Teleplshlzat hierarchikus felptse vrosverseny dr Jeney Lszl egyetemi

Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Terület és településfejlesztés III. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Különböző szerepköreik (funkcióik) alapján városok hierarchiába rendezhetők n Domináns városi szerepkör típusa alapján – Pl. közlekedési gócpont, pénzügyi központ, iskolaváros n Szerepkörök sokszínűsége alapján – Hányféle szerepkör van a városban? monofunkciós vagy sokoldalú központ n Funkciók mennyisége alapján – Intézmények száma (pl. iskolák száma) – Férőhelyek száma ezt össze lehet vetni a népesség számával (Christaller, W. , Beluszki P. ) n Funkció legmagasabb szintje alapján – Alap- vagy központi funkciók (általános, középiskola vagy egyetem)

A települési funkciók csoportjai n Típus (jelleg) szerint: – – – – – n Munkahelyek Kereskedelem Egyéb gazdasági szolgáltatások (pénzügy, biztosítás stb. ) Közigazgatás, szervezés, irányítás Egészségügy Oktatás Kultúra Egyéb: sport, divat, események stb. Ma már a funkciók keveredése jellemző Szint (erősség) szerint: – Alapfunkciók: falvak (általános iskola, háziorvos, élelmiszerbolt) – Központi funkciók: városok (középiskola, kórház, áruház)

Településhierarchia jellemzői n Településhálózat (településrendszer, településállomány) – Egy terület településeinek funkcionálisan összekapcsolódó rendszere n Településhierarchia – – – n Funkciók hierarchiába rendeződnek és a funkcióknak helyet adó települések is Funkcióhierarchia településhálózati vetülete településhierarchia Funkciónként eltérő településhierarchiák Valódi településhierarchia: funkciónkénti tel-hierarchiák összessége (többdimenziós jelleg) Funkcionális kapcsolatok szerint települések közötti alá- és fölérendeltségi viszony Különböző települési hierarchiaszintek rendszerén alapul (pl. globális, nemzetközi, országos, regionális, lokális) Politikai–hatalmi értelemben ritkán valósul meg alá-fölérendeltség – Inkább régebben – Inkább alacsonyabb területi szinteken (nemzetközi szinten nincs) – Inkább a közigazgatási funkciók területén

A településhierarchia két fő modellje 1. Települések közötti kapcsolatok erősen hierarchikusak – Egyértelmű alárendeltség (minden település csak egy központnak van alárendelve) – Minden funkciónál azonos aláfölérendeltségi kapcsolatok 2. Hálózatszerűen működő települések közötti kapcsolatok – Funkciónként eltérő aláfölérendeltségi kapcsolatok – Fontosak a horizontális kapcsolatok is Magyarország városhierarchiája: ebben az esetben minden város csak egy településnek van alárendelve

Tervezett városhierarchia az 1971 -es Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK) szerint

Nemzetközi településhierarchia vizsgálatok 7

Nemzetközi városhierarchia vizsgálatok n Sir Patrick Geddes (1915, Cities in Evolution) – Világváros fogalmának első definiálása n Walter Christaller (1933, Die zentralen Orte in Süddeutschland) – Városhierarchia területi vetületének szabályossága n Sir Peter Hall (1966, The World Cities) – Világvárosok többféle központi szerepet játszanak n John Friedman (1986, World City Formation) – Globalizáció hatására átalakul a városhierarchia n Saskia Sassen (1991, The Global City) – Globális város fogalma (fejlett pénzügyi szolgáltatások helyei a fizikai árutermelés helyett): London, New York és Tokió n Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) – Világvárosok sorrendje

A Christaller-vizsgálatok háttere n n Dél-Németország kontinentális helyzetű részei Alulról építkező, a feudális mezőgazdaság által formált településhálózat Zárt rendszer!! Települések telefonellátottsága mint indikátor – Zz = Tz – Ez * (Tg / Eg) Dél-Németország, 1933

Walter Christaller hatszöges rendszere n n A települések hatszögek rendszerére alapuló hierarchikus rendszer 1933, Dél-Németország Települések telefonellátottsága 10 hierarchiaszint – 10 hatszög n Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint

A Christaller-elmélet alkalmazása a Budapesti agglomerációra

Sir P. Hall: világvárosi szerepek n Világvárosok: többféle központi szerepet játszanak – – – – Politikai irányítás Kereskedelem Pénzügyi szolgáltatások Tudomány és oktatás Információ-gyűjtés és közvetítés Fogyasztás Kultúra, szórakozás

