkezzenek határokkal (adminisztratív, állami, de leginkább plasztikus) A teret szimbólumokkal kell megtölteni Intézményi kiépülés. (utazási irodák, szolgáltatás) DE Globalizáció - átstrukturálódás

Interregionális nemzetközi turisztikai fejlesztések n n II. vh után a turizmus a határok fellazulásához vezetett Cél: minél kevesebb adminisztratív akadály Másik ok: egységesülő Ny-Európa Határokon átívelő turisztikai együttműködések pl. Írottkő, Fertőtó (Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 2001)

Turisztikai terek változása n „ A turizmus nem önálló tevékenység, hanem mindenekelőtt különböző gazdasági tevékenységeket generáló kollektív társadalmi gyakorlat” (Martinez)

A turisztikai tér jellemzői n n A tér minőségi jegyeinek értékét a mindenkori közösségek határozzák meg!!! A turisztikai terméket ott fogyasztják, ahol az erőforrásokból kialakították! A turisztikai erőforrások a terület földrajzi sajátosságain alapulnak A létrehozott turisztikai termékek területileg koncentráltak, számuk korlátozott

n Turizmus bevételei egyenlőtlenül oszlanak el!!!!

1 Macau 16, 569. 51$ 2005 2 Cayman Islands 7, 259. 94$ 2005 3 The Bahamas 6, 317. 46$ 2005 4 Bermuda 6, 125. 88$ 2005 5 Barbados 3, 308. 14$ 2005 6 Seychelles 3, 244. 87$ 2005 7 French Polynesia 3, 056. 29$ 2005 8 Cyprus 2, 560. 56$ 2005 9 Austria 2, 346. 91$ 2005 10 Malta 2, 285. 58$ 2005

II. A turisztikai tér mint márka

III. Térspecifikus turisztikai termékek n A történelem folyamán a különböző turisztikai tevékenységek igen eltérő földrajzi jellemzőkkel bíró környezetekben fejlődtek ki, n n az adott társadalmak mely lokalitásokat preferáltak, milyenek voltak a korszak közlekedésének műszaki feltételei.

Térspecifikus turisztikai termékek n n n Vonzereje, sajátosságai és infrastruktúrája az adott tér földrajzi sajátosságaiból fakad. A természeti adottságok és erőforrások szerepe fontos!!! Pl. n n n part-menti, falusi, városi, természeti, hegyvidéki és az ökoturizmus.

Tömegturizmus alternatív turizmus n Tömegturizmus (hard): Résztvevők nagy tételben és standardizálva veszik igénybe a szolgáltatásokat n n Partmenti/vízparti turizmus Télisport turizmus/síturizmus 4 S modell 1980 -as évektől alternatív turizmustípusok (soft)

Kemény és puha turizmus jellemzői! Kemény (hard) turizmus Puha (soft) turizmus Meggondolatlan Átgondolt Offenzív Defenzív Agresszív Óvatos Gyors/féktelen Lassú/józan Nagy előrehaladás Kis lépések Ellenőrizhetetlen Ellenőrzött Nem szabályozott Szabályozott Maximalista Optimalizáló Túlzó Mérsékelt Rövid távú Hosszabb távú Partikuláris érdekek Általános érdek Kívülről irányított Önmeghatározott Kisebb ellenállóképesség Nagyobb ellenállóképesség Ágazati/tematikus Integrált Ár-centrikus Érték centrikus Mennyiségi Minőségi Növekedés Fejlesztés

1. Part menti turizmus n A) Tengerpartok n n 4 S modell: Sea, Sand, Sun, Sex Jelentős fejlődés a XX. század 50 -es éveitől tömegturizmus A part menti turizmus fejlődési szakaszai Európában (Martínez, J. L. 2003)

n Turisztikai terek – tengerpartok gyökeres átalakulása A Földközi-tenger partjain kialakult tevékenységek (Martínez, J. L. 2003)

n n n Mára: egyoldalú fürdőturizmus átalakult – aktív turizmus előretörése (sportolási lehetőségek) Építkezések Növekvő környezetterhelés – partterhelés n n Korallzátonyok pusztulása DK- ázsiai mangroveerdők – cunami 2004.

n Szennyezések –algásodás, kockamedúza terjedése

B) Tavak n n n Jelentőségük növekszik Összetett jellemzőkkel rendelkeznek Az adott tájon belül is önálló egységet képez 2, 5 %-a a Föld felszínének Globális felmelegedés: számuk és méretük is csökken majd – n n zsúfoltság rekreációs élmény csökkenése

2. Télisport turizmus/síturizmus n n n XX. sz. utolsó harmadától 4 S (winter): ski, slope, snow, sleep Célpontok: n n n n n Alpok, Pireneusok, Skandináv-hg Kárpátok Andok Sziklás-hg Himalája Kaukázus Új-Zéland

3. Vidéki-rurális turizmus n n n Nem egy konkrét turizmusfajta Turizmusfajták és csoportok halmazának tekinthető!!!!!! http: //www. falusiturizmus. hu/hu_

