KZSZOLGLATI JOG I LTALNOS RSZ A KZSZOLGLATI JOG

KÖZSZOLGÁLATI JOG – I. (ÁLTALÁNOS RÉSZ) - A KÖZSZOLGÁLATI JOG ELMÉLETI KÉRDÉSEI - A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYEK HATÁLYA - A KÖZSZOLGÁLATI JOG (ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS) RÉSZEI - A KTTV. , A KIT. SZERKEZETE - A JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI (A JOGGYAKORLÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI)

A KÖZSZOLGÁLATI JOG, MINT TANTÁRGY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI • jogi jellegű (jogviszony-elemeket tárgyal), nem interdiszciplináris (mellőzi a személyzetpolitikai, humánerőforrás-menedzsment és egyéb tudományterületek megállapításainak bemutatását) • törekszik a hatályos jogi helyzet bemutatására • nem tudományos elemzéseket, hanem pragmatikai magyarázatot ad • elsősorban a közigazgatásban dolgozó tisztviselők jogviszonyaira (közvetlenül kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyokra; közvetetten közalkalmazotti jogviszonyra) koncentrál

A KÖZSZOLGÁLATI JOG RÉSZEI Általános rész - Közszolgálati jog alapvető kérdései - Közszolgálati jog fogalma - Munkajog-közszolgálati jog hasonlóságai - Közszolgálati jog „közjogias” szabályozásának jellege - A joggyakorlás általános normái – a jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályai Különös rész - A Kttv. , Kit. szerkezete - A közszolgálati pragmatika elemei - A jogviszony keletkezése (létszámgazdálkodás) A jogviszony megszűnése, megszüntetése Összeférhetetlenség Előmenetel Képzés, továbbképzés Teljesítményértékelés, minősítés Munka- és pihenőidő A munkavégzés szabályai: a jogviszony tartalma – jogok és kötelezettségek Díjazás Felelősség Közszolgálati jogvita Közszolgálati etika Közszolgálati személyzeti igazgatás

Általános rész • a közszolgálati jog alapvető kérdéseivel foglalkozik • értelmezi a közszolgálati jog fogalmát • foglalkozik a közszolgálati jog és a munkajog összefüggéseivel • megmagyarázza a közszolgálati jogra jellemző közjogias szabályozás mibenlétét, a joggyakorlás általános szabályait Különös rész • a közszolgálati tisztviselők jogállásának, a közszolgálati pragmatikának egyes elemeit tárgyalja a jogviszony keletkezésétől az előmeneteli és illetményszabályokon át a jogviszony megszűnéséig

A KÖZSZOLGÁLATI JOG ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI • a közszolgálati jog történeti előzményei • a közszolgálati jog fogalma, önálló jogágisága • a közszolgálati jog kodifikációs lehetőségei, a szabályozás egységesítése, illetve differenciálása • a közszolgálati jog és a munkajog összefüggései (kitekintéssel egyes polgári jogviszonyokra)

I. A közszolgálati jog történeti előzményei • védett szolgálat fogalma • professzionális szolgálat • közszolgálati pragmatika, közszolgálatot szabályozó jogszabályok • történeti korszakok - két világháború közötti időszak (különösen Magyary Zoltán közszolgálati jogi munkássága, speciális jogi szabályozás) - a II. világháborút követő időszak (különösen a közszolgálati jog és munkajog viszonya – szocialista munkajog) - a rendszerváltozást követő időszak [különösen a koncepcionálás és (újra speciális) jogi szabályozás kialakítása – Ktv. (1992), Ktjv. (2010), Kttv. (2011), Áttv. (2016), Kit. (2019), Riasztv. (2019)]

II. A közszolgálati jog fogalma, önálló jogágisága • önálló jogágiság kérdése – két álláspont félév során nem utalva a jogági problémára, közszolgálati jogról beszélünk (szabályozás tárgya, módszere, jogdogmatikai megoldások) A. nézet – a közszolgálati jog a jogrendszer önálló jogága • közszolgálati pragmatika fogalma • a jogviszony alanyai [szolgálatadó (munkáltató) – szolgálatvállaló (tisztviselő)] • egyik oldalon a közfeladatot ellátó szolgálatadó szerv áll • másik oldalon az állam (szolgálatadó szerv) nevében eljáró tisztviselő lát el közfeladatot • sajátosságok: közszolgálati pragmatika szerepe, a szolgálatadó hatalmi helyzete B. nézet – a közszolgálati jog nem önálló jogág, a munkajog része (közszolgálat munkajoga) • kiindulópontja: hasonló életviszonyokat, azaz munkával összefüggő magatartásokat, jogviszonyokat szabályoz

