Turizmus rendszere DEBRECENI EGYETEM Gazdasgtudomnyi Kar Vidkfejleszts Turizmus
Turizmus rendszere DEBRECENI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vidékfejlesztés, Turizmus- és Sportmenedzsment Intézet Turizmus- Vendéglátás szak
Turisztikai kínálat A turisztikai kínálat alakulását befolyásoló tényezők • a kereslet kínálatbefolyásoló szerepe – a turizmus résztvevőinek indítékai, a turizmussal szembeni elvárásai meghatározzák a kínálat szerkezetét • az állami befolyásolás eszközei – nemzetközi gazdasági kapcsolatépítés • • • társadalmi tényezők környezeti tényezők (természeti környezet) gazdasági tényezők technológiai tényezők vállalkozási aktivitás
Turisztikai kínálat A turisztikai kínálat szervezeti rendszere, a „turizmusipar” • A turisztikai fogadóhely a turisztikai események cél- és középpontja. – célhely, célterület • „turizmusipar” négy fő szektora – utazás – szálláshely, vendéglátás – kikapcsolódás, szórakozás, hivatás-tevékenység – idegenforgalmi szervezetek
Turisztikai kínálat A turisztikai kínálat szervezeti rendszere, a „turizmusipar” • turisztikai fogadóhely: olyan kollektív „termelőként”, szolgáltatáselőállítóként, vállalkozáshoz hasonló, decentralizált turisztikai szervezetként értelmezzük, amely a kínálat elemeit koordinálja és komplex szolgáltatáscsomagként, egységes márkanév alatt értékesíti. • városi, helyi turisztikai információs irodák hálózata – külföldi látogatók, turisták és a hazai, nem helyi lakosság részére nyújtanak információt – értékek, hagyományok felkutatása, megőrzése, ápolása – piackutatás – a turisztikai kínálat elemeinek számítógépes feldolgozása és az ehhez való hozzáférhetőség biztosítása – tanácsadás – helyi turisztikai vállalkozási aktivitás támogatása – a település egységes megjelenésének, attraktivitásának előmozdítása, fokozása – törődés a turistákkal – információs és marketingtevékenység – részvétel a turizmus oktatásában, a továbbképzésben – helyi fejlesztési tervek véleményezése
Turisztikai kínálat A turisztikai kínálat szervezeti rendszere, a „turizmusipar” • turizmus területén, illetve a turizmussal összefüggésben működő üzleti vállalkozások – a turizmus mikroszférájának szerves alkotó elemei – turisztikai vállalkozások összességét turisztikai iparnak is nevezik – osztályozásuk • Kaspar (1991) – primer (tárgyi, alanyi és kapcsolattartó) és szekunder szolgáltatások körének idegenforgalmi vállalkozásai • Freyer (1988) – tipikus turisztikai vállalatok – turizmusra specializált vállalatok – turizmustól függő vállalatok • Smith (1989) – első csoport: bevételeik 100%-a turizmusból származik – második csoport: bevételeik 10 -90%-a turizmusból származik
Turisztikai kínálat A nemzetközi turisztikai kínálat fejlődésének várható irányai • kínálatfejlesztés – szegmens- és célpiac-specifikus tekintetben • differenciált, komplex kínálatfejlesztés és az ezen alapuló üzletiajánlat-kidolgozás – komplexitás tekintetében • állam szerepe • átfogó regionális, térségi, kistérségi és települési kínálatfejlesztés • marketingszempontok rendszerszemléletű figyelembevétele • környezet teherbíró képességének vizsgálata – minőségi tekintetben
Turisztikai kínálat A nemzetközi turisztikai kínálat fejlődésének várható irányai • szervezetfejlődési folyamatok – integráció • lehet horizontális vagy vertikális – konglomerátumok • holding vállalati formában működik és a leányvállalatok olyan legkülönfélébb típusaival rendelkezik, amelyeknek egymással nincs tevékenységi és piaci kapcsolatuk – nemzetköziesedés
Turisztikai kínálat A nemzetközi turisztikai kínálat fejlődésének várható irányai • a kínálat egyes elemeit érintő várható fejlődési irányok – közlekedési eszközök kínálatát alapvetően a további technikai korszerűsödés és a magasabb komfortfokozatú, nagy távolságokat gyorsabban áthidaló szupermodern közlekedési eszközök elterjedése fogja jellemezni – szálláshelykínálat tekintetében további növekedés és koncentráció várható – utazási irodáknál mind az utazásszervezők, mind az utazásközvetítők esetében további erőfeszítések történnek a tevékenység, a gazdálkodás ésszerűsítésére a piacképesség növelése érdekében
Turisztikai kínálat A nemzetközi turisztikai kínálat fejlődésének várható irányai • a turizmus fejlődését gátló tényezők – politikai nyugtalanság – gazdasági bizonytalanság – munkabérek túlzott emelkedése a közlekedési szektorban – reáljövedelmek átmeneti csökkenése és stagnálása – terrorizmus
Turisztikai szolgáltatások ára • Az árnak a turizmusban is kiemelkedő jelentősége van. • Az ár legfontosabb gazdaságpolitikai funkciói: – egyensúlyteremtés eszköze, – termelői, fogyasztói döntéseket orientál, – a ráfordítások, eredmények számbavétele, – a nemzeti jövedelem elosztás és újraelosztása.
