Energia s krnyezetpolitika 3 Energiapolitika Trtneti ttekints kapcsoldsok

Energia- és környezetpolitika 3. Energiapolitika

Történeti áttekintés, kapcsolódások, kihívások 3. 1. AZ EURÓPAI UNIÓ ENERGIAPOLITIKÁJA

A kezdetek… • Alapító szerződések – 1951: Párizs, Európai Szén-és Acélközösség – 1957: Róma, Európai Atomenergia-közösség (EURATOM), Európai Gazdasági Közösség (EGK) • Energiapolitikai jellemzők – közös koordináció a szén és acél felett (Németország ellenőrzése) – atomenergia békés célú felhasználása, együttműködés – döntően nemzeti hatáskörök

Az 1960 -70 -es évek • Gazdasági, társadalmi változások kora – átrendeződik az energiafelhasználás: szén (kő)olaj – az ESZAK jelentősége csökken (egyébként is csak 50 évre kötötték) – kőolaj alapú gazdaság importfüggőség – 1973: első olajválság érzékenyen érinti a közösséget ellátásbiztonság • Következmény: állami beavatkozás, közösségi szinten irányelvek, alapelvek Előláb-szöveg 2021. 03. 4

1968, Európai Bizottság „Első irányvonalak a közösség energiapolitikájához” Célkitűzések: – ellátási zavarok kockázatának felmérése és kezelhetősége; – készletezési (tartalékolási) politika; – Közösségen belüli, valamint közösségi érdekeltségű primer energiaforrásokhoz való egyenlő hozzáférés; – szénimport koordinációja; – közösségi szintű energiaellátási politika a szénhidrogének és nukleáris energiahordozók esetén; – harmadik országokkal kötött megállapodások bemutatása; – közösségi érdekű beruházási projektek egyeztetése; – külső források feltárásában és kitermelésében a közösségi közreműködés előmozdítása Előláb-szöveg 2021. 03. 5

1973, Európai Tanács „Irányvonalak és cselekvési prioritások a közösségi energiapolitika terén” Cél: az energiaellátás stabilitása Alapelv: kölcsönös bizalom és együttműködés Eszközök: – szénhidrogén külkereskedelem közös szabályozása; – olajimport (olajfüggőség) mérséklése; – hatóságok (állam) és olajvállaltok (magánfelek) együttműködése; – a szén és nukleáris energiamixen belüli arányának növelése Előláb-szöveg 2021. 03. 6

1973 – első olajválság OPEC (alapítva: 1960, Organization of the Petroleum Exporting Countries) – 1973. október 17. olajexport felfüggesztés a jom kippuri háború miatt („olajfegyver”) – négyszeres áremelkedés, olajszűkösség az 1980 -as évek közepéig Szervezeti válasz OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development, 1961) szakosított szerve, a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) létrehozása Előláb-szöveg 2021. 03. 7

IEA energiapolitikai célok • gazdasági és stratégiai célú készletezés bevezetésének kötelezettsége; • információcsere, konzultációk; • kollektív ajánlások az energiafelhasználás csökkentésére; • ajánlások az olajimport csökkentésére; • közös kutatások az energetika területén • nemzetközi finanszírozási források létrehozása az alternatív energiaforrások felkutatására Előláb-szöveg 2021. 03. 8

1974: közös energiastratégia • energiafelhasználás racionalizálása (hatékonyság növelése); • olajimport csökkentése (ellátásbiztonság); • hazai energiatermelés bővítése (ellátásbiztonság); • széntermelés stabilizálása (ellátásbiztonság) • nukleáris energia – beruházások elősegítése (ellátásbiztonság) Előláb-szöveg 2021. 03. 9

Irányelvek • 1980, velencei csúcstalálkozó: – az energiafogyasztás növekedése nem haladhatja meg a gazdasági növekedés 60%át • 1980, Európai Tanácsi határozat a közösségi energiapolitika céljairól: – az importfüggőség maximuma 50% lehet; Előláb-szöveg 2021. 03. 10

Úton az egységes energiapiac felé 1980 -2005 közötti időszak • 1980 -as évek: dél-európai bővítés (Spanyolország, Portugália, Görögország) növekvő közösségi importfüggőség • 1986: ET tízéves energiapolitikai célkitűzések: – – – – 1995 -ig 20%-os hatékonyság javulás; kőolaj max. 40% az energiamixben; áringadozás mérséklés; forrás oldali diverzifikáció; költséghatékonyság; közös árképzési elvek; piaci integráció. Előláb-szöveg 2021. 03. 11

