A barokk kultra Magyarorszgon Manierizmus a magyar irodalomban

A barokk kultúra Magyarországon

Manierizmus a magyar irodalomban Magyarországon a manierista kultúra kiteljesedését gátolta: • a török hódítás, • az ország három részre szakadása, • a reformáció és ellenreformáció harcai • a "tizenöt éves háború" A magyar irodalomban a manierizmus a költészet területén és a kortárs prózairodalomban jelentkezett. Manierista szerzőink: • Balassi késői műveinek stílusán felismerhető a manierizmus. • Rimay János (1569— 1631) • Wathay Ferenc (1568— 1608? ). • Nyéki Vörös Mátyás (1575— 1654) • Pécselyi Király Imre (1590? — 1641) tankönyvíró lelkész is a manierista modorban alkotott. A manierizmus egyes elemei évszázadokkal később még Csokonai egyes verseiben is felbukkannak.

A korszak Történeti háttér A magyar kultúrában a barokk stílus az 1620 -as évek végén tűnik fel, s a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá válik. • Pártfogói • Érdekek és érdekellentétek • Buda visszafoglalása (1683) Benczur Gyula: Buda visszafoglalása • A birodalom érdekeit szolgáló kizsákmányolás, a németesítő politika és az ellenreformáció -- a nemzeti függetlenségért vívott Rákóczi szabadságharchoz vezetett. • Leverése után az ország gyarmati sorba süllyedt.

Irodalom A barokk periódusai az irodalomban: • a barokk kezdetei (kb. 1600— 1640 között); • a hősi barokk (kb. 1640— 1690); • a kiteljesedés, a "misztikus barokk" (1690— 1740); • a késő barokk: a rokokó (1740— 1770).

A magyar barokk irodalom kezdetei A tordai gyűlés A magyarországi barokk irodalom egyházi keretek között születik meg Fő szövegtípusai: • a prédikáció és a vitairat. • az ájtatossági irodalom. • a barokk szépprózában vallásos olvasmányok születnek. • A költészetben az anyanyelvű katolikus egyházi énekek jelennek meg anyanyelven, gyűjteményeik az énekeskönyvek.

A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai Pázmány Péter (1570— 1637) egyházszervező és író, a magyar próza első nagy mestere; a magyarországi ellenreformáció legnagyobb alakja. Művei: Vitairatok: pl. • (Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak az ország romlása okairul írt könyvére, 1603) és • Alvinczi Péterrel folytatott vitája: (Öt szép levél, 1609). Főműve: • Az Isteni igazságra vezérlő Kalauz (1613) az első magyar nyelvű katolikus hittudományi rendszerezés. Pázmány Péter

A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai Zrínyi Miklós (1620— 1664) költő, hadvezér és államférfi, a 17. századi magyar függetlenségi küzdelmek vezéralakja. Főművei: • a Szigeti veszedelem (1646), első nemzeti eposzunk. • Az török áfium ellen való orvosság (1661) Legjelentősebb szépirodalmi műveit egy kötetben adta ki 1651 -ben Hadtudományi művei: Tábori kis tracta (1646 -51) Vitéz hadnagy (1650 -53)

A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai Gyöngyösi István (1629— 1704) a barokk kor népszerű elbeszélő költője. Főműve: a Márssal társalkodó murányi Venus, egy kalandos és szerelmes történet verses elbeszélése. Stílusa gördülékeny, verstechnikája fejlett • Gyöngyösi István tette népszerűvé az elbeszélő költészetünkben a felező 12 -es sortípust. Gyöngyösi István

A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai Petrőczy Kata Szidónia Petrőczi Kata Szidónia (1662— 1708) • Az első jelentős magyar költőnő. • Ötven költeménye kéziratban maradt ránk. • Verseinek jelentős része vallásos ének • Istenes énekei a német pietista versek fordításai. • Jó formaérzékkel, könnyedén alkalmazza a különböző divatos versformákat, közöttük a Balassistrófát. • A költőnő egyéni panaszai mellett megszólal verseiben a hazája sorsán aggódó, a protestánsok erőszakos térítésén szomorkodó hazafi hangja is.

