DEBRECENI EGYETEM Tudomnyegyetemi Karok Termszettudomnyi s Technolgiai Kar

DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Politikai és szociálgeográfia I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc. ) egyetemi tanár

10. tétel: Szláv Európa

Ószlávok (i. e. V. -IV. sz. )

A szlávok szétvándorlása 1. (V. sz. közepétől - VII. sz. ) Lappok Hantik Komik Csudok Finnek Svédek Észtek Livek Dánok Sz Baltiak Karélok Izsórok Manysik Udmurtok k Mer eri ják Ink ák erek Vótok romescs u M M k ino v d r Mo Ogurok Baskírok Kazá ás z Nyugati-szláv törzsek ok ti Kele ek örzs vt szlá Alánok Onugor-bolgár (Belár) Magyarok Frank Királyság d ár. ir K lg (6 ár 81 Bi ) r. ob Kordovai Emírség Bo ng Lo Avar Birodalom (568 -796) Bizánci Birodalom Alánok

A szlávok szétvándorlása 2. (VIII. sz. – Nagy Károly haláláig 814, illetve Oleg uralmáig 879) Lappok gye le k le Ki k Len Volgai Bolgárok Ke A Ki ngo rá ls ly zá sá sz go k i szlávo Cseremiszek Fehér horvátok Mordvinok Besenyők Burtászok Alánok Kazárok Magyarok k Pannóniai ro Erdélyi Őrgrófság Ava tótok Horv átok Bolgár Birodalom Da Szerbek lm át ok Alánok Déli r. rg . Ő Sp Kordovai Emírség . Szorb Őrgr. Nyugat k rbo . k Kir ko iai sz túr Sz hek Cse Morvák Ba Asz Baltiak Szo B. Ö. Livek Dánok ás zo Karélok Varégek ek Észtek éd Sv k ltá Ke Finnek je vi Ru ti sz sz lá vo k No rv ég o k (N Viki or ng m ek an ok ) Permiek szlá vok Oleg (879 -912) Igor (912 -945) Szvjatoszlav (962 -972) Vlagyimir (980 -1015)

Keleti szlávok 1. Oroszok (nagyoroszok) – Orosz Föderáció 144 millió fő (88% orosz) 2. Ukránok (kisoroszok) – Ukrajna (78% - 17% orosz) (ruszinok – ruthének) 3. Beloruszok (fehéroroszok) – Belarusz (81% - 11% orosz)

Az Orosz Föderáció etnikai kaleidoszkópja (Az oroszok kivételével csak az európai területre) * teljes Oroszországi Föderáció területére

Orosz Föderáció etnikai kaleidoszkópja (Nyelvcsaládok szerint) * teljes Oroszországi Föderáció területére

Nyugati szlávok 1. Lengyelek Kasub, pomerán 38, 6 (97% lengyel) millió fő 2. Csehek Morvák 10, 2 (82% cseh, 4% morva) millió fő 3. Szlovákok 5, 4 (86% szlovák, 10% millió fő magyar)

Déli szlávok Szlovének (karantánok, vendek) Szlovénia 2, 0 millió fő 88% szlovén Horvát (dalmát „tót”) Horvátország 4, 4 millió fő 89% horvát, 5% szerb Szerbia (? Koszovó) Montenegróiak Montenegró crna gorácok, albánok, szandzsákbeliekmuszlimánok Bosnyák Bosznia. Hercegovina 4, 2 millió fő 48% bosnyák, 37% szerb, 14% horvát Bolgár Bulgária 7, 9 millió fő 84% bolgár, 10% török, cigány Macedónia 2, 0 67% macedón, 23% albán,