Stratgiai menedzsment 2 Elads A krnyezet elemzse A

Stratégiai menedzsment 2. Előadás A környezet elemzése

A stratégia meghatározó tényezői A stratégia mint összhangteremtő tevékenység Környezet kínálta lehetőségek Belső erőforrások A stratégia optimális tartománya Szándékok, vágyak

A stratégia mint összhangteremtő tevékenység A stratégiai válaszokat három típusú kényszer határozza meg: n A külső környezet n A belső erőforrások n Az érdekcsoportok elvárásai A sikeres stratégia e három terület együttes tekintetbe vételét valósítja meg

A stratégiai menedzsment folyamata Erőforrások Környezet Érdekek Stratégiai elemzés Változás Változatok Stratégiai döntés A stratégia végrehajtása Célmeghatározás Összemérés Döntés Szervezet Tervezés

A stratégiai menedzsment folyamata n A stratégiai elemzés Külső környezet Belső erőforrások Érdekek, szándékok n Stratégiai döntés Változatok létrehozása Összemérés, és kiértékelés Választás, döntés n A stratégiai megvalósítása Célok meghatározása és tervezés Szervezet és kultúra újragondolása A változások megvalósítása

A stratégiai menedzsment valóságos útja A stratégia mint belső harcok eredője A körülmények kikényszerítette stratégia A végül is megvalósuló stratégia A szándékolt stratégia A nem megvalósult stratégia Nem tudatos akciók összességeként kiformálódó stratégiai irány

A stratégia megvalósítása során kialakuló változások n n Szándékolt stratégia (amit elterveztünk) Kiformálódó stratégia (a „politizálás” eredménye) Kikényszerített stratégia (a környezeti változások hatása) Kialakuló stratégia (a nem tudatos akciók során létrejövő stratégiai irány)

A stratégia szintjei 1. A vállalati szintű stratégia (A vállalat, mint egész hosszú távú fejlődése és küldetésének teljesítése) 2. Az stratégiai üzleti egységek szintje (az önálló üzleti egységekre vonatkozó egyedi stratégiák) 3. A funkcionális stratégiák szintje (az üzleti egységek stratégiáját támogató funkcionális stratégiák)

A stratégia meta-szintű kérdései n n n Kit is szolgálunk (kik a kedvezményezettek) Mi a termékünk, és milyen iparágban is vagyunk? Kik is a versenytársaink?

A környezet egymásra rétegződő szintjei A tág környezet Iparági környezet Működési környezet A szervezet

A környezet változásának tendenciája

A környezeti változásokhoz illeszkedő módszerek

Miért különösen fontos a stratégia a 21. században? Stratégiai elemzés 13

A környezet szintjei n Tág környezet (PESTEL) (Magában foglalja a „szomszédos” iparágakat és az egyéb befolyásoló területeket is) n Iparági környezet (Porter-féle 5 erő) (Az iparág meghatározó tényezőit öleli fel) n Működési környezet (Stratégiai térkép) (A vállalat közvetlen versenytársait tartalmazza)

Európa távlati trendjei EURÓPA ÖKOLÓGIAI „LÁBNYOMA” Európa ökológiai lábnyoma (= népesség x bőség x technológia) túllépte a kontinens kétszeresét. NÉPESSÉGSZÁM A népességszám nem éri el az újratermeléshez szükséges minimumát. 2050 -re a függőségi arány meghaladja az 50 %-ot. PROTESTÁNS ETIKA VS. ÉLVEZET-KÖZPONTÚ ÉLETMÓD Csökken a jövőről való személyes gondoskodás – értsd: befektetés magamba (tanulás, munka), saját jövőmbe (továbbtanulás, megtakarítás, takarékoskodás, családalapítás, gyerekvállalás és –nevelés) – ösztönzöttsége. A BIZALOM ÉS A TOLERANCIA SZÁLAINAK FOSZLADOZÁSA A bizalmon, a szabadságon, és a teljesítményen alapuló kultúránk más életmodellt befogadó képessége a végéhez közeledik.