III. A szabályozás egységesítése, illetve differenciálása • Egységesebb szabályozás melletti érvek (A) • Egységesebb szabályozás elleni érvek (B) A B - közfeladat ellátása, közszolgáltatás - eltérő közszolgálati tevékenységek nyújtása - egyik alany állami vagy - más eszközrendszer, állami önkormányzati, vagy ilyen tulajdonban kényszer alkalmazásának eltérései lévő - illetmény alapja a központi - különböző a szolgálatadó szervek költségvetésből kapott támogatás hierarchikus felépítése - egyenlőbb elbánás elve - eltérő egyes rétegek politikához fűződő viszonya - átjárhatóság - főszabály-kivétel problémakör - a fejlődés jelentős különbségeket - törvények közötti hasonlóság, közös eredményezett egyes pragmatikai elemek között (pl. illetményrendszer)

III. A szabályozás lehetséges módjai minden elemében egységes közszolgálati törvény nem alkotható meg (főszabály-kivétel) jelenlegi helyzet sem tartható (jogszabályszerkesztés ökonómiája) fenn a végtelenségig egységes közszolgálat, de nem teljes szabályozási egység (két alváltozata) A – alaptevékenység – támogató tevékenység általános rész – különös rész (egy törvényben) általános rész – különös rész (önálló törvényben) különálló jogállási törvények harmonizálása (pl. Közszogálati Tanács)

IV. A közszolgálati jog és a munkajog összefüggései - különbségek Feladatok Pragmatikai elemek Jogok és kötelességek Impérium Közszolgálati életviszonyok Politikaigazgatás Hierarchia Költségvetés Alanyok

Feladatok Közszféra - közfeladat Feladatok jellege - közszolgáltatás Igénybevevők köre Magánszféra - termelés - szolgáltatás - értékesítés - társadalom valamennyi tagja (igénybe veszi vagy - társadalom szűkebb köre potenciálisan igénybe (igénybe veheti) Ellenszolgáltatás - nem profitorientált mértéke - profitorientált Feladat nyújtása - monopolhelyzetben - versenyhelyzetben

Impérium Munkavállalók Feladat Közalkalmazottak Hatáskör Feladatok, tevékenységek Eszközök, jogosítványok (pl. állami kényszer alkalmazása) Pl. közrend biztosítása Pl. elővezetés, bilincselés Tisztviselők Hivatásos állományúak Bírák, ügyészek

Hierarchia Külső hierarchia (szervezetrendszer) Országos Rendőrfőkapitányság Belső hierarchia (példa az ORFK szervezeti felépítése alapján) Országos Rendőrfőkapitányság megyei főkapitányságok városi, nagyközségi kapitányságok rendőrőrsök Rendészeti Főigazgatóság Igazgatásrendészeti Főosztály Szabálysértési és igazgatási Osztály Rendészeti Osztály Határrendészeti Főosztály Határképviseleti Osztály

Költségvetés Központi alrendszer Önkormányzati alrendszer Az államháztartás rendszere Közvetlenül Közvetetten Központi költségvetés Illetmény

Alanyok Állami (tulajdonú) szerv Közszférában: politikasemlegesség igénye Politikaigazgatás • Pl. rendvédelmi feladatokat ellátó szervek Önkormányzati (tulajdonú) szerv • Pl. önkormányzati társulás Magánszférában: politikasemlegesség igényének hiánya Előmeneteli- és illetményrendszer Pragmatikai elemek Felelősségi rendszer Többletjogok és- kötelezettségek Jogok és kötelességek

Közszolgálati jog Munkajog A szabályozás jellege „közjogias” „magánjogias” Jogi normák jellege alapvetően kógens alapvetően diszpozitív A felek viszonya Szabályozási rendszere az állam fölérendelt, erősebb a megállapodások hatalmi helyzetben van (pl. szerepe (pl. kinevezés) munkaszerződés) összetett és többszintű (közszolgálati pragmatika) döntően kétszintű (törvény és kollektív szerződések)

IV. A közszolgálati jog és a munkajog összefüggései - hasonlóságok A jogi szabályozás alá eső életviszonyok hasonlósága Ha valaki egy munkáltatóval (szolgálatadóval) jogviszonyt létesít, e jogviszonyokban (életviszonyokban) lesznek közös jellegzetességek. • más részére végzett munka (függő, önállótlan munkavégzés) • díjazás fejében végzett munka (megélhetési célok, jövedelemszerzés) • szabad akarat-elhatározásból végzett munka (jogi értelemben; kinevezés vagy szerződés) • személyes munkavégzési kötelezettség (teljesítési segéd igénybe vételének kérdése) • rögzített szabályok szerinti munkavégzés (a munkavégzés jogszabályban pontosan rögzített feltételek mentén történik) • gondoskodás a munkavégzés feltételeiről (a munkáltató szervezet, szolgálatadó szerv gondoskodik a munkavégzés feltételeiről)