John Friedmann: világvárosok hierarchiája n Világvárosok ismérvei – – n n Pénz, információ és javak áramlása Nagy, urbanizált térségek sűrű kölcsönhatások rendszerével Hierarchikus rendbe illeszkednek A tőke koncentrációjának és felhalmozódásának színhelyei Nemzetközi városi hierarchiát a multik földrajzi terjeszkedése szabja meg Városi hierarchia térbeli kiterjesztése – Európaiakat nehéz kategorizálni (kicsik, speciális funkciók) n Hierarchia-szintek 1. Globális pénzügyi központok: London, New York, Tokió 2. Nemzetközi központok: Amszterdam, Frankfurt, Los Angeles, Miami, Szingapúr 3. Fontos országos központok: Madrid, Párizs, Zürich, Mexikóváros, Sao Paulo, Szöul, Sydney

Világvárosok Friedmann szerint (1986) n A Félperiférián csak Sao Paulo és Szingapúr elsődleges központ

Saskia Sassen (1991): globális város n Globális városok: New York, London, Tokió – (később: Párizs, Frankfurt, Milánó, Los Angeles) n Jellemzőik: – Tevékenységszerkezetük (nagymértékben nemzetköziesedett ipari és szolgáltató hálózatuk) – Munkásaik magasfokú szakképzettsége – Kétpólusú szociális térképük (rendkívül képzett és kiemelkedő jövedelmű elit, valamint a különféle szolgáltatások alacsony szakképzettségű és jövedelmű alkalmazottjai n n Gazdaság felhalmozódásának, döntési és innovatív centrumoknak, pénzügyi stratégiák kidolgozásának helyei De: gazdasági növekedésüket hanyatlás kíséri – Kihívó gazdaságuk szinte strukturálisnak tekinthető szegénységen és krónikus létbizonytalanságon nyugszik

Manuel Castells: információs város n Az információáramlás és a városfejlődés összekapcsolása – Információ: világgazdaság döntő inputja, tőkés felhalmozás alapja – Informatizálódás gazdaság és társadalom deterritorializálódása (országok helyett nagyvárosok) n „Áramlások tere”: nagyvállalatok és a társadalmi elit által uralt hálózatok – Csomópontjaiban a nagyvárosok

Ga. WC (Global Analysis of World Cities) – kutatócsoport n n Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) Világvárosok sorrendjét meghatározza – Pénzügyi és üzleti szolgáltatások – Hatalom és befolyás – Kreatív és kulturális szolgáltatások – Turizmus

Urban Arenas of the World City Network (Ga. WC, Derudder et al. , 2002) n n Két kulcsváros: London és New York Európai városok (bekötöttség alapján) – London I. Amszterdam, Frankfurt II. Berlin, München, Moszkva, Varsó III. Koppenhága, Róma IV. – V. Glasgow, Leeds, Bonn, Drezda, Lille, Marseille

A városhierarchia vizsgálati módszerei 19

Sorrend–nagyság szabály (rank size analysis) n n n A településhierarchia polarizáltságának mérése Városok rangsora (általában népességszámuk alapján) Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) – Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbachszabály) – Zipf-eloszlás n Ábrázolási lehetőségek – Főben (időbeli) vagy a legnépesebb város értékének százalékában (területi összehasonlításoknál) – Normál vagy logaritmikus beosztású tengelyekkel – Népességre vagy más abszolút adatra n Vizsgálati lehetőségek – Területek összehasonlítása – Időállapotok összehasonlítása – Funkciók összehasonlítása

Sorrend–nagyság vizsgálat valós tengelyekkel n n n Tengely beosztása főben Oszlopdiagram Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai

Sorrend–nagyság vizsgálat valós tengelyekkel n n n Tengely beosztása főben Grafikon (vonaldiagram) Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai

Sorrend–nagyság vizsgálat logaritmikus beosztású tengelyekkel n n n Tengely beosztása logaritmikusan Vonaldiagram Jelmagyarázat – Szabályos: Auerbach-féle eloszlás

Területek összehasonlítása: Európa néhány országának városhierarchiája n Eltérő településhierarchiák háttere – Természeti környezet: domborzat (Alpok), éghajlat (Skandinávia), természeti erőforrások (konurbációk) – Történelmi örökség: birodalmi központok, határváltozások – Politikai berendezkedés, közigazgatás: centralizált (szoc. ) vagy föderatív – Közlekedési hálózatok: sugaras vagy rácsos – Településhálózat-fejlesztés: növekedési pólusok vs. vízfejek

