Egzisztencializmus s szemlyisg Ludwig Binswanger 1881 1966 Bellevue
Egzisztencializmus és személyiség
Ludwig Binswanger 1881 -1966
Bellevue szanatórium Kreuzlingen, Svájc
Ellen West esete – és az eset utóélete
Ellen West – Binswanger provokatív és vitatható konklúziója o o „A halál, ez a halál volt ezen létezés élet-értelmének szükségszerű beteljesülése. ” „Csak a halállal kapcsolatos döntésében találta meg és választotta önmagát. A halál ünnepe jelentette létezésének születés-ünnepét. ”
Egzisztenciaanalízis: aktuális létezés fenomenológiai vizsgálata Elmozdulás az intrapszichés megközelítés felől az interperszonális felé
Emberi létezésben nincsenek okokozati kapcsolatok Elveti a pozitivizmust, determinizmust, materializmust Embert környezetével összhangban kell vizsgálni Cél a személyiség transzparenssé tétele
Ember szabad, egyedül ő felelős a létezéséért Szabadság felelősséggel is jár
Dasein – a világban való létezés Autentikus létezés a világban Csak kölcsönös kapcsolatban valósul meg!
Világábrázolás Az egyén világban való létezésének mindent magába foglaló mintázata A jelentés általános kontextusa Fizikai világ + társas + szelf privát világa – világban való létezés módjai
A pszichológiának azt kell vizsgálnia, ahogy a személy strukturálja a valóságot és nem a személyiség struktúráját Nem a mentális apparátus szerint értelmezi a személy állapotait
Világban való létezés autentikus módjai egyes számúak: én+te Az egyén attól fogva létezik, hogy kölcsönös kapcsolatba lép egy másik szubjektummal
Fejlődés Szabad választás mentén Különböző létmódokból áll Legfontosabb koncepció a valam/kivé válás A személy az interakciókon keresztül létezik és fejlődik
Elveti az introspekciót Személy vizsgálata: verbális tartalom és aktuális megfigyelés révén
Pszichopatológia Célja a világábrázolás tanulmányozása Terápia célja nem a tudatosítás, hanem a világábrázolás torzult módjainak megváltoztatása
Pszichoterápia o o o Lényeg a páciens és terapeuta közötti TALÁLKOZÁS (későbbi alkalmazásban: „encounter”) Egyik „Dasein” őszinte találkozása a másikkal – „világban való létezés” őszinte feltárása a másik számára Áttétel természetes, a terápia része
Amerikában sokáig nem fogadták el Filozofikus „Tudománytalan” Elveti az evolucionizmust Poétikus és ezoterikus szóhasználat
Rollo May 1909 -1994
Kombinálta az egzisztencialista és pszichoanalitikus perspektívákat o o Halál, emberi szenvedés témái Társadalom korlátozza az embereket
Kortárs pszichológiával szembeni kritika o o Skinner túlságosan objektív Környezet egyénre gyakorolt hatása Rogers túlhangsúlyozza a szubjektív oldalt Nem foglalkozik az ember irracionális természetével
May társadalomkritikája o o o Versengés önző Racionalitás és érzelem elválik Emberek nem érzik saját potenciáljaikat Identitás és természettel való kapcsolat elvesztése Érett, szeretetteli kapcsolat elvesztése
Üresség, izoláltság Védekezés: kóros függőséggel Tudattalan állapot akadályozza a potenciálok kiteljesítését Cél a tudatosság növelése pl. szorongás csökkentésével
„Humán dilemma” Emberek egyszerre képesek magukat objektumként és szubjektumként látni Metakognitív probléma!
