magyar kor 896 1526 Az magyar kor a

Ómagyar kor (896 -1526)

Az ómagyar kor a honfoglalással kezdödött. A Duna-Tisza közelében a honfoglaló magyarság olyan szláv népekkel került kapcsolatba, amelyek már fejlettebb gazdasági és társadalmi viszonyok között éltek. Ebben az időben vette fel a magyarság szláv, német és olasz közvetitéssel a kereszténységet. A megismert új dolgok nevét azoktól a népektől vették át , amelyek a fejlettebb államszervezettel a földműveléssel , állattenyésztéssel, az új vallással megismertették őket.

Ebből a korból való jövevényszavaink legnagyobb része szláv eredetű - rab, robot, megye, dajka. Latin eredetűek -iskola, diák, tábla, templom, doktor. Német eredetűek - ostrom, páncél, zsold, herceg A magyar nyelv legrégibb összefüggő irott emléke A Halotti Beszéd és könyörgés az 1200 körüli idökből származik. Prózában irták. Az első verses emlékünk , az Ómagyar Mária-siralom pedig az 1300 körüli időkből származik.

A kor nyelvi jellemzése: Az Anjou-ház és Zsigmond király uralmának ideje a magyar nyelv története szempontjából az ómagyar kor középső szakaszának tekinthető. Árpád-korban szélesebb körűvé vált hang- és alaktani változások.

Egyházi tárgyú nyelvemlékek : Az egyházi tárgyú nyelvemlékek többségükben kódexek. Legrégibb kódexünk az Assziszi Szent Ferenc legendáit tartalmazó Jókai-kódex. Ez az első kézzel írott, teljesen magyar nyelvű könyvünk, amely egy 1372 után latinból fordított kódexnek 1448 körül készített másolata. Az eredeti fordítás elveszett, csak másolata maradt fenn.

Szent Ferenc Jókai-kódex

Készítette : Péity Rita Bite Anna Márki Klaudia Szabó Roland Simon Adrián Osztály : 8/4 Forrás: nyelvtan könyv , wikipédia , mek. oszk. hu.