Kereskedelmi szerzdsek joga 8 elads Ktelmi jog Klns
- Slides: 26
Kereskedelmi szerződések joga 8. előadás Kötelmi jog - Különös rész I. A szerződéstipizálás és a tulajdonátruházó („dare”) szerződések Pétervári Kinga (Jójárt Eszter)
Óravázlat A (kötelmi) különös rész fogalma. A szerződéstipizálás. Az adásvételi szerződés és különös nemei Egy kis kitérő: követelés-átruházás; csere A szállítási szerződés Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés Közüzemi szerződés Egyéb nem, illetve nem ehelyütt tárgyalt „dare” típusú szerződések
I. A (kötelmi) különös rész fogalma. A szerződéstipizálás.
A különös rész fogalma, jelentősége • A kötelmi jog és a Polgári Törvénykönyv azon része, amely az egyes, nevesített, azaz a tipikus szerződések – többnyire diszpozitív – szabályait tartalmazza; illetve azok az atipikus (vegyes és nevesítetlen) szerződések, amelyekre szintén a tipikus szerződések speciális szabályait lehet valamiképpen alkalmazni. • Az egyes szerződések szabályainak forrásai tehát sorrendet tartva – avagy mit vizsgál egy bíró, ha az adott vitás szerződési jogi kérdésre keresi a választ: – maga a konkrét, egyedi szerződés (szerződési szabadság! de, a jogcím /a szerződéstípus (causa; titulus) jelentősége a minősítésnél; a minősítés mint a jogvita elbírálásának feltétele!), – mögöttesen a szerződési jog különös szabályai, továbbá – a szerződési (kötelmi) jog általános szabályai – és végül a polgári jog alapelvei.
A szerződések tipizálása 1. • Tipikus és atipikus szerződések • Tipikus: a Ptk. által kiemelt, a kötelmi jog különös részében szereplő, alapvető, jól szabályozható, elkülöníthető, nevesített szerződéstípusok. • Atipikus: – Vegyes szerződés ≠szerződéshalmazattal! – Nevesítetlen szerződés • Szerződési szabadság→ típusszabadság
A szerződések tipizálása 2. • A nevesített szerződéstípusok legalapvetőbb csoportosítása a főszolgáltatás szerint: – adási (dare) vagy tulajdonátruházó típusú szerződések/kötelmek, pl. : adásvétel, csere. . . – tevékenységkifejtő kötelmek: facere (alcsoportjai: eredménykötelem pl. vállalkozás; gondossági kötelem pl. megbízás) – használati kötelmek (non facere): pl. bérlet – helytállási kötelmek (praestare): pl. biztosítás – bank- és hitelviszonyok: pl. hitel, pénzkölcsön. . . – társasági, ill. „organizációs” szerződések (gazdasági társaságok; pjt. stb. )
Szerődéstipizálás 3. • Adási típusú szerződések: - Adásvételi szerződés /engedményezés; faktoring/ - Csere - Szállítási szerződés - Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés - Közüzemi szerződés - Egyéb • Használati kötelmek: – bérlet – haszonbérlet – lízing – franchise stb. • Tevékenységkifejtő kötelmek: – vállalkozási szerződés(ek): eredménykötelem – megbízás és bizomány: gondossági kötelmek („ügyviteli” kötelmek) – stb.
II. Az adásvételi szerződés és különös nemei
Az adásvételi szerződés 1. • A tulajdon(jog) átruházására irányuló, adási típusú szerződés. • Alanyai: polgári jogalanyiság általános szabályai szerint bármely jogképes személy (eladó-vevő). • Közvetlen tárgya: a felek főkötelezettségeit leíró magatartás, azaz a tulajdonjog átruházása és a dolog átadása (eladó) a vételár megfizetése és a dolog átvétele fejében (vevő). • Közvetett tárgya: forgalomképes ingó vagy ingatlan dolog, illetve kft. üzletrésze. – Dolog = birtokba vehető testi tárgy; pénz és értékpapír; dolog módjára hasznosítható természeti erőforrás. – Üzletrész nem dolog!, de a társasági törvény értelmében eszmei dologként adásvétel tárgya lehet! • Ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén alaki követelmény az írásbeliség (érvényességi kellék).
Az adásvételi szerződés 2. • Tulajdonjog átruházásának két ügyleti eleme: szerződés /vagy más jogcím: pl. kártérítés; jogalap nélküli gazdagodás/ és átadás (ingatlanoknál az átadásnak a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése felel meg). Átadás hiányában nem száll át a tulajdonjog! • Reményvétel (nem lehetetlen szerződés!) • Kellék- és jogszavatosság, tájékoztatási kötelezettség kiemelt szerepe. • Tulajdonjog-fenntartás: írásban, biztosítéki jelleg részletvételnél, birtokosi és tulajdonosi pozíció elválása, legfeljebb a teljes vételár kifizetéséig, kárveszély viselése a vevőnél! • Adásvétel különös nemei: – megtekintésre vagy próbára vétel – minta szerinti vétel – elővásárlási jog – visszavásárlási jog – vételi jog.
