Bevezets a pszicholgiba A szemlyisg A szemlyisg fogalma

Bevezetés a pszichológiába A személyiség

A személyiség fogalma Latin eredetű personality A személyiség fogalmának megragadása nagyon nehéz, sok definíció (néha egymásnak ellentmondó) látott napvilágot. A személyiség külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és öröklött diszpozícióknak az egyénen belül kialakult egyedi integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez. Ez a viszonyulás lehet aktív vagy passzív, az alkalmazkodás önálló (autonóm) vagy önállótlan (konformista).

Az személyiség tehát öröklött és szerzett, az egyéni élet során kialakult tulajdonságok, vonások sajátos szerveződése, egysége. A személyiség tehát megismételhetetlen.

A személyiség megközelítései Személyiségelméletek Pszichoanalitikus megközelítés S. Freud a gondolatainkat és tetteinket nagyrészt tudattalan folyamatok irányítják. Ez az elmélet a támadhatósága ellenére is minden idők legátfogóbb és legbefolyásosabb személyiségelmélete. Az emberi lélek jéghegyhez hasonlít: a felszínen levő része a tudatos tartomány – ez az, amiről pillanatnyilag tudomásunk van. A felszín alatti kicsi rész a tudatelőttes – azok az információk, amire pillanatnyilag nem gondolunk, de szükség esetén tudatossá tehető. A felszín alatti hatalmas tömeg a tudattalan, amely az elfojtott ugyanakkor gondolatainkat, cselekedeteinket befolyásoló késztetések, emlékek raktára.

Minden cselekedetnek, gondolatnak és érzelemnek oka van, de ezek nem annyira racionálisak, mint hisszük: általában a tudattalan vágyak és kielégítetlen késztetések befolyásolnak bennünket. A lelki működés megértése tehát nem a tudatos, hanem a nem tudatos folyamatok feltárásával történhet. A tudatos irányítás úgy aránylik a tudattalanhoz, mint a jéghegy csúcsa a víz alatti részhez. A személyiség strukturált, eredetét, és működésmódját tekintve három részből áll:

Ösztön én (id) – velünk született, működési elve az „örömelv” l Én (ego) - a pszichoszexuális fejlődés során alakul ki, működési elve a „realitáselv”, vagy „valóságelv”. A vágyak késleltetése és szabályozása a megfelelő környezeti feltételek kialakulásáig. énvédő mechanizmusok gyakori konfliktusok az ösztönökkel, de a felettesénnel is l Felettesén (superego) – társadalmi és tradicionális értékek, a családi normák és szülőképek belső, idealizált reprezentációja. l

Elhárító mechanizmusok l Elfojtás tudatunkból l l l l a túl ijesztő vagy fájdalmas impulzusokat vagy emlékeket kizárjuk a Racionalizáció a racionális cselekvés benyomását igyekezvén kelteni, logikus vagy szociálisan kívánatos motívumokat tulajdonítunk cselekedeteinknek Reakcióképzés úgy próbálunk valamilyen motívumot önmagunk előtt is leplezni, hogy az ellentétes motívumokat hirdetjük fennhangon Projekció saját nemkívánatos tulajdonságainkat felnagyítva másoknak tulajdonítjuk Intellektualizáció elvont, intellektuális kategóriák segítségével próbálunk kilépni a stresszes helyzetekből Tagadás tagadjuk, hogy létezik a rideg valóság Eltolás az adott módon ki nem elégíthető motívumot más mederbe tereljük Regresszió a fenyegető helyzet megoldásának egy korábbi módjához tér vissza Meg nem történtté tevés a feszültséget okozó viselkedést egy másik cselekvés semlegesíti

Behaviorista megközelítés A személyiség pszichodinamikus megközelítésével szemben ez az elmélet a viselkedés környezeti, illetve helyzeti meghatározóinak jelentőségét hangsúlyozza. (J. B. Watson) A viselkedés a személyiségbeli és a környezeti változók folyamatos kölcsönhatásának eredménye tehát a környezeti feltételek a tanulás révén a viselkedést, a személy viselkedése pedig a környezetet formálja. A személyek és a környezet kölcsönösen befolyásolják egymást. Alaptermészetünket figyelembe véve sem gonoszak sem jók nem vagyunk, hanem a környezetünkben lejátszódó események és helyzetek hatására leszünk ilyenek vagy olyanok.

