Az urbanizci fldrajzi klnbsgei dr Jeney Lszl egyetemi
Az urbanizáció földrajzi különbségei dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ
Társadalomföldrajz n C. 427, kedd 9. 50– 11. 20 Összesen 13 alkalom n Számonkérés: szóbeli vizsga n A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom n n – 1 óra elmarad: november 1. (Mindenszentek) – Felelet tételsor alapján az órák anyagából (70 p) – Vaktérképes topográfiai feladat a megadott földrajzi névanyagból: 60 város/régió (30 p) – JENEY L. – KULCSÁR D. – TÓZSA I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest – http: //jeney. web. elte. hu – TÓTH J. (szerk) 2002: Általános társadalomföldrajz I. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs pp. – BRADSHAW, M. – DYMOND, J. – WHITE, G. – CHACKO, E. 2011: Contemporary World Regional Geography. 4 th Edition. – Mc. Graw
Urbanizáció fogalma n n Urbs („város”) latin szóból ered Urbanizáció: összetett fogalom – – – Minőségileg: városiasodás Városi életforma terjedése, város–falu közti különbségek csökkenése Mennyiségileg: városodás (falu-város viszonyrendszerben) Városok számának, városlakók arányának növekedése Első városnövekedési szakasz (agglomerálódás) követi: szuburbanizáció, dezurbanizáció, reurbanizáció 3
A városállomány és a várossá nyilvánítások Magyarországon 1885– 2010 között n 3 -féleképpen változhat a városlakók aránya: 1. 2. 3. Várossá nyilvánítási „boom” Magyarországon 1990 után – – Falvak átlagnépessége kisebb Falvak átlag intézmény-ellátottsága kisebb A városok és falvak eltérő népesedése Várossá nyilvánítással A városok közigazgatási határainak módosítása (esetleg falu városhoz csatolásával) 4
Városlakók arányának alakulása 1950 -től napjainkig Ma: Föld népessé-gének több mint fele városokban él – Folyamatosan nő Kultúrrégiónként, országonként nagy eltérések A városlakók arányának változása 1950 és 2000 között Forrás: ENSZ – Trópusi-Afr, Dél-Ázsia elmaradottabb országai: népesség túlnyomó része falvakban – Ruanda (94%), Bhután 5 (93%), Burundi (92%), Nepál (89%)
A városlakók arányának különbségei Magyarországon n Alföldön magasabb a városlakók aránya – Mezővárosok + közöttük lakatlan vagy tanyás területek – Hajdú-B 80%, Csongrád 75%, Békés 74% n Dombvidékeken: magasabb a falusi lakosság aránya – Aprófalvak – Nógrád 44%, Heves 46%, Somogy 51% 6
Városlakók aránya nemzetközileg eltérő n Jelentős országokon belüli eltérések – Különösen a fejlődő országokban: városlakók néhány városban koncentrálódnak (hiányoznak a kis- és középvárosok) n Városlakók aránya függ: 1. Természetföldrajzi viszonyok (hat a gazdaság térbeli eloszlására is) 2. Településhálózat történelmi fejlődése 3. Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint 4. A város hivatalosan (közigazgatási/jogi értelemben) 7 elfogadott definíciója
1. Természetföldrajzi viszonyok n Általában magasabb a falusi népesség aránya: – – n n Hegyvidéki országokban, mint a síkvidékiekben Zord klímájú területeken (hideg égöv, sivatagok, esőerdők), mint a mérsékelt égövben De bizonyos esetekben előfordul, hogy épp a zordabb területeken magas a városlakók aránya néhány városon kívül lakatlan térségek vannak (pl. Szibéria, sivatagok) Magyarország: dombvidékeken a falusi népesség aránya > Alföldön 8
2. Településhálózat történelmi fejlődése n Eltérő gyarmatosítás – – n Dél-Ázsia: angolok nem telepednek le endemikus falusias társadalom Latin-Amerika: spanyol telepesek nagy fokú urbanizáció: egyházi és világi közigazgatási központok, bányák, kikötők Magyarország – – Alföld: XVI–XVII. sz. : török uralom miatt védtelenebb aprófalvakból bemenekültek a mezővárosokba (nagyobb védettség) hagyom. településhálózat kipusztulása Ny-Dtúl (nem volt török): kiegyensúlyozott településfejlődés (sűrű, jól fejlett kis- és középvárosi hálózat) 9
3. Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint n n XX. század közepéig egyértelműen összefüggött a falusi népesség aránya és az elmaradottság városodottság a fejlettség fokmérője Falusi lakosság aránya – – – Ipari forradalom: fejlett gazdaságok faluból városba áramlás (NBr: első ország, ahol a falusi lakosság 50% alatti) 1950: 50% alatt még csak a fejlett világban (Eu és É-Am) Ma: n n Bel. 3%, Holl. 11%, NBr 11%, Dán. 15%, Fro. 25%, Olo. 33% K- és Köz-Eu: megkésett urbanizáció: Mo. 33%, Ro. 43%, Alb. 62% Fejlődő országok: iparosodás, urbanizálódás csak a XX. sz. 2. fele (Afrika és Ázsia ma is jóval a világátlag alatt van – igaz a legnagyobb megapoliszok itt vannak, de hiányzik a kis- és középvároshálózat) De: ma már az urbanizáció kevésbé jelenti a fejlettséget – – – Közepes fejlettségű félperifériák (Latin-Amerika vagy Oroszország): erőteljes urbanizálódás igen alacsony a falusi lakosság aránya Fejlett világ: nagyvárosok népességnövekedése lelassult (szub, dezurb) Fejlődő világ: demográfiai robbanás főleg a városokban 10
4. A város hivatalosan elfogadott definíciója n (Régen: a király által adományozott örökölt városi jogállás) – – n Ma: népességszám alapján – – n Inkább Európában volt jelentősége (ma már kevésbé) Újvilág: nem volt jelentősége, mert nem volt rendi társadalom Japán 50000 fő Izland, Norvégia, Svédország: 200 fő Svo. 17%, Nor. 26% (pedig északi, hegyvidéki országok) Ma: komplex mutatórendszer alapján (pl. Mo. ) – – Meghatározott funkciók, intézmények megléte Gazdasági szerkezet: ipar, szolgáltatások jelentősége Népsűrűség Jellemző beépítés (beépítési sűrűség, átlagszintszám) 11
- Slides: 11