Adattpusok adatsorok jellegad rtkei dr Jeney Lszl egyetemi

  • Slides: 17
Download presentation
Adattípusok, adatsorok jellegadó értékei dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar. elte. hu Regionális és

Adattípusok, adatsorok jellegadó értékei dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar. elte. hu Regionális és környezeti elemzési módszerek I. BME Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Mérési skálák

Mérési skálák

Statisztikai fogalmak n Sokaság: – A megismerni kívánt, megfigyelt egységek halmaza n Ismérvek: –

Statisztikai fogalmak n Sokaság: – A megismerni kívánt, megfigyelt egységek halmaza n Ismérvek: – A sokaság jellemzésére, részekre bontására alkalmas vizsgálati szempontok n Területi elemzések: legalább 2 ismérv – Területi ismérv – Változók: időbeli, mennyiségi, minőségi ismérvek n Adatok jól csoportosíthatók az összehasonlíthatóságuk szerint mérési (vagy adat) skálák rendszere 3

A mérési skálák rendszere Mérési skálák Tulajdonság Sajátosságok Jellemző példák Arány xa / xb

A mérési skálák rendszere Mérési skálák Tulajdonság Sajátosságok Jellemző példák Arány xa / xb Megkülönböztetés, Van elméleti sorrend, minimum, különbség, arány azonos előjelű Népességszám, jövedelem, utasforgalom Intervallum xa – xb Megkülönböztetés, Pozitív és sorrend, különbség negatív értékek Vándorlási különbözet Ordinális (sorrendi) xa ≥ xb Megkülönböztetés, sorrend Nehezen mérhető, csak sorrendbe állítható Sorrendek, rangok, eltérő funkcionális szintek Nominális xa ≠ xb Megkülönböztetés Nem számszerű Név, születési 4 hely, nem

Mérési skálák hierarchiája n n Mindegyik mérési skála rendelkezik az alatt lévő tulajdonságaival A

Mérési skálák hierarchiája n n Mindegyik mérési skála rendelkezik az alatt lévő tulajdonságaival A „hierarchia csúcsán” az arányskála áll – Legteljesebb összehasonlításra ad lehetőséget n Mérési skála meghatározza a matematikaistatisztikai módszereket – Brazil válogatott nem 63 X jobb mint a magyar – 0 átlagú adatsort nem lehet az átlag %-ában megadni n Többváltozós vizsgálatoknál: – Többféle mérési skála, de azonos mérési skálájú adatokra van szükség adat-transzformáció 5

Mérési skálák transzformációja n Leggyakrabban: – intervallum- vagy arányskálán mért jellemzők ordinális adatskálára átalakítása

Mérési skálák transzformációja n Leggyakrabban: – intervallum- vagy arányskálán mért jellemzők ordinális adatskálára átalakítása (pl. komplex mutatóknál: rangsorolás) n Azonos értékek: rangszámok is azonosak – Páratlan számú (pl. 3) adat egyezése: középső rangszám (8. , 9. és 10. helyett 9. , 9. és 9. ) – Páros számú (pl. 2) adat egyezése: rangszámok átlaga (4. és 5. helyett 4, 5. és 4, 5. ) n Nincs holtversenyben elsőség – 1. és 2. helyett 1, 5. és 1, 5 (1. és 1. helyett) 6

Adatsorok 2 fő típusa: nem fajlagos és fajlagos mutatók n Nem fajlagos (abszolút) mutatók

Adatsorok 2 fő típusa: nem fajlagos és fajlagos mutatók n Nem fajlagos (abszolút) mutatók – Pl. népességszám, GDP, személygépkocsik száma, terület, városlakók száma – Jelölése: xi azaz x abszolút mutató értéke adott „i” régióban n Fajlagos mutatók (relatív vagy származtatott mutatók) – Pl. egy főre jutó GDP, ezer lakosra jutó személygépkocsik, népsűrűség, városlakók aránya – Lehet százalékos részesedés is: pl. városlakók aránya – Jelölése: yi azaz y fajlagos mutató értéke adott „i” régióban – Általában 2 nem fajlagos mutató hányadosa, pl. GDP és népesség (ritkán 2 fajlagos mutató hányadosa, pl. megyei GDP/fő az országos átlagos GDP/fő %-ában) – Esetükben súlyozni kell (pl. súlyozott átlag, súlyozott szórás) – A súly a fajlagos mutató képletének nevezőjében van, jelölése fi azaz f súly értéke adott „i” régióban 7 – Súly gyakran népességszám, de nem mindig

Nem fajlagos – fajlagos mutatók valamint a súly közötti átszámítások n Ha a nem

Nem fajlagos – fajlagos mutatók valamint a súly közötti átszámítások n Ha a nem fajlagos mutató (GDP) és a súly (népességszám) ismert – A fajlagos mutató (GDP/fő): a nem fajlagos mutató és a súly hányadosa n Ha a nem fajlagos (GDP) és a fajlagos mutató ismert (GDP/fő) – A súly (népesség): a nem fajlagos és a fajlagos mutató hányadosa n Ha a fajlagos mutató (GDP/fő) és a súly (népesség) ismert 8 – Nem fajlagos mutató (GDP): a fajlagos mutató és a súly szorzata