A jogi szabályozás alá eső életviszonyok hasonlósága Munkavégzésre irányuló jogviszonyok, így egyes elemeiben megegyeznek. Munkavégzési viszonyok – jogi és szakmai szabályok Vezetési viszonyok engedelmesség – hierarchia, utasításadás, Vezetési viszonyok Elosztási viszonyok – felosztható alap nagysága, illetménytáblák és munkáltatói döntés, kötöttségek oldása és egyéniesítés Munkavégzési viszonyok Kollektíva viszonyok – együttműködés, érdekképviselet és érdekérvényesítés Elosztási viszonyok Kollektíva viszonyok

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYEK HATÁLYA Szervi hatály • Meghatározza, azokat a szerveket, amelyeknél történő foglalkoztatás esetén a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Személyi hatály • Meghatározza, hogy a törvény milyen személyi – foglalkoztatott – körre terjed ki. Tárgyi hatály • Meghatározza a törvény szabályozási tárgyát, azokat a jogviszony(oka)t, amely(ek)re nézve rendelkezéseket állapít meg. Időbeli hatály, negatív meghatározás (amire nem terjed ki a törvények hatálya)

Függő, önállótlan jogviszonyok Kttv. Riasztv. , Haj. Iasz. Független, önálló jogviszonyok Vállalkozási szerződés Kit. (Ksztv. , Áttv. ) Közszolgálati jogállási törvények Üsztv. Kjt. Mt. Polgári jogviszonyo k Hszt. Bjt. Hjt. Megbízási szerződés

Közszolgálati tisztviselők (2012 -2018) • a széles értelemben vett közigazgatási szerveknél állnak alkalmazásban • 1992 – Ktv. : a köztisztviselő • 2010 – Ktjv. : államigazgatási és az önkormányzati tisztviselők szétválasztása: kormánytisztviselő • 2012 – Kttv. : általános rendelkezések, kormánytisztviselőkre vonatkozó normák, köztisztviselőkre vonatkozó normák • meghatározott közigazgatási szervek feladat- és hatáskörében eljáró kormánytisztviselők, köztisztviselők, illetve ügykezelők kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyára a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv. ) vonatkozik • Kormánytisztviselő: a kormány irányítása alatt álló központi, különös hatáskörű szervnél (minisztériumnál, kormányhivatalnál, központi hivatalnál) vagy ezek dekoncentrált szervénél vagy megyei, fővárosi kormányhivatalnál, járási hivatalnál teljesít szolgálatot • Köztisztviselő: autonóm közigazgatási szervnél vagy a helyi önkormányzatok hivatalaiban és társulásaiban teljesít szolgálatot

(2018. december 31 -ig) A közigazgatásban foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők kormánytisztviselők (kormányzati szolgálati jogviszony) köztisztviselők (közszolgálati jogviszony) állami tisztviselők (állami szolgálati jogviszony) = közszolgálati tisztviselők 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről (Kttv. ) 2016. évi LII. törvény az állami tisztviselőkről (Áttv. )

Kttv. – 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről (Kttv. 1 -2. §) – nem háttérjogszabálya az Mt. (2018. december 31 -ig) Szervi hatálya A. Központi államigazgatási szerv (minisztérium, kormányhivatal, központi hivatal) B. Kormányhivatal és a központi hivatal területi, helyi szerve, a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv D. Helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, közös önkormányzati hivatala A 1. Csak minisztériumban: - Szakmai vezető (közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár) - Poltikai (fő)tanácsadó - Kabinetfőnök Kormánytisztviselő Kormányzati ügykezelő Kormányzati szolgálati jogviszony Kormánytisztviselő Kormányzati ügykezelő D 1. Csak helyi önkormányzatok igazgatási szer-vei esetében: - Jegyző - Önkormányzati (fő)tanácsadó Köztisztviselő Közszolgálati ügykezelő E. Államhatalmi szervek hivatalai (Köztársasági Elnöki Hivatal, Országgyűlés Hivatala, Alkotmánybíróság Hivatala, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Állami Számvevőszék Hivatala) F. Autonóm államigazgatási szervek (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, Gazdasági Versenyhivatal, Egyenlő Bánásmód Hatóság, Közbeszerzési Hatóság, Nemzeti Választási Iroda) G. Önálló szabályozó szervek (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) H. Hatalmi ághoz nem tartozó, autonóm vagy speciális jogállású szervek (Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, Magyar Művészeti Akadémia Tárgyi hatálya Köztisztviselő Közszolgálati ügykezelő = Közszolgálati tisztviselő C. Rendőrség, büntetés-végrehajtás és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi, területi és helyi szervei (A-C. együtt: államigazgatási szerv) Személyi hatálya Közszolgálati jogviszony