Úton az egységes energiapiac felé 1986: Egységes Európai Okmány (Single European Act) az 1957 -es Római Szerződés első átfogó reformja Alapvető célok: – egységes piac bevezetése; – Európai Politikai Együttműködés (a Közös Kül- és Biztonságpolitika előfutára) létrehozása; – integráció dinamizálása, döntéshozatal gyorsítása. Létrehozta az Európai Tanács, megerősítette az Európai Parlement szerepét, megerősítette a kohéziót, fejlesztette a szakpolitikákat Előláb-szöveg 2021. 03. 12

Úton az egységes energiapiac felé 1986: Egységes Európai Okmány – Energetikai vonatkozások • az egységes energiapolitika fontosságának deklarálása; • az energiahordozók (termelési tényező, illetve áru) szabad áramlása; • belső piaci versenyszabályok kiterjesztése az energiaszektorra. Előláb-szöveg 2021. 03. 13

Úton az egységes energiapiac felé 1991, Európai Energia Charta Hágában, 1991. december 17 -én 50 ország aláírja az Európai Energia Chartát (European Energy Charter), ami egy politikai szándéknyilatkozat egy energia egyezmény kidolgozásáról 1998 -tól hatályos nemzetközi egyezmény (Energy Charter Treaty, ECT) Lisszabonban, 1994. december 17 -én 44 ország aláírja az Energia Charta Egyezményt (Energy Charter Treaty), ami már egy nemzetközi jogilag kötelező egyezmény. (Az „Európai” jelző azért maradt ki, mert időközben az USA, Kanada és Japán is bekapcsolódott a tárgyalásokba) (részletesen: 1999. évi XXXV. törvény az Európai Energia Charta Konferencia Záróokmánya, az Európai Energia Charta Egyezmény, Döntések az Energia Charta Egyezmény tekintetében, valamint az Energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzőkönyv kihirdetéséről) Előláb-szöveg 2021. 03. 14

Úton az egységes energiapiac felé 1994, Energia Charta Egyezmény – Célkitűzések • Az energetikai beruházások biztonsága: – Stabil beruházási feltételek: – A szerződések „szentsége” (pacta sunt servanda). – A kulcs-személyzet alkalmazási (beutazási/tartózkodási) lehetősége, függetlenül annak nemzeti hovatartozásától. – Kompenzáció az esetleges kisajátítás esetén. – A profit és a tőke repatriálásának lehetősége. Előláb-szöveg 2021. 03. 15

Úton az egységes energiapiac felé 1994, Energia Charta Egyezmény – Célkitűzések • A kereskedelem előmozdítása: – Diszkriminációmentes kereskedelmi szabályok. – WTO konform vitarendezés. • Hozzáférés a forrásokhoz és a piacokhoz: – A beruházásokat végző vállatok – függetlenül nemzeti hovatartozásuktól – a legnagyobb kedvezmény, vagy a „nemzeti elbánás” elvét élvezve működhetnek. – Az exportáló vállatok – függetlenül nemzeti hovatartozásuktól – diszkrimináció mentesen (vám, adó stb. ) értékesíthetik termékeiket az ECT részes feleinek országaiban. 16 2021. 03. Előláb-szöveg

Úton az egységes energiapiac felé 1994, Energia Charta Egyezmény – Célkitűzések • A tranzit szabadságának biztosítása: – Az energia és energia-termékek (villamos energia, olaj, gáz stb. ) stabil, megszakítás-, és diszkriminációmentes áthaladási lehetősége a termelők és fogyasztók között. – A vezetékekhez való hozzáférés biztosítása harmadik fél részére. – Az áthaladás útvonalán lévő államok multilaterális együttműködése. – A szállítás korlátozásmentes fenntartása tranzit viták esetén is. Előláb-szöveg 2021. 03. 17

Az ECT és a környezetpolitika Az Energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzőkönyv Alapvető cél: „Az energiahatékonyság javítását szolgáló és az energetikai tevékenység környezeti hatásait mérséklő világos politikai célok meghatározása a Szerződő Felek országaiban” Előláb-szöveg 2021. 03. 18

Energia Charta Jegyzőkönyv Politikai elvek: (1) A Szerződő Felek együttműködnek, és adott esetben segítséget nyújtanak egymásnak az energiahatékonysággal kapcsolatos politika, törvények és szabályozások kidolgozása és megvalósítása során. (2) A Szerződő Felek olyan energiahatékonysági politikát, valamint megfelelő jogi és szabályozási kereteket dolgoznak ki, amelyek alkalmasak előmozdítani - többek között - az alábbiakat: a) a piaci mechanizmusok hatékony működése, beleértve a piacorientált árképzést, valamint a környezeti költségek és hasznok teljesebb tükrözését; b) az energiahatékonyság akadályainak csökkentése, ily módon ösztönözve a beruházásokat; c) az energiahatékonysági ösztönzők finanszírozásának mechanizmusai; d) oktatás és tudatformálás; e) technológiák terjesztése és átadása; f) a jogi és szabályozási keretek átláthatósága. Előláb-szöveg 2021. 03. 19