A sorrend-nagyság szabály Európa néhány országában, 2005 -ben n A 4 ország közül Magyarország rendelkezik a legkoncentráltabb városhierarchiával

Policentrikus indiai városhálózat n Eredmények 1. Viszonylag kiegyenlített városhierarchia 2. Időben is egyre kiegyenlítettebbé válik n Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) – Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach- vagy Zipf-szabály)

Funkciók összehasonlítása n n A népességszámhoz képest polarizáltabb megoszlások a többi mutatónál Általában kiegyenlítettség – Kiv. : nemzetközi szervezetek székhelyei n Legkiegyenlítettebb: felsőoktatás

Európai városhierarchia vizsgálatok gyakori problémája: Európa = Fejlett Európa

A városhierarchia vizsgálatokhoz alkalmas mutatók n Változókészlet eltér: – Területi szintenként – Időben – Országonként n Abszolút mutatók alkalmasak – Népességszám – Gazdasági funkciók: vállalatok székhelyei (headquarters), azok összprofitja – Közlekedési funkciók: hálózati bekötöttség, irányultság, állomáson megforduló forgalom, elérhetőség – Intézmények: közigazgatás, oktatás, egészségügy stb. – Nemzetközi szervezetek székhelyei – Események, rendezvények, konferenciák – Turizmus n Fajlagos mutatók (pl. egy főre jutó GDP) kevésbé alkalmasak

A nagyvárosrangsor a legnagyobb vállalatok alapján: székhely és összprofit n A Föld 500 legnagyobb vállalatának székhelyei között nem találunk keletközép-európai nagyvárost Összprofit (millió $) Népességszám (fő) 750 ezer alatt 750 ezer– 1 millió 1– 2 millió 20 ezer felett 2 millió felett London, Párizs 6– 20 ezer Amszterdam, Hága 1– 6 ezer Stockholm, Koppenhága, Essen, Stuttgart, Düsseldorf Frankfurt, Helsinki, Forrás: FORTUNE, Ezer alatt Duisburg, Hannover, Göteborg GLOBAL 500 München Brüsszel Milánó Köln, Torino Hamburg Madrid, Róma Berlin

Európai rangsor a nemzetközi szervezetek találkozói alapján (2001, világ=100%) n Kelet-Közép-Európa nagyvárosai közül Budapesten rendezték a legtöbb nemzetközi találkozót

Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001 -ben Forrás: ASSOCIATION OF EUROPEAN AIRLINES (AEA) 2002

Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001 -ben n n A legtöbb utas London és Dublin között utazott Tényezők – Szoros kapcsolatok – Földrajzi fekvés (szigetjelleg) – Nemzetközi gazdasági bekötöttség n n n A 20 legforgalmasabb járat többnyire vagy Londont vagy Párizst érintette Néha megjelennek nem fővárosok is Kelet-Közép-Európa hiányzik Forrás: ASSOCIATION OF EUROPEAN AIRLINES (AEA) 2002

Az európai nagyvárosok csoportosítása a repülőjárataik célirányaik szerint

Az európai nagyvárosok komplex hierarchiája (JENEY L. – KERESZTÉLY K. ) Népességszám (fő) 750 ezer alatt 750 ezer– 1 millió 1– 2 millió felett 4 London, Párizs 3 Berlin, Róma, Madrid Amszterdam, Frankfurt München, Milánó Athén, Dublin, Barcelona, Krakkó, Riga, Manchester, Stockholm, Hága, Brüsszel, Köln, Torino, Budapest, Szófia, 2 Hannover, Málaga, Lisszabon, Düsseldorf, Helsinki, Birmingham, Prága, Hamburg, Koppenhága, Duisburg, Essen, Stuttgart, Lyon Marseille, Nápoly Bécs, Varsó Leeds, Liverpool, Bréma, Dortmund, Genova, Vilnius, Zaragoza, Glasgow, Lipcse, Rotterdam, Göteborg, 1 Sevilla, Drezda, Sheffield, Poznan, Palermo, Valencia, Wroclaw Lodz Bukarest

A különböző jellegű adatok összeegyeztetése n n n Több adatsor együttes figyelembevételének igénye teremti meg Komplex mutató számítás alapja a változók összevonhatóvá tétele Különböző jellegű adatok – – – n Eltérő Eltérő mértékegységek volumenek mérési skálák szórásúak fontosságúak Ehhez az adatok átalakítása, új adatok létrehozása szükséges annak érdekében, hogy összevonhatóvá váljanak dimenziótlanító eljárások – Eltűnnek a mértékegységek – Eltűnnek a nagyságrendi értékkülönbségek