Áttv. – 2016. évi LII. törvény az állami tisztviselőkről (Áttv. 1. §) – (2018. december 31 -ig, hatályon kívül jelenleg) Szervi hatálya Személyi hatálya Tárgyi hatálya Fővárosi és megyei kormányhivatalok (és azok járási hivatalai) Állami tisztviselő Állami ügykezelő Állami szolgálati jogviszony Háttérjogszabálya a Kttv. A Kttv. rendelkezéseit a Áttv. -ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, csak akkor nem érvényesülnek, ha azok alkalmazását az Áttv. kifejezetten kizárja. Kjt. – 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt. 1. §; Tk. 45 -46. oldal) Szervi hatálya Személyi hatálya Tárgyi hatálya Közszolgáltatásokat ellátó állami és helyi önkormányzati költségvetési (közintézeti jogállású) szervek Közalkalmazotti jogviszony Legfontosabb fajtái: - Oktatási intézetek - Kulturális intézetek - Egészségügyi intézetek - Szociális intézetek - Gyermek- és ifjúságvédelmi intézetek Példák az egyes szerv-fajtákhoz: - óvónő, középiskolai tanár vagy egyetemi oktató - Könyvtáros vagy művelődésszervező - Orvos vagy ápolónő - Szociális munkás Legfontosabb jellemzői: - A tulajdonos, a fenntartó az állam vagy a helyi önkormányzat. - Általában nem rendelkeznek állami közhatalommal. - Érvényesül az „egy szerv – egy jogállás”-elve (a szerv valamennyi foglalkoztatottja közalkalmazott, így pl. a sofőr is). - Háttérjogszabálya az Mt. Az Mt. rendelkezéseit a Kjt. -ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, csak akkor nem érvényesülnek, ha azok alkalmazását a Kjt. kifejezetten kizárja (fejezetenként felsorolja, hogy az Mt. Mely szakaszát nem kell alkalmazni).

Kttv. és a Kit. viszonya 2019. január 1 -jétől Szabályozó törvény Személyi hatály Kormánytisztviselő Kttv. Kormányzati ügykezelő Köztisztviselő Kttv. Közszolgálati ügykezelő Kit. Kormánytisztviselő Kit. Kormányzati ügykezelő Tárgyi hatály Szervi hatály - a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv; - törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti oktatási központ, mint az oktatásért felelős miniszter egyes köznevelési fenntartói feladatkörébe tartozó feladatainak ellátására kijelölt szerv, valamint a köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt kormányzati vevő tankerületi központ; szolgálati jogviszony - a kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselőjének és kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára vagy a jogviszony egyes elemeire, ha: a) Kit. ekként rendelkezik, vagy b) a Kit. a jogviszony vagy annak egyes elemei tekintetében a hatályának hiányáról rendelkezik - a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala; - törvény eltérő rendelkezése hiányában az közszolgálati államhatalmi szervek hivatalai (pl. jogviszony Országgyűlés Hivatala, Köztársasági Elnök Hivatala), önálló szabályozó szervek (pl. Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala), autonóm államigazgatási szervek (pl. Nemzeti Választási Iroda) Az ellátott tevékenység jellege - a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti az ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza - közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el - a közigazgatási szerv feladat- és - központi kormányzati igazgatási szervek, és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, kormányzati aki előkészíti az ügyeket érdemi ezek területi és helyi szervei szolgálati jogviszony - területi kormányzati igazgatási szervek döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza - közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti kormányzati - területi kormányzati igazgatási szervek tevékenység gyakorlásához kapcsolódó szolgálati jogviszony ügyviteli feladatot lát el

A Kit. hatálya 2019. január 1 -jétől Kormányzati igazgatási szervek Központi kormányzati igazgatási szervek (ezek területi és helyi szervei) Miniszterelnöki Kormányiroda Kormány Területi kormányzati igazgatási szervek kormányzati főhivatal minisztérium fővárosi és megyei kormányhivatal központi hivatal a kormányzati igazgatás tisztségviselői politikai szolgálati jogviszony államtitkár politikai vezető kormánybiztos miniszteri biztos szakmai felsővezető politikai felsővezető miniszter-elnök kormányzati szolgálati jogviszony politikai (fő)tanácsadó, vezető kabinetfőnök miniszterelnöki biztos politikai felsővezető biztosi jogviszony szakmai felsővezető közig. államtitkár hely. államtitkár kormány-zati főhivatal, központi hivatal vezetője, helyettese kormány-hivatal főigazgató szakmai vezető kormányhivatal igazgató kormánymegbízott szakmai vezető járási hivatal vezetője, helyettese főoszt. vezető osztály-vezető központi kormányzati igazgatási szervek, ezek területi és helyi szerveinek kormánytisztviselője területi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselője és kormányzati ügykezelője Kormányzati főhivatal: a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

Hszt. – 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról (Hszt. 1. §) Szervi hatálya B. Hivatásos katasztrófavédelmi szerv C. Büntetés-végrehajtási szervezet D. Országgyűlési Őrség E. Polgári szolgálatok = Rendvédelmi szerv A. Rendőrség A 1. Általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv A 2. Belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv A 3. A terrorizmust ellátó szerv Személyi hatálya Tárgyi hatálya Hivatásos állományú (alapfeladat megvalósítása) Hivatásos állomány tagjainak hivatásos szolgálati jogviszonya és egyes társadalombiztosítási ellátásai nemzetbiztonsági F. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Köztisztviselők és munkavállalók is dolgozhatnak rendvédelmi szervekben. Az Mt. nem háttérjogszabálya, a Hszt. csupán egyes fogalmait alkalmazza. A hivatásosok sajátos, különleges jogviszonyban állnak, amelyben önkéntes vállalás alapján, szigorú függelmi rendben, akár életük és testi épségük kockáztatásával, illetve egyes alapjogaik korlátozásának elfogadásával teljesítenek szolgálatot.

