Turizmus rendszere DEBRECENI EGYETEM Gazdasgtudomnyi Kar Vidkfejleszts Turizmus
Turizmus rendszere DEBRECENI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vidékfejlesztés, Turizmus- és Sportmenedzsment Intézet Turizmus- Vendéglátás szak
Fogalom meghatározás
Turista, turizmus, idegenforgalom • Mindkét szó gyökere a tour, amely 1760 -ban jelenik meg először írott formában. – latin tornus főnévből ered, amely a kiindulópontjára visszatérő körutazást jelenti • Turizmus szavunk a francia tour, azaz körutazás, körút kifejezésből származik. Köznyelvi térhódítása a 18. században indult. Előbb az angolba került át, majd a 19. századtól Európaszerte elterjedt. Időközben jelentéstartalma bővülésével az utazás szinonimájává vált. • Az eredeti tőből új szavak keletkeztek. Ilyen például az 1800 körül megjelent turista, olyan személyek megjelölésére, akik szórakozásból, akár fix cél nélkül, hosszabb távolléttel, tartózkodással, idegen helyeket keresnek fel. • A fogalom a II. VH után újabb szemantikai rétegekkel gazdagodva az utazással való üzletszerű foglalkozás, az utazásszervezés, sőt az önálló iparággá fejlődött szektor megjelölője lett. • Az idegenforgalom szó a tizenkilencedik század közepén, német nyelvterületen tűnt fel. Eleinte mindenekelőtt a hatósági zsargonban terjedt az idegenek utazását és tartózkodását jelölő negatív felhangú fogalomként. A huszadik század folyamán azonban értéksemleges terminussá vált, manapság lényegében a turizmus szinonimájának tekinthető.
A turizmus elméleti kutatása, turizmusdefiníciók • A turizmus gazdasági, társadalmi, kulturális, stb. elemekből összetevődő komplex jelenség. • Az idegenforgalom tudományos igényű vizsgálata a gazdaságpolitika szektor iránti érdeklődésének megjelenésével indult meg, a huszadik század elején. Az ekkortájt született meghatározási kísérletek értelemszerűen a közgazdaságtan hatását mutatták. • A húszas évektől a kormányzati figyelem fokozódása a tudományos háttér megalapozása iránti igény növekedésével járt.
A turizmus elméleti kutatása, turizmusdefiníciók Berlini iskola – Az időszak legjelentősebb kutatóintézete Berlinben jött létre 1929 -ben, Robert Glücksmann közreműködésével, Forschungsinstitut für den Fremdenverkehr néven. – Glücksmann turizmus definíciója: Személyek utazása egy olyan helyre, ahol nem rendelkeznek állandó lakással. – Schwink turizmus definíciója: Olyan személyek áramlása, akik állandó lakhelyüket bármilyen szellemi, testi, vagy szakmai motivációtól vezérelve ideiglenesen elhagyják. Norwal turista definíciója: A turista egy olyan személy, aki idegen országba látogat bármilyen más okból, semmint hogy ott állandóan letelepedjen, vagy rendszeres üzleti tevékenységet folytasson, és az adott országban ideiglenes tartózkodása alatt máshol megkeresett jövedelmet költ el. Népszövetség Statisztikai Bizottságának (1937) turizmus definíciója: Abból a célból, hogy a nemzetközi turizmus statisztikáit jobban összehasonlíthatóvá tegyük, a turizmus fogalmát elvben úgy kell értelmezni, mint amely minden olyan személyre vonatkozik, aki 24 órát, vagy annál többet utazik bármely állandó lakhelyén kívüli országba.