Az elővásárlási jog 1. • Elővásárlási jogszabályon vagy írásbeli szerződésen alapulhat; a jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződésest; főszabály szerint forgalomképtelen és örökölhetetlen jog az elővásárlási jog. • Lényege: a partnerválasztás szabadságának korlátja, mivel (mindenki előtt) az elővásárlási jogosultja egyoldalú jognyilatkozat tételével jogosult a dolgot megvenni, amennyiben azt a tulajdonos el kívánja adni. • Életszerű példák: társasházi külön tulajdont képező ingatlan tulajdonjogának átruházása, vagy egy kft. üzletrészének, vagy rt. részvényeinek az adásvétellel történő átruházása körében.
Az elővásárlási jog 2. • Elővásárlási jog alapján az elővásárlási jogot engedő fél az adott dolog eladásakor köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni a 3. személytől érkező teljes ajánlatot. Az adásvétel a jogosult elfogadó nyilatkozatával létrejön. Elfogadás hiányában azonos, vagy az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett lehet értékesíteni a dolgot harmadik személynek. • Az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés relatíve hatálytalan. A bíróságtól kérhető az adásvételi szerződés létrejöttének megállapítása az eladó és a sértett jogosult között a jogosult elfogadó nyilatkozata alapján (jogosult teljesítőkészségének+képességének bírói vizsgálata mellett). • Elővásárlási jog csak adásvételi szerződésnél képzelhető el! • Elővásárlási jog dologi (itt a nem-gyakorlás nem szünteti meg a jogot) és kötelmi hatályú is lehet. Ingatlanoknál a dologi hatályt az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés konstituálja.
Visszavásárlási jog • Lényege: Az eredeti adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba foglalható olyan egyoldalú jog, amelynek értelmében az eredeti adásvételi szerződés vevőjétől meghatározott időtartamon belül az eredeti eladó a dolgot visszavásárolhatja. Itt, kivételesen, egyoldalú jognyilatkozattal jön létre a szerződés. • Általában biztosítéki cél, funkció. • Legfeljebb öt (5) évre köthető ki. • A visszavásárlási ár, a felek ellenkező megállapodásának hiányában, megegyezik az eladási árral. Korrekció: ráfordításértékcsökkenés összege. • Az eredeti vevő (a visszavásárlás szempontjából eladó) felel a visszavásárlási jog meghiúsításáért, illetve csorbításáért. • A visszavásárlási jogra egyebekben az elővásárlási jog szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Vételi jog (opció) • Lényege: olyan, írásbeli megállapodásban a dolog és a vételár megjelölésével kiköthető jog, amelynek értelmében a vételi jogosultja a dolog tulajdonosától a vételi jog gyakorlásával a dolgot megvásárolhatja. Itt is egyoldalú jog gyakorlása hozza létre az adásvételi szerződést. • Kiköthető határozott és határozatlan időre. • A határozott idő legfeljebb 5 év lehet. • A határozatlan időre kikötött vételi jog, ha nem gyakorolják, 6 hónap elteltével megszűnik. • Bírói mentesítés lehetősége a tulajdonos körülményeiben beállott lényeges változás folytán. (clausula rebus sic stantibus) • Egyebekben a visszavásárlási jog, s utóbbi folytán az elővásárlási jog szabályai megfelelően alkalmazandóak.
III. Egy kis kitérő: követelésátruházás; csere
Vázlatos kitérő: engedményezés, faktoring • Engedményezési szerződés lényege: követelés (nem dolog, hanem relatív, objektíve meghatározható adóssal szemben fennálló jogosultság) átruházása ellenérték fejében, amely a jogosult személyében történő egyedi alanyváltozást, jogutódlást eredményez. Felek általi szerződésmódosítás, mely a kötelem alanyának megváltozásával jár (kötelem és szerződés alanya nem feltétlenül esik egybe). Engedményező (eredeti jogosult) – engedményes (új jogosult) – kötelezett. • Faktoring, faktorálás: követelések tömeges engedményezése ellenérték fejében. (vö. követelésbehajtó cégekkel). (Tartozásátvállalás: kötelem kötelezetti pozíciójában bekövetkező alanyváltozás. )
Csere • Szerződés lényege: dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházása; dolog tulajdonjogának átruházása dolog tulajdonjoga ellenében. • Felek: mindkét fél egyaránt eladó és vevő a másik fél szolgáltatásával szemben. • Mögöttesen az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni.
