Falutipolgia falumorfolgia dr Jeney Lszl egyetemi adjunktus jeneycaesar
- Slides: 34
Falutipológia, falumorfológia dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar. elte. hu Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
Népességszám szerinti falutípusok
A falvak népességszám szerinti osztályozása n n Rendkívül eltérő, országonként változó osztályozás Kárpát-medence – – – n Óriásfalu: 5– 10 ezer fő Nagyfalu: 2– 5 ezer fő Kisfalu: 500– 2000 fő Aprófalu: 200– 500 fő Törpefalu: 200 fő alatt Kis népességű, méret: több településfejlesztési nehézség – Korlátozottabb önálló társadalmi, gazdasági élet – Gyenge népességmegtartó erő (elnéptelenedés veszélye: először baranyai Gyűrűfű, 1972) 3
A falvak gazdasági jelleg és funkció szerinti osztályozása
Falvak funkcionális osztályozása n n Mezőgazdasági funkció Lakófunkció Ipari funkció Szolgáltató funkció 5
Mezőgazdasági funkció n Sokáig mg túlsúlya – Mg-i népesség lakó- és munkahelye – Népesség élelmiszerszükséglete (ipar nyersanyagszükséglete is) – Ma már csak az elmaradottabb társadalmakban n Fejlett országok: XX. sz-ban felbomlott az egyoldalú agrárspecializáció a mg gyors fejlődésével – Agrárfoglalkoztatás és falu népesség aránya eltér (Ausztria: 0, 9– 35%, Olaszo. : 2, 9– 33%) 6
Lakófunkció n Főleg nagyvárosok környékén (szuburbanizáció miatt felduzzadt): Üröm, Nagykovácsi – alvófalvak – Érd: 1979 -ben lett város (41 ezer fő – „Eu. legnagyobb falva”) – Beolvadhatnak a nagyvárosba (Bp: 1950) n Ambivalens a funkcióellátottság – Intézmények (munkahely, oktatás, kereskedelem) : központi funkciók hiánya (max alapfokú ellátás) – igaz a jól elérhető nagyvárosban megvan ingázás a közeli nagyvárosba – Vonalas infrastruktúra (közlekedés, közművek): kiváló városiasodottak n Új bevándorlók+napi ingázás miatt kisebb a helyi társadalmi kohézió („kertvárosi elidegenedés”) 7
Ipari és szolgáltató funkció n Ipar – – – n Többnyire egyetlen iparág, egyetlen üzem Domináns foglalkoztató (pl. Bőcs-sör, Kaba-cukor volt) Külön csoport: bányászfalvak Szolgáltatás (sokféle típus) – Nyaraló- és üdülőfalvak: hegyvidék (Mátrafüred, Mátraszentimre, Dobogókő), vízpart (Balaton, Tisza-tó), termálvíz (Bük), újjáépített (Vérteskozma) – Múzeumfalvak (Hollókő), zarándokfalvak (Márianosztra, Máriapócs, Sajópálfala) – Közlekedés: határátkelőhelyek (Hegyeshalom, Röszke), vasúti csomópontok (Ukk, Boba, Vámosgyörk), logisztikai központok (Alsónémedi) 8
Falvak csoportosítása Beluszky Pál szerint n 8 tényező – – – – n A falvak természeti környezete A falvak helye a településszerkezeten A falvak gazdasági szerepköre A falvak alapfokú szolgáltató szerepkörének kiépültsége A településfejlődés üteme A falvak forgalmi helyzete Lakásfelszereltség A községek általános fejlettsége Módszer: klaszteranalízis 9
A Beluszky-féle falutípusok (1980 as évek eleje) n 7 falutípus 1. Gyorsan fogyó népességű, alapfokon ellátatlan, kedvezőtlen életkörülményeket nyújtó kis- és aprófalvak 2. Hagyományos falusi funkciójú, agrár (járulékosan ipari vagy tercier) foglalkoztatási szerkezetű, közepes méretű falvak 3. Agrár-vegyes foglalkozási szerkezetű, stagnáló-csökkenő népességű nagy- és óriásfalvak, egykori kismezővárosok 4. Városias funkciókkal is rendelkező, tercier ipari foglalkozási szerkezetű községek 5. Dinamikusan fejlődő, urbánus művi környezettel, gyors népességnövekedéssel rendelkező ipari községek 6. Az agglomerációk, lakóövezetek községei 7. Speciális szerepkörű falvak: n n Országos jelentőségű üdülőtelepülések Vasutasközségek 10
Alaprajz szerinti falutípusok (falumorfológia)
