A posztmodern vrosfejlds szakaszai dr Jeney Lszl egyetemi

A posztmodern városfejlődés szakaszai dr. Jeney László egyetemi docens laszlo. jeney@uni-corvinus. hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2020/2021, I. félév BCE Geo Intézet

3. Dezurbanizáció n Kiköltözés egyre nagyobb távolságra – Elővárosi övezet helyett távolabbi falusias térségek felértékelődése – 1970 -es évek: először USA, majd Ny-Eu n n Brian Berry (1976): „counterurbanization” = kontravagy ellenurbanizáció Abszolút dekoncentráció – Dekoncentráció: kiköltözés – Abszolút: népesség és munkahelyek száma agglomeráció egészében csökken

A dezurbanizáció okai n Fejlett országok, 1970 -es évek: világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) – 3. világ versenye, környezettudatosság, szakszervezetek, olajárobbanás, új nyersanyagok n Hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt) – Zsúfolt, szennyezett modern nagyvárosi agglomerációk, ipari régiók népességmegtartó ereje csökken, taszítóbbá váltak: lakosság + vállalatok számára – Falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik n n n Mozgatórugója: új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, e-mail, internet): a munkavégzés elszakadhat a városoktól Központi város „slum”-osodása K-Köz-Eu sajátosságai: csak 1990 -es évektől – Kiegészül a dezindusztrializáció: a mesterségesen felduzzasztott ipar leépülése – Korábbi időszakban megindult a város „slum”-osodása – Demográfiai hullámvölgy az egész országban, igy dezurbanizáció célterületén is

A dezurbanizációban részt vevő kétféle személyiségtípus 1. Az infokommunikációs eszközöket (internet, wifi, skype, msn, e-mail, facebook stb. ) használó ember – Nem szükséges napi szinten ingázni a városba – Ők valójában a virtuális térben a városban maradnak 2. A városi technikától a természetbe „menekülő” ember – Saját generátor, passzív ház n Mindkét típus nagyon tudatos

Az urbanizáció 4. szakasza: a reurbanizáció n n Relatív koncentráció „Vissza a városba” folyamat zajlik – 1980 -as évek közepétől: nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll n n A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be 241 európai agglomerációból (FUR) ismét növekedést találtak a központi városmagban – 1975– 1981: még csak 22%-nál – 1980– 1991: már 47%-nál

Reurbanizáció feltételei az új típusú várospolitika n Közszféra felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra saját forrásokat kell föllelni, amelyek a „sunbeltben” hiányoznak 1. Ingatlan- és történelmi épületállomány jelentette vonzerő, értékek és lehetőségek 2. Humántőke lehetőségei n Aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) – Belvárosi slumok „megtisztítása” (fizikailag és társadalmilag) – XXI. századi közművek, közlekedési hálózat kiépítése – Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”): befektetők felhajtása, telkek értékesítése n Public–private partnership (3 P) vállalkozási forma elterjedése (köz–magán partnerség)

1980 -as évek eleje: 1. városrehabilitációs projektek n Emblematikus város: London – Speciális városfelújító társaságok megjelenése (NBr: Urban Development Corporations) – Dokk-negyed: Canary Wharf n Később: – – Birmingham Berlin Hamburg Amszterdamban: Waterfront Program – New York: Harlem – Budapest: Középső Ferencváros (Corvin negyed)

Központi városok újranépesedésének emberi oldala n n „Slum”-ok helyett felújított belvárosok „Dzsentrifikáció” – Hagyományos nagyvárosi miliőhöz erősen vonzódó új társadalmi réteg – Fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) n Egyre hangsúlyosabb a vendégmunkások beáramlása – Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben

5. Posztszuburbanizáció n n Többen vitatják, hogy létezik Szuburbanizáció: kiköltözők még megtartják városi munkahelyüket ingázás Posztszuburbanizáció: később munkahelyek (ipar, szolgáltatások) is megjelennek az elővárosi övezetben, a központi városban csökken a számuk (egyesek ezt helytelenül dezurbanizációnak tekintik) Ipar szuburbanizációjának módjai 1. Kiköltözés a városközpontból 2. Zöldmezős beruházás – Jellemzője: posztfordi kisszériás, high-tech ipar, kkv-k + „just in time” beszállítók (szemben a korábbi agglomerálódással: fordista nagy szériás nagyipar) n Szolgáltatások szuburbanizációja – Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem) – Logisztika, irodai funkció – Szabadidős tevékenységek (vidámpark, állatkert, Disneyland)

Cedric Price várostipológiai modellcsoportjai 1. Premodern (tradicionális) – ókor, középkor: lágytojás modell – Város egyértelmű határokkal rendelkezett (városfal) 2. Modern – ipari forradalom: tükörtojás modell – Város szétterült – Funkciók körkörösen vagy szektorálisan fogták körül a középkori városcentrumot 3. Posztmodern: rántotta modell – Szuburbia: egyszerű alvóvárosokból városrégió alközpontjai – Központi szerepköröket töltenek be (pl. egyetem, turisztikai események, látnivalók) – Gödöllő a 2011 -es magyar EU elnökség: fontos nemzetközi találkozók otthona

Három jellegzetes történelmi várostípus Európában antik város ókori Róma: ER 1, VR 1, első milliós város fejlett városi civilizáció utána hanyatlás: népvándorlás, kora középkor feudális város középkori Konstantinápoly: ER 1 – részben eu-i, VR 1 kisebb városok, elmaradott városi civilizáció utána: feudalizmus válsága, agrárkrízis, háború, pestis agglomerálódás ipari forradalomtól, London: ER 1, VR 1, első 8 milliós nagyvárosok tömeges megjelenése ma ER 1. : Moszkva szuburbanizáció USA 1910 -es évektől, Nagy-Britannia: 1940 -es évek dezurbanizáció USA 1970 -es évektől, Európa 1980 -as évektől tradicionális város modern város posztmodern reurbanizáció Európa (London) 1980 -as évektől város posztszuburbanizáció Fejlett világ napjainkban

Városi agglomerációk népességszámának változása Agglomerálódás Elővárosi övezet

Városfejlődési szakaszok a népességszám változása alapján Városfejlődési szakasz Népességszám változása Város Elővárosi övezet Periféria 1. Agglomerálódás Növekedés! Csökkenés Növekedés Csökkenés! 2. Szuburbanizáció Növekedés Csökkenés! Növekedés! Csökkenés 3. Dezurbanizáció Csökkenés! Növekedés Csökkenés Növekedés! 4. Reurbanizáció Növekedés! Csökkenés 5. Posztszuburbanizáció Csökkenés Növekedés belső átendeződéssel Csökkenés

Városnövekedési szakaszok tanulságai n Egyre kevesebb tömegeket mozgat meg – Agglomerálódás: sokmillió, reurbanizáció: néhány ezer, posztszuburnaizáció: nincs jelentős mozgás n Vezető, mértékadó kontinens – Befelé tartó mozgások szakaszai (agglomerálódás, reurbanizáció): először Európában – Kifelé tartó mozgások szakaszai (szub-, és dezurbanizáció): először Észak-Amerikában n Folyamat dinamikája: – Először agglomerálódás – Utána szuburbanizáció – Utána dez-, re és posztszuburbanizáció is lehet n n Városokban egyszerre több is lehet párhuzamosan Be lehet kategorizálni városokat, melyik a mértékadó (eredő vektor) – (Sokszor helytelenül országokat is bekategorizálnak)