DEBRECENI EGYETEM Tudomnyegyetemi Karok Termszettudomnyi s Technolgiai Kar
DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc. ) egyetemi tanár
18. tétel Településhierarchia § Kovács Zoltán 2002: A településhierarchia. In: Népesség- és településföldrajz ELTE Eötvös Kiadó, Budapest pp. 127 -139 § Cséfalvay Zoltán 1994: A modern társadalomföldrajz kézikönyve IKVA Könyvkiadó Kft. Budapest. p. 325 § Erdősi F. 2003: Globalizáció és a világvárosok által uralt tér I-II. In: Tér és Társadalom 3 -4. pp. 1 -28, pp. 11 -16 § Cséfalvay Z. 1999: Globális városhierarchiák. In: Helyünk a nap alatt… Kairosz Kiadó / Növekedéskutató, Budapest. pp. 129 -135 § Papp A. 1981: Debrecen vonzás§ Beluszky P. - Győri R. 2004: Fel is út, le is körzete út. . . (Városaink településhierarchiában In: Alföldi Tanulmányok (V. kötet) elfoglalt pozícióinak változásai a 20. században). pp. 177 -203 In: Tér és Társadalom 1. pp. 1 -41
Településhierarchia A településhálózaton belül a központi funkciók száma és súlya alapján a települések között kialakuló alá- és fölérendeltségi viszony. A települések központi funkciói eltérő szintűek lehetnek: pl. egyetemi klinika jóval nagyobb területet lát el egészségügyi szolgáltatásokkal, mint egy város kórház; egyetem vonzáskörzete jóval nagyobb mint egy általános iskoláé. A településeket a központi funkciók erőssége alapján különböző rangsorokba lehet sorolni.
Településhierarchia és rang-nagyság szabály A településhierarchia alapja: különböző központi funkciók koncentrációja bizonyos településeken. Annál magasabb „polcra” kerül egy település, minél magasabb rangú, minél többféle és minél nagyobb számú központi funkciót megtestesítő intézménye van. A településhierarchiát sokszor hűen tükrözi az egyes települések népességszáma. Erre épül az Auerbach, E. (1913) nevével fémjelzett rang-nagyság szabály. Minél népesebb egy település, annál előkelőbb helyen van a településhierarchiában. Egy rangsorban n-edik helyen álló település népességszáma a legnagyobb város népességszámának n-ed része. Csak kiegyenlített településhálózatban érvényesül. Kiegyenlített városhálózat jellemző pl. Németországra, és az USA-ra. Egyetlen nagyváros primátusa jellemzi a fejlődő országok többségét, ill. Ausztriát, Dániát, Franciaországot, Magyarországot. Egyenrangú nagyvárosok vannak a holland és a lengyel településhálózatban. Az azonos nagyságú központok egymástól való távolsága méretükkel arányosan csökken: a kisvárosok elhelyezkedése sűrűbb, mint a nagyvárosoké!
Centrum-periféria 1. Napjaink világgazdaságában az egyes országok, régiók között kölcsönös függőség, a centrum -periféria kapcsolat alakult ki. A világgazdaság központi térségei (centrumai), a fejlett országok tartják kezükben a termelés és a nemzetközi kereskedelem túlnyomó hányadát; itt a legmagasabb az életszínvonal a Földön. Korunk világgazdaságának három nagy központja van: az Európai Unió, az Egyesült Államok (ill. az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás, a NAFTA) és Japán. Ezen térségek óriási gazdasági ereje a nemzedékek során felhalmozott pénzen és tudáson, anyagi és szellemi tőkén alapul. A gazdaságilag elmaradott fejlődő országok alkotják a világgazdaság peremterületeit (perifériáját). Nagymértékben függnek a központi térségektől. Ugyanakkor a centrum országok rá is vannak utalva a perifériára, ahonnan a nyersanyagokat beszerzik, ahol termékeik piacra találnak, és ahová az olcsó munkaerőt igénylő iparágakat kitelepítik. Az emberiség mintegy négyötöde a periférián él. 2. Tágabb értelemben egy földrajzi egységen (pl. országon, régión) belül megfigyelhető kettősség, amelyben az innovációkat befogadó fejlett térség alkotja a centrumot és a fejletlen térség a perifériát. A centrum-periféria kapcsolat leggyakrabban nagyváros és vonzáskörzete között jön létre, ahol a nagyváros a centrum, vonzáskörzete pedig periféria. Ez a viszony mindig relatív. Magyarország gazdasági centrumtérségét Budapest és a Dunántúl északi része alkotja, az ország többi része ehhez képest periféria. Ezzel szemben pl. Csongrád megye centrumtérsége a Szeged-Hódmezővásárhely város-együttes, amelyhez képest a megye többi része a periféria.
