Kulturlis evolci A kultra alakulsnak modelljei Gnkultra koevolci

Kulturális evolúció A kultúra alakulásának modelljei

Gén-kultúra koevolúció p Láttuk: n p a szociális tanulás az emberi egyedfejlődés állandó és szükséges környezete A biológiai és a sajátos közösségi környezet (a kultúra) alakulása összefonódik n n a kultúra kialakulásához szükségesek bizonyos biológiailag kialakult képességek másfelől a kultúra visszahat a biológiai szintre p p ösztönzi pl. az agyfejlődést Ezt nevezik gén-kultúra koevolúciónak

Gén-kultúra koevolúció p Az „üres tábla” metafora nem tartható n Az oda-vissza hatás bonyolítja a képet: biológia és a kultúra viszonya nem egyszerűen hierarchikus Eszerint a naiv modell szerint a biológia volna a (közös) emberi alap, és erre épül a (tetszőleges) kulturális felépítmény p De valójában nem lehet bármit és bármivel írni a táblára – sőt, ez esetben az írás is bizonyos mértékben alakíthatja a táblát! p n A biológiai szint is hat szelektíven a kultúrára Milyen módokon? p cukorpreferencia, tej és alkohol, drogok p

Reprezentációk és kulturális javak Mentális / Belső p p p Használóikon belül léteznek (emlék, vélekedés, szándék) Létrehozó és a felhasználó egyazon személy Hagyományosan a pszichológia, kognitív tudomány, elmefilozófia stb. ilyen reprezentációkkal foglalkozik. Nyilvános / Külső • Használója környezetében létezik (írott szöveg, média) • Egymástól elkülönült felhasználó és létrehozó, több használója is lehet • Kommunikáció eszközei • Hagyományosan az antropológia, néprajz stb. ilyen reprezentációkkal • dolgozik

Reprezentációk terjedése = A kultúra megértése ?

Mémelmélet p Az ún. mémelmélet szerint a kultúra a mentális reprezentációk replikációjának, másolásának folyamataként írható le. p A replikátorok, önmagukról másolatot készíteni képes entitások, mint a vírusok, baktériumok, a gének. (öröklődnek, mutáción keresztül módosulnak (másolási hiba) és kiválogatódnak) p A MÉM metafora hasonlítója a gén. Hasonlítottja a mentális reprezentáció. A reprezentációk itt a génekhez hasonlóan replikálódó mentális tartalmak, amelyek az emberi elmék figyelméért, kapacitásáért versengenek. A mémek azonban nem önmagukat másolják, az emberi elmék másolják őket. Az emberek a gének mellett a mémek „hordozói”, „túlélőgépei”. A mémek versengését az evolúcióelmélet, még pontosabban a populációgenetika terminusaiban írja le Dawkins. A mémek versengése tehát a génekével analóg folyamatként írható le. A sikeres mémek képesek magukat nagy példányszámban sokszorosítani. A sikeres mémek = sikeres reprezentációk. p p p

Mitől sikeres egy mém? p Mi tesz sikeressé egy mémet az evolúciós versenyben? n Hogy könnyen befogadható, vonzó a hordozók számára. n Hogy nem tesz jelentősebb kárt a hordozókban, inkább előnyökhöz juttatja őket. n Attól, hogy egy mém vonzó és befogadható még nem garantált, hogy előnyös is a hordozó számára. De, ha nem tesz jelentős kárt a hordozóban ettől még sikeresen terjedhet tovább. n Vírusanalógia – a túl erőszakos vírusok a saját terjedésüket akadályozzák meg, az enyhe lefutású betegségek rendszerint sikeresebben terjednek. n A vírusanalógia jól kiterjeszthető a pletykák, divatok terjedésére. Ezeknek hordozása okozhat örömet a hordozónak, de nem feltétlenül jelent számára evolúciós előnyt. p Az elmevírus metafora arra utal, hogy a reprezentációk evolúciós versengését a reprezentációk, a mémek nézőpontjából vizsgáljuk, azok nyereségeivel és veszteségeivel kell kalkulálnunk n itt az egyszerűség kedvéért úgy értelmezzük őket mint ágenseket

A mémelmélet kritikája p A mémelmélet egy érdekes következményének tűnik: n p Ez a következtetés azonban nem állja meg a helyét! n n p A társadalmi világ stabilitása, a reprezentációk összehangoltsága a társdalomban a mémek konzervatív terjedési mechanizmusaival magyarázható. A reprezentációk nem terjednek konzervatívan, az emberi elmék nem passzív másológépek! Vagyis a változások magyarázatára nem elégséges a másolási hiba fogalma! A befogadás, a reprezentációk átadása konstruktív folyamat! A befogadók nem egyszerűen lemásolják a mások által nyilvános formában megjelenített reprezentációkat, átalakítják, elutasítják, elfogadják őket.