A turizmus elméleti kutatása, turizmusdefiníciók Svájci iskola – Hunziker és Krapf turizmus definíciója (1942): A turizmus az emberek lakhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, amennyiben az utazást és a tartózkodást nem letelepedési szándék, illetve jövedelmező tevékenység motiválta. – Kaspar (1991): Az idegenforgalom vagy turizmus azon kapcsolatok és jelenségek összessége, amely olyan személyek utazásából és tartózkodásából áll, akiknek a tartózkodási helye nem állandó és tartós lakó- vagy munkahely. 1945 után az új globális rendben a turizmus gazdasági, politikai súlya korábban nem látott mértékben megnőtt, ami együtt járt az elméleti munka kiteljesedésével. – Európa keleti felén a szovjetizálás eredményeként az idegenforgalom átmenetileg létjogosultságát is elvesztette, így itt a tudományos fejlődés megszakadt. 1963 -ban ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa által szervezett római idegenforgalmi konferencia terminológiai ajánlásokat fogadott el a statisztikai mérés nemzetközi összhangjának megteremtése érdekében. – Látogató: aki bármely célból, kivéve a kereső foglalkozást, állandó lakóhelyén kívül más országba utazik. – Turista: olyan időszakos látogató, aki legalább 24 órát tölt el a meglátogatott országban, miközben utazásának célja kapcsolatban állhat szabadidős tevékenységekkel, családdal, vallással, egészséggel, üzlettel, hivatással stb. – Kiránduló: szintén időszakos látogató, azonban 24 óránál kevesebbet tartózkodik a felkeresett helyen
A turizmus elméleti kutatása, turizmusdefiníciók • Magyarországon a kommunista hatalomátvételt követően az első szakkönyv 1961 -ben jelent meg. Ebben dr. Markos Béla és dr. Kolacsek András a korabeli elméleteket összevetve, az idegenforgalom konstitutív elemeinek sorra vételével a következő definíciót javasolta: „Az idegenforgalom olyan önkéntes, békés célú és rendszeres utazási forgalom, amelynek keretében az utasok, mint fogyasztók, és szolgáltatások igénybevevői átmenetileg tartózkodnak a meglátogatott helyen. • Az antropológiai irányzat legnevesebb képviselője Jafari 1977 -ben megjelent definíciója szerint a turizmus(tan) a szokásos lakhelyétől távol lévő embernek, a szükségleteit kielégítő ágazatnak, valamint ezeknek a fogadó társadalmi-kulturális, gazdasági és fizikai környezetre gyakorolt hatásainak tanulmányozása. • Leiper (1981) az általános rendszerelméleten alapuló holisztikus definíciót javasol – A turizmus egy 5 elemből álló és a szélesebb környezettel kölcsönhatásban lévő nyílt rendszer, amelynek elemei a következők: a turisták adják a dinamikus emberi elemet; a kibocsátó terület, a tranzit út és a fogadóterület adják a 3 földrajzi elemet; végül a turizmus szektor a gazdaságait. Mind az 5 elem funkcionálisan és térbélileg rendezett és kölcsönhatásban van fizikai, technológiai, társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezőkkel. A dinamikus elemet az utazó személyek képezik, akiknek az utazása bizonyos mértékig szabad időn alapul és otthonuktól távoli időleges, legalább egyéjszakás tartózkodással jár.
A turizmus elméleti kutatása, turizmusdefiníciók • A turizmus lényege az állandó környezetből való kiszakadás, a rövidebb, vagy hosszabb távú helyváltoztatás. Ez történhet szabadidőben vagy munkaidőben egyaránt. – A „szabadidő” nem vehető teljes egészében figyelembe a turizmus szempontjából. Kiesik belőle az alvásra, étkezésre, testápolásra fordított új, biológiai idő, valamint a kényszerű idő (munkahelyre történő bejárás). Az alapvető életvitelhez kapcsolódó (munka, biológiai, kényszerű) időn kívül fennmaradó szűkebb értelemben vett szabadidő a turizmus természetes kerete. – A munkaidőben is előfordul helyváltoztatás, amely egyrészt a szokásos munkarendhez tartozhat (taxisofőrök, kalauzok), másrészt azon kívül, nem állandó rendszerességgel válik szükségessé – hivatásturizmus. – A helyváltoztatás mértékét illetően szintén nehéz meghúzni a határt. A technika fejlődése eltünteti az idő/térbeli korlátokat. – Vizsgálni kell a motivációt is, azaz hogy mi készteti helyváltoztatásra az embert. • Kényszerű és a szabad választású utazási indítékok. A kényszerű kategórián belül megkülönbözteti az üzleti, a családi, a kiküldetés és az értekezlet célú utazásokat, a szabad idő utazásokon belül, pedig az üdülést, a nyaralást, az egészség, és a tanulást.