Black-box elmélet S R I V Az emberi személyiség rendkívül alakítható, ugyanakkor passzív, vagyis a rajtunk kívülálló erők formálnak bennünket. Az egyéni különbségek okai az emberek neveltetéséből fakadnak. Operáns kondícionálás: megtanulja, hogy bizonyos viselkedések és büntetések vagy jutalmak között kapcsolat van. Klasszikus kondícionálás: megtanulja, bizonyos helyzeteket bizonyos következményekkel (pl. : szorongás) összekötni.

Kognitív megközelítés Az elmélet arról szól, hogy az ember miként dolgozza fel az önmagáról és a világról szóló információkat. A személyiségkülönbségek a különböző információk mentális reprezentációinak eltéréseiből keletkeznek. Szociális tanulás elmélet (A. Bandura) a viselkedést nemcsak mások viselkedésének és az adott környezetnek a megfigyelése, hanem a belső kognitív folyamatok is irányítják. Rotter viselkedési potenciál: adott helyzetben egy adott viselkedés valószínűségét jelenti. Két változó határozza meg: az elvárás és a megerősítési érték.

Kelly személyes konstruktumok A személyes konstruktumok olyan dimenziók, amelyeket az egyének önmaguk és társas világuk értelmezésére saját maguk is alkalmaznak. Az emberek figyelik a világot, állítanak elő és ellenőriznek hipotéziseket, dolgoznak ki elméleteket. Mind a világot, mind önmagukat kategorizálják, értelmezik, címkékkel látják el, ítéleteket alkotnak róla. Minden embernek sajátos konstruktumkészlete van, melyet az események értelmezésére, bejóslására használnak. A konstruktumok általában vagy-vagy formát öltenek, azaz egy új ismerős vagy barátságos, vagy barátságtalan. Vagy okos, vagy buta. A különbségek viselkedésbeli különbségekhez vezetnek, ami a személyiséget eltérően alakítja. énsémák

Humanisztikus megközelítés „harmadik erő” (C. Rogers, A. Maslow) Küldetése: 1. ) a figyelem középpontjában az élményeket átélő személy áll (személyközpontú modell) 2. ) az emberi választás, a kreativitás és az önmegvalósítás számít a legfontosabbnak 3. ) a kutatás nem értéksemleges: a kutatási célok kiválasztásakor a jelentésteliségnek meg kell előznie az objektivitást 4. ) a személy méltósága a legfőbb érték

Rogers központi fogalma az énkép (self): ahogyan az ember önmagát megítéli, feldolgozza. Másik fontos eleme az énideál – amilyen az ember szeretne lenni. A teljes személyiség magába foglalja az organizmust, amely maga a személy az objektív valóságában, az énképet és az énideált, valamint azokat a késztetéseket, amelyekkel az ember saját lehetőségeinek minél tökéletesebb megvalósítására, önmegvalósításra törekszik. A személyiség rendezettsége vagy rendezetlensége e három elem egymáshoz való viszonyától függ. Az elemek összhangja esetén kongruens (hiteles), ellentmondásossága esetén inkongruens (hiteltelen) a személyiség. Harmonikus személyiségfejlődésnél a három összetevő nem mond ellent egymásnak. A személyiség a feltétel nélküli pozitív elfogadás körülményei között működik a legjobban.

