Stratgiai menedzsment 6 Elads rdekek s szndkok elemzse

Stratégiai menedzsment 6. Előadás Érdekek és szándékok elemzése dr. Berecz József

Az érdekek elemzésének folyamata A csoportok és érdekeik azonosítása Érdekérvényesítési képességeik és lehetőségük azonosítása Az irányítás és a kormányzás intézményrendszere Szervezeti kultúra A vállalat törekvése Üzleti etika

Az érdekcsoportok elemzésének egymásra épülő lépései 1. Azonosítani kell az érdekcsoportokat, és a meghatározó személyeket és megérteni érdekeiket, 2. Azonosítani kell ebből fakadó valószínűsíthető szándékaikat, 3. Fel kell mérni, az adott hatalmi helyzetben mennyire tudják azt érvényesíteni, 4. Vizsgálni kell, hogy az új stratégia mennyire elfogadható az adott csoport számára

A lehetséges tulajdonosok és érdekeik A lehetséges tulajdonosok Egyéni kisbefektető Intézményi befektető Szakmai befektető Meghatározó érdekeik Osztalék Vagyonnövekedés A vagyon hatékony működtetése Bank Másik vállalat Állam Önkormányzat Vezetés és dolgozók Hitelnyújtás Tartós gazdasági kapcsolat Adó, foglalkoztatás Foglalkoztatás és adó Állasban maradás

Egyéb érdekcsoport (stakeholder) érdekei Közvetlen érdekcsoport Külső, közvetett érdekcsoportok Beszállítók Helyi közösség Vásárlók, fogyasztók, kereskedők Sajtó, média Versenytársak Állam és szervezetei Bank Civil csoportok Dolgozók, szakszervezetek A politika szférája

„Stakeholder” térkép A stakeholderek = azok a (nem tulajdonos) személyek vagy csoportok, akik „érdekeltek” vagy érintettek a vállalkozás létében, és működésében. A stakeholder elemzés logikája: 1. Melyek azok az érdekcsoportok, amelyek felismerték érdekeiket, és készek azt érvényre juttatni. 2. Mennyire valószínű, hogy erre képesek is (az adott hatalmi helyzetet figyelembe véve. 3. Milyen lesz a tényleges befolyásuk a vállalat várható stratégiájára

A hatalom-érdek mátrix használata Érdekek Nagyon fontos számára a Nem olyan fontos Hatalom Nem rendelkezik különösebb hatalommal Jelentős hatalommal rendelkezik vállalat számára a vállalat MELLÉKSZEREPLŐK (Építs vele ki jó kapcsolatot) NÉZŐK (Néha fordíts rá figyelmet) KULCSSZEREPLŐK (Elégítsd ki az érdekeit) VENDÉGMŰVÉSZEK Folyamatosan fejleszd a kapcsolatot

Az irányítás (kormányzás) és a vezetés különbsége �A vállalat irányítás (corporate governance) A vállalat külső környezetére összpontosít. Alanyai: a tulajdonosok, a társadalom, a versenytársak és az üzleti partnerek. Az irányítást végző intézmények a tulajdonosok, és a törvények meghatározta kereteken belül megszabják a fejlődés irányát, a stratégiát, és a teljesítmény-követelményeket. �A vállalat-vezetés (corporate management) A szervezet belső működésére összpontosít. Alanyai: a szervezetben dolgozók. Legfőbb törekvése a szervezetése, szabályok, iránymutatások, célok kitűzése által. A tulajdonosok és az irányítás által megfogalmazott stratégiát hajtják végre.

Az irányítás és a működés szintjének feladatai Az irányítás szintje: �Intézményei: Közgyűlés, Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, Könyvvizsgáló (és az Igazgatóság bizottságai) �Feladatköre: Stratégia kidolgozása, a külső társadalmi kapcsolatok szervezése, a tulajdonosi ellenőrzés megvalósítása Vezetés/működés szintje: �Intézményei: Ügyvezetés, közép-vezetés, szervezeti egységek vezetése �Feladatköre: A stratégia végrehajtása, a folyamatos működés szervezése, a végrehajtás ellenőrzése