A turizmus elméleti kutatása, turizmusdefiníciók • 1975 -ben megalakult Turisztikai Világszervezet (WTO) tett erőfeszítéseket az egységes fogalom kialakítása érdekében. – Manilai Nyilatkozat (1980. szeptember 27. – október 10. ) • Megfogalmazta a turizmus korszerű koncepcióját. – A turizmus alapvető tevékenység a nemzetek életében, mivel közvetlen hatást gyakorol az országok társadalmi, kulturális és gazdasági életére, valamint nemzetközi kapcsolataikra. – A turizmust a nemzetgazdaságban, illetve a nemzetközi kereskedelemben elfoglalt helye az egyetemes fejlődés jelentős tényezőjévé teszi. • Hangsúlyozza a belföldi turizmus jelentőségét, kiemeli, hogy a turizmus nem csupán gazdasági kategória, hanem jelentős politikai, társadalmi, kulturális és nevelési tényező, fontos környezeti hatásai vannak. Alapvető szerepe van az élet minőségének alakulásában. A nyilatkozat meghatározta az állam felelősségét a turizmus fejlesztésében. – Hágai Nyilatkozat (1989. április 10 -14. ) • A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.
A turizmus elméleti kutatása, turizmusdefiníciók – Hágai Nyilatkozat (1989. április 10 -14. ) • A turizmus alanyai, a turisták a szolgáltatásokat – részben helyváltoztatással, a távolság összefüggésben, az utazás során, – részben a tartózkodási helyen veszik igénybe. áthidalással • Külföldi turistának tekintendő – aki állandó lakhelyét elhagyva más országba utazik; – akinek alapvető motívuma látogató vagy tartózkodó jellegű; – aki a meglátogatott országban semmilyen jövedelemszerző tevékenységet nem folytat; – aki utazása végeztével kötelezően elhagyja az adott országot.
A turizmus elméleti kutatása, turizmusdefiníciók 1993 -ban, a már megismert fogalmi elemek felhasználásával egy újabb, napjainkban is használatos statisztikai irányultságú definíció került elfogadásra. E szerint a turizmus a szokásos környezetükből szabadidő eltöltése, üzleti vagy egyéb célból más helyre utazó és ott kevesebb, mint egy évig tartózkodó személyek tevékenységét foglalja magába.
A turizmus elméleti kutatása, turizmusdefiníciók A turizmus • korunk világméretű társadalmi jelensége, • az egyéni szabadidő hasznosítás egyik lényeges formája, • az emberi viszonyok, a politikai, a gazdasági, a kulturális kapcsolatok fontos közvetítője, • az életminőség következménye és meghatározó eleme, • emberi alapszükséglet, • számos ország gazdaságában a gazdaság szerkezeti problémái, a foglalkoztatási gondok megoldásának fontos tényezője, • az állandó lakó- és munkahelyen kívülre irányuló önkéntes, szabad elhatározáson alapuló helyváltoztatások, tartózkodások és az ezekhez kapcsolódó intézményrendszerek összessége.
Statisztikai fogalmak és meghatározások • A társadalmi- gazdasági jelenségek megismerésének egyik fő eszköze a statisztika. – A mérhetőség érdekében fontos meghatározni a statisztikai egységeket. – Az összehasonlítóságot csak akkor lehet biztosítani, ha minden országban azonos fogalmakat és mérési módszereket alkalmazunk. • A Népszövetség már 1937 -ben ajánlotta statisztikai célokra a „nemzetközi turista’ fogalmának használatát. • Az ENSZ Statisztikai Bizottsága 1953 -ban a „nemzetközi látogató” fogalmát határozta meg. • Az IUOTO javaslatára az ENSZ 1963. évi római konferenciája a „látogató” a „turista” és a „kiránduló” meghatározása és alkalmazására tett javaslatot, amit az ENSZ Statisztikai Bizottsága 1968 -ban elfogadott. • az ENSZ Statisztikai Bizottsága 1993 -ban elfogadta és 1994 -ben a WTO-val közösen megjelentette az „Ajánlások a turizmus statisztikáról” c. kiadványt. – Turisztikai tevékenységek egységes nemzetközi osztályozása- SICTA
Statisztikai fogalmak és meghatározások • A turizmus statisztikai rendszerének tökéletesítésére irányuló munkákat a WTO az érdekelt nemzetközi szervezet bevonásával a „Turizmus szatellit számla- TSA” módszertanának kidolgozása keretében folytatta. – Célja, hogy a jövőben a turizmus teljes gazdasági hatását ki lehessen mutatni, ne csupán a nemzetközi turizmusból származó bevételek összegét. – A TSA a turizmus keresleti és kínálati oldalát egyaránt fontosnak tartja és mindkettőt számításba veszi.
