DEBRECENI EGYETEM Tudomnyegyetemi Karok Termszettudomnyi s Technolgiai Kar

DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc. ) egyetemi tanár

10. tétel A település és a településhálózat fogalma. A települések osztályozása § Kovács Z. 2002: A település fogalma, a települések osztályozása; A települések fejlődésének hatótényezői In: Népesség- és településföldrajz ELTE Eötvös Kiadó, Budapest pp. 115 -117; pp. 118 -126 § Kőszegfalvi Gy. – Tóth J. 2001: A település fogalma In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J. ) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 423 -427 § Mendöl T. 1963: Általános Településföldrajz Akadémiai Kiadó, Budapest pp. 439 -476

A településföldrajz tárgya A települések kialakulásával, térbeli elhelyezkedésével és a közöttük kialakuló térkapcsolatokkal, a települések belső szerkezetével, társadalmi és gazdasági mozgásjelenségeivel a társadalomföldrajz egyik önálló szakága a településföldrajz foglalkozik. Két nagy részterülete a városföldrajz és a faluföldrajz. A településföldrajz kialakulása a 19. század második felére nyúlik vissza, amikor két nagy német geográfus A. Humboldt és C. Ritter munkásságának hatására megjelenik az addig egységes földrajztudomány (geográfia) belső differenciálódása. Friedrich Ratzel (1844 -1904) Alexader von Humboldt (1769 -1859) Carl Ritter (1779 -1859) A társadalomföldrajz korai képviselői, kiváltképp F. Ratzel, már behatóan foglalkoztak az emberi településtér (oikumene) vizsgálata kapcsán a különböző lakóhely típusokkal, a környezetnek a települések méretére és építészeti jellegére gyakorolt hatásával, a települések nagyság és funkciók szerinti megoszlásával egy-egy régión belül. Ennek ellenére modern és szisztematikus településföldrajzi kutatásokról csak a 20. század elejétől kezdve beszélhetünk.

A településföldrajz képviselői kezdetben a települések abszolút és relatív fekvését, a földrajzi fekvésből származó előnyök és hátrányok körét, a települések természeti tájhoz fűződő kapcsolatát vizsgálták. Ugyancsak sokakat vonzott a településnevek vizsgálata, amellyel a települések eredetére ill. keletkezésének körülményeire próbáltak következtetni. A földrajz tudományán belül megerősödött a települések alaprajzával és belső szerkezetével, az épületállomány különböző jegyeivel (magasság, forma stb. ) foglalkozó ún. településmorfológiai irányzat. Különösen sokat merített a geográfia a városszociológia, azon belül az ún. szociálökológia elméleti és módszertani tapasztalataiból. Egy másik irányzatot a települések alá- és fölérendeltségi viszonyait, az egyes településeknek a településhálózaton belül betöltött szerepét vizsgáló központi hely, ill. a településhierarchia kutatások jelentették. Ez különösen két német kutató W. Christaller és A. Lösch két világháború közötti munkásságában csúcsosodott ki. Walter Christaller (1893 -1969) August Lösch (1906 -1945)

A településekkel kapcsolatos alapfogalmak 1. Települések képezik az ember életének, társadalmi-, legfőbb színterét, fizikai kereteit. gazdasági tevékenységének • Település: az ember által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely, amely lakó- és gazdasági célú épületekből, valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (pl. utak, hidak, közterek) áll. A település kiszolgálója lakóinak fizikai és szellemi igényeit, lenyomata és hordozója a közösség múltjának és jelenének, tükrözője a társadalmi-gazdasági berendezkedésnek és a helyi társadalom kultúrájának. • Az emberek lakó- és munkahelyeinek térbeli egysége (Mendöl T. ). • Az emberek lakó- és munkahelyeinek, továbbá rekreációs létesítményeinek funkcionális együttese (Beluszky P. ). • A társadalmi-gazdasági tér sűrűsödési góca; a földrajzi környezet, a társadalmi és a gazdasági szféra, valamint az infrastruktúra alrendszereiből, azok kölcsönhatására létrejött rendszer (tetraéder modell – Tóth J. ). A település tetraéder modellje