Intencionalitás Akarat + szándék összessége Akarat: célok felé való elmozdulás Szándék: jövőbeni cselekvés elképzelése Ehhez szükség van a szubjektumobjektum dilemma legyőzésére
Normális és neurotikus szorongás Szabadság mindig szorongással jár Szorongás szükséges a növekedéshez és fejlődéshez Neurotikus szorongás: ha a (vélt) biztonság és szabadság érdekében az egyén feladja saját érdekeit
Értékek o o o Csecsemőkorban: intimitás, gondoskodás, táplálás Gyermekkorban: elismerés, siker, társak közötti pozíció Felnőttkor: a pillanatnyi érdekeken túlmutató célok – transzcendens értékek
Értékek és elköteleződés Érett értékek jövő idejűek! Nélkülük az egyén másoktól függ – nem szabad
A „démoni” Isteni és ördögi Természetes erők, melyek úrrá lesznek az emberen: szex, düh, hatalomvágy Kreatív és destruktív is lehet v. mindkettő A fejlődés során ezek optimumát próbáljuk beállítani (ez lesz a vonások alapja)
„Mítoszok” Univerzálisak: az értelmetlen világnak értelmet adó narratívumok Emlékezet és mítosz elválaszthatatlan Céljuk: - Személyes identitás Közösségi érzés Erkölcsi értékek Teremtéshez (kreativitáshoz) való hozzáférés
Fejlődési szakaszok o o Ártatlanság Lázadás A szelf hétköznapi tudatossága A szelf kreatív tudatossága
Terápiás elvek o o o Először a személy megértése és utána a technika választása Létanalízis inkább attitűd, mint technika Technikának flexibilisnek kell lennie, pácienshez kell alkalmazkodnia
Összegzés o o o Átfogó elmélet Részletes fejlődés-koncepció Kompromisszumra törekszik a pszichoanalízissel és a behaviorizmussal Pontatlan és nehezen tesztelhető Korlátozott empirikus validitás Nagy heurisztikus érték
Erich Fromm 1900 -1980
o Humanisztikus-egzisztencialista pszichoanalízis o Legfontosabb motívum: létezés értelmének megtalálása o Birtoklás vagy létezés? o
Választanunk kell: egészséges, produktív életet élünk, kiteljesítjük potenciáljainkat vagy elmenekülünk a szabadság elől alávetjük magunkat másoknak megpróbáljuk elpusztítani társainkat
Menekülés a szabadság elől o Tekintélyelvűség (mazochizmus és szadizmus) o Destruktivitás o Konformizmus
Non-produktív családok o Szimbiotikus - gyerek a szülő vágyainak kiterjesztése, tükröződése - gyerek uralkodik a szülő felett o - Visszahúzó perfekcionizmus, szabálykövetés, érzelmi hidegség „gyerek mint partner” – nincsenek szabályok
Létezési szükségletek Meggyökerezettség Kötődések fenntartása Kapcsolat Másokkal való egyesülés (szeretet) Orientációs keretek Létezésnek értelmet adó „térkép” Identitás A szelf, mint önálló létező Egység A világgal való egység Transzcendencia Egyszerű létezőből „teremtővé” válni Hatékonyság Az az érzés, hogy „nyomot hagytunk” a világban Izgalom & stimuláció Az idegrendszer szükséglete az ingerek iránt
Az érett szeretet o „A gyermeki szeretet logikája: Szeretek, mert szeretnek. Az érett szeretet logikája: Szeretnek, mert szeretek. Az éretlen szeretet azt mondja: Szeretlek, mert szükségem van rád. Az igaz szeretet azt mondja: Szükségem van rád, mert szeretlek. ”
A személyiség fejlődése o o o Elvetette a freudi libidókoncepciót Karakter: tapasztalatokon alapul Temperamentum: alkati Veleszületett szükségletek és potenciálok Szülői szeretet fontossága
Nonproduktív orientáció típusai o o o Befogadó (receptív) karakter Kizsákmányoló típus Felhalmozó típus Nekrofil karaktertípus „Piaci” karaktertípus
„Biofil” karakter o o o Produktív orientáció Szereti az életet Nem erőszakos Belső potenciálokat kihasználja Szabad, mások kontrolljától mentes Képes az érett szeretetre, mások megértésére
A társadalmi tudattalan Orientáció Társadalom Család Menekülés a szabadság elől Receptív Földműves Szimbiotikus (passzív) Autoriter (Mazochista) Kizsákmányoló Osztálytársadalom Szimbiotikus (aktív) Autoriter (Szadista) Felhalmozó Polgári társadalom Visszahúzó (puritán) Perfekcionista destruktív Piaci Fogyasztói társadalom Visszahúzó (infantilis) Konformista Szerető Érvelő Megértő Szabadság Felelősség Produktív (biofil) Humanisztikus közösségi szocialista