Energia Charta Jegyzőkönyv Politikai célok (folytatás): „(3) A Szerződő Felek az energiahatékonyság általi teljes haszon elérésére törekednek az egész energiacikluson keresztül. Ennek érdekében legjobb tudásuknak megfelelően a költséghatékonyságra és a gazdaságosságra alapozott energiahatékonysági politikát és együttműködő, vagy koordinált tevékenységet dolgoznak ki és hajtanak végre, a környezeti hatások kellő figyelembe vételével. 5. Cikk - A Szerződő Felek stratégiákat és politikai célokat fogalmaznak meg az energiahatékonyság javítása, és ezáltal az energiaciklus környezeti hatásainak saját adott energia feltételeiknek megfelelő csökkentése érdekében. Ezeknek a stratégiáknak és politikai céloknak minden érintett fél számára átláthatóknak kell lenniük Előláb-szöveg 2021. 03. 20

Energia Charta Jegyzőkönyv Politikai célok megvalósításának eszközei: a) hosszú távú energia kereslet/kínálat forgatókönyvek kidolgozása, b) az energetikai intézkedések gazdasági és környezeti hatáselemzése, c) szabványok megállapítása az energiahatékonyság növelése érdekében, d) a magánkezdeményezések és az ipari együttműködés ösztönzése, e) a hatékony és környezetileg megbízható technológiák alkalmazásának támogatása, f) az energiahatékonyság javítását célzó befektetések ösztönzése, g) az energiahatékonyság javítását szolgáló adatbázisok létrehozása, h) tanácsadó és konzultációs szolgáltatások létrehozása az energiahatékonysági programok és technológiák fogyasztóknál való bevezetésének segítésére, i) a kogeneráció és a távhő rendszerek támogatása, j) szakosított energiahatékonysági intézmények létrehozása megfelelő szinten, amelyek elégséges pénzeszközökkel és alkalmazotti gárdával rendelkeznek az energiapolitika kidolgozására és végrehajtására Előláb-szöveg 2021. 03. 21

Magyarázó kiegészítés „Színes” könyvek Zöld Könyv: A zöld könyvek az Európai Bizottság által közzétett dokumentumok, amelyek egy adott téma európai szintű megvitatására szolgálnak. A zöld könyvek felkérik az érintett feleket (szerveket vagy magánszemélyeket) a konzultációs eljárásban és az általuk előterjesztett javaslatok alapján történő vitában történő részvételre. A zöld könyvek olyan jogalkotási fejleményeket eredményezhetnek, amelyeket ezt követően fehér könyvekben dolgoznak ki. Fehér Könyv: Az Európai Bizottság fehér könyvei olyan dokumentumok, amelyek az Európai Unió egy meghatározott területére vonatkozó intézkedéseire irányuló javaslatokat tartalmaznak. Bizonyos esetekben az uniós szintű konzultációs folyamat elindítása céljából közzétett zöld könyvön alapulnak. A fehér könyvek célja, hogy vitát indítsanak a nyilvánosság, az érdekeltek, az Európai Parlament és a Tanács között a politikai konszenzus elérésének elősegítése céljából. Vörös Könyv: [természetvédelem]: A Vörös Könyv azoknak a fajoknak a felsorolása és ismertetése, amelyeket a kipusztulás veszélye fenyeget, vagy már sajnos ki is pusztultak bizonyos területről vagy egész Földünkről. A vörös a veszély színe, ezért az élet számos területén használjuk tiltás hangsúlyozására. A „Vörös Könyvek” az egész emberiséget szólítják fel a tiltás szavával az élővilág további pusztításának megakadályozására. Kék Könyv: A kormány jelentése valamely közérdekű ügyről, amelyet egykori angol szokás szerint kék kötésben tett le az országgyűlés asztalára. Előláb-szöveg 2021. 03. 22

Úton az egységes energiapiac felé 1995, Európai Bizottság: Fehér Könyv „Energiapolitika az Európai Unióért”: – környezetvédelem, energiaellátás biztonsága és versenyképesség hármasa; – villamosenergia- és földgázpiac kiteljesítése, piaci liberalizáció; – nemzetközi együttműködés; – megújuló energiaforrások és környezetbarát technológiák ösztönzése. Előláb-szöveg 2021. 03. 23