• két fő csoport – a fegyveres szervnél korlátozzák a hivatásosok állampolgári jogait • súlyosabb korlátozások: Honvédség, rendőrség, polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál • például a fegyveresek nem lehetnek párt tagjai • a katasztrófavédelmi, a vám- és pénzügyőrségi (NAV), büntetés-végrehajtási szervek, az Országgyűlési Őrség hivatásosai – enyhébb szabályok • a hivatásosok sajátos, különleges jogviszonyban állnak, amelyben önkéntes vállalás alapján, szigorú függelmi rendben, életük és testi épségük kockáztatásával, egyes alapjogaik korlátozásának elfogadásával teljesítik a szolgálatot • Hszt. • korábban közalkalmazott – 2019. február 1. : rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonya • Mt. hatálya alatt állók is dolgozhatnak • NAV törvény

A Riasztv. hatálya: • az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél (rendőrség), • a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél (Nemzeti Védelmi Szolgálat), • a terrorizmust ellátó szervnél (Terrorelhárítási Központ), • a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél, • a büntetés-végrehajtási szervezetben, valamint • a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál (Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, Információs Hivatal) igazgatási jogviszonyban foglalkoztatott rendvédelmi alkalmazottak igazgatási jogviszonyára terjed ki. A törvény 2019. február 1 -jén lépett hatályba. Időbeli hatály - 2019. február 1. Tárgyi hatály - Szervi hatály - igazgatási jogviszony - rendőrség hivatásos katasztrófavédelmi szerv büntetés-végrehajtási szervezet polgári nemzetbiztonsági szolgálat Személyi hatály - rendvédelmi alkalmazottak

Hjt. – 2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról (Hjt. 1. §) Szervi hatálya Személyi hatálya Magyar Honvédség - Tárgyi hatálya Hivatásos és szerződéses állományú katona (állomány tagja) Tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona Honvéd tisztjelölt Honvéd altiszt-jelölt Hivatásos szolgálati jogviszony Nem háttérjogszabálya az Mt. , egyes fogalmait használja és néhány rendelkezés alkalmazását rendeli el. (pl. nyugdíjasnak minősülés) + Alkalmazni rendeli: csoportos létszámleépítésnél a bejelentési kötelezettségre, a gyermek után járó pótszabadságra, szülési szabadság mértékének meghatározására vonatkozó rendelkezéseket. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjaihoz hasonlóan súlyosabb korlátozások alá esnek állampolgári jogaik, más közszolgálati jogállásokhoz képest. Bjt. – 2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról Szervi hatálya Személyi hatálya Tárgyi hatálya Bírósági szervezetrendszer - Kúria - Ítélőtáblák (Fővárosi, Debreceni, Győri, Pécsi, Szegedi) - Törvényszékek (Fővárosi és 19 megyei) - Járásbíróságok és kerületi bíróságok - Közigazgatási és munkaügyi bíróságok (Fővárosi és 19 megyei) Bírósági szolgálati jogviszony A Bjt. -ben nem szabályozott kérdésekben az Mt. felsorolt rendelkezéseit kell alkalmazni, egyes rendelkezéseket az itt meghatározott eltéréssel kell alkalmazni (Bjt. 222. §).

Üsztv. – 2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról (Üsztv. 1. §) Szervi hatálya Ügyészségi szervezetrendszer - Legfőbb Ügyészség - Fellebbviteli Főügyészségek (Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, Debreceni Fellebbviteli Főügyészség, Győri Fellebbviteli Főügyészség, Pécsi Fellebbviteli Főügyészség, Szegedi Fellebbviteli Főügyészség) - Főügyészségek (megyei főügyészségek, Fővárosi Főügyészség, Központi Nyomozó Főügyészség) - Járási és járási szintű ügyészségek (járási ügyészségek, fővárosi kerületi ügyészségek, nyomozó ügyészségek, Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészség) - Országos Kriminológiai Intézet Személyi hatálya Ügyészségi alkalmazott - Ügyész - Alügyész - Ügyészségi fogalmazó - Érdemi feladatot végző ügyintéző (tisztviselő) - Ügyviteli feladatot végző foglalkoztatott (írnok) - Más ügyészségi dolgozó (fizikai alkalmazott) Tárgyi hatálya Ügyészségi szolgálati jogviszony Kettős megoldás: a jogállás egyes elemeire az Mt. szabályait alkalmazza (pl. kártérítési felelősség)az Üsztvt. -ben nem szabályozott kérdésekben az Mt. -t kell alkalmazni, kivéve, ha az Üsztv. ezt kizárja (pl. kollektív szerződés). Egyes rendelkezéseket az Üsztv. -ben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