Statisztikai fogalmak és meghatározások Turizmus: • A szokásos környezetükből szabadidő eltöltése, üzleti vagy egyéb célból más helyre utazó, és ott kevesebb, mint 1 évig tartózkodó személyek tevékenysége. • Alapvető formái (a kereslet oldaláról nézve): – Belföldi turizmus (domestic tourism): a lakosság országon belüli utazásai – Beutazó turizmus (inbound tourism): a külföldiek utazásai egy országba – Kiutazó turizmus (outbound tourism): a lakosság külföldi utazásai • Amennyiben egy adott ország turizmusát vizsgáljuk, három alapvető forma a következők szerint csoportosítható: – Belső vagy hazai turizmus (internal tourism): belföldi + beutazó turizmus – Nemzeti turizmus (national tourism): belföldi + kiutazó turizmus – Nemzetközi turizmus (international tourism): beutazó + kiutazó turizmus
Statisztikai fogalmak és meghatározások • A turizmus résztvevőinek közös elnevezése, a látogató (visitor). Minden látogató egyben utazó személy (traveller), hiszen elhagyja állandó környezetét, de nem minden utazó látogató. – látogatók osztályozása – látogatok csoportosítása
A látogatók osztályozása UTAZÓK Szokásos környezetükben utazók 1 Állandó lakhelyüket változtatók 2 LÁTOGATÓK TURISTÁK NAPI LÁTOGATÓK Állandó lakhely nélküliek 3 Fizetésért más helyre utazók 4 Konvenció alapján kizárt személyek 5 Az utazás fő célja: Szabadidő eltöltése, pihenés, üdülés Barátok és rokonok meglátogatása Üzlet és hivatás Egészség Vallás és zarándoklat Egyéb Nem szerepelnek a turizmus statisztikában: 1. Ingázók, határ menti dolgozók, lakhelyük közvetlen szomszédságába utazók 2. 12 hónapnál hosszabb ideig a meglátogatott helyen tartózkodni szándékozó személyek (elvándorlók) 3. Nomádok, vándorok, menekültek 4. 12 hónapnál rövidebb ideig tartózkodó vendégmunkás, idénymunkás, előadó, művész, „Au pairs” 5. Tranzit utasok (repülőtéren, kikötőben), ha jogilag nem lépnek be az ország területére, fegyveres erők tagjai, konzulátusok képviselői, diplomaták, rabok és kísérőik
A látogatók csoportosítása Nemzetközi látogató minden olyan személy, aki 12 hónapot meg nem haladó időre lakhelyén és állandó környezetén kívüli másik országba utazik, és akinek utazási célja nem az, hogy a meglátogatott országban ott fizetett kereső tevékenységet folytasson. Belföldi látogató az ország minden olyan lakosa, aki 12 hónapnál nem hosszabb időre az országon belül állandó környezetén kívüli helyre utazik, és akinek utazási célja nem az, hogy a meglátogatott helyen ott fizetett kereső tevékenységet folytasson. A fenti kategóriákon belül turista (tourist) az a látogató, aki a meglátogatott helyen legalább egy éjszakát tölt el közös vagy magán szálláshelyen. A napi (vagy egynapos) látogató (same-day visitor, excursionist) nem tölt el éjszakát a meglátogatott helyen.
