KTELMI JOG DR KOVCS LSZL 2008 I A

KÖTELMI JOG DR. KOVÁCS LÁSZLÓ 2008

I. A KÖTELEMRŐL ÁLTALÁBAN 1. A kötelmi jog helye a jogrendszerben A Polgári Törvénykönyv (Ptk) egyik szabályozási részterülete v Bevezető rendelkezések, v A személyek v A tulajdonjog v v v v A kötelmi jog A szerződés, Az értékpapír, Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért A jogalap nélküli gazdagodás Egyes szerződések) Öröklési jog Záró rendelkezések 2. Kötelem fogalma Olyan polgári jogviszony, amely (a) meghatározott személyek között áll fenn, és (b) amelynél fogva a jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamely vagyoni értékű szolgáltatást teljesítsen. A magatartás kikényszerítésére az állam a jogosultnak segítséget ad. 3. A kötelem forrásai: v v a szerződés, a jogellenes károkozás, a jogalap nélküli gazdagodás Hatósági határozat

2. A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 1. 1. A szerződés fogalma v v v A kötelem leggyakoribb forrása ű A vagyoni kapcsolatok tipikus formája Megállapodás, , meghatározott dolog vagy tevékenység szolgáltatására irányuló viszony 2. A szerződés jellemzői v v v Konszenzus, akarategyezség Gazdasági tartalma van Joghatást vált ki - az állam elismeri és lehetővé teszi a szolgáltatás teljesítésének kikényszeríthetőségét v Feltétele v v érvényesség és hatályosság

2. A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 2. 3. A szerződés alapelvei v v v Mellérendeltség. Dominánsan diszpozitív szabályok Együttműködési, tájékoztatási, értesítési kötelezettség Szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti értékegyensúly A szerződéses szabadság elve 4. A szerződéses szabadság elvének tartalmi ismérvei v A szerződéskötés formájának megválasztása v Az írásbeli okiratok típusai v v A szerződés típusának megválasztása (tipikus és atipikus szerződések) A szerződés tartalmának megválasztása

3. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE 1. 1. A szerződés létrejötte A szerződéskötés jognyilatkozatok sorozata A szerződéskötés szakaszai: v ajánlat - az ajánlat fogalma- az ajánlati kötöttség (egyoldalú nyilatkozat, nem csak szerződést hanem egyéb kötelmi viszonyt is megalapozhat) v Az ajánlati kötöttség időtartama: célszerű, ha az ajánlattevő határozza meg, cél a kiszámíthatóság megteremtése v a) elfogadás – a szerződés a felek között létrejön v B) eltérő tartalmú elfogadás – ajánlatnak minősül – a felek helyzetének megváltozása v Ajánlati kötöttség megszegése: kártérítés lehetősége

3. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE 2. Az előszerződés v v Olyan szerződés, amelyben felek abban állapodnak meg, hogy később fogják a végleges szerződést megkötni egymással Gyakorlati javaslat: Az előszerződésben lehetőség szerint minél több a a végleges szerződésbe kerülő kérdésben kerüljön sor megállapodásra. v Alakiságára a végleges szerződés előírásai vonatkoznak v A bíróság a másik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja. A szerződés megkötését akkor lehet megtagadni, ha az előszerződés létrejötte után beállott körülmények miatt az adott fél a szerződés teljesítésére nem képes. Képviselet a szerződéskötés során v Törvényes v Meghatalmazás útján v Szervezeti szabályon alapuló v

4. Az állam viszonya a szerződésekhez 1. Elismeri és támogatja 2. Elismeri, érvényes de állami úton nem kikényszeríthető v. Olyan szerződés, amelynek tárgya fogadás vagy szerencsejáték v. Elévült kötelmek 3. Az állam nem ismeri el: ezek az érvénytelen szerződések

5. A szerződés érvénytelensége 1. Az érvénytelenség fogalma: Valamilyen formai vagy tartalmi ok miatt a szerződés nem alkalmas az abban meghatározott cél elérésre 2. Az érvénytelenség típusai v Semmisség: a semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. v v v : Semmisségi okok: pl. fizikai kényszer, jogszabályba ütköző szerződés, színlelt szerződés Megtámadhatóság: A megtámadás joga csak meghatározott ideig (1 évig) gyakorolható Megtámadási okok: tévedés, megtévesztés, fenyegetés, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbség

6. A szerződés tartalma 1. A szerződés tartalma (tipikus elemek) v v v A szerződő felek megnevezése, adataik Szolgáltatás Ellenszolgáltatás A teljesítés helye, ideje, módja Szerződéses biztosítékok Keltezés, a felek aláírása

6. A szerződés tartalma 2. A szerződés tartalma egy szerződéstípusnál: v Adásvételi szerződésnél a lényeges elemek: - az eladó és a vevő megnevezése, adataik - az adásvétel tárgyát képező dolog és az esetleges tartozékok pontos meghatározása, - az eladó nyilatkozata a dolog per- teher- és igénymenteségéért, - vételár és a vételár kifizetésének meghatározása, - szerződéses biztosítékok kikötése (foglaló, zálogjog) - a dolog tulajdonjogának az átruházása, - a dolognak a vevő birtokába bocsátása, -keltezés, felek aláírása

7. A szerződés biztosítékai 1. Szankciót fokozó biztosítékok – a kötelezett fizetési kézségét erősítő biztosítékok, ha nem lenne hajlandó teljesíteni 1. 2. 3. 4. Kötbér Jótállás Foglaló Jogvesztés kikötése 2. Fedezetet erősítő biztosítékok – ha a kötelezett nem tudna teljesíteni 1. 2. 3. 4. Zálogjog Kezesség Óvadék bankgarancia

7. A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 2. Szankciót fokozó biztosítékok 1. FOGLALÓ: a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül átadott pénzösszeg vagy más értékes dolog. Nem előleg és nem bánatpénz 2. KÖTBÉR: a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre ha nem szerződésszerűen teljesít.

7. A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 3. 3. JÓTÁLLÁS: a kötelezett a Ptk-ban előírt általános szabályoknál szigorúbb felelősséggel biztosítja a szerződésszerű teljesítést. 4. Jogvesztés kikötése: a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamilyen jogot vagy kedvezményt.

7. ATELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 4. Fedezetet erősítő biztosítékok 1. Zálogjog A zálogjogról általában Amennyiben a kötelezett nem szerződésszerűen teljesít, a zálogtárgy nyújt fedezetet a követelés kielégítésére. Zálogjog fajai a) Jelzálog b) kézizálog

7. A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 5. 2. Kezesség Amennyiben a kötelezett nem teljesít, helyette a kezes köteles teljesíteni, csak írásban lehet érvényesen kikötni Típusai: 2. 1. rendes (sortartói) kezesség 2. 1. készfizetői kezesség 3. ÓVADÉK (biztonsági letét, kaució): teljesítési képességet erősítő biztosíték, Tárgya: pénz, takarékbetétkönyv, értékpapír

7. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 6. 4. Bankgarancia A bank arra kötelezi magát, hogy meghatározott feltételek esetén és határidőn belül fizetést fog teljesíteni a kedvezményezettnek

8. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA I. Szerződés módosítása v A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát v Bíróság által a szerződés megkötését követően a felek helyzetében olyan körülmény áll be, ami valamelyik fél jogos érdekét lényegesen sérti. v Jogszabály által pl. hatósági árváltozás

9. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZŰNTETÉSE A szerződés megszüntetése 1. A felek által 1. 2. kétoldalúan, megegyezéssel a) Felbontás – a megkötés időpontjára visszamenőleg b) Megszüntetés- azonnali hatállyal, vagy a jövőre nézve 1. 2. Egyoldalúan a) Felmondás b) Elállás 2. Egyéb okból a) Bíróság által A szerződés megszűnése 1. 2. 1. A teljesítéssel A határozott idő leteltével Valamelyik fél halála

10. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 1. 1. A szerződésszegésről általában, a szerződésszegés közös szabályai 2. Ptk. Által külön nevesített szerződésszegési esetek: a) a kötelezett késedelme, b) a jogosult késedelme, c) A hibás teljesítés, d) A teljesítés lehetetlenné válása, e) A teljesítés megtagadása

10. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 2. A jogosult és a kötelezett késedelme 1. A kötelezett késedelme A késedelem alatt a szerződés nemteljesítését értjük kikötött teljesítési határnapon vagy teljesítési határidő lejáratakor. A KÉSEDELMI KAMAT MÉRTÉKE: a) A jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű b) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamatra vonatkozó szabályok részben eltérőek: - A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összege A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának kézhezvételétől számított 30 nap elteltével esedékes A felek által túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamat a bíróság megváltoztathatja.

10. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 3. 2. A jogosult késedelme Esetei: v szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, v elmulasztja azokat az intézkedéseket amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon, v nyugtát nem állítja ki, az értékpapírt nem adja vissza.

11. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 4. 3. A hibás teljesítés v A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. v Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése. v A kötelezett a hibás teljesítésért felelőséggel tartozik. Ezt nevezzük kellékszavatosságnak. v Hibás teljesítés esetén a jogosultat szavatossági jogok illetik meg. v Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet, vagy árleszállítást, meghatározott feltételek esetén elállhat a szerződéstől

10. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 5. 4. Teljesítés lehetetlenné válása v Egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. v A kötelezett a felelős, a jogosult kártérítést követelhet. v A jogosult a felelős a kötelezett szabadul tartozása alól.

11. Felelősség a szerződésen kívül 1. I. A polgári jogi kártérítési felelősség általános szabályai 1. Kártelepítésnek négyféle módja: v aki a kárt jogellenes és felróható magatartásával okozta, kártérítésre köteles v aki a kárt jogos magatartással idézte elő kártalanításra kötelezett, v ha a károsultnak biztosítása van, akkor kár esetén a biztosító fizet, v ha a kár megtérítésére senkit sem lehet kötelezni, akkor a károsult a kárát maga kénytelen viselni (kárveszélyviselés).

11. Felelősség a szerződésen kívül 2. 2. Kártérítési felelősség négy feltétele: v kár bekövetkezte, v jogellenes magatartás a károkozó részéről, v okozati összefüggés a kár és a jogellenes magatartás között, v vétkesség a károkozó részéről.

A szerződések tipizálása I. 1. Gazdasági cél szerint: 1. 1. Adásra irányuló szerződések Ø Ø Ø Ø Adásvételi szerződés Szállítási szerződés Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés Csereszerződés Ajándékozási szerződés Közüzemi szerződés Pénzszolgáltatásra irányuló szerződések (kölcsön, hitelszerződések) 1. 2. Eredménykötelmek Ø Alaptípus: Vállalkozási szerződések – ezen belül Ø Építési, tervezési, szerelési Ø Kiadói szerződés Ø Kutatási szerződés

A szerződések tipizálása II. 1. Gazdasági cél szerint: 1. 3. Ügyviteli szerződések, gondossági kötelmek Alaptípus: Megbízási szerződések – ezen kívül Ø Ø Bizományi szerződés Szállítmányozási szerződés Bankszámla, folyószámla szerződése Letéti szerződés 1. 4. Használati szerződések Ø Ø Ø Bérleti szerződés Haszonkölcsön szerződés Licencia szerződés 1. 5. Helytállásra irányuló szerződések Ø Biztosítási szerződés 1. 6. Organizációs célú szerződések Ø Társasági szerződések

A szerződések tipizálása III. 2. A szerződés ötvözöttsége szerint: 2. 1. A Ptk-ban meghatározott tipikus szerződések A tipikus szerződéseken belül altípusok pl. biztosításon belül Ø Ø Ø vagyonbiztosítás Felelősségbiztosítás Életbiztosítás stb. 2. 2. Vegyes szerződések A nevesített szerződések ötvözetei Ø Pl. lízing, adásvétellel vegyes csere, megbízással vegyes vállalkozás 2. 3. Atipikus szerződések Speciális, a Ptk-ban nem szereplő szerződések Ø Pl. konzorciális szerződések, együttműködési megállapodások

Egyes tipikus gazdasági szerződések adásvételi szerződés 1. A szerződés alanyai: 1. 1. Jogosult: Vevő 1. 2. Kötelezett: Eladó 2. A szerződés tárgya: Forgalomképes dolog 3. A szerződés tartalma: 3. 1. A kötelezettségei: a) A dolog tulajdonjogának átruházása (jogszavatosság, kellékszavatosság) b) A dolog birtokba adása 3. 2. A jogosult kötelezettségei: a) Vételár megfizetése b) Dolog átvétele 4. Az adásvétel különleges esetei 4. 1. Az elővásárlási jog 4. 2. Visszavásárlási jog 4. 3. Vételi jog