Adatsorok jellegadó értékei

Adatsorok jellegadó értékei

Adatsorok jellegadó értékei n Középértékek – Számtani átlag / súlyozott számtani átlag – Mértani

Adatsorok jellegadó értékei n Középértékek – Számtani átlag / súlyozott számtani átlag – Mértani átlag – Helyzeti középértékek (módusz, medián) n Szélső értékek – Maximum – Minimum n Adatsor terjedelme és szórása (átvezet a területi egyenlőtlenségi mutatók felé) – Terjedelem-típusú mutatók – Szórás-típusú mutatók

Középértékek: átlagok n Számtani átlag – Az eredeti számok helyébe helyettesítve azok összege változatlan

Középértékek: átlagok n Számtani átlag – Az eredeti számok helyébe helyettesítve azok összege változatlan – n db adat (xi) – Excel fx= ÁTLAG() n Súlyozott számtani átlag – n db fajlagos adat (yi) – Súly (fi): a fajlagos mutató nevezőjében szereplő adat n Mértani átlag – Az eredeti számok helyébe helyettesítve azok szorzata változatlan – n db adat (xi)

Helyzeti középértékek n Medián – Az az érték, aminél kisebb és nagyobb adatok száma

Helyzeti középértékek n Medián – Az az érték, aminél kisebb és nagyobb adatok száma egyenlő (felező pont) – Extrém adatokat tartalmazó adatsorok esetében érdemes használni – Kvantilisek: kvartilis (negyedelő), kvintilis (ötödölő), decilis (tizedelő), percentilis (századoló) – Medián/átlag: egyenlőtlenségi mutató (minél kisebb, annál nagyobb az egyenlőtlenség) – Excel fx= MEDIÁN() n Módusz („divatos érték”) – A legtöbbször előforduló érték – Lehet többmóduszú (többcsúcsú) adatsor is – Excel fx= MÓDUSZ()

A szélső értékek és a terjedelem típusú egyenlőtlenségi mutatók n Maximum – Az adatsor

A szélső értékek és a terjedelem típusú egyenlőtlenségi mutatók n Maximum – Az adatsor legnagyobb értéke (xmax) – Excel fx= MAX() n Minimum – Az adatsor legkisebb értéke (xmin) – Excel fx= MIN() n Alapja a terjedelem típusú egyenlőtlenségi mutatóknak – Range (szóródás terjedelme) – Range-arány (adatsor terjedelme) – Relatív range

Súlyozatlan relatív terjedelem kiszámításának lépései (abszolút mutatóknál) 1. 2. 3. 4. 5. Ki kell

Súlyozatlan relatív terjedelem kiszámításának lépései (abszolút mutatóknál) 1. 2. 3. 4. 5. Ki kell számítani az adatsor maximumát (függvényvarázsló: max) Ki kell számítani az adatsor minimumát (függvényvarázsló: min) Ki kell vonni a maximális értékből a minimálist (ez a terjedelem) Ki kell számítani az adatsor (sima) átlagát (függvényvarázsló: átlag) El kell osztani a terjedelmet az átlaggal

Súlyozatlan relatív terjedelem kiszámítása Excelben A 1 B C xa xb 2 1. régió

Súlyozatlan relatív terjedelem kiszámítása Excelben A 1 B C xa xb 2 1. régió 24 10 3 2. régió 4 10 4 3. régió 0 10 5 4. régió 12 10 maximum 24 10 =MAX(B 2: B 5) =MAX(C 2: C 5) 0 10 =MIN(B 2: B 5) =MIN(C 2: C 5) 6 7 minimum 8 terjedelem 9 átlag 10 relatív terjedelem 24 10 =ÁTLAG(B 2: B 5) 2, 4 0 =B 6 -B 7 =B 8/B 9 10 =C 6 -C 7 =ÁTLAG(C 2: C 5) 0 =C 8/C 9

Súlyozott relatív terjedelem kiszámításának lépései (fajlagos mutatóknál) 1. 2. 3. 4. 5. Ki kell

Súlyozott relatív terjedelem kiszámításának lépései (fajlagos mutatóknál) 1. 2. 3. 4. 5. Ki kell számítani az adatsor maximumát (függvényvarázsló: max) Ki kell számítani az adatsor minimumát (függvényvarázsló: min) Ki kell vonni a maximális értékből a minimálist (ez a terjedelem) Ki kell számítani az adatsor súlyozott átlagát El kell osztani a terjedelmet a súlyozott átlaggal

Súlyozott relatív terjedelem kiszámítása Excelben A 1 2 1. régió B C D E

Súlyozott relatív terjedelem kiszámítása Excelben A 1 2 1. régió B C D E F G ya fa xa yb fb Xb 24 10 1 10 =B 2*C 2 =E 2*F 2 3 2. régió 4 3, 5 14 10 3, 5 35 4 3. régió 0 4, 5 0 10 4, 5 45 5 4. régió 12 10 1 10 6 összeg 10 50 10 100 7 max. 24 8 min. 0 9 terj. =MAX(B 2: B 5) =MIN(B 2: B 5) 24 10 s. átlag 5 11 rel terj 4, 8 =MAX(E 2: E 5) 10 =MIN(E 2: E 5) 0 =B 6 -B 7 =E 6 -E 7 10 =D 6/C 6 =B 9/B 10 10 rel terj 0 =G 6/F 6 =E 9/E 10