1. VIDÉKI ÉLETMÓD-TURIZMUS 1. 2. 3. 4. 5. Falusi vendégfogadás Falusi turizmus (üdülés, pihenés) https: //www. youtube. com/watch? v=Dkt. D 95 P 4 eyo Farmturizmus Tanyaturizmus Vidéki gazdálkodás megismerése (növénytermesztés, állattenyésztés)

2. VIDÉKI KULTURÁLIS- ÉS ÖRÖKSÉGTURIZMUS n n n Vidéki kastélyturizmus https: //www. youtube. com/watch? v=r-Io. XPTd. W-8 Vidéki kulturális és örökségturizmus Atelier (kézműves) turizmus Egyházi és vallási turizmus Zarándokturizmus

Kárpát-medence örökségturisztikai atlasza https: //www. youtube. com/watch? v=3 Dvy 8 JGIU 7 k n

3. VIDÉKI EGÉSZSÉGTURIZMUS n n Vidéki gyógyturizmus (víz, levegő, gyógynövények) Vidéki termálturizmus Wellness Bioturizmus Bariska Öko-falu Zselicszéplak Budaházi biodinamikus kertészet

4. VIDÉKI AKTÍV TURIZMUS n n n n n Vadász-, Horgász-, Kerékpáros-, Lovas-, Vízi-, Kaland-, Egyéb vidéki sportturizmus (népi játékok stb) Síturizmus Golfturizmus

5. VIDÉKI KULINÁRIS TURIZMUS n n n Gasztroturizmus Borutak: n Nyitott n Zárt n Tematikus

6. VIDÉKI AGROTURIZMUS n n n Agrár esemény és rendezvényturizmus Agrár konferencia turizmus és szakvásárok, kiállítások Agrár tematikus utak Agrár témaparkok Vidéki bevásárlóturizmus (agrártermékek) Vidéki szuvenír turizmus (helyhez kötődő termékek)

7. VIDÉKI TERMÉSZETI TURIZMUS n n n n Természetjárás Növénygyűjtés Állat megfigyelés Geoturizmus Ökoturizmus Erdei iskolák Ökoenergia-turizmus

n n n n Vidéki élményt nyújt! Általános és egyedi elemek strukturált, természetességen és tradíción alapuló deverzifikált kínálata 19. sz. kezdetek - 21. sz. egyik vezető iparága OKA!!!!!! Jövedelem-kiegészítő szerep Helyben értékesíti a termékeit VIDÉKFEJLESZTÉS egyik eszköze!!!

4. Városi/nagyvárosi turizmus n n n Az utazás „ősformája” Modern értelemben az ip. Társadalmak kialakulása után Ok: n n n munkaidő-szabadidő elkülönült Megnőtt a városlakók pihenési szükséglete Első szabadidős létesítmények!!!

n n n Mozgalmas tér! Koncentrálódnak szórakozási lehetőségek, látványosságok Környezetváltozást, élményszerzést kínálnak Sokszínűek, Nincs két egyforma város

Célterületek: n n Magas népsűrűség, barátok, rokonok felkeresése Csomópontok ill. végállomások a turistaszállításban, kapu szerep, szezonalitás kitolódik Ipari, kereskedelmi, pénzügyi kp-k – konferenciák, vásárok stb. MICE turizmus Kultúra széles spektrumát kínálják

Város vonzóerejének kialakulása: n 3 téynező n n n Látogató turisztikai szükségletei Hely jellegzetes sajátossága, motivációs tényező A helyre vonatkozó információk

Idegenforgalmi településtípusok n Turistaváros: urbanizált idegenforgalmi helyek n n n Rövidebb a turisták tartózkodási ideje De magasabb szintű szolgáltatások igénybevétele Több a költés!!! Magas a külföldi vendégek aránya Olyan létesítményei vannak, amelyek Pihenéshez n Szabadidőhöz n És hosszú távú utasforgalomhoz szükségesek n

5. Hegyvidéki turizmus n n n Fizikai környezet alkotó elemei extrémeggek pl. domborzat, éghaljat Turisztikai erőforrások nagy változatossága Különböző természeti és kulturális örökséget hordoznak

Típusai n n n Hó turizmus Zöld turizmus Hegyi vizekkel kapcsolatos turizmus Történelmi-művészeti-kulturális turizmus kalandturizmus

6. Természeti és ökoturizmus n 1. Természeti turizmus n n n Mindazon turisták, akik a természeti környezet miatt kelnek útra Sokféle hatás Fenntarthatóság

n 2. Ökoturizmus

n n Kialakulásának okai: „Az ökológiai turizmus, vagy » ökoturizmus « a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával. ” IUCN

az ökoturizmus n n természeti területekre irányul; hozzájárul a helyi értékek megőrzéséhez; minimalizálja a turisták negatív környezeti, társadalmi és kulturális negatív hatásait, és erősíti a pozitív hatásokat; komplex fogalom, sokkal több a természetjárásnál, a gyalogos turizmusnál.