A Christaller-modell A különböző méretű és eltérő nagyságú vonzáskörzettel rendelkező, a településhierarchia más fokán álló központok térbeli elhelyezkedésének ideális rendjét modellszerűen összefoglaló elmélet. Kidolgozója Walter Christaller német geográfus. Elmélete szerint a különböző rangú központi helyek ideális esetben egymáshoz kapcsolódó hatszögek központjaiban helyezkednek el. Ide, a teret tökéletesen kitöltő hatszögek központjaiba összpontosulnak a központi funkciók, míg a hatszögek csúcsain helyezkednek el a településhierarchia eggyel alacsonyabb szintű települései. A Christaller-modell összesen tíz hierarchiaszintet, azaz tíz különböző nagyságú hatszöget különböztet meg a vizsgálat helyszínéül szolgáló Dél-Németországban. A modell jelentősége, hogy rávilágít, a települések nem elszigetelten, hanem egymással szoros kölcsönhatásban fejlődnek, valamint hogy térbeli elhelyezkedésük nem véletlenszerű, hanem bizonyos szabályszerűségek jellemzik.
• Christaller, W. 1933 -ban megjelent „Die zentralen Orte in Süddeutschland” című művében D-Németország központi helyeinek (és nem városainak) centralitását vizsgálta • Eszköze az egyes települések telefonellátottsága volt (akkor még újdonság): mennyivel van jobban ellátva a település telefonnal ahhoz képest, mintha úgy lenne ellátva, mint a környéke? • Vizsgált terület valamennyi településeire kiszámolt centralitás, majd térbeli összevetés térkép segítségével: azonos rangú központi helyek a hatszögek csúcsai mentén, a hatszögek középpontjaiban eggyel magasabb rangú központok • Nem mindig a hatszög csúcsaiban a központhoz tartozó alacsonyabb rangú települések: ellátás, közlekedés és igazgatás szempontjából ideális állapot • Kritikák: tökéletesen homogén térszín, vásárlóerő és szolgáltatások iránti kereslet térben egyenletes megoszlása, mindig a legközelebbi pontot felkereső fogyasztók feltételezése, vonzáskörzetei maradéktalanul kitöltik a teret; településhálózata külső hatásoktól védett, alulról építkező, zárt rendszer • Erénye: a települések szoros kölcsönhatásban fejlődnek, a központok térbeli elrendeződése nem véletlenszerű!
A Lösch-modell August Lösch (1906 -1945) Lösch vizsgálataiban a különböző gazdasági tevékenységek térbeli elrendeződésének szabályszerűségét, valamint a gazdasági ellátókörzetek kialakulásának mikéntjét elemezte egy idealizált, tökéletesen sík térségben, ahol a mezőgazdasági termelést folytató, alárendelt települések elhelyezkedése egy iparcikkeket termelő központ körül egyenletes és a maximálisan elérhető legnagyobb sűrűséget veszi fel. Lösch szerint egyben valamennyi piackörzet megegyezik, hogy kiterjedése hatszög alakú, mely a legtökéletesebb térkitöltő forma, hiszen így a tér minden pontja részesül ellátásban. Vizsgálatai során egyetlen központ körül 10 különböző nagyságú piackörzetet különböztetett meg, ezeket egyetlen központra helyezte (nagyváros). Az egyes hatszögeket a központ körül elforgatta és megfigyelte, hogy egy nagyváros körül egymást váltogatva 6 központgazdag és 6 központszegény folyosó, vagy másnéven szektor alakult ki. Lönsch ezenkívül arra is rámutatott, hogy a nagyvárostól távolodva az alárendelt központok mérete, illetve a településhierarchiában elfoglalt helye egyre emelkedik.