Iasz. – 1997. évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról (Iasz. 1 -2. §) Szervi hatálya A. Bíróságok B. Országos Bírósági Hivatal (OBH) C. Igazságügyi szakértői intézmény (egyéb igazságügyi szerv) Személyi hatálya Tárgyi hatálya Igazságügyi alkalmazott - Bírósági fogalmazó és bírósági titkár - Technikus - Igazságügyi szakértő és szakértőjelölt - Tisztviselő - Írnok - Fizikai dolgozó Igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya Az Iasz. -ban nem szabályozott kérdésekben az Mt. felsorolt rendelkezéseit kell alkalmazni, egyes rendelkezéseket pedig az itt meghatározott eltérésekkel. (Iasz. 124. §)

Ksztv. – 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról (2018. december 31 -ig volt hatályban ilyen formában) Szervi hatálya A. Központi államigazgatás szerv A Kormánybizottság Minisztérium Autonóm államigazgatási szerv Kormányhivatal Központi hivatal Rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Önálló szabályozó szerv 1. Autonóm államigazgatási szerv Közbeszerzési Hatóság Egyenlő Bánásmód Hatóság Gazdasági Versenyhivatal Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Nemzeti Választási Iroda II. Kormányhivatal Központi Statisztikai Hivatal Országos Atomenergia Hivatal Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal III. Rendvédelmi szerv Rendőrség Büntetés-végrehajtási szervezet Hivatásos katasztrófavédelmi szerv Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok IV. Önálló szabályozó szerv - Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság - Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Személyi hatálya Tárgyi hatálya Állami vezetők - Miniszterelnök - Miniszter - Államtitkár Törvény (elsősorban a Kttv. ) eltérő rendelkezése hiányában: Állami vezetői szolgálati jogviszony Szakmai vezetők - Közigazgatási államtitkár - Helyettes államtitkár A Ksztv. nem elsősorban személyi, hanem sokkal inkább szervezeti szabályokat, jogi normákat. Így a szervi hatálya döntően szervezeti, irányítási és felügyeleti rendelkezéseket, s nem személyzeti szabályokat állapít meg a jelzett szervek vonatkozásában. Az állami vezetői szolgálati jogviszonyra - ha az Alaptörvény vagy törvény eltérően nem rendelkezik - a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályokat – tehát a szakmai vezetők szabályait – kell alkalmazni.

Közvállalatok dolgozói - munkaviszonyban állnak az Mt. szabályai szerint - állami tulajdonban vannak, állami támogatásból működnek, közszolgáltatásokat nyújtanak, általában nem termelnek profitot - közszolgálati dolgozók?

A KTTV. SZERKEZETE Analóg szabályozás: „A törvényalkotó a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat tekinti általánosnak, és külön fejezetekben határozza meg, hogy ezeket milyen eltérésekkel kell alkalmazni egyes személyi körökre (pl. szakmai vezetőkre vagy jegyzőkre). ” I. Általános rendelkezések II. Közszolgálati személyzeti igazgatás III. Kormányzati szolgálati jogviszony IV. Közszolgálati jogviszony V. Közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók

Preambulum I. Általános rendelkezések • Törvény hatályát rendező szabályok, • az értelmező rendelkezések, • valamennyi jogviszonyra és a jogviszonyok alanyaira vonatkozó közös szabályok. Értelmező rendelkezések Közös szabályok - egyes munkajogi fogalmak, jogintézmények közszolgálati jogba épülése miatt vált szükségessé - általános magatartási követelmények - normaszövegben is vannak fogalmak, így nem tekinthetők taxatív felsorolásnak az értelmező rendelkezések pontjai - az egyenlő bánásmód követelménye - fontos, értelmük a Kttv. -re (és Áttv. -re, amíg hatályban volt) hat, más törvény, más jelentést társíthat egy-egy jogi kifejezés mellé - a személyiségi jogok védelme - a jognyilatkozatok és azok megtételének módja, a képviselet, az alaki kötöttség, a jognyilatkozatok közlése, a határidő és az időtartam számítása, az érvénytelenség és jogkövetkezményei

II. Közszolgálati személyzeti igazgatás • A közigazgatási személyzetpolitikáért felelős miniszter feladatai, • egyéb kormányzati személyügyi igazgatási feladatok, • közigazgatás szakmai érdekképviseleti szerve a Magyar Kormánytisztviselői Kar [(MKK) – átkerült a Kit. -be A közszolgálati személyügyi rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat és hatásköröket rögzíti.