Első gáz- és villamosenergia csomag 1996 -1998: az Európai Parlament és a Tanács 98/30/EK irányelve): – piacnyitás (liberalizáció) az ipari nagyfogyasztók részére; – szétválasztás (unbundling, termelési, szállítási és elosztási feladatok számviteli és döntéshozatali függetlenítése); – tagállami regulációs mechanizmusok megteremtése Nem volt teljes siker. Előláb-szöveg 2021. 03. 24

Második energiacsomag 2003, 2003/55/EK irányelv: belső piaci liberalizáció a villamosenergia, és gáz üzletágban Célok: – – – teljes piaci liberalizáció (szabad választás); vezetékes monopóliumok korlátozása; szabad verseny kiteljesítése; verseny árcsökkenés verseny javuló szolgáltatási színvonal verseny növekvő fogyasztó elégedettség Előláb-szöveg 2021. 03. 25

Második energiacsomag Eszközök: • tárolási- és elosztási rendszerekhez való diszkrimináció mentes hozzáférés, díj ellenében történő használat; • megfelelő hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság; • szállító- és elosztórendszer üzemeltetője csal rendszerirányítással foglalkozhat; • a rendszerekhez csak szabályozott hozzáférés lehetséges; • szigorú jelentési és (adat)közzétételi kötelezettségek (átláthatóság) • a szabályozó [hatóság] korlátlan adatbetekintési jogköre. Előláb-szöveg 2021. 03. 26

Az EB második Zöld Könyve 2006. orosz-ukrán gázválságra adott reakció 2006. március Politikai célkitűzések: 1. környezeti fenntarthatóság fejlesztése; 2. az európai gazdaság versenyképességének és az energia megfizethetőségének biztosítása; és 3. az ellátásbiztonság növelése Előláb-szöveg 2021. 03. 27

Az EB második Zöld Könyve Kulcsterületek: 1. villamosenergia és gázpiacok kiteljesítése (felszabadítása) a. összekapcsolás növelése, b. hosszú távú szerződések megszüntetése (termelőkapacitások felszabadítása), c. termelőkapacitások korszerűsítése, d. szállítás és elosztás versenypiactól való elválasztása Előláb-szöveg 2021. 03. 28

Az EB második Zöld Könyve Kulcsterületek (folytatás): 2. ellátásbiztonságot garantáló versenypiac a. tagállamok közötti szolidaritás erősítése, b. kiszámítható, beruházásösztönző belső piac létrehozása, c. tartalékolás újragondolása, d. kölcsönös segítségnyújtás infrastrukturális és szabályozási keretinek megteremtése Előláb-szöveg 2021. 03. 29

Az EB második Zöld Könyve Kulcsterületek (folytatás): 3. ellátásbiztonság és versenyképesség a. fenntartható és változatos energiaszerkezet, b. energiapolitika stratégiai felülvizsgálata, Előláb-szöveg 2021. 03. 30

Az EB második Zöld Könyve Kulcsterületek (folytatás): 4. éghajlatváltozás kezelése integrált megközelítésben a. megújuló energiaforrások alkalmazásának előmozdítása, b. energiahatékonyság javítása, c. kibocsátás-kereskedelem továbbfejlesztése Előláb-szöveg 2021. 03. 31

Az EB második Zöld Könyve Kulcsterületek (folytatás): 5. innováció az energetikában a. innovációs energiatechnológiai terv megalkotása, b. EU szintű technológiai intézet létrehozása, 6. energiaügyi külpolitika a. vészhelyzetek kezelése b. energiapolitika és külpolitika összehangolása (ellátásbiztonság, diverzifikáció, infrastruktúra-fejlesztés) Előláb-szöveg 2021. 03. 32

Európai Tanács Akcióterve 2007, reakció az EB második Zöld Könyvére Célok: 1. üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 2020 -ig, 20%-kal az 1990 -es bázisértékhez képest; 2. az ellátási, termelési és rendszerüzemeltetési tevékenységek szétválasztása a belső energiapiacokon; 3. a megújuló energiaforrások arányának 20%ra emelése 2020 -ig, ezen belül 10% bioüzemanyag arány Előláb-szöveg 2021. 03. 33

Harmadik energiacsomag, 2009 Bizottsági javaslat, célok: • tulajdonos szétválasztás (termelés, ellátás és rendszerüzemeltetés); • nemzeti energiaszabályozó hatóságok hatáskörének összehangolása, függetlenségük megőrzése; • hatáságok együttműködési mechanizmusának kialakítása; • hálózat és rendszerüzemeltetés összehangolása; • energiapiacok fokozottabb átláthatósága. Előláb-szöveg 2021. 03. 34

Harmadik energiacsomag, 2009 Elfogadott irányelv (2009/73/EK) modelljei: 1. Teljes tulajdonosi szétválasztás (termelés és szállítás teljesen független, sem közvetett ellenőrzés, joggyakorlás nem lehetséges) 2. Független rendszerüzemeltető (Independent System Operator, ISO) 3. Független Szállításirendszer Üzemeltető (Independent Transmission Operator, ISO) https: //eur-lex. europa. eu/legal-content/HU/TXT/? uri=CELEX%3 A 32009 L 0073 2021. 03.

