Az urbanizci fldrajzi klnbsgei dr Jeney Lszl egyetemi

  • Slides: 10
Download presentation
Az urbanizáció földrajzi különbségei dr. Jeney László egyetemi docens laszlo. jeney@uni-corvinus. hu Társadalomföldrajz III.

Az urbanizáció földrajzi különbségei dr. Jeney László egyetemi docens laszlo. [email protected] hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2019/2020, I. félév BCE Geo Intézet

Társadalomföldrajz n n n C 208, hétfő 13. 40– 15. 10 Összesen 12 alkalom

Társadalomföldrajz n n n C 208, hétfő 13. 40– 15. 10 Összesen 12 alkalom Számonkérés: szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban – Szóbeli felelet tételsor alapján az órák anyagából (70 p) – Vaktérképes topográfiai feladat a megadott földrajzi névanyagból: 140 város/régió/ország (30 p) n n A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom – BELUSZKY P. – KOVÁCS Z. – OLESSÁK D. (szerk) 2001: A terület- és településfejlesztés kézikönyve. – Budapest: CEBA Kiadó, pp. 55– 59. ; pp. 70– 91. ISBN: 9639089850 – JENEY L. 2013: Városföldrajz. – In: JENEY L. – KULCSÁR D. – TÓZSA I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. NGM, Budapest pp. 39– 70. – http: //jeney. web. elte. hu/02 varosfoldrajz. pdf

Urbanizáció fogalma n n 1. Város: „urbs” latin szóból ered Urbanizáció: összetett fogalom Minőségileg:

Urbanizáció fogalma n n 1. Város: „urbs” latin szóból ered Urbanizáció: összetett fogalom Minőségileg: városiasodás – Városi életforma terjedése falvak és városok közötti különbségek csökkenése 2. Mennyiségileg: városodás – Városok arányának növekedése, módjai a) Várossá nyilvánítással b) Településhatárok módosításával (falu városhoz csatolásával, városok kettéválásával) – Városlakók arányának növekedése, módjai a+b) Városok arányának növekedésével c) Városok falvaknál gyorsabb népesedésével (beköltözés vagy természetes szaporodás) 3. (Egyesek szerint: első városnövekedési szakasz) – Követi: szuburbanizáció, dezurbanizáció, reurbanizáció, posztszuburbanizáció – Szerencsésebb inkább agglomerálódásnak nevezni

A városállomány és a várossá nyilvánítások Magyarországon 1885– 2010 között n Várossá nyilvánítási „boom”

A városállomány és a várossá nyilvánítások Magyarországon 1885– 2010 között n Várossá nyilvánítási „boom” Magyarországon 1990 után – Városok átlagnépessége csökkent – Városok átlagos intézmény-ellátottsága csökkent

Urbanizáció földrajzi eltérései n Különösen a fejlődő országokban nagyok az urbanizáció földrajzi egyenlőtlenségei –

Urbanizáció földrajzi eltérései n Különösen a fejlődő országokban nagyok az urbanizáció földrajzi egyenlőtlenségei – Városiasodottság: jelentős különbség a falvak és a városok között – Városodottság: városlakók néhány nagyvárosban koncentrálódnak, máshol falusias területek, hiányoznak a kis- és középvárosok n Városlakók arányának tényezői, függ: 1. 2. 3. 4. Természetföldrajzi viszonyok (hat a gazdaság térbeli eloszlására is) Településhálózat történelmi fejlődése Társadalmi–gazdasági fejlettségi szint A város hivatalosan (közigazgatási/jogi értelemben) elfogadott definíciója

1. Természetföldrajzi viszonyok n Általában magasabb a városlakók aránya: – Síkvidéki országokban, mint a

1. Természetföldrajzi viszonyok n Általában magasabb a városlakók aránya: – Síkvidéki országokban, mint a hegyvidékiekben – Mérsékelt égövben, mint a zord klímájú területeken (hideg égöv, sivatagok, esőerdők) n n De: bizonyos esetekben előfordul, hogy épp a zordabb területeken magas a városlakók aránya néhány városon kívül lakatlan térségek vannak (pl. Szibéria, sivatagok) Városlakók aránya Magyarországon: Alföldön > dombvidékeken – Alföldön magasabb a városlakók aránya: Hajdú-B 80%, Csongrád 75%, Békés 74% (mezővárosok + közöttük lakatlan vagy tanyás területek) – Dombvidékeken alacsonyabb: Nógrád 44%, Heves 46%, Somogy 51% (aprófalvak)