III. Kormányzati szolgálati jogviszony Kormánytisztviselő: az a tisztviselő, aki a kormány irányítása alatt álló államigazgatási szervnél teljesít szolgálatot. A Kttv. szerinti kormánytisztviselői kör jelentősen leszűkült (tankerületek). • kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, szakmai vezetők (közigazgatási és helyettes államtitkár), politikai tanácsadók/főtanácsadók, kabinetfőnökök korábban – egy részük (félkövérrel jelölt) átkerült a Kit. hatálya alá • A Kttv. szabályozza a jogviszony, pragmatika egyes elemeit: alanyokat, a munkáltatói jogok gyakorlását, a kinevezést, a kiválasztást, a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás formáit, a jogviszony megszűnését és megszüntetését, a jogokat és kötelezettségeket, a munkaidőt, az előmenetelt és díjazást, valamint a fegyelmi és kártérítési felelősséget. • A kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok általánosak, minden más (ma lényegében csak a köztisztviselők) személyi kör szabályai ehhez viszonyulnak. Feladat Irányítás - hatósági, jogalkalmazó feladatok - irányítás, felügyelet, ellenőrzés - jogszabály-előkészítés (tipikusan) - munkáltatójuk a kormány irányítása alatt áll - közszolgáltatás szervezése és nyújtása (atipikusan) - érdemi döntésre előkészítenek vagy kiadmányozzák a döntést

Kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, további személyi körök (legfontosabb jellemzői) Kormányzati ügykezelők -nem érdemi ügyintézők, a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, felügyeleti és ellenőrzési tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot látnak el - középszintű szakképesítés elegendő kinevezésükhöz - felső határos díjazásuk, eltér az általános előmeneteli szabályoktól (zsinórmértéket ad, hogy arányosan figyelembe kell venni a jogviszonyban eltöltött szolgálati idő mértékét)

IV. Közszolgálati jogviszony Köztisztviselő: az a tisztviselő, aki autonóm államigazgatási szerveknél teljesít szolgálatot. • köztisztviselők (jegyző), közszolgálati ügykezelők, önkormányzati tanácsadók/főtanácsadók • eltérések az általánoshoz képest • törvény eltérő rendelkezése hiányában a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára Szerv Feladat -hatósági, jogalkalmazó feladatok - irányítás, felügyeleti ellenőrzés - helyi önkormányzatok igazgatási - jogszabály-előkészítés (tipikusan) szervei és egyéb autonóm - közszolgáltatás szervezése és közigazgatási szervek nyújtása (atipikusan) - érdemi döntésre előkészítenek vagy kiadmányozzák a döntést Irányítás -a végrehajtó hatalmi ágtól, Kormánytól való függetlenségük megalapozza autonómiájukat (Kttv. keretei között – közszolgálati szabályzatban – önállóan szabályozhatnak közszolgálati kérdéseket)

Egyes szabályozási kérdésekben vagy háttérjogszabályként • oktatási központ mint az oktatásért felelős miniszter egyes köznevelési fenntartói feladatkörébe tartozó feladatainak ellátására kijelölt szerv, valamint a köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő tankerületi központ kormánytisztviselőjének, kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni Bizonyos kérdésekben, egyes §-ok esetében kiterjed: • a polgármesterre (alpolgármesterre) és a helyi önkormányzati képviselőre • azon magyar állampolgárokra is, akik pályázati eljárásban vesznek részt, illetve felvételüket kérik a toborzási adatbázisba • a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre

V. A közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók - az Mt. hatálya alá tartoznak, de a Kttv. rájuk nézve speciális szabályokat állapít meg (pl. munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban) Záró és vegyes rendelkezések Mellékletek - illetménytáblák - a közszolgálati alapnyilvántartás - a toborzási adatbázis - az önéletrajz - egyes kormánytisztviselők belépési igazolványának adatkörei

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit. ) – 2019. január 1. Mozgatórugók: - versenyképességének javítása, - bürokráciacsökkentés és a hatékonyabb kormányzati munka - a közigazgatásban dolgozók anyagi megbecsültségének javítása - a gyermeket nevelő és családot alapító kormánytisztviselők kiemelt megbecsülése - hatékonyabb kormányzati igazgatási szervezetrendszer kialakítása - a nemzetet magas színvonalon szolgáló kormányzati tisztségviselők szolgálati jogviszonyának szabályozása, szolgálatuk nagyobb anyagi elismerését - a közszolgálat és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése - „A Kormány egyik fontos célja, hogy a központi közigazgatásban csak annyian dolgozzanak, mint ahány emberre, álláshelyre valóban szükség van. ” - külön fejezet a gyermeket nevelő és családot alapító kormánytisztviselőknek