EU új energiapolitika • 2015 után harmadik éve növekvő európai energiafogyasztás • A 2020 -as célok teljesülése kétséges • A 2030 -as célok elérést új szabályozási csomag támogatja • A Bizottság februárban ismertette 2050 -ig szóló dekarbonizációs stratégiáját: hosszú távú cél a klíma-semleges Európa Előláb-szöveg 2021. 03. 36

Hol tartunk? Előláb-szöveg 2021. 03. 37

Hol tartunk? Előláb-szöveg 2021. 03. 38

Új politikák, új célok • • Energiahatékonysági irányelv (2018/2002) Épületenergetikai irányelv (2018/844) Megújuló energia irányelv (2018/2001) Energiaunió irányításáról szóló rendelet (2018/1999) Előláb-szöveg 2021. 03. 39

Új politikák, új célok A 2020 -as és a 2030 -as célok 2020 2030 HUN ÜHG MEGÚJULÓ ENERGIAHATÉKONYS ÁG -20% 20% 32%+ 32, 5% + 20% ME 2030 -ra a 2005 -ös szint felett -40% ÜHG

Energiahatékonysági irányelv • Új keretrendszer az Unió energiahatékonyságának fokozására: 2020 -ra 20%-os, 2030 -ra legalább 32, 5%-os célkitűzés, 2023 - ban módosíthatja a Bizottság „ambition gap” esetén • A közös európai cél eléréséhez indikatív nemzeti célkitűzések a 2021 -2030 időszakra • Az irányelvben foglaltak minimum követelmények • Tagállamok évente 0, 8%-os energia megtakarítást kötelesek elérni, a célkitűzés 11%-kal magasabb mint a 2014 -2020 -as időszakban • Az energiaszegény háztartásokat célzó intézkedések bevezetése • A hűtés és fűtés végső felhasználóinak érdekeit szolgáló mérő és számlázó intézkedések kidolgozás Előláb-szöveg 2021. 03. 41

Épületenergetikai irányelv • 2018 június 4 -től hatályos • Tagállamoknak hosszú távú épület felújítási stratégiát kell készíteniük, hogy az épületállomány dekarbonizációja 2050 -ig megvalósuljon, megkönnyítve a meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké való, költséghatékony átalakítását. 2030 -ra, 2040 -re és 2050 -re vonatkozóan indikatív mérföldköveket kell megállapítani. • Támogatja az elektro-mobilitáshoz szükséges infrastruktúra kiépítését • Fűtési és légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatára vonatkozó rendelkezések módosítása • Okosépület mutató (Smart readiness indicator): az adott épület mennyire képes használni az új technológiákat és elektronikus rendszereket, amelyekkel a felhasználók igényeihez igazodhat, továbbá optimalizálhatja a működését és a kapcsolatát a villamos hálózattal. Előláb-szöveg 2021. 03. 42

Energia Unió Irányításáról szóló rendelet • A tagállamok integrált energetikai és klíma tervet készítenek a 2021 -2030 -as időszakra • 10 éves integrált tervezés, beszámolás és monitoring a klímavédelem, megújulók és energiahatékonyság területén, hosszú távú stratégia épület felújításokra • Tagállamok és a Bizottság közötti együttműködés szabályait fekteti le a 2030 -as célok elérése érdekében • Első (véglegesített) tervek leadási határideje 2019 vége • Beszámolás az előrehaladásról 2023 után kétévente, köztes beszámolás 2022 -ben Előláb-szöveg 2021. 03. 43

Energia Unió öt dimenziója Kutatás és fejlesztés Kibocsátáscsökkentés Energiahatékonyság Belső (verseny) piac Ellátásbiztonság Előláb-szöveg 2021. 03. 44

Energia Unió öt dimenziója 1. Ellátásbiztonság • energiafüggőség mérséklése • földgázellátás átláthatóságának növelése • források és szállítási útvonalak további diverzifikációja • együttműködés Európa energiapiaci szerepének erősítésében Előláb-szöveg 2021. 03. 45

Energia Unió öt dimenziója 2. Belső energiapiac Cél: áramoljon szabadon az energia az EU-n belül technikai és szabályozási korlátok nélkül – megerősített piaci kapcsolatok és hálózati összeköttetések, – belső piaci szoftverek fejlesztése, – regionális együttműködés erősítése, – fogyasztók pozíciójának megerősítése Előláb-szöveg 2021. 03. 46

