Az llami kulturlis politika modelljei s gyakorlata Kulturlis

Az állami kulturális politika modelljei és gyakorlata. Kulturális állami stratégiák a XXI. század elején. Harsányi László: MOME 2011. 1 1

Az állami kultúratámogatás alapvető modelljei* �Művezető állam �Menedzser típusú megoldás �Az állam mint mecénás �Rásegítő típusú állami magatartás * Kuti Éva - Marschall Miklós (1990) : Az állam szerepe a kulturális szférában, Művelődéskutató Intézet Bp. 1990 Harsányi László: MOME 2011. 1 2

Az állami kultúratámogatás lehetséges eszközei 1. Az állam: § Fenntart és finanszíroz saját intézményeket (minisztérium, önkormányzat, közalapítvány, kht. ) § Társadalmi és művészeti kezdeményezéseket támogat, programokat finanszíroz (arts counsil) Harsányi László: MOME 2011. 1 3

Az állami kultúratámogatás lehetséges eszközei 2. Az állam: § Adó- és egyéb kezdeményezésekkel ösztönzi a magánmecenatúrát § Tilt, szabályoz § Fogyasztókat támogat (adókedvezmények, utalványok) Harsányi László: MOME 2011. 1 4

A kultúra kettős hátránya a tervgazdaságban �Hosszú távú, stratégiai szinten, mint nem termelő szféra, a tercier szektor része �Rövid távú, technikai szinten, mint elsősorban költségvetésből finanszírozott ágazat Na és ma ebből mi maradt…? Harsányi László: MOME 2011. 1 5

A kultúra finanszírozásának ideáltípusai 1. * A piaci rendszer elvi előnyei 1. : � A vásárló, a fogyasztó diktál, vevők piaca van, megvalósul a kulturális kínálat sokszínű-sége, a termelő állandó innovációra van kényszerítve. � A vásárló automatikus kontrollt és visszajelzést jelent a szolgáltató számára, a finanszírozási mechanizmusokat a kulturális manipuláció nem fenyegeti. *Kuti Éva –Marschall Miklós: A kultúra finanszírozásának egyes dilemmái, Művelődéskutató Intézet, 1985 alapján H. L. Harsányi László: MOME 2011. 1 6

A kultúra finanszírozásának ideáltípusai 1. * A piaci rendszer elvi előnyei 2. : � � � A piac nyitott, a be- és a kilépés szabad. A piaci mechanizmusok gyors és megbízható információkat biztosítanak a fogyasztók igényeiről. A piacgazdaság tőke- és hitelpiaca nyitott a kulturális vállalkozások számára, és mindig kínálkoznak alternatív finanszírozási források. *Kuti Éva –Marschall Miklós: A kultúra finanszírozásának egyes dilemmái, Művelődéskutató Intézet 1985 alapján H. L. Harsányi László: MOME 2011. 1 7

A kultúra finanszírozásának ideáltípusai 2. A piaci rendszer elvi hátrányai: � A piaci finanszírozás nem képes a „kollektív” kulturális szükségletek, és az ezeket biztosító intézmények anyagi alapjainak megteremtésére. � A piacon megjelenő kereslet átlagízlést tükröz, így az új, innovatív kísérletek, vagy akár a klasszikus magas kultúra lehetőségei nagyon korlátozottak. � A tisztán piaci finanszírozás sérti a társadalmi méltányosság elvét, erősen érvényesíti a kiszorító effektusokat. Harsányi László: MOME 2011. 1 8

A kultúra finanszírozásának ideáltípusai 3. A redisztributiv (állami) rendszer elvi előnyei 1. : �Alkalmas a kollektív, közös fogyasztás körébe tartozó szolgáltatások fenntartására (reprezentatív kulturális intézmények, örökségvédelem, stb. ) �A kulturális fogyasztás nem jövedelemfüggő. (Miközben más esélykülönbségek megmaradhatnak. ) Harsányi László: MOME 2011. 1 9

A kultúra finanszírozásának ideáltípusai 3. A redisztributiv (állami) rendszer elvi előnyei 2. : �A művészeti és más kulturális intézmények működése nem függ sem a vásárlóerőtől, sem a közízlés bizonyított konzervativizmusától. �Jobban érvényesülhetnek a kulturális intézmények, művészeti elképzelések pénzügyi megtérüléstől különböző szempontjai. Harsányi László: MOME 2011. 1 10

A kultúra finanszírozásának ideáltípusai 4. A redisztributiv (állami) rendszer elvi hátrányai 1. : �Az állam még elméletileg sem tudja az aktuális érdekektől függetlenül eldönteni, hogy milyen összeg szükséges a kultúra finanszírozására. �Az állami finanszírozás allokációs mechanizmusa tartósan elszakíthatja a kulturális kínálatot a lakossági szükségletektől. Harsányi László: MOME 2011. 1 11