A barokk irodalom kiteljesedésének időszaka Magyarországon 1690 és 1740 közé esik. meghonosodnak a modern nyugati eszmeáramlatok: • az enciklopédizmus, • a karteziánizmus, • a pietizmus és • a janzenizmus. A barokk a társadalom valamennyi rétegében megjelenik: • a főnemesi és • egyházi-vallásos barokk mellett • a köznemesi, • a népi • és a polgári változatok is megszületnek, ill. megerősödnek. • Jellegzetes műfajok ekkor: a levél, az önéletírás, az emlékirat és a napló.

A magyar barokk emlékirat-irodalom kiemelkedő alakjai Bethlen Miklós (1642— 1716) államférfi (erdélyi kancellár), a magyar próza kiemelkedő művelője. Apáczai Csere János tanítványa volt. • Börtönévei alatt készíti az Önéletírását (1708— 1710), a vallomás-irodalom magyar remekét.

A magyar barokk emlékirat irodalom kiemelkedő alakjai Bethlen Kata (1700 -1759) • 1717 -től Haller László gr. , majd halála után 1722 -től Teleki József gr. felesége. • Életének maga által való rövid leírása c. emlékirata • Imádságai • Korabeli orvosoktól orvostudományt tanult. • Udvari papja, Bod Péter segítségével értékes, különlegességeket tartalmazó könyvtárat gyűjtött össze, ezt a nagyenyedi kollégiumra hagyta. • Oktatási kérdésekkel is foglalkozott, bírálta a leánynevelés korabeli hiányosságait.

A magyar barokk emlékirat irodalom kiemelkedő alakjai Rákóczi Ferenc ((1676— 1735) fejedelemnek — politikai és történelmi főszerepe mellett — az irodalmi jelentősége is kivételes. • Az emigrációban francia címmel, latinul írta vallomásszerű önéletrajzát Emlékiratok címmel (Mémoires, 1716— 1717). A • Vallomások (Confessiones) című, szintén latin nyelvű művét Törökországban írja, benne életútját és személyes döntéseit boncolgatja.

A magyar barokk levél-irodalom kiemelkedő alakja Mikes Kelemen (1690— 1761) • a magyar próza kiemelkedő művelője. • A Törökországi levelek (1717 — 1758) műfaja francia divatot követ, de megszólal benne az erdélyi barokk kultúra, és a székely hagyományok is. • A mű személyes és kordokumentum is egyszerre.

A magyar barokk tudományos irodalma Apáczai Csere János (1625 -1659) • Munkásságában összegződött és egységbe rendeződött a korabeli Európa valamennyi korszerű szellemi irányzata. • Alapvető jelentőségű tudományos műve, a Magyar enciclopaedia (1655)

A magyar barokk tudományos irodalma Tótfalusi Miklós (1650 -1702): betűmetsző, nyomdász, könyvkiadó. • A nagyenyedi Bethlen kollégiumban később Amszterdamban tanult. • A Blaeu-nyomdában nyomdászmesterséget és a betűöntést tanult. • 1689 -ben visszatért Erdélybe. • Fölújította a református egyház kolozsvári nyomdáját. • 1693 -tól, több mint száz igényes nyomtatványt, jelentős részben világi könyvet adott ki.

A magyar barokk tudományos irodalma Pápai Páriz Ferenc (1649 -1716 ) • Heidelbergben filozófiai, Bázelben orvosdoktor lett. • 1675 -ben hazatért s a fejedelem orvosa lett. • A nagyenyedi kollégiumban görög nyelvet, fizikát és logikát tanított 1680 -tól haláláig. • 1680 -ban Kolozsvárt jelent meg a Pax Corporis c. műve, az első magyar nyelvű nyomtatott orvosi könyv. • Átdolgozta, kibővítette Szenci Molnár Albert latin-magyar szótárát Pápai Páriz Ferenc

