Kna regionlis folyamatai napjainkban dr Jeney Lszl egyetemi

Kína regionális folyamatai napjainkban dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Kína népességföldrajza

Népesedési folyamatok n „Középső birodalom” az ókorban is a legnépesebb – Időszámítás kezdetén: 60 mó (Föld ¼-e) – Han dinasztia n n XVI. századig alig változott XVI-XX. század elejéig: 7 X-es növekedés (400 mó) – Művelt terület csak 2 X-es növekedés – Élelmiszertermelés/fő csökkent, éhínség n n 1810 -1850 (45 mó áldozat) 1877: (10 mó áldozat) 1921, 1942, 1959– 1961 1953: első általános népszámlálás: 583 mó – 1964, 1982, 1990, 2001 n n 1990 -től már 1 mrd felett Népesség: 1, 31 mrd fő (Föld 1/5 -e)

Mao: demográfiai robbanás n Mao alatt: ahogy a többi fejlődő országban – 1949: egészségügyi helyzet javulása – Születéskor várható élettartam: 70 év – Halálozási ráta lecsökkent n Születési ráta 1970 -es évek végéig magas – Sokgyermekes családmodell n n 1965: magas természetes szaporodás: 3% Nagyhatalmi törekvések, potenciális munkaerő – „Az embernek két karja, de csak egy szája van. ”

Ping: új népességpolitika az 1970 es évektől n Eszközök: – – – n Születési arányszám csökkentése 1, 5 mrd-os népesség stabilizálása Egygyermekes családok anyagi és erkölcsi támogatása Szociális kedvezmények megvonása a 2. gyermeknél Házasságkötés korhatárának felemelése Családtervezés propagálása Fogamzásgátló szerek ingyenes szétosztása Nemzetiségi területeken, falvakban szelídebben 1983: természetes szaporodás 1% alatti Negyedik demográfiai ciklus Kínai társadalom fegyelmezettsége, szervezettsége Egészségügyi hálózat Korösszetétel: még mindig a demográfiai robbanás lenyomata (20 mó munkahely, később nyugdíj)

Nemzetiségek n n Lakosság túlnyomó többsége: han (kínai nemzetiség) 55 etnikai csoport (100 mó fő, 8%) – – n n n Autonóm területek: csuangok, hujok, ujgurok, tibetiek, mongolok számára Autonóm prefektúrák, megyék: kisebbek számára Hanok migrációja Hanok többsége (kiv. Tibet, Xinjiang Uygur) 25 mó kínai külföldön (Tajvan nélkül) Számos eltérő nyelvjárás (hivatalos a pekingi v. mandarin dialektus – iskolákban) De: írás egységes: Pinyin átírás

Népesség egyenlőtlen térbeli eloszlása n n Egyenlőtlen Népsűrűség: 130 fő/km 2 – DK: ter 1/3 -a, népesség 85%-a – 10 tartományban 300 fő/km 2 felett n Tengerparti síkságok, medencék 1000 fő/km 2 felett – 7 tartományban 100 fő/km 2 alatt n n Tibet: 2 fő/km 2 Erős összefüggés a népsűrűség és a mezőgazdasági potenciál között – Csapadékmennyiség – Fagymentes időszak hossza – Utal az agrárjellegre és az önellátásra

Kína népsűrűsége, 2006 n km 2 – – 700 felett 350– 700 között 125– 350 között 125 alatt

Hagyományos településhálózat n n n 82000 falu és a hozzájuk tartozó központi helyek hálózata Városok: közig funkciók + kereskedelmi is XIX. sz. 2. fele: ipari funkció (kikötőkben) XX. sz. 2. fele: ipari funkció (belső területeken) Alacsony a városi lakosok aránya – 1953: 13%, 1982: 21%, 1995: 30% n n n 1970 -es évek vége: városi lakásépítés (8 m 2/fő) 1980 -as évek: falusi nincstelenek városba áramlása Ma már a városi lakások 4/5 -ében van színes tv, mosógép, hűtőszekrény

Zsúfolt metropoliszok n n 30 db milliós város Sanghaj (15), Peking (11, 5), Tiencsin (9, 5) – Elővárosokkal együtt n Újra előtérbe kerül az élelmezési kérdés – Még van esély a fenntartható fejlődésre

Napjaink feltörekvő keletázsiai óriásgazdasága: Kína

Korlátozott mezőgazdasági potenciál n Ország területének fele terméketlen (még legelő, erdő sem) – 2000 m felett 37%, 500 m alatt (16%) n Termőfölddel legrosszabbul ellátott ország (92 mó ha, 10% művelt terület) – Termőterület bővítése n n 1950– 1960 -as évek: sírhelyek, szűzföldek (Mandzsúria, észak-kínai löszterületek) feltörése Max 20 mó ha-ral bővíthető (drágán) – Földek többszöri hasznosítása (Közép-Kína 2 X, D 3 X) n n n Rövid tenyészidejű növényfajták Ötletes vetésforgók (vetésterület 150 mó ha) Termésátlagok növelése – 1. Öntözés (régóta elválaszthatatlan a kínai mg-tól) – 2. Talajerő-utánpótlás (sok évszázados hagyományok – Indiától eltérően) – 3. Talajművelés korszerűsítése

Korlátozott mezőgazdasági potenciál n n n n Legfontosabb gabonafélék termésátlaga megduplázódott (Japánhoz hasonló) Területhasznosítás intenzitása már nemigen fokozható Szigorú népességpolitika kell (ezen múlik az élelmezési helyzet) Keresők 60%-a mg Alacsony termelékenység Agrotechnikai fejlődés Falusiak ¼-e ipari és szolgáltató szektorban