Falvak alaprajz szerinti osztályozása (falumorfológia) n Két vh. között virágzott a településföldrajzon belül a településmorfológiai irányzat – n Falumorfológia: falvak alaprajzi sajátosságainak kutató irányzat – – – n Alaprajz, belső szerkezete, épületállomány magassága, formája Győrffy István néprajztudós Mendöl Tibor geográfus Prinz Gyula geográfus Az alaprajz meghatározó elemei 1. 2. 3. – Épületek (lakó, gazdasági stb. ) Épületeket körülvevő telkek Telektömbök (telkek együttese) Megszabják az utcák futását is 12
A falvak alaprajz szerinti csoportosítása n Szabálytalan (ősibb) – Halmazfalu n Szabályos – Szalagtelkes falu n n n Orsós Útifalu (egy-, két-, v. többutcás) Sorfalu – Sakktáblás falu n Kettő közötti átmenet – Körfalu 13
Halmazfalu n n n Szabálytalan alaprajzúak közül a legősibb Alaprajz minden eleme (házak, telkek, telektömbök, utcák) szabálytalan elrendeződésű Nagyon elterjedt (Közép- és Ny-Eu, Balkán (BG, Havasalföld), Pó 14 síkság
A halmazfalvak kifejlődése n Besűrűsödéssel: 1. 2. 3. – – Szabálytalanul elhelyezkedő házak szántóval vagy legelővel Később az újabb lakóházak már a meglévők közé, amíg van szabad földterület Végül mg-i termelés falun kívülre helyeződik (lakó- és munkahely területileg szétválik) Körülhatárolt területen: árvízmentes (Alföld, Tiszazug, Szamos-hát), mocsaras (Göcsej) térszín Védelmi szempontok n Kifelé terjeszkedéssel: 1. Magános település megsokszorozódik 2. Törpefalu (4 – 6 lakóház): átmenet a magános és csoportos települések között 3. Akkor válik halmazfaluvá, ha a belső szántók beépülnek 4. Végül mg-i termelés falun kívülre helyeződik (lakó- és munkahely területileg szétválik) – Tagosítatlan, közösen művelt határ – Ny-Eu: igen elterjedt (No: Weiler, Anglia: hamlet) – Belső-Kína – Mo-on: ritka (Göcsej, Őrség: szer) 15
A halmazfalvak példái 16
A kétbeltelkes halmazfalvak („kertes városok”) n Kialakulás: – Honfoglalás: téli szállás (egymás köré tömörült sátrak + külső ólasöv) – Később: sátrak helyett aprótelkes házak gazdasági épületek nélkül (településmag) n Elterjedés: – É-Alföld, Hajdúság, Közép-Tisza-vidék, 17 Borsodi-Mezőség
Alföldi „kertes város” eredeti kétbeltekes állapotában: Hajdúböszörmény, 1782 n n Forrás: Győrffy István Még szembetűnő a különbség 1. lakóöv: lakóházakkal sűrűn beépült aprótelkű településmag 2. Ólasöv: az ólak által gyéren elfoglalt nagytelkű laza beépült ólaskertövezet n Minden gazdának 2 telke van – – Belső (lakó) 18 Külső (gazdasági)
A kétbeltelkes halmazfalu átalakulása n Gazdasági és demográfiai változások n Következmények – Alföld, XVIII. sz vége: áttérés a szilaj marhatartásról jövedelmezőbb szántóföldi gabonatermelésre ólasöv kisebb gazdasági jelentősége – Polgárosodás + javuló eü XIX. sz-i népességnöv. belső lakóöv megtelik kirajzás („ólasöv” benépesülése) – – – Ólaskert: gazdasági helyett lakófunkció Gazdasági funkció kiszorul a határba: tanyák Az egykori kétbeltelkes állapotnak már alig van nyoma az alaprajzban – Az egykori mag és a kertség-öv beépítettségének mértékében és teleknagyságában csak kevés különbség mutatkozik – Kifelé tölcsérszerűen táguló, sugaras főutcák megmaradtak 19
Hajdúböszörmény térképe 1926 ból 20
„Sugaras halmazfalu” n n Prinz Gyula a kétbeltelkes halmazfalut markáns alaprajza alapján sugaras halmazfalunak nevezte el. Szabálytalan halmazos-sugaras utcahálózat – „Csordahajtó utak”: központból a falu széle felé tölcsérszerűen kiszélesedő sugárutak – Körutak: szabálytalan futásúak belső és külső övezet határán találhatóak (török időkben védelmi céllal összefűzött karókból emelt sánc: hajdúpalánk) – Zsákutcák: külső ólaskert-övezetben, utaktól távol eső telkekre történő bejutás biztosítása. n n Egyenletes térszínen szabályosabban sugaras Hajdúböszörmény, Hajdúnánás Domborzat, vízrajz deformálhatja: Tiszafüred 21
Szabályos alaprajzú falvak n n n Fiatalabbak Közlekedési helyzet is több-kevesebb szerepet játszott Típusok – Szalagtelkes falvak (legrégebbi) – Sakktáblás falu 22