2. Településhálózat történelmi fejlődése n Eltérő gyarmatosítás – Dél-Ázsia: angolok nem telepednek le endemikus

2. Településhálózat történelmi fejlődése n Eltérő gyarmatosítás – Dél-Ázsia: angolok nem telepednek le endemikus falusias társadalom – Latin-Amerika: indián előzmények + spanyol telepesek nagy fokú urbanizáció: egyházi és világi közigazgatási központok, bányák, kikötők n Magyarország – Alföld: XVI–XVII. sz. : török uralom miatt védtelenebb aprófalvakból bemenekültek a mezővárosokba (nagyobb védettség) hagyom. településhálózat kipusztulása – Ny-Dtúl (nem volt török): kiegyensúlyozott településfejlődés (sűrű, jól fejlett kis- és középvárosi hálózat)

3. Társadalmi–gazdasági fejlettségi szint n 1. 2. 3. XX. század közepéig egyértelműen összefüggött a

3. Társadalmi–gazdasági fejlettségi szint n 1. 2. 3. XX. század közepéig egyértelműen összefüggött a falusi népesség aránya és az elmaradottság városodottság a fejlettség fokmérője Ipari forradalom: fejlett gazdaságok faluból városba áramlás (NBr: első ország, ahol a városi lakosság 50% feletti) 1950: 50% felett még csak a fejlett világban (Eu és É-Am) Ma: – Bel. 97%, NBr. , Holl. 89%, Dán. 85%, Fro. 75%, Olo. 67% 1. K- és Köz-Eu: megkésett urbanizáció: Mo. 67%, Ro. 57%, Alb. 38% 2. Fejlődő országok: iparosodás, urbanizálódás csak a XX. sz. 2. fele (Trópusi Afr. és D-Ázsia ma is jóval a világátlag alatt van, elmaradottabb országokban a népesség kis része városlakó): Nepál 11% Burundi 8%, Bhután 7%, Ruanda 6%

A városodás alakulása 1950 -től napjainkig n Kultúrrégiónként, országonként csökkenő eltérések az urbanizációban ma

A városodás alakulása 1950 -től napjainkig n Kultúrrégiónként, országonként csökkenő eltérések az urbanizációban ma már az urbanizáció kevésbé jelenti a fejlettséget 1. Fejlett világ: szub- dezurbanizáció nagyvárosok népességnövekedése lelassult 2. Fejlődő világ: demográfiai robbanás főleg a városokban legnagyobb megapoliszok, de hiányos kis- és középvároshálózat – Közepes fejlettségű félperifériák (Latin-Am. vagy Oroszo. ): erőteljes urbanizálódás igen magas a városi lakosság aránya – Ma: Föld népességének több mint fele városokban él, folyamatosan nő A városlakók arányának változása 1950 és 2000 között Forrás: ENSZ

4. A város elfogadott fogalma n (Régen: a király által adományozott örökölt városi jogállás)

4. A város elfogadott fogalma n (Régen: a király által adományozott örökölt városi jogállás) – Inkább Európában volt jelentősége (ma már kevésbé) – Újvilág: nem volt jelentősége, mert nem volt rendi társadalom n Ma: népességszám alapján – Japán 50000 fő – Izland, Norvégia, Svédország: 200 fő Svo. 83%, Nor. 74% (pedig északi, hegyvidéki országok) n Ma: komplex mutatórendszer alapján (pl. Mo. ) – – Meghatározott funkciók, intézmények megléte Gazdasági szerkezet: ipar, szolgáltatások jelentősége Népsűrűség Jellemző beépítés (beépítési sűrűség, átlagszintszám)