Energia Unió öt dimenziója 3. Energiahatékonyság • épületenergetikai korszerűsítések, • energiahatékony és karbonmentes közlekedés, • energiahatékonyság (és dekarbonizáció) a termelésben Előláb-szöveg 2021. 03. 47

Energia Unió öt dimenziója 4. Kibocsátások csökkentése • klímavédelmi célok, ÜHG kibocsátás erőteljes csökkentése • az EU legyen világelső a megújulók használatában 2030 -ra Előláb-szöveg 2021. 03. 48

Energia Unió öt dimenziója 5. Kutatás és fejlesztés Cél: az EU legyen a világ vezető K+F ereje a karbonmentes és karbonsemleges (low carbon) technológiák fejlesztésében • energiafelhasználás csökkentését célzó fejlesztések, • új technológiák, iparágak kialakítása, • munkahelyteremtés, • gazdasági növekedés Előláb-szöveg 2021. 03. 49

További anyagok… • Önállóan feldolgozandó anyagok – Az EU energiapolitikája: https: //eurlex. europa. eu/summary/chapter/energy/1801. html? r oot=1801 – Tiszta energia csomag: https: //www. consilium. europa. eu/hu/pressreleases/2019/05/22/clean-energy-for-all-counciladopts-remaining-files-on-electricity-market-andagency-for-the-cooperation-of-energy-regulators/ – Hálózatos iparágak szabályozási környezete: http: //unipub. lib. unicorvinus. hu/2789/1/vt 2010 n 05 p 04 -11. pdf Előláb-szöveg 2021. 03. 50

A 2030 -ig érvényes magyar energiastratégia és –politika sajátosságai 3. 2. MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA

Miért szükséges? A jelen gyakorlat NEM versenyképes, mert a ma meghatározó energiahordozók ára és beszerzése bizonytalanná válik a jövőben, ami keresleti piac kialakulásához vezethet. a végtelen gazdasági növekedés modell nem folytatható. a megkívánt lokalitás nem teljesül. NEM fenntartható, mert a készletek fogyasztása nagyobb sebességgel történik, mint újratermelődésük. az igények növekedését nem tudja a maradék készletek kitermelési üteme biztosítani. NEM biztonságos, mert a készletek felett rendelkező országok szabják meg a feltételeket, kiszolgáltatott helyzetbe hozva ezzel az importálókat. Megoldás a társadalmi szemlélet megváltoztatása, valamint új és hatékonyabb technológiák bevezetése. Előláb-szöveg 2021. 03. 52

Miért szükséges? • Az energiához kapcsolódó kérdések szó szerint mindenkit érintenek. • Szükséges az energiajogi (részletes) szabályozás. • Erőteljes nemzetközi függőség (források, technológiák, szabályozás). • Változó társadalmi elvárások. Előláb-szöveg 2021. 03. 53

Ellentmondások, korlátok Ellátásbiztonság Versenyképessé g Társadalmi elvárások (lakosság) Források szűkössége Környezet- és klímavédelem Technológiai kihívások Energiapolitika Előláb-szöveg 2021. 03. 54

Nemzetközi tendenciák • Az energiához kapacsolódó gazdasági, politikai, társadalmi válságok: – 1973, 1979: olajválságok – 1990: Öböl-háború – folyamatos közel-keleti válsághelyzet • Az energia mint fegyver (energiahordozó árak, hozzáférés) • Nemzetközi egyezmények, célok Előláb-szöveg 2021. 03. 55

Európai tendenciák • Az EU célkitűzései: – – külső függőség csökkentése, környezet és klímavédelem, fenntarthatóság, versenyképesség • Európai energiapolitika és energiajog. • Egységes belső energiapiac. • Magyarország 1991 -ben csatlakozik az Európai Energia Chartához. • Szabad hozzáférésen alapuló versenypiac. • Energiaszabályozó hatóságok együttműködése. Előláb-szöveg 2021. 03. 56

Energiapolitikai dokumentumok Energiapolitikai tervezés • 77/2011. (X. 14. ) OGY határozat a Nemzeti Energiastratégiáról • Nemzeti Energiastratégia 2030 • Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 -2020 (MCST) • Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2016 -ig, kitekintéssel 2020 ra (2011 október) (NEHCST) Előláb-szöveg Kapcsolódó területek • 4. Nemzeti Környezetvédelmi • Program 2014 -2019 (tervezet) • Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014 -2020 [elfogadva: 2055/2013. (XII. 31. ) Korm. határozat] • Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2014 -2025 kitekintéssel 2050 -re (vitaanyag) • 18/2013. (III. 28. ) OGY határozat • a Nemzeti Fenntartható Fejlődés • Keretstratégiáról 2021. 03. 57