A Vance-modell J. E. Vance (1970) amerikai geográfus Külső tényezők (anyaország és gyarmatok közti kereskedelem) hatására kifejlődő településrendszer: telepes gyarmatok településfejlődése Keleti part kikötőiből kiindulva térbeli diffúzió nyomán, felülről kialakuló hierarchikus rendszer (európai rendszer fordítottja) 1. gyarmatosítók információgyűjtése (természeti kincsek, helyi lakosság) 2. első állandó települések létesítése (kikötők - kereskedőtelepek), könnyen elérhető nyersanyagok (pl. hal, fa, prém) kiaknázása, anyaországba szállítása, cserébe ipari késztermékek 3. népesség kirajzása: falvak, farmok, rendszeres mezőgazdasági termelés, a kikötői kereskedelem nagyvárosokat fejleszt ki, erősebb kereskedelmi kapcsolatok az anyaországgal, sokszínűbb termelés 4. partoktól távolabb is jelentősebb centrumok létrejötte, helyi ipar kialakulása, anyaországtól független belső kereskedelmi hálózat megteremtése 5. belső regionális központok megerősödése, fejlett kisvárosi rendszer a helyi igények kielégítésére, szolgáltatások előretörése
Magyarország településhierarchiája (2000) Beluszky P. – Győri R. Települések helyének kijelölése a hierarchiában a városi funkciók megléte-hiánya alapján („leltározó módszer”) – 90 -100 „intézmény”, előfordulásuk gyakorisága alapján hierarchikus szintekbe sorolva. Az egyes városok abba a legmagasabb szintbe kerültek besorolásra, amelyben még a mutatók legalább kétötödével rendelkeztek. 1. 2. 3. Főváros: Budapest Regionális központ: Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc, Győr Megyeközpont: összes megyeszékhely, kivétel Salgótarján; Sopron
A globális városhierarchia • Globalizáció: világot átfogó áru-, szolgáltatás- és tőkeáramlások, erősödő nemzetközi migráció; településföldrajzi jelentőség: nemzetállami mellett globális városhierarchia. • Hall, P. „world city” (1960 -as évek közepe): világviszonylatban is fontos politikai, gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, közlekedési, kulturális szerep; a lélekszám és a nemzetállami hierarchiában elfoglalt pozíció nem minden! (Frankfurt, Bern) • Friedmann, J. „world city” (‘ 80 -as évek): a világgazdaság központjai; Moszkva! Elsődleges és másodlagos világvárosok (kisugárzás a Föld egészére vagy egy-egy régiójára): pl. New York, Chicago, Los Angeles, London, Párizs, Tokió, Szingapúr és Miami, Buenos Aires, Hongkong, Sydney, Bécs. • Sassen, S. „global city” (‘ 90 -es évek): nemcsak a transznacionális vállalatok, de az őket ellátó szolgáltatások (pl. reklámügynökségek, könyvvizsgálók, ügyvédi irodák) központjai is – kommunikációs csomópontok, kontrollfunkciók, hatalom, pénzügyek koncentrálása: London, Párizs, New York, Tokió. • A világ 500 legnagyobb vállalatából (1999): 72 Tokióban, 26 Párizsban, 24 -24 New Yorkban és Londonban rendelkezett székhellyel.
A világ 10 legjelentősebb városa a nemzetközi kapcsolatok néhány mutatója alapján (2000) Nemzetközi légi utasforgalom (millió fő) Nemzetközi légi teherforgalom (ezer tonna) Nemzetközi Internet hub sávszélesség (Mb/sec) Nemzetközi telefonbeszélgetések összes ideje (milliárd perc) London 92, 9 Hongkong 2241 London 86590 London 4, 8 Párizs 53, 1 Tokió 2120 Amszterdam 68302 Hongkong 4, 5 Frankfurt 39, 6 London 1680 Párizs 62197 New York 4, 2 Amszterdam 39, 3 Szingapúr 1638 New York 61071 Szingapúr 4, 0 Tokió 31, 7 Szöul 1592 Frankfurt 52332 Chicago 3, 8 Hongkong 29, 6 Frankfurt 1501 Stockholm 18653 Tokió 3, 7 Szingapúr 28, 6 Memphis 1498 Brüsszel 18631 Párizs 2, 8 Bangkok 22, 3 New York 1496 Genf 17849 Toronto 2, 6 New York 22, 2 Anchorage 1494 Toronto 16399 Oszaka 2, 5 Zürich 22, 2 Miami 1260 Düsseldorf 15863 Frankfurt 2, 4 Európa Ázsia Észak-Amerika Forrás: Erdősi F. , 2003 Kiegészítette: Kurucz L.
Összefoglalás Ø Településhierarchia és rang-nagyság szabály Ø A centrum-periféria kapcsolatrendszer bemutatása Ø A Christaller-modell Ø A Lösch-modell Ø A Vance-modell Ø Magyarország településhierarchiája Ø A globális városhierarchia Ø A világ 10 legjelentősebb városa a nemzetközi kapcsolatok néhány mutatója alapján
Köszönöm a figyelmet!
- Slides: 15