Járványtani modell p p A járványtan szerint a betegségek terjedését a kórokozók tulajdonságai és a potenciális hordozók fiziológiája együttesen határozza meg. Dan Sperber elmélete ebből indul ki. A reprezentációk különböznek abból a szempontból, hogy mennyire könnyű átadni őket, pl. : n n p p „Tudni, hogy mi”, explicit tudás – lehet nagyon gyors és egyszerű, ez főleg komplexitás függő (telefonszámtól a matematikai tételig) „Tudni hogyan”, implicit tudás – általában lassú az elsajátítás folyamata. (hogyan használd a kilincset, mesterségbeli tudás, idegen nyelv elsajátítása) Az emberi elme felépítése és reprezentáció jellege meghatározza, hogy milyen reprezentációkat képes könnyen elsajátítani. Attraktorok – biológiai és kulturális eredetű előzetes tudások, észlelési preferenciák, stb. (az elme felépítése)

Járványtani modell p p p A reprezentációk átadása úgy képzelhető el, mint egy értelmezési, vagy rekonstrukciós folyamat. A befogadó értelmezi a nyilvánossá tett reprezentációkat. Egy adott kontextushoz viszonyítva, különböző konvenciók alapján funkciókat és intencionalitást tulajdonít nekik. Az értelmezéshez szükséges tulajdonítási aktusokat, a befogadók előzetes tudása, veleszületett képességei, stb. határozzák meg. A nyilvános reprezentációk az átadáskor az ezen tényezők által meghatározott attraktorok (vonzók, kognitív gravitációs középpontok) irányába „torzulnak”. Statisztikai modell magyarázza az átalakulást. Ilyen attraktorokat alkot az agy arcfelismerésért felelős területe. (aminek arca van, az könnyen befogadható, értelmezhető, stb. ) – veleszülett, biológiai eredetű attraktor. Ilyen attraktort alkotnak az egy adott kultúrában jól ismert mesék forgatókönyvei. – kulturális eredetű attraktor.

Attraktorok p Feltűnnek, és elmozdulnak n n p p Ökológiai okok: elvesztik gazd. vonzerejüket, elavulnak, csökken a hozzájuk vonzódó populáció. Pl. divat (gyorsan fel- és eltűnő), kisebbséghez tartozás (tovább tart) Pszichológiai okok: olyan ösvényen mozognak, ami a történelmi változásokat összekapcsolja a egyén életciklusbeli változásaival, társas életben betöltött szerepe változásával. Szelekciós modell: lények önmagukat másolják, variációk jönnek létre előfordulnak hibák, melyek az újabb másolatokban is megjelennek Attrakciós modell: másolatnál a következő nemzedékek, a másolók javítják a hibákat (Piroska és a farkas kísérlet), vagy kiegészítéseket végeznek az előfeltevéseik alapján. n Bartlett kísérletei többek között megmutatták, hogy más kultúrákból származó történetek ismételt visszaidézésekor a kísérleti alanyok először öntudatlanul kiszelektálták azokat az elemeket a történetből, amely saját kultúrájukkal „ütközött”, majd szintén öntudatlanul saját kultúrájukból származtatható részletekkel egészítették ki a történtet

Járványtani (epidemológiai) modell p p Az elmélet szerint a kultúra változásának folyamatát akkor értjük meg, ha megértjük, hogy pontosan milyen attraktorok és milyen módon határozzák meg a reprezentációk terjedését és átalakulását. Ebben az elméletben a társadalmi világ stabilitását az magyarázza, hogy a reprezentációk az attraktorok irányába torzulnak. Ez egyszer hatást gyakorol akkor, amikor a reprezentációk nyilvánosból mentálissá alakítása, a rekonstrukció, a konstruktív értelmezési, befogadási folyamat lezajlik. Másfelől hatást gyakorol akkor, amikor a belsővé tett reprezentációkat felidézzük és nyilvános formában megpróbáljuk megjeleníteni. Ekkor a memória, a felidézés konstruktív folyamatai lépnek működésbe ismét az attraktorok irányába torzítva.

Mémek és járványok elméletei • Mindketten hangsúlyozzák az emberi tudat ismétlődő elemeit • Vizsgálódásuk fókuszában a reprezentációk terjedése áll • A biológiára támaszkodnak egy társadalmi jelenség értelmezésében

Mi terjed a nyelvhasználaton keresztül a kultúrában? p Az a mód, ahogy a jelenségeket láttatjuk. n p A jelenségek leírásai mindig a jelenségekről adott perspektívák. Ami terjed a reprezentációk terjedésével, az egy adott bemutatási mód, egy adott aspektust kiemelő leírása egy jelenségnek. n n A nyelv jelentős része eleve perspektívákat kódol. A közös figyelem, nézőpont kialakításának képessége egy fontos előfeltétele a kultúraátadásnak, és a nyelvtanulásnak is. p „A nyelvi szimbólumok olyan szociális konvenciók, amelyekkel másokat arra késztethetünk, hogy a tapasztalati helyzetet egy meghatározott perspektívából szemléljék. ” Tomasello p Ennek különösen érdekes esetei a metaforák, melyek általában arra irányulnak, hogy egy tárgyat, amit hagyományosan egy adott kategóriába sorolunk, átmozgassunk egy másik perspektívába. n („tekintsük az elmét számítógépnek”, „képzeljük el az állatokat úgy mint automatákat”, „tekintsük a földet élő rendszernek”, stb. )