Magyar energiapolitika • Racionalizált energiakereslet elérése és energetikai kínálat (infrastruktúra és szolgáltatás) kialakítása. • Energiafüggőség csökkentése • Strukturális átalakítások: – a teljes ellátási és fogyasztási láncot átfogó energiahatékonysági intézkedések; – az alacsony CO 2 -intenzitású – elsődlegesen megújuló energiaforrásokra épülő – villamosenergia-termelés arányának növelése; – a megújuló és alternatív hőtermelés elterjesztése; – az alacsony CO 2 -kibocsátású közlekedési módok részesedésének növelése. Előláb-szöveg 2021. 03. 58

Magyar energiapolitika Alapvetések gazdasági versenyképesség ellátásbiztonság környezeti fenntarthatóság fogyasztók teherbíró képessége Energiapolitika Előláb-szöveg 2021. 03. 59

Magyar energiapolitika eszközök Energiatakarékosság Megújuló bázisú energiatermelés Technológiai korszerűsítés (erőmű) Hőellátás korszerűsítés (egyéni, közösségi) Közlekedési fejlesztések (ÜHG kibocsátás csökkentés) „Zöld Ipar”, megújuló mezőgazdaság Hulladékhasznosítás Erősödő állami szerepvállalás Előláb-szöveg 2021. 03. 60

Importfüggőség ellátásbiztonság Előláb-szöveg 2021. 03.

Lehetőségek - hazai források Nyersanyag Földtani vagyon (2010) Kitermelhető vagyon (2010) Termelés (2009) millió tonna Kőolaj Termelés (2008) 209, 4 18, 4 0, 81 0, 80 Feketekőszén 1625, 1 1915, 5 - - Barnakőszén 3198, 0 2243, 8 1, 39 0, 95 Lignit 5761, 0 4356, 3 8, 04 8, 03 26, 8 - - Uránérc milliárd m 3 Földgáz 3563, 0 Előláb-szöveg 2392, 9 2, 88 2021. 03. 3, 12 62

Háztartások Családi ház átlagos alapterület (m 2/lakás) Háztartási energiafelhasználás, % átlagos fajlagos hőenergiafelhasználás (k. Wh/m 2/a) Panel Középületek Új építés 90 55 1200 80 320 200 340 100

Energiapolitikai célok Energiahatékonyság és Segítik a célok elérését energiatakarékosság Belső tényezők Peremfeltételek Gátolják a célok Erősségek Teljes ellátási láncot átfogó komplex program; munkahelyteremtés; fogyasztás csökkenés Gyengeségek szemléletformálás és társadalmi kommunikáció, illetve az utólagos monitoring hiánya Lehetőségek energiahatékonyság kiemelt szerepe az EUban Kockázatok megfelelő finanszírozási források és formák hiánya Előláb-szöveg 2021. 03. 64

Energiapolitikai célok Megújuló energiaforrások Segítik a célok elérését Gátolják a célok Belső tényezők Erősségek munkahelyteremtés; import csökkentés; hazai innováció Gyengeségek Bonyolult jogi háttér; meglévő hálózat adaptációja; fosszilis energiahordozók felhasználásának jelentős támogatása, Peremfeltételek Lehetőségek Jó hazai potenciál; szigorodó klímapolitika; kibocsátás csökkentési célok; technológiai fejlődés; EU-s és kiotói mechanizmusból származó források Kockázatok megfelelő finanszírozási források és formák hiánya; fosszilis energiahordozók tényleges ára (externáliák) Előláb-szöveg 2021. 03. 65

Energiapolitikai célok Atomenergia elérését Belső tényezők Peremfeltételek Segítik a célok elérését Gátolják a célok Erősségek Nagy részarány, Gyengeségek meglévő háttér; Társadalmi elfogadottság; esetleges energiaimport veszélyérzet; magas csökkentés, dekarbonizációs célok beruházási igény és elérése, hosszú telepítési ellátásbiztonság folyamat növelése Lehetőségek Kockázatok Negyedik generációs Kiégett fűtőelemek technológia kezelése, szállítása és megjelenése; kibocsátási exportja; fokozott veszély célok teljesítése katasztrófa esetén Előláb-szöveg 2021. 03. 66

