Vllalati Jog Msc 4 Jog s gazdasg vllalkozsok

Vállalati Jog Msc. 4. Jog és gazdaság - vállalkozások státuszjoga A társaság- és cégjog szabályozási rendszere Dr. Pázmándi Kinga Üzleti Jog Tanszék 2013.

I. Bevezetés – A szervezeti jogalanyokról általában Rendszerező visszatekintés

Visszatekintés - jogalanyok l jogviszonyok alanyai (jogalanyok): Ø természetes személy Ø jogi személy=szervezeti jogalany Ø állam Ø jogképességgel felruházott nem jogi személy szervezet (=szervezeti jogalany) l abszolút – relatív jogképesség

Szervezeti jogalanyok Intézménytípusú jogi személyek Személyegyesülések (társulások) két vagy több jogalany (nem feltétlenül alapítók) egyesít vagyont+tevékenységet l jogi személy: l az alapító(k) saját vagyonából vagyont különít el + arra szervezetet rendel l pl. : alapítvány, költségvetési szervek l Ø Ø l nonprofit pl. : egyesület profitorientáltak pl. : kft. , rt. nem jogi személyt is eredményezhet pl. : polgári jogi társaság; bt. , kkt.

Profitorientált és nonprofit jogalanyok nonprofit szervezetek (végezhet gazdasági tevékenységet, de csak céljai elérése végett és nem elsődleges jelleggel) pl. : alapítvány, egyesület, polgári jogi társaság l profitorientált szervezetek (üzletszerű gazdasági tevékenység végzése haszonszerzés céljából) pl. : gazdasági társaságok l vegyes jelleg: egyesülés l Gt. -ben szabályozott nonprofit társasági forma l

Alapítvány - Egyesület Alapítvány l l l Nonprofit (alapító, célvagyon) Ptk. intézményi jellegű jogi személy = elkülönített vagyonra telepített szervezet tartós közérdekű cél (alapítványi iskolák) bírósági nyilvántartás Egyesület (Figyelem! NEM „Egyesülés” !!!) nonprofit Ptk. személyegyesülés jellegű jogi személy (min. 10 tag társulása) l humán/civil cél (sport, művészet, tudomány) l bírósági nyilvántartás l alapja: egyesülési jog (önkormányzati elven alapuló működés) l l l

Gt. -ben szabályozott társasági formák: – kkt. – bt. kft. – rt. – l - (egyenlőre) jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok + személyegyesítő jellegűek - személy + tőkeegyesítő jellegű -tőkeegyesítő jellegű + jogi személyiségű gazdasági társaságok egyesülés; nonprofit gazdasági társaság; (közös vállalat; közhasznú társaság; )

Nonprofit gazdasági társaság l 2007. 01. -től közhasznú társaság nem alapítható (2009. 06. 30. napjáig át kellett alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá) közös gazdasági tevékenység végzése anélkül, hogy az profitszerzésre irányulna l bármely társasági formában alapítható/működtethető l kiegészítő jelleggel folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet – nyereség a tagok között nem osztható fel l

Egyesülés l Gt. hatálya alatt (de nem gazdasági társaság!) – Cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre l Ø Ø Ø cél: tagok gazdálkodása eredményesebb legyen gazdasági tevékenységük összehangolása szakmai érdekeik képviselete l nem üzletszerű gazdasági tevékenység végzésére hozzák létre és nem haszonszerzésre törekednek; l Az egyesülés nyereségérdekelt, de az egyesülés nyereségszerzése fogalmilag kizárt

II. „Vállalkozás” alapfogalmai a jogban Vállalakozás Társas és egyéni vállalkozási formák

Vállalkozás jogi fogalma, és legtipikusabb formái Vállalkozás – rendszeres, üzletszerű, nyereségszerzés céljából végzett piaci tevékenység l társas vállalkozás formájában = l l gazdasági társaságok (Bt. , Kkt. , Kft. , Zrt. , Nyrt. ) jogszabályi háttere: társasági jogi és cégjogi normák l Egyénileg l egyéni vállalkozóként l jogszabályi háttere: külön jogszabály az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégról l Egyszemélyes gazdasági társaságként l Jogszabályi háttér: Gt. (csak Kft. és Rt. lehet ilyen!)

III. Az egyéni vállalkozás Egyéni cég

Egyéni vállalkozás vállalkozói nyilvántartás l l l Jogforrás 2009. évi CXV. tv. az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégekről (és a részérdések végrehajtásáról szóló jogszabályok) egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása – okmányirodában, személyesen, azonnal. (v. elektronikus ügyintézés az ügyfélkapunk keresztül, ez jelenleg nem működik) Nyilvántartásba vétel (nyilvántartási szám)- KEKH egy igazolvány = több tevékenységi + több telephely/fióktelephely adatváltozások bejelentése

Ki lehet egyéni vállalkozó? l belföldi természetes személy, aki cselekvőképes Ø magyar állampolgár Ø nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából Ø l külföldi természetes személy, akit gazdasági célú letelepedésre külön törvény feljogosít Ø lásd: belföldi természetes személynél írt feltételek Ø

Ki nem lehet egyéni vállalkozó? aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, l akit a közélet, illetve a nemzetközi közélet tisztasága elleni, gazdasági, vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, l akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, l aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. l

Egyéni vállalkozás működésének főbb szabályai csak egyéni vállalkozói igazolvány birtokában és keretei között l engedélyköteles tevékenységek - képesítéshez kötött tevékenységek l fsz. : személyesen közreműködés l kiv. : alkalmazott, bedolgozó, segítő családtag (középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat) l felelőssége: korlátlan/teljes (egy egyéni vállalkozás + nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja) l cégtábla l

Egyéni cég l kérelemre a Cégnyilvántartásba cégként bejegyezhető l l l nem jogi személy, DE: Cégneve alatt jogalany (pl az ingatlan nyilvántartásban az egyéni vállalkozó mellett az egyéni cégnevét már fel kell tüntetni, ill, az „kivonható” a cég vagyonából) Gt. hatálya alatt + és a cégtörvény hatálya alatt is! l Cégnyilvántartásban szerepel l Cégnyilvántartási adatainak vezetésére ugyanúgy köteles, mit a többi társaság= egyszemélyes kft-vé, rtvé átalakulhat!