A PESTEL modell A PESTEL = a jelenből induló, 6 -8 éves tendenciák azonosítása. A jövőre vonatkozó „azt várom, hogy. . ” típusú állítások megfogalmazása. n n n Politikai tendenciák Gazdasági tendenciák Társadalmi/kulturális tendenciák Technikai/technológiai tendenciák Környezeti tendenciák Jogi (szabályozási) tendenciák (esetleg e helyett a regionális tendenciák meghatározása)

A PEST modell lehetséges elemei POLITIKAI (JOGI) TÉNYEZŐK GAZDASÁGI TÉNYEZŐK Törvényhozás, parlamentarizmus, versenytörvények, a külföldiek befektetéseit szabályozó törvények, adópolitika, foglalkoztatási törvény, kormányzati stabilitás, a külkereskedelem szabályozása, környezetvédelmi törvények, nyomást gyakoroló csoportok és tevékenységek szabályozása, stb. . . Gazdasági ciklusok, a GNP és GDP trendjei, kamatszint, az infláció mértéke, a pénzpiacok alakulása, a felhalmozás aránya, a kormányzati kiadások mértéke és struktúrája, a munkanélküliség, a családok elkölthető jövedelmének alakulása, az energia és egyéb árak alakulása, az infrastruktúra fejlesztése, stb. . . TÁRSADALMI (KULTÚRÁLIS) TÉNYEZŐK A demográfiai helyzet alakulása, a jövedelem-eloszlás, a társadalmi mobilitás, az életstílust meghatározó tényezők alakulása, az egyes társadalmi csoportok életmódbeli eltérései, a munkához és a szabadidőhöz való viszony, a képzettség alakulása, a vallási és meghatározó véleményformálási csoportok, stb. . . TECHNOLÓGIAI TÉNYEZŐK A kormányzati K+F kiadások mértéke, a kormányzati műszaki fejlesztési politikák, a technológiai transzfer meghatározó módjai és szerepe, a társadalom innovativitása, a licenszforgalom alakulása, az iskolázottság mértéke, a számítógépesítettség színvonala, a technológiai infrastruktúra, stb. . .

A politikai tendenciák példái n n n n Az EU és az országos hatáskörök változása A kormányzati stabilitás A jóléti állammal kapcsolatos politikák (nyugdíj, egészségügy, szociálpolitika) alakulása A társadalmi csoportok közötti újraelosztás változása, Vidék-város, idős-fiatal, szegény-gazdag, gazdaság-költségvetés, emberi tényezőmezőgazdaság stb. közötti újraelosztás iránya A politikai értékrend változása Országos és regionális hatáskörök újraelosztása

A gazdasági tendenciák példái n n n n n A gazdasági ciklusok A GDP és a HDI trendjei A kamatok és az infláció szintje A lakossági megtakarítások mértéke A munkanélküliség alakulása Az elkölthető jövedelmek alakulása A tőkemozgások iránya és aránya A vállalkozások feltételeinek alakulása A regionális fejlettség alakulása Az infrastruktúra fejlesztések tendenciái

A társadalmi és kulturális tendenciák példái n n n n n A demográfia alakulása A társadalmi mobilitás alakulása Az egészségügyi helyzet alakulása Az életmódbeli változások várható iránya A munkához és a szabadidőhöz való viszony változása A fogyasztói társadalom fejlettsége A képzettség és az iskolázottság alakulása A fogyasztás várható szerkezete A vallás és a vallási csoportok szerepe, Migrációs tendenciák

A technológiai változások trendjei n n n n n A kormányzati K+F kiadások alakulása A technológiai átvétel mértéke és változása Új felfedezések és elterjedő technológiák Az elavulás mértéke az adott iparágban Az újítások befogadásának képessége és gyorsasága A Internet és a számítógépesítettség terjedése A biotechnológia új eredményeinek megjelenése Az infrastruktúra korszerűsödése Szintáttörést jelentő tudományos vagy technológiai ismeretek megjelenése