Szalagtelkes falvak n Telkek – – n Keskenyek Viszonylag hosszúak, szalag alakúak Szabályosan egymás mellett Egy vagy több sorban Nem spontán nemzetségi alapon, hanem tudatos telepítéssel – Földesúr jobbágyokat n Altípusai – Orsós utcájú falu – Útifalu – sorfalu 23
Orsós utcájú falu (Angendorf) alaprajza n n n X–XIV. sz. : É-No. Felvidék (Kassa, Eperjes) Orsószerűen kitáguló útvonal mentén telkek útvonalra merőlegesek Orsó (Anger): állatok éjszakai szállása (később templom, piac is) 24 Eperjes
Útifalu (Strassendorf) v. „utcás falu” n n n Országút mentén Telepítés révén Késő középkor: megnőtt a távolsági szállítás szerepe – Bekapcsolódás a külvilággal folytatott forgalomba n n n Előfordulás: K-és Köz-Eu. Német telepesek (Cseho. , Lo. , Mo. ) Védelem: – házak utcára merőlegesen, lőrésszerű ablakokkal – Telkek végén: várfalszerű gazdasági épületek (csűr) Egyutcás vagy többutcás Egyutcás ( – – – Ősibb Nincsenek mellékutcák Később többutcássá 25 válhat
Többutcás szalagtelkes útifalu Mo. leggyakoribb falutípusa (pl Mikóháza – B. -A. -Z. ) Szalagtelkes útifalvak gyakran elsikátorosodtak 26
Sorfalu n n Nem elsősorban utak mentén, hanem valamilyen természetföldrajzi tájelemet követnek Erdőtelkes falu (Mogyoróska- B. -A. -Z. ) – erdős vidéken, erdőirtás helyén – széles viszonylag rövid telkekkel – pl. Érchegység, Fekete-erdő, Kárpátok, Alpok n Láptelkes falu – lápos, lecsapolt vidéken, – keskeny hosszúkás telkekkel – Gyakran féloldalasak, csak egyetlen házsorból állnak az út, vagy gát egyik oldalán. 27 – pl. Hollandia, Pó-síkság, Anglia mocsaras részei
Sakktábla alaprajzú falu Mérnöki módon tervezték Utcák futása párhuzamos és derékszögben kereszteződnek telektömbök négyzet v. téglalapúak. Nagyhegyes Európában: népesség újratelepítésekkor Dél-Alföld Csongrád és Békés m. pl: Ambrózfalva Gyarmatokon: É-Am. (mormon falvak), Ausztrália, É-Afr. 28
Vegyes alaprajzú falu 29
Nagyméretű körfalu (Rundling) alaprajza n n n Rundling (Runddorf) Átmenet szabályos és szabálytalan között Házak egy kör alakú térséget vesznek körül – – n n n 1– 2 kijárat 5– 20 lakóház Előfordulás – – n Legelő Állatok éjszakai védelme Állattartás Védelem (germán-szláv etnikai határon) Elba-Saale, Elba-Odera között Nyíregyháza környéke Veszély elmúltával halmazfaluvá válhat – – Központi tér beépül Falu szélén már szabálytalan terjeszkedés 30
Nyírségi tanyabokor légifelvételen Szlovákok által épített- nagyon hasonló a körfaluhoz 31
Az Encsi kistérség településeinek népességszám szerinti megoszlása n Jellemzően aprófalvas településhálózat – Hernád-völgy: nagyobb települések – Kelet-Cserehát: kisebb települések n n n Kisváros: Encs (6400) Óriásfalu: 5– 10 ezer fő: nincs Nagyfalu: 2– 5 ezer fő: Forró (2500) Kisfalu: 500– 2000 fő: 9 falu, pl. Méra (1800), Novajidrány (1400), Ináncs (1300), Krasznokvajda (503) Aprófalu: 200– 500 fő: 13 falu, pl. Hernádszentandrás (475), Pusztaradvány (232) Törpefalu: 200 fő alatt: 12 falu, pl. Büttös (188), 32 Gagyapáti (24)
Encsi kistérség vidékiségének jellemzői n n Falusi lakosság magas aránya (Encs az egyetlenváros): 73% vidék Települések kis átlagnépessége: 660 fő (kisfalu kategóriája) vidék – n Alacsony népsűrűség: 53 fő/km 2 (csak Encs nagyobb 150 km 2 -nél: 248 fő/km 2) – n n 36 -ból 30 település 1000 fő alatti (ebből 25 település 500 fő alatti) Lakosság 73 %-a ritkán lakott településeknél vidéki (túlnyomó részben rurális az OECD meghatározása szerint) Jellemző az agrárfoglalkoztatás Alacsony beépítettség 33
Beluszky-féle tipológia: Encsi kistérség n Kelet-Cserehát – Gyorsan fogyó népességű, alapfokon ellátatlan, kedvezőtlen életkörülményeket nyújtó kis- és aprófalvak n Hernád-völgye – Hagyományos falusi funkciójú, agrár (járulékosan ipari vagy tercier) foglalkoztatási szerkezetű, közepes méretű falvak 34