Egyes tipikus gazdasági szerződések szállítási szerződés 1. A szerződés alanyai: 1. 1. Jogosult: Megrendelő 1. 2. Kötelezett: Szállító 2. A szerződés tárgya: Tulajdonjog későbbi időpontban történő átruházása, fajta szerint meghatározható dolog (szabvány, típus) általában ipari termék 3. A szerződés tartalma: 3. 1. A kötelezettségei: a) Meghatározott dolog előállítása és tulajdonjogának későbbi időpontban történő átruházása b) A dolog átadása 3. 2. A jogosult kötelezettségei: a) Vételár megfizetése b) Dolog átvétele

Egyes tipikus gazdasági szerződések vállalkozási szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1. 1. Jogosult: Megrendelő 1. 2. Kötelezett: Vállalkozó 2. A szerződés tárgya: Munkával elérhető eredmény létrehozása, mennyiségileg és minőségileg meghatározható dolog, amit a vállalkozó tervez, épít, üzembe helyez, megjavít stb. 3. A szerződés tartalma: 3. 1. A kötelezettségei: a) Eredmény szolgáltatása, átadása, határidőben b) A megrendelő utasításainak betartása, figyelmeztetése ha szakszerűtlen az utasítás c) Az alvállalkozó magatartásáért való felelősség d) A megrendelő értesítési kötelezettsége az esetleges akadályokról e) A megrendelő ellenőrzési jogának biztosítása f) A szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatás

Egyes tipikus gazdasági szerződések vállalkozási szerződés II. 3. A szerződés tartalma: 3. 2. A jogosult kötelezettségei: a) A munkafeltételek biztosítása b) Ellenőrzési kötelezettség (ha jogszabály, vagy szerződés előírja) c) A vállalkozó birtokába kerülő vagyontárgyat zálogjog terheli d) A szerződés tárgyát képező eredmény átvétele e) A vállalkozói díj és költségek átvétele 4. Speciális szabályok: a) b) A megrendelő korlátlan elállási joga A lehetetlenülés szabályai a vállalkozói díjra nézve 5. A szerződés egyes altípusai: a) b) c) d) Fővállalkozási szerződés Építési szerződés Szerelési szerződés Tervezési szerződés

Egyes tipikus gazdasági szerződések megbízási szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1. 1. Jogosult: Megbízó 1. 2. Kötelezett: Megbízott 2. A szerződés tárgya: Gondos és szakszerű ügyintézés. A megbízott a tőle elvárható legjobb tudás és gondossá mellett vállalja el valamely ügy, feladat elintézését, ellátását. 3. A szerződés tartalma: 3. 1. A kötelezettségei: a) Az ügy gondos és szakszerű ellátása b) Almegbízott magatartásáért való felelősség c) A megbízó utasításainak betartása d) Szakszerűtlen utasításra való figyelmeztetés e) Jogszabályba ütköző utasítás megtagadása f) Tájékoztatási, titoktartási kötelezettség g) Elszámolási kötelezettség

Egyes tipikus gazdasági szerződések megbízási szerződés II. 3. A szerződés tartalma: 3. 2. A jogosult kötelezettségei: a) A díj ( sikerdíj, jutalék) és költségek megfizetése b) Törvényes zálogjog a megbízott birtrokába jutott vagyontárgyakon c) Egyetemleges kártérítési felelősség a megbízott által harmadik személynek okozott károkért 4. Speciális szabályok: a) b) A megrendelő korlátlan felmondási jogaa megbízottat alapos esetén megillető felmondási jog A felmondási jog korlátozása semmis 5. A szerződés egyes altípusai: a) Bizományi i szerződés b) Képviseleti megbízás c) ügynöki szerződés d) Összetett vegyes piaci megbízások (pl. értékpapír forgalomba hozatal e) Kutatási szerződések