Az irányítás megváltozott szerepe a II. világháború után Egyre nagyobb számú és diverzifikált érdekű tulajdonos birtokolja a szervezeteket, A nagyszámú tulajdonosnak a vagyon-növekedés mellett további érdekei vannak, A szervezeti méret megnő, és túlhangsúlyozódik a igazgatás a tőkemegtérülés rovására, A vállalatok globális tevékenységet folytatnak, és hatásuk a környezetre egyre sokrétűbb lesz, Egyre nagyobb számú és szerteágazóbb érdekű stakeholder veszi körül az üzleti szervezeteket, Egyre fontosabbá válnak az etikai kérdések, és társadalmi felelősség

A vállalat-irányítás intézményrendszere �A vállalat „legfelső” szerve: a közgyűlés, amely dönt a alap-kérdésekről (osztalék, vezetés, irány) �A stratégiai irányítás jogát (és kötelességét) az Igazgatóságra ruházza át, �Az Igazgatóság és az Ügyvezetés ellenőrzésére Felügyelő Bizottságot hoz létre �A rendszeres üzleti információk ellenőrzésére független Könyvvizsgálót alkalmaznak

A vállalatirányítás mechanizmusai és keretei �A részvényesek jogainak védelme �Az összes részvényes méltányos kezelése �A tulajdonosok törvényes jogainak érvényesítése, �Az tulajdonosok számára fontos információk időbeni, és pontos közzététele, �A stratégiai irányítás biztosítása és megkövetelése, az irányítók és vezetők elszámoltathatósága

Az Igazgatóság kötelezettségei �Jóhiszeműen, kellő szorgalommal és megfelelő gondossággal eljárni a vállalat ügyeiben, �Ha a döntés eltérően érinti a különböző részvényeseket, méltányosnak lenni minden csoport iránt, �Őrködni a törvények betartásán, figyelemmel lenni a társadalom elvárásainak érvényesítésén, és tekintettel lenni a részvényesek érdekeire �Az Igazgatóságnak képesnek kell lenni, önállóan ( a menedzsmenttől függetlenül) megítélni a vállalat helyzetét

A hatékony irányítás szervezeti megoldásai �Az elnöki, és vezérigazgatói poszt szétválasztása �Világos és egyértelmű kritériumok a vezetés jutalmazására, és a javadalmazás nyilvánossá tételére, �Három éven túli foglalkoztatás csak Közgyűlési felhatalmazással, �A Könyvvizsgálói Bizottság csak külső tagokból állhat, �A vezetés javadalmazására csak külső tagokból álló bizottság tesz javaslatot a Közgyűlésnek, �A Pénzügyi javadalmazást alá kell vetni az összeférhetetlenségi vizsgálatoknak, �A Rendszeresen kibocsátott információkat a Könyvvizsgálóval ellenőriztetni, �A „külső” Igazgatósági tagok számára pénzügyi forrás munkájuk megalapozására

Sarbanes-Oxley törvény �Az un. Enron csőd hatására 2002 nyarán fogadják el. �Szigorítja a Könyvvizsgálók tevékenységét, és időnként kötelező őket lecserélni, �Szigorítja a pénzügyi adatok közlésével kapcsolatos felelősséget, �A pénzügyi igazgatók büntetőjogi felelősséggel tartoznak a kibocsátott információkért, �A pénzügyi helyzetben bekövetkezett változásokat azonnal nyilvánosságra kell hozni, �Kizárólag külső tagokból álló un. audit bizottságokat kell létre hozni.

Sarbanes-Oxley törvény (1) �A CEO-nak, és CFO-nak büntetőjogi felelősség terhe mellett kell aláírnia társaság beszámolóit, �A CEO és a CFO elvesztik bónuszukat, ha kiderül, hogy az elmúlt 12 hónapban azért kellett módosítani a pénzügyi jelentést mert nem teljesítették a törvényi előírásokat, �A társaság nem nyújthat kölcsönt felső vezetőinek, �Ha egy kibocsátó pénzügyi helyzetében változás áll be, azt azonnal közölni kell.