Növénytermesztés n VR 1 – Rizs 33%: élelmezésben a legfontosabb (exportra is) – Búza (import kell) – Dohány 42 % – Repce 27 %: Jangce – Gyapotszál 23% n VR 2 – Földimogyoró 30% (Shandong) – Tea 23 %: ősi kultúrnövény (Közép és D) n n n n n n Kukorica Köles Árpa Burgonya Batáta Táro, jamszgyökér Hüvelyesek, zöldségfélék, fűszerek Szója Szezám Tungaolaj Len, kender Rami Juta Kenaf Cukornád Cukorrépa Alma, körte Szőlő Citrusfélék Ananász Gránátalma, fahéj Szubtrópusi gyümölcsök (licsi, jujuba, mangó)

Állattenyésztés n 3 területi típus 1. Nomád, félnomád pásztorkodás (1/3) n n Xinjiang, Belső-Mongólia, Tibet Ló, teve Juh, kecske: mongol, ujgur Jak: Tibet 2. Télen istállózó, nyáron legeltető-pásztorkodó n Középső-Kína 3. Istállózó állattenyésztés n K: csupán szerény kiegészítő – – n n n Szarvasmarha: ÉK Bivaly: Jangcétól D-re Sertés- és baromfi (VR 1) Kacsa, liba: D-Kína Selyemhernyó-tenyésztés Halászat (VR 1) – 20 mó t! Erdőgazdálkodás

Bányászat, energiagazdaság n n n Antracit és feketekőszén (energia ¾-e), (VR 1): ÉK (Fushun, Fuxin) Kőolaj 150 mó t: Gansu, ÉK, parti self Földgáz 20 mrd m 3: Szecsuani-medence, Ordosz-fennsík Uránérc: Belső-Ázsia, Jangce középső szakaszától D-re Elektromosáram-termelés 1/6 -a vízerőművekből – Gezhouba, Lanzhou, „Három Szurdok” (VR 1) n n Vas- és színesércek: energiaforrások mellett Volfrám, higany, antimon, ón Foszfát, magnezit: Anshan Kősó: tengervíz lepárlása, belső-ázsiai sós tavak, sós források

Ipar n n Keresők 22%-a, GDP fele Két lábon járás: ósdi-korszerű, kicsi-nagyüzemi Utóbbi négy évtizeden keresztül óriási fejlődésen ment keresztül Területi elhelyezkedés: – Forradalom előtt: textil- és élelmiszeripar (kikötővárosok), japánok által felfuttatott kohászat (Mandzsúria) – Szocialista iparosítás első három évtizede: regionális kiegyenlítődés (belső országrészek fejlesztése) – Nyitási politika (1979 -től): legkorszerűbb iparágak (kikötővárosok), regionális különbségek újra nőnek

Négy meghatározó iparág n Négy meghatározó iparág 1. Gépgyártás (30%) – gyorsan fejlődő: főváros, kikötővárosok, különleges gazdasági övezetek 2. Textil- és ruházati ipar (16%) – hagyományos: Tengerpart (Sanghaj), belső országrészek 3. Élelmiszeripar (10%) – hagyományos: nyersanyagtermelő körzetek, tengerparti kikötők 4. Vegyipar (10%) – gyorsan fejlődő: szénbányák, kőolajfinomítók közelében (Daqing) n Egyéb iparágak – – Vas- és acélipar (Anshan, Sanghaj) Színesfémkohászat (Shenyang, Sanghaj) Építőanyag-ipar, kerámiaipar (jingdezheni porcelán) Papíripar

Közlekedés n n n Vasút Belföldi vízi út Közút – Autópályák (90 -es évek): Kanton. Hongkong, Shenyang-Dalian, Peking környéke n n Gyors fejlődés Nem tart lépést a gazd. igényeivel – 3 vasútvonal Oroszo. felé (1 Mongólián), É-Korea, Vietnám felé, Kazahsztán-Európa (1992) – Vasútépítés Belső-Ázsia Tibet felé n Fejlett infra. nélkül nem lehet „négy modernizálás” programja

Két élesen különböző rész (400 mm-es izohiéta mentén) 1. K, DK: ősi kínai civilizáció magja – Kedvező éghajlat – Nagy népességkoncentráció, politikai centrum – Ter. 1/3 -a, népesség 85%-a, termelés 90%-a 2. Ny- és Belső-Ázsia – Sivatagok, magashegységek – Politikai függőség – Növekvő han népesség – Elmaradottság

Regionális különbségek n HDI: Humán fejlettségi index Területfejlesztés 3 régiója – Kelet: fejlett iparágak, magas technológia – Középső: félkésztermékek, üzemek korszerűsítése, infrafejl. – Nyugat: nemzetiségi oktatás, erőforrások feltárása n Ez a struktúra nem csökkenti az egyenlőtlenségeket

„Koncentrált decentralizáció” Területi különbségek éleződése n 1980: különleges gazdasági övezetek (Shenzen, Zhuhai, Shantou, Xiamen) – 1988: Hainan n 1984: 14 nyitott kikötőváros – 1990 Jangce melléke, 1992 határvárosok n n 1992: 13 vámszabad terület Különleges igazgatási körzetek – – – 1997 Hongkong (NBr) 1999 Macau (Port) „Egy ország két rendszer” alapja lehet Tajvannal egyesülésnek