Egyes tipikus gazdasági szerződések bérleti szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1. 1. Jogosult: Bérlő 1. 2. Kötelezett : bérbeadó 2. A szerződés tárgya: Használati jog- jellemzően ingó vagy ingatlan bérleti jogának - időleges átruházása. 3. A szerződés tartalma: 3. 1. A kötelezettségei: a) A dolog időleges használatba/birtokba adása b) Kellékszavatosság és jogszavatosság c) Bizonyos költségek viselése 3. 2. A jogosult kötelezettségei: a) Bérfizetés b) A dolog fenntartásával járó kisebb kiadások c) Értesítési kötelezettség d) A bérlő nem jogosult a dolgot albérletbe adni e) Visszaadási kötelezettség a bérlet megszűnése után f) Törvényes zálogjog terheli a bérlő ingatlanbérleménybe bevitt vagyontárgyait g) A bérbeadó ellenőrzési jogának tűrése

Egyes tipikus gazdasági szerződések bérleti szerződés II. 4. Speciális szabályok: Az elvitel joga a bérlőt illeti meg, állagsérelem nélkül b) A visszatartás joga c) A feleket megillető határidőhöz kötött felmondási jog d) A bérlő halála esetén a az örökösöket határozott idejű szerződés esetén is megilleti a rendes felmondási jog 5. Önállósult típusai: a) Lakásbérlet (speciális tárgya: lakás, külön törvényi szabályozás alá tartozik) b) Haszonbérlet (speciális tárgya: mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog. a)

Egyes tipikus gazdasági szerződések lízing szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1. 1. Jogosult: lízingbevő 1. 2. Kötelezett: lízingbeadó 1. 3. Közvetett lízing esetén harmadik fél: szállító, akitől a lízingbeadó megvásárolja lízing tárgyat – ő nem részese a lízingszerződésnek, hanem külön adásvételi vagy szállítási szerződést köt a lízingbeadóval 2. A szerződés tárgya: Valamely dolog megvásárlása, bérbeadása, majd a dolog tulajdonjogának későbbi időpontban történő átruházása – ingó vagy 3. A szerződés tartalma: 3. 1. A kötelezettségei: a) A meghatározott dolog bérbeadása b) A dolog tulajdonjogának átruházása a bérleti futamidő végén maradványértéken 3. 2. A jogosult kötelezettségei: a) Lízingdíj fizetése b) Lízingtárgy átvétele, rendeltetésszerű használata c) Automatikus vétel esetén a dolog megvásárlása, átvétele a futamidő végén

Egyes tipikus gazdasági szerződések lízing szerződés II. 4. Speciális szabályok: a) b) c) d) Az általános szabályoktól eltér a lízingbeadó szavatossági felelőssége ( a szavatossági jogokat általában a lízingbevevő közvetlenül a szállítóval szemben érvényesíti A dologra a biztosítási szerződést nem a tulajdonos lízingbeadó, hanem a lízingbevevő köti ( a kedvezményezett /biztosított/ viszont a tulajdonos/ A kárveszélyt az átvételtől a lízingbevevő viseli Sok esetben a szállítótól a lízingtárgyat már eleve maga a lízingbevevő veszi át

Egyes tipikus gazdasági szerződések franchise szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1. 1. Jogosult: franchise átvevő 1. 2. Kötelezett: franchise átadó 2. A szerződés tárgya: Franchise rendszer használati jogának átadása. A franchise rendszer immateriális vagyoni jogok (licencia, know-how, védjegy, termék előállításának részletes leírása, értékesítési módszer, szervezési ismeret stb. ) összességét jelenti. 3. A szerződés tartalma: 3. 1. A kötelezettségei: a) Know-how és kapcsolódó egyéb jogok és ismeretek átvevőre történő átruházása b) A know-how teljes körű megismertetése az átvevővel c) Átvevő betanítása d) Egyes marketing költségvonzatok viselése e) Adott esetben a know-how fejlesztése

Egyes tipikus gazdasági szerződések franchise szerződés II. 3. A szerződés tartalma: 3. 2. A jogosult kötelezettségei: a) A know-how rendeltetésszerű, lehető leghatékonyabb használata b) Belépési díj fizetése c) Ún. royalti fizetése ( a forgalomból az átadó százalékos részesedése) d) Reklámozási költségek egy részének fizetése e) Az átadó ellenőrzési jogának tűrése f) Működési adatok szolgáltatása az átadó részére 4. Típusai: a) b) c) Termelési Értékesítési Szolgáltatási