A kultúra finanszírozásának ideáltípusai 4. A redisztributiv (állami) rendszer elvi hátrányai 2. : �A lakossági vásárlások kiküszöbölésével a kulturális javak egyfajta „juttatások” lesznek a lakosság számára. �A redisztributív finanszírozás a tapasztalatok szerint a magasabb jövedelműek és magasabb társadalmi státuszúak számára válik előnyössé. �Az ingyenesség csökkenti a kultúra presztízsét. Harsányi László: MOME 2011. 1 12

Elmosódó határok 1. * � 1999 -ben őszentsége II. János Pál pápa megjelentette az Abba Pater című CD-jét, amelyen rappel. � Isten és Mammon megfogták egymás kezét és összebarátkoztak. Az egyik angliai egyetem egyházmenedzsment kurzust kínál. � A kínai alkotmány 11 -es cikkelyét a következőképpen módosították. „A magántulajdonban lévő üzletek… fontos részét képezik az ország szocialista piacgazdaságának. ” *Ridderstråle – Nordström : Funky business, KJK-KERSZÖV 2001 Harsányi László: MOME 2011. 1 13

Elmosódó határok* �A Generál Electric gyáregysége a Kentucky állambeli Lousville-ben 1953 -ban épült 25 ezer parkolóhellyel. Nem semmi. A probléma csak az, hogy 1997 -re a gyárnak már csak 10 ezer alkalmazottja volt. �A Gucci-nál potom 80 ezer francia frankért árult „Kelly táska” előállí-tásához 17 órára van szükség – ez két órával több, mint egy átlagos autó összeszerelési ideje. *Ridderstråle – Nordström : Funky business, KJK-KERSZÖV 2001 Harsányi László: MOME 2011. 1 14

Kultúrafinanszírozási trendek az elmúlt 17 évben Kialakult a hazai kultúrafinanszírozás háromszektoros modellje: �Jelentősen leépül – arányaiban – az állami finanszírozás. �Drasztikusan megnő a piaci tranzakciók szerepe. �Növekedésnek indul, majd stagnálóvá válik a nonprofit szektor. Harsányi László: MOME 2011. 1 15

A változások következményei 1. �Az �A állami finanszírozási modell átalakulása. Nemzeti Kulturális Alap �Erős piaci szelekció, a kulturális esélykülönbségek növekedése. �Maradandó túlvállalás az állami intézményfenntartásban. Harsányi László: MOME 2011. 1 16

A változások következményei 2. �A kulturális közvetítőrendszer teljes átalakulása. �A helyi hatalom és a helyi kultúra. �Az állami kulturális politika alávetettsége és tartós gondolathiánya. Harsányi László: MOME 2011. 1 17

Nem aggódom az államadósság miatt. Elég nagy ahhoz, hogy vigyázzon magára. Harsányi László: MOME 2011. 1 18

A kultúra pénzforrásai (milliárd forint) Szektorok 1996 2004 Államháztartás 50, 3 183, 9 129, 0 545, 1 - 0, 5 179, 3 729, 5 72 75 Vállalatok Nonprofit szektor Együttesen A vállalkozási teljesítmény részaránya (%) Harsányi László: MOME 2011. 1 19

A költségvetés kulturális kiadásai Százalékos megoszlás Megnevezés 2002 2006 Könyv, zenemű- és lapkiadás 2 7 Rádió-televízió műsorszolgáltatás 1 . . 49 37 5 56 24 5 6 8 Közművelődési tevékenység Művészeti tevékenység Állat-, növénykertek és nemzeti parkok tevékenysége Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység Harsányi László: MOME 2011. 1 20

Muszáj mindig megoldást találni? Nem élvezhetnénk egy kicsit a problémát? Harsányi László: MOME 2011. 1 21

Találkozások a kultúrával: EU és Magyarország Harsányi László: MOME 2011. 1 22

Látogatások átlagos gyakorisága Harsányi László: MOME 2011. 1 23

Az olvasók aránya 81 Svédország 76 75 Finnország Egyesült Királyság 69 67 Magyarország Dánia 62 59 58 57 Ausztria Németország EU - 15 átlag Franciaország 50 47 46 42 Olaszország Spanyolország Görögország Belgium Portugália 33 Harsányi László: MOME 2011. 1 24

A különböző amatőr művészeti tevékenységeket végzők aránya 29 fotózás, filmezés 27 22 tánc 8 20 éneklés 3 15 írt valamit Magyarország 3 15 festés, rajzolás, szobrászkodás 6 12 hangszeren játszás színészkedés EU-15 átlag 4 4 1 Harsányi László: MOME 2011. 1 25

Az EU csatlakozáskor regisztrálhattuk: • a hazai kultúra fejlettebb, mint a gazdaság, • a kulturális elit mérete hasonló a nyugat-európai országokéhoz, de a kulturális középrétegünk kisebb, • a társadalmi egyenlőtlenségekben a kulturális fogyasztás különbségei továbbra is meghatározóak. Harsányi László: MOME 2011. 1 26