A magyar barokk tudományos irodalma Bod Péter (1712 - 1769) református lelkész, irodalomtörténész • Nagyenyeden, majd a leydeni egyetemen tanult a teológiát és keleti nyelveket. • 1743 -ban gr. Bethlen Kata udvari papjának hívta meg. • Fő műve: Magyar Athenás (Nagy. Szeben), 1766. (485 életrajz)

A barokk építészet emlékei Magyarországon

A magyar barokk építészet Kastélyok I. • Az 1650 -es évektől Nyugat Magyarországon bontakozott ki a barokk stílus. • Az ország legnagyobb részén és Erdélyben még a késő reneszánsz volt az uralkodó. • A kastélyépítészet barokk stílusa a sárvári Nádasdy kastély 1653 -ban készült nagytermének kialakításában jelentkezett először. • I. Esterházy Pál herceg (16351712), nádor alakíttatta át a régi kastélyt Kismartonban, 1663 és 1672 között barokk stílusban. Sárvár Kismarton

A magyar barokk építészet Kastélyok II. Ráckeve, Savoyai kastély • Az 1700 -as évektől a magyar barokk építészet irányítását az olasz mesterektől az osztrákok vették át. • Az 1690 -es években kapcsolódott be a magyarországi stílusfejlődésbe a bécsi barokk nagy mestereinek első nemzedéke: • Domenico Martinelli (16501716), • Fischer von Erlach (1656 -1723). • Savoyai Jenő herceg Ráckevén, a város határában fekvő, művészi kerttel kiegészített nyári rezidenciája jellemzőn barokk alkotás (1701 -1702)

A magyar barokk építészet Kastélyok III. • Mária Terézia trónra kerülése új lendületet adott a főúri kastélyépítészetnek. Grassalkovich Antal (1694 -1771) 1735 -ben kezdte el Gödöllőn kastélyának felépítését • A kettős U alakú épület díszudvarával, hét egyemeletes szárnyával, templomával, valamint lovardájával és istállójával, franciakertjével egyedülálló méretű, reprezentatív barokk együttest alkotott. • Mária Terézia 1751 -ben, látogatásával tisztelte meg Grassalkovich grófot.

A magyar barokk építészet Kastélyok VI. Fertőd, kastély Dísztretem • A barokk kastélyépítészet csúcspontja: Esterházy Miklós (1714 -1790) fertődi kastélya • Hazai viszonylatban páratlan együttest alkotott, melybe nemcsak kerti épületeket (operaház, színház, muzsikaház, medencék, kutak, víztornyok, lovarda és istálló, vadászház és vadaskert, képtár stb. ) komponálta bele, hanem a park révén az egész tájat is barokk kompozíciós egységbe rendezte.

Barokk templomépítészet Nagyszombat A reformáció 17. századi térhódításával szemben fellépő ellenreformáció a Habsburgok támogatásával jelentős szakrális építészeti tevékenységet folytatott a Nyugat-Felvidéken. • A jezsuita templomok (Nagyszombat, Győr), kolostorok, püspöki vagy érseki paloták, a korszak fontos építészeti alkotásai, melyek már a barokk stílus első hazai képviselői. • A királyi Magyarország egyházi székhelyén, Nagyszombatban 16291637 -ben épült a római Il Gesu egyszerűsített, kiegészített, bécsi mintára formált változata. A templom építésze feltehetőleg az itáliai Pietro Spazzo (1734 -1797) volt.

Franz Anton Maulbertsch 1724 -1795 • A barokk templomok nagyszabású freskódíszeit általában külföldről jött mesterek készítik, köztük a legjelentősebb, • Franz Anton Maulbertsch, aki élete fő műveit nálunk alkotta. Franz Anton Maulbertsch

Franz Anton Maulbertsch műveiből

Johann Lucas Kracker 1717 -1779 Johann Lucas Kracker • letelepedett hazánkban és Jászón, majd Egerben dolgozott. • Freskókat, oltárképeket is festett. • Kracker fő műve az egri líceum könyvtártermének freskója.