Az elmélet tesztelése o o o Fromm és Maccoby (1970) mexikói falusiak körében Erőteljes társadalomkritika Vizsgálati módszereiben freudi alapú, de messze túllép Freudon – antropológia, szociológia, politika, vallás bevonása
Viktor Frankl (1905 -1997)
Logoterápia o o o Logos (szó, lélek, isten, jelentés) Középpontban a jelentés keresése A lelkiismeret a személyes integritás forrása
Jelentés keresésének frusztrációja: egzisztenciális vákuum v. egzisztenciális neurózis Ennek legkifejezőbb társadalmi jele: unalom
Neurotikus körök alapja: anticipatórikus szorongás Hiperintenció: erős akarás megakadályozza a cselekvést Hiperreflexió: önmagát beteljesítő jóslat Tömegneurózis triádja: depresszió, addikció, agresszió
Pszichopatológia o o A neurotikus a tünet által keresi a jelentést Depresszió az életerő csökkenése Skizofrénia: személy nem szubjektumként, hanem tárgyként éli meg magát Logoterápia nem alkalmazható a súlyos pszichózisra
A jelentés keresése o o o Tapasztalati érték segítségével Kreatív érték segítségével Viszonyulási (attitűd) értékek segítségével
Transzcendencia o o o Végső, spirituális jelentés az életben Más egzisztencialisták szerint az élet alapvetően jelentés nélküli! Vallással és spiritualitással kapcsolatos fogalmakat tágan értelmezi
Terápia o o o Paradox intenció Dereflexió Ön-transzcendencia – szemben Maslow önaktualizációjával
Értékelés o o Vissza akarja hozni a lelket a pszichológiába, de a vallást is visszahozza Szenvedés nem azonos az igazsággal Nem valódi egzisztencialista – lényeget helyezi előtérbe, nem a létezést Sok népszerű pszichológia alapjává vált
Az egzisztenciális pszichoterápia kortárs alkalmazása Irvin D. Yalom
Irvin D. Yalom (1931)
Elméleti kiindulópont Minden pszichodinamikus folyamat alapja a létezés problémáival való konfrontáció: ● Halál ● Szabadság ● Izoláció ● Jelentés nélküliség Ezek a problémák jelen idejűek! (Nem okok)
Egzisztenciális pszichoterápia ●A terápia itt és most - jában a páciens ugyanazt a helyzetet jeleníti meg, amellyel az életben is szembesül ● A terapeuta nyitott a páciens tapasztalataira – megért és nem értelmez ● Páciens szerepe és felelőssége a problémában – megmutatni, hogy nem egy tehetetlen áldozat. Kontroll hangsúlyozása
Jelen- és jövő idejű perspektíva ● Múltra fókuszáló terápiák felmentik az egyént a felelősség alól ● Yalom: múlt feltárása az aktuális terápiás kapcsolat miatt lényeges ● A felelősség pontos behatárolása a terápia feladata
A pozitív pszichológia
Martin P. Seligman (1942) ● APA elnök 1996 -tól ● Pozitív pszichológia meghirdetése: 1998
Pozitív pszichológiai megközelítés háttere ● Tanult tehetetlenség, depresszió kezelése ● Fontosak a rövid- és hosszú távú célok is! ● Fokozatosság, erőfeszítés növelése ● Kontrollészlelés fontossága ● Az érzelmi és kognitív előnyök hangsúlyozása
Tanult tehetetlenség megelőzésének fontossága ● Korai kompetencia-érzés megtapasztalása ● Reziliens személyek élettörtének megismerése ● Énhatékonyság, kompetencia védőfaktorként szerepel
Emberi erőforrások hangsúlyozása ● A nehézségek ellenére a legtöbb ember tartással és célokkal él ● A pozitív pszichológia perspektavája optimista az emberi potenciálok, perspektívák, motiváció és képességek tekintetében ● Tudományos módszerekre épülő humanisztikus pszichológia
Pozitív szubjektív állapotok (CSV – Character Strengths and Virtues, 2004) ● Pozitív érzelmek ● Boldogság ● Megelégedettség ● Optimizmus és remény ● Energiaforrások és magabiztosság
Pozitív egyéni- és csoportvonások ● Bölcsesség, bátorság, igazságosság, emberségesség, transzcendencia, kreativitás és kiválóság. ● A „flow” – ra való készség (Csíkszentmihályi) ● Altruizmus, felelősségtudat, munkaetika
Pozitív személyiségvonások ● ● ● szubjektív jól-lét képessége optimizmus önmeghatározottság megküzdés bölcsesség, reményképesség kreativitás Ajánlott irodalom: Oláh Attila: Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk megismerésének módszerei (2006)