Sarbanes-Oxley törvény (2) �A nyilvános társaságoknak etikai kódexet kell elfogadniuk, �A nyilvános társaságoknak kizárólag külső (független) tagokból álló audit-bizottságot kell létrehozni, �Ki kell alakítani olyan „csatornát”, amelyekkel a visszaélések megelőzhetők, vagy korai szakaszban felfedezhetők, �A könyv-vizsgálók korábbinál gyakoribb, és szigorúbb ellenőrzése, �A könyvvizsgálók nem végezhetnek bizonyos tanácsadási tevékenységet, �A könyvvizsgálót 5 évenként kötelező lecserélni, �A könyvvizsgálótól csak egy év szünet után lehet valakit felvenni a céghez

Szervezeti kultúra A szervezeti kultúra a munkával, a fogyasztókkal, az üzleti partnerekkel, az emberekhez és környezethez való viszonnyal kapcsolatos feltételezések, normák, értékek rendszere. A vállalati kultúra három szintje: �Kulturális jelentéssel rendelkező, közvetlenül „tapintható” tárgyi elemek �Tudatosan formált viselkedési minták, zsabályok, tanítható, de nem „megfogható” elemek, általánosan elfogadott és tudatosult értékek. �Közös feltételezések, megkérdőjelezhetetlen hiedelmek, érzelmi töltetű és nem racionális viselkedések, nem tudatosult paradigmák

Szervezeti kultúra A HAGYOMÁNYOS KULTÚRA ELVEI • Mindenkinek kijelölt helye van a szervezetben • Főnöktől való függés • Törekvés egyértelmű viszonyokra és pozíciókra • Hangsúly a külső ellenőrzésen van • A szavak és a tettek gyakran eltérnek • „Miért akarja Ön ezt? ” • A szervezeti határok szentek és sérthetetlenek • A hatalom alapja a beosztottak száma Az „ÚJ GAZDASÁG” KULTÚRÁJÁNAK ELVEI • Mindenki saját hálózatának a középpontjában van • Probléma megoldó csoporttól való függés • Szélesebb mozgástér és a kapcsolatok szélesítésének a biztosítása • Hangsúly az elkötelezettségen alapuló önellenőrzésen van • Egyenes beszéd • „Hogyan segíthetek önnek? ” • Szabad kommunikáció a vezetési szintek és a szervezeti egységek között • A hatalom alapja a kapcsolat és a kommunikáció kiterjedtsége

A stratégia etikai kérdései Ma olyan társadalomban élünk, ahol ami nem tilos, azt szabad. Ez a szabadság felveti a felelősség és a szabadsággal vagy joggal való visszaélés etikai kérdéseit. Társadalmi kötelesség Társadalmi felelősség Társadalmi elkötelezettség A szervezet érdeke: A mindenkori jogi kereteken belül maradni és megfelelni a versenykövetelményeknek A szervezet érdeke: A mindenkori jogi kereteken belül maradni és mérlegelni a társadalmi elvárásokat A szervezet érdeke: Megfelelni a jogi kereteknek, a társadalmi elvárásoknak és törekedni a társadalmat előrevivő elvek alkalmazására

A stratégia etikai kérdései A társadalmi felelősség mellett szóló érvek Társadalmi elvárás: a társadalom támogatja a vállalatok felelősségvállalásával kapcsolatos nézeteket A társadalmi felelősség ellen szóló érvek A profitmaximalizálás veszít hatékonyságából: az értékes vállalati erőforrásokat a tulajdonosok számára közömbös társadalmi programokra szórják szét Kedvező társadalmi kép: Költségek: A felelősség és a hatalom jobb egyensúlya: az üzletnek nagy hatalma Túl nagy befolyásra tesz szert az üzlet: Az üzletnek vannak forrásai: A szükséges szakértelem hiánya: ez a A társadalmi felelősség kinyilvánításával javítani lehet a vállalkozásokról kialakult társadalmi képet A társadalmi kötelezettségek teljesítése igen sokba kerülhet a vállalat számára Az üzletnek már így is túl nagy a hatalma, nem szükséges, hogy még van a társadalomban tehát felelősségének is ezzel összemérhetőnek újabb területek felett vegye át az ellenőrzést kell lennie Az üzletnek megvannak a megfelelő anyagi és szellemi forrásai terület nem az üzlet számára adatott, nem ért ehhez, emiatt megoldásai is szükségképpen hibásak lesznek