A felfedezések úgy születnek, hogy valaki nem követi az utasításokat. Harsányi László: MOME 2011. 1 27

A Magyar Kulturális Stratégia alapelvei (voltak) Harsányi László: MOME 2011. 1 28

A kulturális politika stratégiái* � Kultúraőrző stratégia � Felvilágosító stratégia � Identitásépítő stratégia � Piaci stratégia � A jóléti állam stratégiája � Posztindusztriális stratégia Van-e szintézis? *Vitányi Iván i. m. Harsányi László: MOME 2011. 1 29

I. Helyzetkép és alaptrendek (1) �Új világhelyzet: globális kulturális kínálat, öregedő társadalmak, migráció: „kulturális mozaik társadalmak” �A politikai döntések sokszereplőssé válása (Brüsszel és a régiók) �Folyamatos technológiai változások a kulturális területeken is, kreatív iparágak Harsányi László: MOME 2011. 1 30

I. Helyzetkép és alaptrendek (2) • • • A szabadidő növekedése, a kultúra, mint életmód formáló tényező: előnyök és veszélyek Kulturális kettészakadás a társadalomban A kulturális fogyasztásban a televízió dominanciája Harsányi László: MOME 2011. 1 31

I. Helyzetkép és alaptrendek (3) • Informatikai előretörés minden kulturális területen • Új alternatívák a kulturális örökségvédelem területén • A közművelődés változó szerepfelfogása Harsányi László: MOME 2011. 1 32

A kulturális stratégia céljai 1. • Esélyteremtés A kultúra értékeihez való hozzájutás minél szélesebb körű biztosítása, tájékoztatás, felkészítés, az intézmények kinyitása. • Hagyomány- és értékőrzés A nemzeti összetartozás és szolidaritás feltétele, azzal együtt járó felelősség felvállalása. Harsányi László: MOME 2011. 1 33

A kulturális stratégia céljai 2. • Új értékek létrehozása Két szélső sávra összpontosítva: a csúcsokra és az úttörőkre. • A kultúra, mint húzóágazat Kooperáció, fokozott piaci részvétel. Harsányi László: MOME 2011. 1 34

Esélyteremtés • • • 1. stratégiai irány: Kulturális vidékfejlesztés Virtuális és tényleges jelenlét (új médiapolitika) Csatornák és „edények” (fizikai feltételrendszer) 2. stratégiai irány: Több kultúrát gyermekkorban Iskolák a kultúrában, kultúra az iskolákban Új kínálat a médiákban 3. stratégiai irány: Új közönségrétegek elérése Kilépés a kulturális bezárkózás csapdájából A „harmadik kor művelődése” Harsányi László: MOME 2011. 1 35

Kulturális vidékfejlesztés • • • A hátrányos vidékek „kommunikációs fejlesztése” A kultúraközvetítő intézményrendszer romlásának megállítása Közösségi, revitalizált elérési pontok technikai fejlesztése Kulturális közkincsek ingyenes hozzáférésének biztosítása Intézményi együttműködések, integrációk támogatása Kistérségi-, Peremvidék program Harsányi László: MOME 2011. 1 36

Új közönségrétegek elérése • Új alternatívák kialakítása a felnőtt látogatók visszaszerzésére • „A harmadik kor művelődése” • A társadalmi elit, a középosztály mintaalakító szerepe Harsányi László: MOME 2011. 1 37

Hagyomány- és értékőrzés • • 4. stratégiai irány: Az örökség-védelem cselekvési programja Új kihívások és problémák kezelése, digitalizálási előre ugrás A műemlékvédelem átfogó támogatási rendszere 5. stratégiai irány: A kulturális örökség élet közelibbé tétele Az ingatlan örökség fenntartható használatának biztosítása Kulturális központtá váló múzeumok Harsányi László: MOME 2011. 1 38

Új értékek létrehozása • • 6. stratégiai irány: A magyar tehetség helyzetbe hozása itthon és külföldön Művészképzés, művészmenedzselés Felelősségvállalás a „köztes” és az amatőr ügyekért 7. stratégiai irány: Kortárs újdonságokkal a jövő klasszikusaiért Az útkereső kortárs művészet világra segítése, bemutatása és megőrzése Nyitottság az új nemzedékek kezdeményezései iránt Harsányi László: MOME 2011. 1 39

A kultúra, mint húzóágazat • 8. stratégiai irány: A kultúra mint gazdaság- és versenyélénkítő A kreatív ágazatok monitoring eszközeinek megteremtése A kulturális dimenzió erősítése a „befogadó” ágazatokban, pl. turizmus területén Kulturális többletet eredményező szabályzók kialakítása Kulturális expanzió az informatikai tartalomiparban Harsányi László: MOME 2011. 1 40