Statisztikai fogalmak és meghatározások A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása – Az utazás célja szerint – A turisták (éjszakázó látogatók) tartózkodási ideje (eltöltött éjszakák száma) szerint – Az út eredete és célja szerint – Közlekedési eszköz szerint – Turisztikai szálláshely szerint
Statisztikai fogalmak és meghatározások Turisztikai költés • A látogató által (vagy nevében) az utazása és tartózkodás során (vagy érdekében) tett összes fogyasztói kiadás. – Nemzetközi turisztikai fizetések: • Beutazó turizmus: a nemzetközi látogatók kiadásai, beleértve a nemzeti közlekedési vállalatoknak fizetett nemzetközi közlekedési költségeket. • Kiutazó turizmus: a kiutazó látogatók más országokban tett kiadásai, beleértve a külföldi közlekedési vállalatoknak kifizetett nemzetközi szállítási költségeket. – Turisztikai kiadások csoportosítása • • Csomagtúrák Szállás Étkezés és ital Közlekedés Kikapcsolódás, kulturális és sporttevékenységek Vásárlás Egyéb
Statisztikai fogalmak és meghatározások Turisztikai kínálat • Mindazok a tényezők, áruk és szolgáltatások, amelyeket a látogatók utazásuk során igénybe vesznek, élveznek, vagy megvásárolnak. • Turisztikai tevékenységek egységes nemzetközi osztályozása – SICTA – Jellemző turisztikai tevékenységek és termékek: • Jellemző turisztikai tevékenységnek számítanak mindazok, amelyek a látogatók által fogyasztott termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő, tehát turizmus nélkül megszűnnének, illetve teljesítményük jelentősen lecsökkenne. • Jelenleg a termékek listáján csak szolgáltatások szerepelnek – A SICTA jelenleg mintegy 200 jellemző turisztikai tevékenységet és 150 terméket tartalmaz • A 23 csoportba foglalt kétszáz jellemző turisztikai tevékenység közül 76 teljes mértékben turisztikai, a többi csak részben az, mert nem csak a látogatók igényeit szolgálják.
A fő turisztikai tevékenységi csoportok: • • • • • • Turisztikai létesítmények építése (pl. szálloda, üdülő, sí- és golfpálya) Kiskereskedelem (pl. utazási kellék, kemping- és sífelszerelés, ajándékbolt) Szállodák, kempingek és egyéb kereskedelmi szálláshelyek Éttermek és egyéb vendéglátóhelyek (pl. bárok, night-clubok) Vasúti személyszállítás (pl. interurbán járatok, különjáratok) Közúti személyszállítás (pl. menetrendszerű és különjáratú buszok, taxi) Vízi személyszállítás (pl. hajójáratok, komp) Légi személyszállítás (pl. menetrendszerű és charter járatok) Közlekedést kiegészítő tevékenységek Utazási irodák, utazásszervezők és idegenvezetők Pénzügyi szolgáltatások (pl. pénzváltás) Biztosítás (pl. utas- és életbiztosítás) Kölcsönzés (pl. közlekedési eszközök, turisztikai ingatlanok kölcsönzése) Turisztikai kutatások Egyéb üzleti tevékenységek (pl. üzleti tanácsadás, fordítás) Turisztikai építészet és technika Hirdetés Általános közszolgálati tevékenységek (pl. információ, adminisztráció) Közösségi szolgáltatások (pl. vízumügyek, biztonság, turisztikai rendőrség) Oktatás és szakképzés (pl. szállodaiskola, felnőttképzés, síoktatás) Üzleti és alkalmazotti szervezetek tevékenysége (pl. szakmai- és szakszervezetek) Üdülési-, kulturális- és sportszolgáltatások (pl. mozi, rádió, tv, zene, előadó művészet, múzeum, műemlékek, szórakoztató park, állatkert, sportok, horgászat) Egyéb szolgáltatások (pl. parkolók, nemzetközi turisztikai szervezetek)
Statisztikai fogalmak és meghatározások Hazai turizmusstatisztika fontosabb formái és jellemzői: – Határstatisztika – Szállásstatisztika – Statisztika az utazásszervezők tevékenységéről – Idegenforgalmi devizabevételek és –kiadások – Nem rendszeres statisztikák
- Slides: 23