Mányoki Ádám 1673 -1757 • Korának legjelentősebb magyar festője. • Hamburgban, majd Hannoverben tanult. • II. Rákóczi Ferenc udvari festőjévé nevezte ki. • 1724 -ben, visszatért Magyarországra, . • 1732 -től Berlinben és Lipcsében működött, majd haláláig Drezdában élt visszavonultan.

Barokk kori magyar szobrászat • A barokk szobrászat Magyarországon inkább az egyházi, mint a világi művészetet tekintve hagyott jelentős műveket az utókorra. • Az egyházi művészetet főként a díszes templombelsők és a szenteket ábrázoló plasztikák jellemzik. • A jóval szegényebben jelen levő világi szobrászat alkotásai főként a kapuzatok, az épületornamentika és a stukkószobrászat terén ér el eredményeket.

Georg Raphael Donner 1693 -1749 • Donner 1729 -1739 -ig Pozsonyban működött mint az érsek udvari építésze és szobrásza. • Donner legismertebb műve a pozsonyi dóm főoltárának szoborcsoportja a templom névadójának, Szent Mártonnak lovas szobra, amint a mecénás Esterházy arcvonásaival, magyar ruhában, megosztja köpenyét a földön ülő koldussal.

Philipp Jakob Straub 1706 -1774 • A Zala megyei Egervár plébániatemplomának főoltár tabernákuluma számára készítette a szobrot a művész. • A templom kegyura a gróf Széchenyicsalád. • Az egervári főoltár 1730 körüli szobrai a stájer barokk hatását mutatják. A pestis ellen védő szent alakja a fájdalom és a szenvedés érzékletes megfogalmazása.

Franz Xaver Messerschmidt 1736 -1783 • Fontos műve: Kovachich Márton György történésznek, a budai egyetemi könyvtár őrének, mellszobra. • Kovachich maga rendelte meg portréját, közvetlenül a művésznél Pozsonyban.

A barokk zene Magyarországon • A 17 -18. század fordulóján az igényes műzenei gyakorlat megteremtésére elsősorban a püspöki székesegyházak, nagyobb városi templomok és a szélesebb műveltségű főúri udvarok vállalkozhattak külföldről érkezett zenészek alkalmazásával. • A 18. század folyamán - gyorsan emelkedett a hazai muzsikusok száma, egyre szélesebb rétegek körében támadt igény a rendszeres zenélésre. A korábbi központok mellett a műkedvelő köz- és kisnemesség és a városi polgárság is egyre jelentősebb együtteseket hozott létre, az iskolákban lényeges szerepet kapott a zeneoktatás. A művelt értelmiség körében közkedveltségnek örvendett a hangszeres kamarazene, a dal, a színpadi zene és az igényes tánczene. • Az új zenei áramlatok a népzenét sem hagyták érintetlenül, ugyanakkor a kor műzenéje számos területen szoros kapcsolatban áll a népdallal és a hangszeres népzenével.

Az Esterházy család és a zene I. • Az Esterházy-család egymást követő zeneszerető tagjai hatalmas vagyonuk tekintélyes részét áldozták a templomi és világi zeneélet felvirágoztatására. • Esterházy Miklós (1582– 1645) még csak trombitásokat és dobosokat foglalkoztatott. • Fia, Esterházy Pál (1635– 1713), Magyarország nádora 1711 -ben egy 55 egyházi kantátából álló gyűjtemény szerzője Harmonia Celestis címmel, melyet a magyar barokk zene első dokumentumaként tartunk számon. Kismarton

Az Esterházy család és a zene II. • Az udvar első jelentős komponistája Werner Bécsből érkezett 1728– ban és csaknem négy évtizeden át, működött itt karmesterként és komponistaként, az egyházi zene repertoárjának gyarapításán fáradozott • Haydn 1761 -től működött itt, tevékenységének középpontjában a világi hangszeres műfajok és az operák állottak. Werner egy kézirata Haydn