Turisztikai szolgáltatások ára • Árpolitika lehetséges céljai: – fogyasztói értékítéletek követése – befektetett ráfordítások gazdaságos megtérülése – az árbevétel- és nyereség stabilitása, növelése – elért piaci pozíciók fenntartása, javítása – versenytársak mindenkori árstratégiájának és taktikájának figyelemmel kísérése
Turisztikai szolgáltatások ára • A turisztikai szolgáltatások stratégiai árképzésére alapvetően a következő tényezők hatnak: – szolgáltatások ráfordításai, – a potenciális turisták turisztikai szolgáltatások iránti költési készsége és értékítélete, – a turisztikai szolgáltatások világpiaci, nemzetközi árai és ebből kiemelten a versenytársak árai, – a turizmus speciális, egyedi adottságai és – a kereslet-kínálat aránya. • A hatékonyság, a gazdaságosság és jövedelmezőség megítélése, jellemzése egy-egy mutató alkalmazásával nem lehetséges, több számított mutató együttes alkalmazására van szükség. • Nyilvánvaló, hogy a turizmus makroszintű, nemzetgazdasági hatékonyságát a turisztikai vállalkozások, azaz a mikroszféra működésének gazdaságossága és jövedelmezősége határozza meg.
Turisztikai szolgáltatások ára Árfolyamváltozás hatása • Az árfolyam-politika a nemzetgazdaság fejlődésének, a külgazdasági kapcsolatok befolyásolásának egyik legfontosabb eszköze, ezek alárendeltségében fejti ki hatását, ide értve a nemzetközi turizmust is. • 1980 -1988: a magyar állampolgárok a belföldi turizmusból egyre inkább kizáródtak – egyre zsugorodott a turisztikai célra fordítható jövedelem részaránya. • A negatív tendencia akkor szüntethető meg, ha az életszínvonal emelkedik, az egy főre jutó reáljövedelem nő, és egyidejűleg a hazai turisztikai szolgáltatások árindexe megegyezik a fogyasztói árindexszel, vagy annál mérsékeltebb ütemben növekszik.
Turisztikai szolgáltatások ára Árfolyamváltozás hatása • Az árfolyamváltozás mértékét meghaladó turisztikai szolgáltatási árszínvonal-emelkedés (amennyiben nem átmeneti) kifejezetten károsan hat turizmusunk fejlődésére.
Turisztikai szolgáltatások ára Euró • 2002. január 1. • Európai Unió hivatalos fizetőeszköze. • 27 tagállamból 17 -ben a hivatalos fizetőeszköz – Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia • Általánosságban elmondható, hogy az euró bevezetése jó hatást gyakorol a turizmusra, mindenek előtt a fogyasztóknak – egyszerű – átlátható – gazdaságos
Közlekedési infrastruktúra, a turisták szállítása • A turizmus fontos elemét képzik a közlekedési szolgáltatások. • A közszolgálati és magánközlekedés a tömegturizmus lebonyolításának alapja. • Közlekedési vállalkozások: – helyközi közlekedési eszközöket üzemeltetők – helyi közlekedési eszközöket üzemeltetők • Közlekedési infrastruktúra kiépítése nemzetgazdasági érdek! – rendkívül tőke intenzív – állami támogatást igényel
Közlekedési infrastruktúra, a turisták szállítása • Közlekedési rendszerek megtervezése során több tényezőt kell figyelembe venni: – – – szállítandó árú mennyisége a személyszállítás utas száma az útvonal az úti cél szállítási módok közötti verseny a szállítási eszközök közötti választás lehetősége • Turizmus tekintetében a választást az utazóközönség igényei alapvetően befolyásolják.
Közlekedési infrastruktúra, a turisták szállítása • Szállítás mint turisztikai szolgáltatás • Elérhetőség kérdése • A turisztikai fogyasztás összetevője (25 -50% a termékek árából) • A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme • Lehetővé tette a turizmus globális méretű elterjedését, tömegedését • Függ a turizmus formájától, a szállítás módjától, távolságtól, szezontól, üzemanyagártól • A 19. században a vasúti szállítások dominánsak • A 20. sz. első felében a közutakra tevődik át, a turizmus alárendelődik a szállításnak • A II. VH. után a légi szállítások megfordítják a viszonyt
- Slides: 18