Energiapolitikai célok Regionális infrastruktúra Segítik a célok elérését Gátolják a célok elérését platform Belső tényezők Gyengeségek Erősségek Villamos hálózat kiépítettsége, meglévő hazai földgáz infrastruk túra, beleértve szabályozhatósága; villamos tároló kapacitás a tárolókat hiánya Peremfeltételek Lehetőségek Kockázatok Környező országok és az politikai párbeszédek EU hasonló törekvései; hiányának kockázata, egységes belső piac finanszírozás és forrás- kialakítása megosztás kérdése Előláb-szöveg 2021. 03. 67

Energiaszegénység § Egy háztartást akkor tekintenek energiaszegénynek (fuel poverty, energy poverty), ha az nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek egy meghatározott százalékánál többet költ energiaszámláira. § A fűtés megfelelő szintjét a World Health Organization 21 °C-ban állapítja meg a nappaliban és 18 °C-ban a többi helyiségben. § Energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya, nehézségei. § A 2009/72/EK irányelv magyar nyelvű változata az energy povertyt energiahiánynak, míg a fuel povertyt energiaszegénységnek fordítja. § Az energiaszegénység okai: § alacsony jövedelmek § magas energiaárak § háztartások alacsony energiahatékonysága Előláb-szöveg 2021. 03. 68

Energiaszegénység • Az Egyesült Királyságban – mely az EU tagállamai közül egyedüliként rendelkezik hivatalosan elfogadott definícióval – ez az érték a medián kétszerese, 10%. • Az új definíció szerint: akkor számít energiaszegénynek egy háztartás, ha a szükséges energiaköltségei meghaladják a nemzeti mediánértéket, és e kiadás után a háztartás a hivatalos szegénységi küszöb (a nemzeti jövedelmi mediánérték 60%-a) alá kerül.

Energiaszegénység • A magyar háztartások összjövedelmük átlagosan 20%-át költik energiaszámláikra. • A magyar háztartások esetében a medián 15, 04%-nál található, így az energiaszegénység határa a régi brit definíció alapján: ~30% (kb. 380 ezer háztartás, a háztartások 10%-a). • Az új definíció szerint a háztartások 21%az, kb. 800 ezer háztartás energiaszegény. Előláb-szöveg 2021. 03. 70

Energiaszegénység energiaköltségek aránya a háztartások jövedelmében Forrás: Fülöp O. , Lehoczki-Krsjak A. : Energiaszegénység Magyarországon Statisztikai Szemle, 92. évfolyam 8— 9. szám

Energiaszegénység • • Az energiaszegénynek mondható háztartások leginkább a községekben, a családi házas illetve falusias környékeken, és a családi házban lakó háztartások közül kerülnek ki, elsősorban a nagyobb alapterületű lakásokból. Az egy fős és nyugdíjas illetve munkanélküli családtaggal rendelkező háztartások nagyobb arányban vannak jelen az energiaszegény háztartások között, mint a teljes mintában. Előláb-szöveg 2021. 03. 72

Technológiai kihívások… A változó technológiai környezet • • Bizonytalan, mert • • Várható következménye a globális irányokat meghatározó piacok energia stratégiái és fejlesztési politikája fogja megszab- ni a technológiai fejlődésből és tömeggyártásból eredő esetleges árcsökkenést. amennyiben a megújuló energetikán belüli in- nováció nem a megújuló energia minél olcsóbb előállítására irányul, akkor hosszú távon nem lesz fenntartható a megújuló energia termelés pozitív diszkriminációja. nem tudható meddig tarható fent a fosszilis energiahordozók jelenlegi költségszintje az egy- re erősödő környezetvédelmi nyomás mellett. Amennyiben az ár externáliákkal is terhelt lesz, az alternatív technológiák előbb kerülnek versenyképes helyzetbe támogatások nélkül. a mai nemzetközi trendek alapján leginkább a szél, és fotoelektromos energiatermelés, valamint az elektromos és a hidrogénhajtású járművek területén várható komoly verseny és fejlesztések. Előláb-szöveg 2021. 03. 73

Demográfiai aspektusok • A lakossági energiafogyasztás jelentős: kb. 1/3 a a bruttó végső energiafelhasználásnak • Fogyasztói szokások változnak: – urbanizáció, – háztartások felszereltsége, – fogyasztói attitűd változása • Kihívások, bizonytalanságok – népességcsökkenés, korfa változása – energiahatékonyság negatív visszacsatolás (rebound effect) Előláb-szöveg 2021. 03. 74

Gazdasági aspektusok • Az energiafelhasználás és a gazdasági aktivitás (GDP) közötti szoros kapcsolat meghatározó. • A makrogazdasági pálya determináló jellegű válságok kockázata válságkezelés • Gazdasági hajtóerő (lehet) az energetika (megújulók, zöld gazdaság, hatékonysági beruházások) lassan elválhat egymástól a GDP és energiafelhasználás. Előláb-szöveg 2021. 03. 75