Gazdasgi fejlettsgi klnbsgek Dlzsiban dr Jeney Lszl egyetemi

Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Eltérő természeti adottságok a mezőgazdaság számára n India, Srí Lanka kedvező, Bhután, Nepál kedvezőtlen – India: ter. fele szántóföld – Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok „trópusi paradicsom” v. „szigetek gyöngye” – Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés kevés termőföld n Trópusi monszun: 3 évszak, hatása kiszámíthatatlan – Hűvös, száraz tél (nov. –feb. ): ÉK-i szél Belső-Ázsia felől – Forró száraz tavasz (márc. –máj. /jún. ) – Meleg, esős nyári monszun (jún. /júl. –okt. ): DNy-i szél n Öntözési típusok: – Kharíf: rizs, cukornád, gyapot, juta, olajnövények (október– novemberi betakarítás): öntözés kiegészítő szerepű – Rabí (hűvös) és garam (forró): búza, kölesfélék, hüvelyesek, rizs (március–áprilisi betakarítás): növénytermesztés kizárólag az öntözésre van utalva

Elaprózott parcellák n Brit gyarmati uralom idején művelt terület – 50%: zamindárok (adószedőből lett nagybirtokos főbérlők) kezén – 50%: rajotvari rsz. -ben: rajóták (parasztság) közvetlen a kormánnyal köt bérleti szerződést n Függetlenedés: földreformok, zöld forradalom – India (1948): állam válik zamindárrá – Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása n Következmények: – Elaprózódás – Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok szegénysége mezőgazdaság fejlődésének gátja – Földéhség n Srí Lanka: jobb helyzet – Kétarcúság: ültetvények exporta illetve önellátó polikultúra

Mezőgazdaság túlzott súlya n Mezőgazdaság magas aránya foglalkoztatásból, GDP-ből – Bhután és Nepál: agrárországok – fogl 90%<, GDP Bhután 25%, Nepál 38%, de: csak a belső szükségletek kielégítésére képes – India: fogl 60%, GDP 22% – Kiv: Maldív-szk: GDP 9% n Növénytermesztés vezető szerepe – – – n Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja, India: mg term. 4/5 -e Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró Gyapot, juta Cukornád (cukorból gur), dohány, tea, fűszerek Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény) Állatállomány számottevő – Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is) – Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)

Vidéki szegények felemelésének feltételei Indiában n n Második zöld forradalom kellene mg. komoly potenciál Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani – Állami ellenőrzés kivonása a termékelosztási rendszerből – Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek a termelőkkel – Beruházások az öntözés elősegítésére – Birtokviszonyok átalakítása

Ipar és turizmus Dél-Ázsiában n Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja: – – – n n Nyersanyag-, energia- és tőkehiány Fogyatékos infrastruktúra Szegénység csekély vásárlóerő szűkös piac Élelmiszeripar minden országban Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Srí Lanka: fejlődik a vegyészet Turizmus: kiemelkedő szerepű lehetne – Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó bevételek főként a fekete- és szürkegazdaságba – Bhután: beutazási korlátok – Pozitív: Maldív-szk (szk közel felén csak turisztikai létesítmények)

A gazdasági fejlettség és fejlődés területi különbségei Indiában Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002 Egy főre jutó GDP (India=100%) 200 % felett 125 -199 % 75 -124 % 74 % alatt Gazdasági fejlődési különbségek, 1994– 2002 GDP/fő növekedése (1994=100%) 160 % felett 140 -159 % 125 -139 % 124 % alatt

A fejlettség és a fejlődés összefüggése Indiában n r = 0, 54

Népességnövekedés és gazdasági fejlettség Indiában (2001)

Dél-Ázsia szegényebb országai n Nepál n Bhután n Bangladesi gazdaság gondjai: – Egyik legszegényebb ország – Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik – Egyik legelzártabb ország – Óvatos gazdaságfejlesztés életminőség javulása – Humán- és pénztőke hiánya – Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt 11 mió) csekély a felhalmozás és beruházás – Évről-évre ismétlődő természeti csapások

Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok n Srí Lanka jobb helyzetű n Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi -gazdasági viszonyokat – Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), mg. fogl – Magas: születéskor várható élettartam, napi tápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő – Egyik legkisebb ország (300 km 2) – Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas állandó letelepedésre egyik legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km 2<) – Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták – Magas születéskor várható élettartam

Jelentős különbségek Népesség (mió fő, 2007) India Természet Népsűrűs 15 év Születésk Városi es ég alattiak or várható lakosság szaporodá (fő/km 2) aránya élettartam aránya s (‰) 2007 (%) 2005 (év) 2005 (%) 2006 2005 1130 344 15 32 69 29 150 1045 18 35 64 25 21 320 10 24 75 15 Nepál 29 197 21 39 63 16 Bhután 0, 7 15 13 38 64 11 Maldívszigetek 0, 35 1166 24 41 68 30 Banglades Srí Lanka

Import értéke HDI-index Egy főre jutó Export értéke (ranghely, (Mrd USD) GNI (USD, 177 (Mrd USD) 2006) országból) 2006 India Banglades Srí Lanka Nepál Bhután Maldív-szigetek 820 450 102, 73 9, 26 133, 42 13, 84 126 137 1160 320 1430 6, 37 0, 75 0, 25 8, 90 1, 85 0, 40 93 138 135 2320 1, 33 9, 50 98

A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/ foglalkoztatottakból való részesedése (%) 2000 – 2004 I. III. India 22/60 27/12 51/28 Banglades 20/52 27/14 53/34 Srí Lanka 17/35 26/25 57/40 Nepál 38/93 21/- 41/- Bhután 25/94 37/- 38/- 9/- 16/- 75/50 Maldív-szigetek