Csíkszentmihályi Mihály (1934)
A flow (áramlás) ● Autotelikus élmény, mely önmagában is jutalmazó jellegű: n n n n Magas szintű kihívás és a képességek használata Világos célok, visszajelzés pillanatról pillanatra Tevékenység és tudatosság összeolvadása Szoros összpontosítás a feladatra Kontroll-érzés Folyamatos visszajelzés, világos célok Transzcendencia, énhatárok átlépése Időérzékelés viszonylagos
A pozitív pszichológia kritikai értékelése ● ● ● Körkörös érvelés Fogalmak bizonytalansága Kauzalitás túlzott feltételezése Túlzott általánosítások Személyiségvonások túlzott hangsúlya (attitűdök és viselkedés helyett)
Posztmodern szelf-elméletek
Hagyományos metaforák o o Egységes szelf Középen szelfmag, „valódi szelf” Terápia: transzperszonális és regresszív terápiák Integrált szelf Integrálja a nemkívánatos aspektusokat Terápia: integrálás, tudatosítás (Jung, Gestalt)
Narratív szelf o o A szelf narratív folyamat (Kenneth Gergen) Folyamatosan alakulóban van Hosszabb kulturális folyamat része A szelf aktívan részt vesz az élet létrehozásában Terápia célja: a szelf új történek erősítése, internalizált külső hatások dekonstruálása
Lehetséges szelfek Szelf folyamatosan újratervezi magát a a jövőbeni lehetőségek szerint (Markus és Nurius, 1986) Terápia: jövőbeni tervezés, szerepjáték o o Üres szelf (Philp Cushman, 1990) A szelf határai képlékenyek és nem tudnak semmit megtartani Terápia: egyén növekedésének ellentmondó kulturális értékek feltárása
Internalizált szelfek o Különféle szelfek internalizálása a szelfsémába Elméletek: - internalizált másik (Tomm, 1987) - dialogikus szelf (Hermans és Kempen, 1993) - szelfek mint családtagok (Schwartz, 1987) etc.
Test/szelfek mint metanarratívumok Frank (1995) o Fegyelmezett o Tükröző o Uralkodó o Kommunikatív szabályozás – kontrollvesztés külső megjelenés (képalkotás) – torzulás erő – kontrollvesztés Ideáltipikus. Maga a test az üzenet
George Kelly elmélete a személyiségről
George Kelly (1905 -1967)
Konstruktív alternativizmus o Minden aktuális értelmezés revízió alá kerül o „Objektív igazság” nem létezik o A valóság az, amit annak konstruálunk o Az ember olyan, mint egy tudós
Emberkép o Jövőre irányultság o Viselkedés anticipációs természetű o o Ember aktívan reprezentálja a környezetét Ő kontrollálja az eseményeket
Személyes konstrukciók o Valóság-sémák Konstruálás-folyamata: - események megfigyelése - tentatív értelmezés - mintázat, ismétlődés felismerése - struktúra vagy jelentés kialakítása
Személyes konstrukciók bipolárisak o o Legalább 3 elem kell egy konstrukció kialakításához Hasonlóság- és kontraszt-pólus Azonban: Nem foglalkozik az egyéni eltérésekkel Ahistorikus, korai tapasztalatokkal sem foglalkozik
A konstrukciók formális jellemzői o Érvényességi központ o Permeabilitás
A konstrukciók típusai o o o Elemekre gyakorolt kontroll szerint - Preemptív (elővételező) - Konstellációs - Propozicionális Tágasság szerint - Széleskörű - Incidentális Funkciók irányítása szerint - Mag - Perifériás
A személyiség o o o Kelly soha nem definiálta, absztrakciónak tekintette Egyén nem más, mint konstrukciói rendszere Motiváció, drive, inger, cél, szükséglet fogalmára sincs szükség szerinte
Posztulátum és korolláriumok o Alapposztulátum: az egyén viselkedését az határozza meg, ahogy előrejelzi a jövőben megjelenő eseményeket. Korolláriumok: individuális, organizációs, választási, közösség, szocialitás
Szerep: viselkedés-pattern Kogníció a körültekintés-illesztéskontroll ciklus révén megy át a viselkedésbe Szabad választás: ha valaki meg tudja változtatni a konstrukcióit, meg tudja változtatni az életét
Emberi természet o o o Ember szabad ÉS determinált Racionális – megismerni akarja a világot Konstrukciók rendszere által ismerhető meg Konstrukciók végső funkciója a környezet megismerése Az emberek személyes konstrukcióik szubjektív világában élnek
- Slides: 88