Maslow szükséglethierarchia: alapvető biológiai szükségletektől bizonyos komplexebb, kizárólag az alapvető szükségletek kielégítése után jelentkező pszichológiai motivációkig terjed. Az adott szinten lévő szükségleteket legalább részben ki kell elégíteni ahhoz, hogy a felette lévő szint szükségletei a cselekvés jelentős motiválóerőivé váljanak a személy cselekedeteit a szükségletek kielégítésének módja fogja meghatározni. Csúcsélmény

Maslow szükséglethierarchiája önmegvalósítási szükségletek; önkiteljesedés lehetőségeinek kiaknázása esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség Kognitív szükségletek: megismerni, megérteni és felfedezni A megbecsülés szükségletei: teljesítményt felmutatni komponensnek lenni, elnyerni mások helyeslését és elismerését A hovatartozás és szeretet szükségletei: kapcsolódni másokhoz, elfogadtatni magunkat, tartozni valahova Biztonsági szükségletek: épségben és biztonságban, veszélytől távol lenni Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság és így tovább

Evolúciós megközelítés Darwin az evolúciós történelem során azok a viselkedésformák szelektálódtak és váltak egyben az emberi személyiség részévé, amelyek növelték az élőlény túlélésre és utódnemzésre való esélyét. Az evolúciós pszichológia személyiségkutatásai főként a párválasztásra irányultak. Evolúciós emberkép: azért vagyunk olyanok, amilyenek, mert ez volt adaptív a faj fejlődése szempontjából, és minden, ami személyiségünket vagy társas viselkedésünket illeti, génjeinkben kódolt. Az ilyen alap nem sok teret ad a pozitív változások számára.

Személyiségvonások és dimenziók l Rubinstein A személyiségben az általános, a különös és az egyedi vonások alkotnak sajátos egységet. Az általános vonások fajra jellemzőek, minden emberre egyaránt érvényesek (beszédképesség). A különös vonások az emberek nagyobb csoportjaira jellemzőek (anyanyelv). Az egyedi vonások minden emberben az általános vonások sajátos szintje, egyéni Jellege, ezek szerveződése (beszédképesség egyedi, csak az egyénre jellemző). l C. G. Jung extrovertált libidó ambivertált „kevert típus” introvertált

l Eysenck és Cattel Faktoranalízis Típusok Elsőrendű Faktorok Szokások matematikai statisztikai módszerek

Személyiség típusok l Vérmérsékleti típusok Hippokratész az érzelmi reakciók kiváltása könnyű vagy nehéz a kiváltott reakciók milyen erősek a kiváltott reakciók mennyire tartósak - szangvinikus - kolerikus - melankólikus - flegmatikus l Idegrendszeri típusok Pavlov izgalom és gátlás mennyire erősek vagy gyengék a folyamatok milyen gyorsan vagy lassan terjednek szét melyik dominál a másikhoz képest - élénk - erős, gyors, kiegyensúlyozott. Kevéssé tartós, változékony. - féktelen - erős, gyors, kiegyensúlyozatlan. Hajlamos az agresszivitásra, gyenge gátlás - nyugodt - erős, lassú, kiegyensúlyozott. Nyugodt, stabil. - gyenge, lassú. Alkalmazkodás nehézkes, túl érzékeny.

l Alkati típusok Kretschmer testalkat személyiségtípus piknikus aszténiás atlétikus ciklotim skizotim viszkózus betegség mániás-depresszív pszichózis skizofrénia epilepszia Sheldon - viszcerotóniás (zsigeri) típus - oldottság, kényelem, evés-ivás, társaság elégedettség - szomatotóniás (izomzati) típus - magabiztos, energikus, bátor, domináns, cselekvő - cerebrotóniás (agyi) típus - visszafogott, gyors reakciók, túlzott feszültség, szorongás, zárkózottság

l Környezethez való attitűd szerinti típusok Rotter Belső kontrollos személyek: viselkedésük, a velük történt események saját ellenőrzésük, befolyásuk alatt áll. Külső kontrollos személyek: hatókörükön kívül álló, külső tényezők hatására történnek a velük megeső dolgok (hatalom, sors, véletlen) Szülői minta és nevelés hatására alakul ki, alapvetően tanult viszonyulási mód. Witkin Mezőfüggő személy: erősen befolyásolja a környezet a döntéseit. Mezőfüggetlen személy: nem befolyásolja a környezet a döntéseit.