A településekkel kapcsolatos alapfogalmak 2. A települések fontos sajátossága, hogy szemben a társadalommal és a gazdasággal térbelileg rendkívül tartós képződmények, földrajzi helyük állandó, épületállományuk, külső megjelenésük és belső szerkezetük időben változik, fejlődik, de általában csak igen hosszú idő alatt. A települések eloszlása a térben egyenlőtlen és mindez számos tényező függvénye. • Településsűrűség: elsősorban a gazdaság (és a népesség) térbeli eloszlását követi, de a helyi társadalmi-gazdasági viszonyok (pl. birtokviszonyok), a történelmi hagyományok és a településfejlesztési politika hatással vannak rá. A települések a társadalmi-gazdasági munkamegosztás eredményeként egymással szoros kölcsönhatásban fejlődnek, összefüggő rendszerük a településhálózat (településrendszer, településállomány). • Településhálózat: egy földrajzi területegység (ország, régió stb. ) valamennyi településének összefüggő rendszere. • Településhierarchia: a településhálózaton belül az egymástól funkció, nagyság, közigazgatási szerepkör, infrastrukturális fejlettség tekintetében eltérő települések között térbeli kapcsolat, alá- és fölérendeltségi viszony alakul ki.

Települések osztályozása 1. 1. Hasznosítás időtartama szerint: állandó és ideiglenes, továbbá állandó jelleggel épült, de az évnek csak egy részében használt települések. 2. Épületek száma szerint: egy vagy néhány épületből álló magányos vagy szórványtelepülések, illetve több egységből álló csoportos települések. 3. Népességszám szerint: az egyes kategóriák kialakítása a természeti-, társadalmi és településhálózati adottságok függvénye! 4. Közigazgatási besorolás szerint: községek és városok. De mitől város egy település? (Számos országban együtt használt két megközelítés. ) • Statisztikai városfogalom: népességszámhoz kötött városi jogállás (mennyiségi) • Funkcionális városfogalom: településhálózatban betöltött szerephez kötött városi jogállás (minőségi) • Város: nagyobb népességű, központi funkciókkal rendelkező település, sűrűbb beépítéssel és magasabb népsűrűséggel jellemezhető, munkahelyeinek többsége az iparban és a szolgáltatások területén. „De facto”, „De jure” városok Községek és városok közigazgatási besorolás szerinti differenciálódása.

Települések osztályozása 2. A települések népességszám szerinti osztályozása Óriásváros 10 millió fő felett Világváros 1 – 10 millió fő Regionális nagyváros 500 ezer – 1 millió fő Nagyváros 100 – 500 ezer fő Középváros 20 – 100 ezer fő Kisváros 10 – 20 ezer fő Óriásfalu 5 – 10 ezer fő Nagyfalu 2 – 5 ezer fő Kisfalu 500 – 2 ezer fő Aprófalu 200 – 500 fő Törpefalu 200 fő alatt Forrás: Kovács Z. 2002

Települések osztályozása 3. A városi jogállás népességszámhoz kötött határa a Föld néhány államában Svédország 200 Ausztria 5000 Ausztrália 1000 India 5000 Kolumbia 1500 Szlovákia 5000 Csehország 2000 Szudán 5000 Etiópia 2000 Görögország 10000 Kuba 2000 Malajzia 10000 Németország 2000 Portugália 10000 Vietnam 2000 Svájc 10000 Mexikó 2500 Szíria 20000 USA 2500 Japán 50000 Forrás: Kovács Z. 2002

Települések osztályozása 4. 5. Településhálózaton belül betöltött szerepkör szerint: több-kevesebb központi funkcióval rendelkező települések (vonzáskörzet), illetve központi funkciókkal nem rendelkező települések (helyi népesség részleges ellátása). Ez alapján jelölhető ki egy településhierarchiában elfoglalt helye! 6. Gazdasági jelleg szerint: mezőgazdasági, ipari, szolgáltató (pl. oktatás, egészségügy, idegenforgalom, közlekedés) települések, alvótelepülések. Általában különféle tevékenységek keveredése a jellemző. 7. Alaprajz szerint: ősibb, szabálytalan és fiatalabb, szabályos alaprajzú települések, továbbá kombinált, vegyes településszerkezet (a városoké – méretükből adódóan is – általában bonyolultabb, összetettebb). 8. Földrajzi fekvés szerint: hegy-, domb- és síkvidéki települések (földrajzi fekvés hatása például az alaprajzra vagy a település gazdasági jellegére).

Összefoglalás Ø A településföldrajz tárgya Ø A településekkel kapcsolatos alapfogalmak (település, településsűrűség, településhálózat, településhierarchia) Ø A települések osztályozása (hasznosítás időtartama-, épületek száma-, népességszám-, közigazgatási besorolás-, településhálózaton belül betöltött szerepkör-, gazdasági jelleg-, alaprajz- és földrajzi fekvés szerint)

Köszönöm a figyelmet!