A robotok által leginkább és legkevésbé fenyegetett foglalkozások n n n n 1. Telephone salesperson 99. 0% 2. Typist or related keyboard worker 98. 5% 3. Legal secretary 97. 6% 4. Financial accounts manager 97. 6% 5. Routine inspector and tester 97. 6% 6. Sales administrator 97. 2% 7. Book-keeper, payroll manager or wages clerk 97. 0% 8. Finance officer 97. 0% 9. Pensions and insurance clerk 97. 0% 10. Bank or post office clerk 96. 8% 11. Financial administrative worker (other)96. 8% 12. Non-governmental organization (NGO) officer 96. 8% 13. Local government administrati 14. Library clerk 96. 7% 15. Assembler and routine operative (other)96. 7 n n n 354. Midwife (bába) 0. 9% 356. Teaching and educational professional (other)0. 8% 357. Secondary education teaching professional 0. 8% 358. Senior professional at educational establishment 0. 7% 359. Health services and public health manager or director 0. 7% 360. Psychologist 0. 7% 360 Therapy professional (other)0. 7% 362. Social services manager or director 0. 7% 363. Speech and language therapist 0. 5% 364. Education adviser and school inspector 0. 4% 365. Publican or manager of licensed premises 0. 4% 365. Hotel and accommodation manager or owner 0. 4%

Az ökológiai és a jogi környezet változásának trendjei n n n n n A környezetvédelem szabályozása A föld és az adott ország „ökológiai lábnyomának” alakulása A megújuló források kiaknázásának mértéke Az újrafelhasználás alakulása A globális felmelegedés hatásai A versenytörvény és a külföldiek befektetésének szabályozása A munka és az üzlet világának EU-s szabályozása Centralizációs és decentralizációs tendenciák Fogyasztóvédelem és a civil szféra szabályozása

Porter-féle 5 erő (iparági elemzés)

A Porter-féle iparági elemzés módszere A számításba veendő öt alaptényező: n n n Beszállítók alku-pozíciója Vásárlók (fogyasztók) alku-pozíciója Újonnan piacra lépők fenyegetése Helyettesítő terméket gyártók fenyegetése Versenytársak erejének felbecslése

Mik a „bemenetek”? n n n n Alapanyagok (liszt, szén, drót stb. ), Részegységek (csavar, falap, csomagolt fűszer) , Termékek (ruha, autó, könyv), Berendezések (számítógép, eszterga), Információk (tőzsdei vagy banki, hír), Emberek (munkaerő), Pénz (banki vagy hitelezési), Szolgáltatások (könyvelő, biztonságiak, helység-bérlet)

A beszállítók alkupozícióit meghatározó tényezők n n Sok, vagy kevés a beszállító Erősen megkülönböztetett-e a termék, vagy homogén Könnyen helyettesíthetők-e az alapanyagok, vagy a részegységek Mennyire fontos az adott iparág a beszállító számára

A vásárlók alkuerejének alakulását meghatározó tényezők n n Sok a vásárló, vagy kevés és monopol-helyzetű Van-e teljes információjuk a költségről, és a keresletről, Mennyire fontos számukra a minőség Mennyire könnyen tudják váltani a fogyasztók az ellátót

A potenciális piacra-lépők részéről megnyilvánuló fenyegetés n n Az iparágra jellemző méretgazdaságosság elemzése A piacra lépéshez szükséges befektetési források mennyisége Az elosztó hálózathoz való hozzáférés költsége, és lehetősége A piacra-lépéshez szükséges műszaki és piaci ismeretek megszerzésének ára

A helyettesítő terméket gyártók részéről megnyilvánuló fenyegetés n n Milyenek a helyettesítő termékek költség- és árviszonyai Tudják-e követni az adott iparágban a technológiai fejlődést Milyen mértékű a helyettesíthetőség Milyen erős a verseny a helyettesítő terméket előállítók között

Az iparágon belüli verseny mértéke n n n Az iparági koncentráció, és a versengő cégek száma Az iparágra jellemző méretgazdaságosság A termékek megkülönböztethetősége A piacra lépés korlátjai A növekedési ütem Az átlag-profit alakulása