IV. A szállítási szerződés
Szállítási szerződés 1. • Lényege: speciális, ún. halasztott (idejű) adásvétel. • Tömegcikkek/áruk (fajlagos, ill. zártfajú ingó dolog) átruházása a szerződéskötéshez képest későbbi időpontban (vállalkozási elem is inkorporált, de nem egyedi a szolgáltatás, hanem tömeges. ) • Felek: gazdálkodó szervezetek; megrendelő-szállító • Lényeges elemek: közvetett dolog+ellenérték+teljesítés ideje. • Megrendelő bánatpénz ellenében a szerződéstől bármikor elállhat (visszamenőleges hatály). • Adásvételtől nehéz elhatárolni ma már.
Szállítási szerződés 2. • Szokás, szabvány, műszaki feltétel alkalmazása gyakori a szolgáltatás tárgyának (minőség, mennyiség, szolgáltatási mód, kifogásolás) a meghatározásánál. • Eltérő szokás hiányában csomagolva és mérlegelve történik az áru átadása. • Minőségmegvizsgálás helye: megrendelő telephelye, ideje: haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított 8 nap alatt megkezdeni, ehhez igazodó szavatossági igény. • Fuvarozó közbejöttével történő teljesítés (fuvarozó mint teljesítési segéd; fokozott jelentősége van az értesítési kötelezettségnek, regressz igény: szállító a fuvarozóval szembeni kárigényét addig érvényesítheti, ameddig a megrendelőnek helytállni tartozik, feltéve, hogy a szállító a minőségmegvizsgálási kötelezettségét teljesítette. )
V. Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés
Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés Ma már ritka. A tulajdonátruházási elem mellett a vállalkozási is megjelenik (főként ha a megrendelő teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt; tájékoztatást/útmutatást/vetőmagot/szaporító anyagot stb. ad) →mögöttesen az adásvétel és a vállalkozás szabályai megfelelően alkalmazandók. Felek: termelő és megrendelő Termelő kötelezettsége: meghatározott mennyiségű, maga termelte terményt, terméket vagy saját nevelésű, ill. hízlalású állatot ad egy későbbi időpontban a megrendelő birtokába és tulajdonába Megrendelő kötelezettsége: átvétel és díjfizetés Érvényességi kellék: írásba foglalás /gyengített szabály!/ Gazdálkodó szervezetre eltérő szabályok (nem maga termelte ingó is lehet) Teljesítés helye főszabályként: a megrendelő telephelye Szabvány, szokás szerepe 10 %-os tolerancia
VI. A közüzemi szerződés
Közüzemi szerződés • Közszolgáltatásra irányuló adási típusú szerződés (bár vállalkozási elem itt is megjelenik, mégis a tárgy speciális szerződéssé teszi. ) • A szerződés tárgya: közszolgáltatás, így pl. : víz, gáz, villamos energia, folyamatos és biztonságos nyújtása a felhasználó igényeinek megfelelően időszakos díjszolgáltatás ellenében. • Felek: szolgáltató és felhasználó. • Szolgáltató szerződéskötési kötelezettsége: jogszabály alapján a szolgáltatás igénybevételével a szerződés létrejön (szerződési szabadság alapvető korlátja). • Szolgáltatás szüneteltetése, korlátozása, a szerződés egyoldalú felmondása a szolgáltató részéről csak jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén lehetséges. (pl. díjfizetés elmulasztása: kivéve ivóvíznél, háborús helyzet, vezetékrendszer karbantartása…)
VII. Egyéb, nem, illetve nem ehelyütt tárgyalt „dare” típusú szerződések
Egyéb „dare” típusú szerződések Tulajdonátruházást valósítanak meg; de más hangsúlyos elemük is van/lehet. Kölcsönszerződés (pénzre modellezett, tkp. „kettős tulajdonátruházás a pénz mint sajátos, fajlagos dolog miatt; a pénzintézet által nyújtott fajtáját tárgyaljuk a bank- és hitelviszonyok körében). Pénzügyi lízing (a végén tulajdonátruházási elem lehetősége); lásd későbbi ea. dia. Ajándékozás (ingyenesség) Tartási szerződés (az eltartó oldaláról facere jellegű főszolgáltatás, amely gondossági/esetleg eredményjellegű; az eltartott oldaláról tulajdonátruházási elem a középpontban). Életjáradéki szerződés (tartási szerződéstől lényegét tekintve az különbözteti meg, hogy az „eltartó” pénzbeni, esetleg terménybeni járadékot szolgáltat).
- Elads
- Elads crm
- Public candy companies
- Tolna parkgondozás
- Jogo do lencinho regras
- Joga a rede do outro lado
- Sahadža jóga sekta
- Kundalini jóga veszélyei
- Joga rede no mar
- A jóga funkcionális és morfológiai alapismeretei
- We jog we are
- Steady-state walk test definition
- Handle jog
- Inytv vhr
- Ppt
- Although it was raining maria went for a jog at the park
- Minden jog fenntartva
- Made divorce pea whiff ewe
- Jog skyryba
- 30 emberi jog
- Adwait jog