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény – 2019. január 1. - 2019. március 1 -jétől kell alkalmazni – (kivételek: január 1. ) - a kormányrendeleti szint jelentős - a kormányzati igazgatás szerveinek jogállására és szervezetére - a kormányzati igazgatási szervek tisztségviselőinek szolgálati jogviszonyára, munkavállalóira és azok munkaviszonyára terjed ki • egyéb kormányzati igazgatási szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló szervnél foglalkoztatott személyek kormányzati szolgálati jogviszonyára és munkaviszonyára akkor terjed ki, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony a Kit. szerinti álláshelyen jön létre, illetve áll fenn • Központi Statisztikai Hivatalra a hivatalos statisztikáról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni • nem terjed ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal személyi állományába tartozó foglalkoztatottak kormányzati szolgálati jogviszonyára és munkaviszonyára

A Kit. és a Kttv. A Kttv. rendelkezéseit kell alkalmazni a kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselőjének és kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára vagy a jogviszony egyes elemeire, ha a) a kormányzati igazgatásról szóló törvény ekként rendelkezik, vagy b) a kormányzati igazgatásról szóló törvény a jogviszony vagy annak egyes elemei tekintetében a hatályának hiányáról rendelkezik.

A kormányzati szolgálati jogviszony és a munkaviszony a kormányzati igazgatásról szóló törvényben – Kit. Alanyok – a Kormány mint munkáltató - „Kormány munkáltatóként való deklarálása szimbolikus, célja a kormánytisztviselői kar egységességének erősítése” • egységes (? ) jogviszony egykori kormánytisztviselőkre és állami tisztviselőkre - kormányzati szolgálati jogviszony a Kormány mint munkáltató és a kormánytisztviselő mint foglalkoztatott között jön létre • a kormányzati szolgálati jogviszonyt nem érinti a Kormány összetételének megváltozása és a Kormány megbízatásának megszűnése

- kormányzati igazgatási szervek (Kit. 2. §) kormányzati igazgatási szerv: • a központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi, helyi szervei, és • a területi kormányzati igazgatási szervek központi kormányzati igazgatási szerv: • a Kormány, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a minisztérium, a kormányzati főhivatal, és a központi hivatal kormányzati főhivatal: a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. területi kormányzati igazgatási szervek a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban együtt: kormányhivatal)

Alanyok – a kormányzati igazgatás tisztségviselői • 1. politikai szolgálati jogviszonyban – új sui generis jogviszony-típus, mögöttes szabályok: a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályozás • 2. biztosi jogviszonyban (sem a politikai, sem pedig a szakmai szinthez nem sorolható) • 3. kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak politikai szolgálati jogviszonyban áll: • a politikai felsővezető, • a politikai vezető, és • a politikai tanácsadó, politikai főtanácsadó és a kabinetfőnök (a továbbiakban együtt: tanácsadó) politikai felsővezető: • a miniszterelnök, • a miniszter és • az államtitkár • politikai vezető a kormánymegbízott

biztosi jogviszonyban áll: • a kormánybiztos • a miniszterelnöki biztos • a miniszteri biztos kormányzati szolgálati jogviszonyban áll: • a szakmai felsővezető • a szakmai vezető • a központi kormányzati kormánytisztviselője igazgatási szervek és ezek területi szervei • a területi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselője és kormányzati ügykezelője

Szakmai felsővezető: • a Miniszterelnöki Kormányiroda és a minisztérium közigazgatási államtitkára • a Miniszterelnöki Kormányiroda és a minisztérium helyettes államtitkára • a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetője és vezetőjének helyettese • a kormányhivatal főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) Szakmai vezető: • a kormányhivatal igazgatója (a továbbiakban: igazgató) • a járási hivatal, illetve a fővárosban a fővárosi kerületi hivatal (a továbbiakban együtt: járási hivatal) vezetője és vezetőjének helyettese • a főosztályvezető • az osztályvezető

A Kit. szerkezete • ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK • MÁSODIK RÉSZ A KORMÁNYZATI IGAZGATÁSI SZERVEK • HARMADIK RÉSZ A KORMÁNYZATI IGAZGATÁSI LÉTSZÁMGAZDÁLKODÁS • NEGYEDIK RÉSZ A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK • ÖTÖDIK RÉSZ A POLITIKAI SZOLGÁLATI JOGVISZONY • HATODIK RÉSZ A BIZTOSI JOGVISZONY • HETEDIK RÉSZ A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONYBAN ÁLLÓ VEZETŐK • NYOLCADIK RÉSZ A KORMÁNYHIVATALOK KORMÁNYTISZTVISELŐI ÉS KORMÁNYZATI ÜGYKEZELŐ • KILENCEDIK RÉSZ A MUNKAVISZONYBAN TÖRTÉNŐ FOGLALKOZATÁS SZABÁLYAI • TIZEDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

JÓ FELKÉSZÜLÉST! ; )