A Porter-féle iparág elemzés kiegészítő tényezői n Globalizáció (kitágítja az ipar földrajzi határait) n Dereguláció (versennyé változtatja a korábban attól elzárt iparágakat) n Technológiai fejlődés (elmossa az iparágak közötti határokat és ezzel kiélezi a versenyt) n Privatizáció (új szereplők lépnek a piacra és ezzel kiélezi a versenyt)

A Porter-féle öt erő (iparág-elemzés) elemei Globalizáció A beszállítók alkupozíciójának változása Privatizáció Potenciális piacra lépők részéről megnyilvánuló fenyegetés Az iparágon belüli verseny alakulása az ott versengő vállalkozások szemszögéből A helyettesítő terméket gyártók részéről megnyilvánuló fenyegetés Dereguláció Vásárlók alkupozíciójának változása Technológiai fejlődés

A működési környezet és elemzésének módszerei n n Egy vállalkozás soha nem versenyez az iparág összes vállalatával. Működési környezetét a közvetlen versenytársainak tekinthető szervezetek alkotják. A közvetlen versenytársak azonosítására használt módszerek: n Stratégiai csoport meghatározása n A fogyasztói igény/érték elemzése n Piaci szegmentáció n Iparági életgörbe elemzése

Magas Éttermi láncok iparágának stratégiai csoportjai az USA-ban Red Lobster, Olive Garden Perkins, Int. House of Panckake Alacsony Ár Pizza Hut, Wendy’s Shoney’s, Denny’s Country Kitchen Mc’Donald’s, Taco Bell, Burger King, Hardee’s K. F. C Szűk menü A termék-vonal szélessége Széles menü

A fogyasztói érték elemzéséhez használt szempontok Olcsóság Gyorsaság Minőség Használhatóság Könnyű megvásárolhatóság Olcsó működtetés Stílus Tartósság Kiegészítő szolgáltatások Pontosság Presztízs érték Természetbarát jelleg

Új stratégiai trendek a 21. században 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Az Rt-k visszaszorulnak és jönnek a ZRt-k, Gyorsul a kiemelkedés, de a leépülés is, A vállalati fejlődés egyik fő iránya az összpontosítás (koncentrálás egy konkrét tevékenységre), Fontos tényező lesz a outsourcing és az insourcing, Egy másik irány: a „borjadzás” – spin-off – leválasztás, Megmarad a M&A mint stratégiai építési módszer, Az internet alapvetően átalakítja a szolgáltatási iparágakat, beleértve a politikát, Nehezen kiszámítható a politika és a kultúra trendje, A globális felmelegedés közvetlen és áttételes

Egy előrejelzés Európáról 2016 -ra

GDP/fő A 20. századi robbanás képe 24. 000 Nyugat Európa 20. 000 16. 000 Kelet Európa 12. 000 Ázsia 8. 000 Afrika 4. 000 2. 000 0 Időszámítás kezdete 500 1000 1500 1750 1900 2000

A nagy szétválás

Az emberiség életgörbéje

A 20. század trendje: a jólét terjedése 44

A 20. század trendje: a növekedés határai

A „Római Klub” -1972

A föld ökológiai lábnyoma (1960 -2050)

A 20. század trendje: a jólét egyenlőtlen eloszlása 48

A legfelső jövedelmi osztályok részesedése a jövedelmekből (USA)

A 20. század trendje: a 0 határboldogság

A 20. század meghatározó trendje n n n 1900: A szabványos világ születése: „az egyetlen lehetséges legjobb” Ford T modell, szabvány termék, technológia, munkaerő, szervezet, , lakás, ház, menedzsment elv, életprogram, életmód, vágyak…(Pl: A Lewitt-town és Pete Seegers: Boxes. . ) 1950: A változatok eluralkodása: a legjobb spagettik, kávék, autók stb. A változatok számának feltartóztathatatlan bővülése (folyamatosan megújuló termékek, szegmensekre fejlesztett termékek, szegmensekre igazított meggyőzés (TED. M. Gladwell: Spagetti szószok) 2000: A bőség zavara a 20. század végén: Egyre kevésbé látszik az „alapértelmezett” megoldás, szinte áttekinthetetlenné nő tovább a változatok száma, és az emberek boldogsága nem nő (TED – B. Schwartz: Paradox of choice)