Az egzisztencialista pszicholgia s a humanizmus Ludwig Binswanger

Az egzisztencialista pszichológia és a humanizmus Ludwig Binswanger (1881 -1966) Viktor E. Frankl (1905 -1997) Erich Fromm (1900 -1980)

Az egzisztencialista filozófia A megismerés kiindulópontja az egyéni lét, l A lényeg csak a lét felfokozott átélésének pillanataiban, határhelyzetekben kerül kapcsolatba az emberrel l Az ember szabadságra ítéltetett lény, választások sorában valósítja meg önmagát l Egyedül kell döntenie, s e felelősség szorongással tölti el l

Egzisztencialista filozófusok Kirkegaard l Nietsche l Buber l Husserl l Heidegger l Sartre l

Jean Paul Sartre „Az egzisztencializmuson olyan tant értünk, amely lehetővé teszi az emberi életet, és amely azt is hirdeti, hogy minden igazság és cselekvés emberi környezetet implikál. . . A dolgokat bonyolítja, hogy két egzisztencialista iskola van: először a keresztény, akik közé Jasperset és Gabriel Marcelt számítom; azután az ateista egzisztencialisták, akik közé Heidegger tartozik, a francia egzisztencialistákkal és magammal együtt. Közös vonásuk csupán az, hogy úgy vélik, az egzisztencia megelőzi az esszenciát, vagy másként, hogy a kiindulópont a szubjektivitás. . . Az ateista egzisztencializmus azt vallja, hogy ha nincs isten, legalább van egy lény, akinél az egzisztencia megelőzi az esszenciát, egy lény, aki van mielőtt bármilyen fogalom meghatározhatná létezését, és hogy ez a lény az ember. Mert az ember először létezik, előfordul, feltűnik a világban, és csak azután határozza meg önmagát. Az egzisztencialista szemlélet szerint az ember kezdetben semmi, csak később válik azzá ami, és olyan lesz, amilyenné önmagát alakítja. ”

Ludwig Binswanger fő tételei l l l Fenomenológia: a tudat nem epifenomén, hanem minden, amit megtapasztalunk, szubjektív A létezés megelőzi a lényeget Dasein (ottlét, az életre való nyitottság) Kitettség és esendőség Angst (szorongás a nemléttől) Bűntudat

Felelősség, bűntudat, megbánás l A halál l Hitelesség és hiteltelenség. Hiteles életet az él, aki valamivé válik l A hiteltelenség, ha egyetlen téma köré szervezzük életünket, és nem hagyjuk a Dasein többi részét érvényesülni l Egzisztencia-analízis l

Az egzisztencia-analízis Diagnózisa: felfedezni, hogyan látja a kliens a világot (a fizikai, szociális és személyes világot), milyen a viszonya térhez és időhöz l Terápia: Szembesülés a másikkal. Az áttétel és viszont-áttétel természetes részei a terápiának. Cél a kliens autonómiájának növelése l

Viktor E. Frankl l l Élete Alapkérdése: Hogyan ragadható meg az ember egységessége azzal a feltétellel, hogy élete értelemre irányul, és erre az értelemre szüksége van?

A tudomány pluralizmusa és az ember egységessége Ha valamit a saját dimenziójánál alacsonyabb dimenziókba vetítünk, akkor a leképezések ellentmondanak egymásnak l Különböző dolgokat vetítve ugyanabba az alacsonyabbrendű dimenzióba, a leképezések többértelműek lehetnek. l

Az öntranszcendencia értelmezése l Az ember annál inkább önmaga, minél inkább felülmúlja és elfelejti önmagát, legyen bár odaadása egy ügyé vagy egy partneré

Motivációs tézisei Az embernek szüksége van a feszültségre l Az ember keresi a feszültséget l Jelenleg túl kevés feszültséget talál l Ezért az ember feszültséget teremt magának l Az embert az értelemre törekvés jellemzi l

Neurózisokkal kapcsolatos álláspontja l Három patogén reakció-minta - szorongásos neurózis: szimptóma → félelem az ismétlődéstől → szimptóma → erősíti a félelmet - kényszerneurózis: kényszerképzet nyomása → megpróbálja elnyomni → épp ezzel növeli a nyomást - szexuálneurózis: küzd a szexuális örömért → hiperreflexió → önmagát kezdi figyelni

Fóbia patomechanizmusa

Kényszerneurózis

Szexuálneurózis

Logoterápia Az emberi dimenzióba hatol: öntranszcendencia és öneltávolodás l Eszközei: dereflexió, paradox intenció l Noogén neurózis: az értelmet nem adni vagy létrehozni, hanem meglelni kell, és meg is lehet találni l

Mai megfogalmazások Ryan és Deci: önmeghatározás l Brehm: szabad akarat és ellenállás (reaktancia) l Maddi, Kobasa: lelki edzettség l

Erich Fromm (1900 -1980) l l Pszichológiai és szociológiai tanulmányok után filozófiai doktorátus Marx hatása

Fromm fontos művei Menekülés a szabadságtól l Az önmagáért való ember l A szeretet művészete l A rombolás anatómiája l

Alapelvek Az embernek veleszületett természete van l A társadalmat az ember azért alkotta meg, hogy az ő lényegi természetét kiszolgálja l Eddig egyetlen társadalom sem felelt meg az emberi lét alapvető igényeinek l Ilyen társadalmat létre lehet hozni (Humanista Közösségi Szocializmus) l

Az emberi létfeltételekből eredő specifikus humán szükségletek Kapcsolatigény l Transzcendenciaigény l Hovatartozás igénye (gyökerezettség) l Azonosulásigény l A tájékozódási keret igénye l

A szabadságtól való menekülés három útja Tekintélyelvűséghez l Rombolásba l Konformitásba l

Biofília és nekrofília Agresszió (jó indulatú ↔ rossz indulatú) l Kötődés l Nem ugyanaz, mint az életösztönhalálösztön l A nekrofília példája: Hitler l