IV. A hatályos magyar társasági jog és cégjog szabályozásának rendszere Hatályos szabályozási környezet és „út a jövőbe”

Jogforrások, szabályozási környezet l Jelenleg két alapvető jogforrás: Ø Ø 2006. évi IV. törvény – gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt. ) – anyagi jogi norma 2006. évi V. törvény - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló törvény (Ctv. ) – eljárásjogi norma Új Ptk. (2013. évi V. tv. ) elfogadásával 2014 március 15. -től A társasági jog a Ptk. -ba olvad (Ptk. III. Könyve) Cégjog – továbbra is külön törvényben, feltehetően megújul

Társasági jog kapcsolódó jogterületei l A társasági jog komplex jogterület, szorosan kapcsolódó jogterületekkel versenyjog l fizetésképtelenség joga l értékpapír – és tőzsdejog l adójog, számviteli jog l

Alapjogforrások szerkezeti felépítése Gt. : Ctv. : Általános rész = társaságokat érintő átfogó szabályok rögzítése (alapítás/létesítő okirat módosítása/megszűnés) l Alapvető rendelkezések = alapfogalmak (cégnyilvánosság/közhitelessé g/ cégnyilvántartás); CB és Cégszolgálat feladatai; Különös rész = az egyes társasági formákra vonatkozó szabályozás ismertetése l kapcsolódó vállalkozások joga=egyesülés l Cégeljárás szabályai = cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás; jogorvoslatok; törvényességi felügyeleti eljárás; végelszámolási eljárás; l l

A Gt. hatálya l Ø Ø Ø l Gt. 1. § (1) E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását/szervezetét és működését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak jogait/kötelezettségeit/felelősségét, a gazdasági társaságok formaváltását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszűnését. (2) A törvény hatálya kiterjed a jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaságra: az egyesülésre (XI. fejezet), emellett a törvény megállapítja az elismert vállalatcsoport alapításának és működésének szabályait (V. fejezet).

Tárgyi – területi – személyi hatály a Gt. -ben l tárgyi hatály: fsz. üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatása (kiv. – nonprofit társaság, kooperációs formák) l területi hatály: Mo. -n székhellyel rendelkező gazdasági társaságok (magyar bíróság által lefolytatott cégeljárás) l személyi hatály: magyar társaság alapítója vagy tagja – (belföldi, külföldi) természetes és jogi személy + egyéb jogképes szervezet (külföldi vállalkozás Mo. -i telephelyére/fióktelephelyére más törvény vonatkozik + nemzetközi szerződés)

Hogyan is van ez? Társaság keletkezése - honosság Két hete Magyarországi székhellyel alapított külföldi tulajdonú ZRt. cégbejegyzése még folyamatban van. Ez idő alatt egy további magyar társasággal (kft. ) és két külföldi magánszeméllyel 5 millió Ft. Alaptőkével egyszerűsített cégeljárással Kft. -t alapít, ennek cégbejegyzését kéri. l Elemezzük a helyzetet! Vizsgáljuk meg az előtársasági státuszt! l Hogyan határoz a cégbíróság? l Milyen nemzetiségű társaság jön(ne) létre egyik ill. másik esetben?

A társasági jog alapvető rendelkezései l l l Gt. szabályai (kogens-diszpozitív) – Ptk. mögöttes szabályai (alkalmazottakra Mt. szabályai) továbbtársulási korlátok formakényszer legalább két (alapító) tag (kivétel pl. az egyszemélyes társaság, a nyílt Rt. ) társaság és tagok közötti jogviták rendezése (esetleg) választott bírósági eljárás keretében is lehetséges (alávetési klauzula társasági szerződésben)

Kogencia - diszpozitivitás – a Gt. háttérjoga A két természetes személy által alapított Centrál bt. bejegyzését a cégbíróság megtagadta azzal, hogy a cég társasági szerződésében jogellenes az a kikötés, hogy a beltag - új kültag egyidejű belépése esetén jogosult kizárni a kültagot. Az elutasító végzés indoklása arra hivatkozott, hogy a Gt. szerint kétszemélyes társaságból tagot kizárni nem lehet. A cég megtámadta az elutasító végzést azzal, hogy a társasági szerződés végül is szerződés, minek következtében a Ptk. szerződésekre vonatkozó szabályaitól - a Ptk. szabályozásának diszpozitív jellegéből adódóan - a felek közösen eltérhetnek.

Társulási szabadság és a korlátai társulási szabadság elve – kivételek: formakényszer; egyes gazdasági tevékenységek meghatározott társasági formákban végezhetőek; továbbtársulási korlátok; l társult tagok egyenlőségének az elve l továbbtársulási tilalmak (hitelezővédelmi szempontok érvényesülése) l Korlátlan felelősség halmozásának tilalma l l egyéni vállalkozó nem lehet korlátlanul felelős tag Társaság korlátlan felelősségű tagja nem lehet másik társaág korlátlanul felelős tagja kiskorú nem lehet korlátlanul felelős tag kkt. , bt. nem lehet korlátlanul felelős tag