Mérési skálák hierarchiája n n Mindegyik mérési skála rendelkezik az alatt lévő tulajdonságaival A „hierarchia csúcsán” az arányskála áll – Legteljesebb összehasonlításra ad lehetőséget n Mérési skála meghatározza a matematikai-statisztikai módszereket – Brazil válogatott nem 63 X jobb mint a magyar – 0 átlagú adatsort nem lehet az átlag %-ában megadni n Többváltozós vizsgálatoknál – Többféle mérési skála, de azonos mérési skálájú adatokra van szükség adattranszformáció

A mérési skálák rendszere Mérési skálák Tulajdonság Sajátosságok Jellemző példák Arány xa / x b Megkülönböztetés, sorrend, különbség, arány Van elméleti minimum, Népességszám, azonos előjelű jövedelem, utasforgalom Intervallum xa – x b Megkülönböztetés, sorrend, különbség Pozitív és negatív értékek Vándorlási különbözet Ordinális (sorrendi) Megkülönböztetés, sorrend xa ≥ x b Nehezen mérhető, csak sorrendbe állítható Sorrendek, rangok, eltérő funkcionális szintek Nominális xa ≠ x b Nem számszerű Név, születési hely, nem Megkülönböztetés

Dimenziótlanító és egyéb komplex mutatóhoz alkalmazott eljárások n Adatsor fejlettséget-elmaradottságot milyen módon, milyen irányba fejezi ki? – Növekvő érték a fejlettséget, vagy elmaradottságot fejezi ki 1. 2. 3. Rangsorolás, Pontozáson alapuló módszer Adatsor jellegadó (szélső-, közép- és szórás) értékeihez való viszonyítás a. b. c. d. 4. 5. Átlaghoz viszonyítás Maximumhoz viszonyítás (Bennett-féle komplex mutató) Normalizálás Standardizálás Mértani átlag Főkomponens- és a faktoranalízis

3. b. Maximumhoz viszonyítás a Bennett-féle komplex mutatóval n Bennett-féle komplex mutató: – Maximumra vetített jelzőszámok területegységenkénti átlagolására szolgál – Maximum = 100 – Népszerű, mert az eljárás eredményeként a %-ra átalakított értékek, ill. azok átlagának értékkészlete a (0; 100) intervallumba esik. – (j=területegységek száma)

Egy indiai városhierarchia vizsgálat eredményei 41

Egy indiai városhierarchia vizsgálat eredményei (vezető városok 9 dimenzióban) Egyetemi hallgató Hotelférőhely Kórház Légiforgalmi kapcsolat Rendezett konferencia n n n + további 4 dimenzió Összesen 9 dimenzió Ez alapján komplex (összesített) városhierarchia

Egyszerű városhierarchia: mennyi dimenzióban szerepel a város a top 20 -ban? város dimenziók száma (max = 9) Mumbai, Új-Delhi 9 Bangalore, Calcutta, Chennay, Hyderabad 8 Ahmedabad, Jaipur 7 Coibatore 6 Cochi, Bubaneswar, Lucknow, Pune 5 Thiruvananthapuram 4 Vishakapatnam, Patna, Bhopal, Gurgaon 3

Finomított városhierarchia: Bennett-féle komplex mutató alapján n A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének nehézségei – 9 dimenzió adatsorai eltérő volumenek, mértékegységek n Megoldás: maximumhoz viszonyítás – Ilyen a Bennett-féle komplex-mutató – Maximum = 100 % – Százalékos részadatok összegzése Város Összesítet % Új-Delhi, Mumbai 700 felett Chennai, Bangalore, Calcutta, Hyderabad 200– 700 Jaipur, Ahmedabad, Darphanga, Bhubaneswar 90– 200 Thiruvananthapuram, Lucknow, Patna, Dehradum, Bhopal, Pune, Ranchi, Kochi 60– 90

Főbb konklúziók: átalakuló indiai városhierarchia n Földrajzi átrendeződés – Korábban: vezető városok = kikötővárosok (Mumbai, Chennai, Kolkata) – Ma: belső városok is gyorsan fejlődnek (Delhi, Bangalore, Hyderabad) – Súlypont ÉK-re tolódott n Kiegyenlítettség – Relatíve kiegyenlített városhierarchia – Időben egyre kiegyenlítettebbé válik n n Komplex városhierarchia erősen követi a népességnagyságot Bipoláris (Mumbai és Delhi)