Pnzgyi jog A jvedki ad 2019 A jvedki

Pénzügyi jog A jövedéki adó 2019

A jövedéki jog szabályozási területe A jövedéki adó egyfázisú forgalmi adó, amely meghatározott termékek – a jövedéki termékek – értékesítését adóztatja. A jövedéki jog átfogja – – – a jövedéki tevékenység engedélyezését, jogszerű folytatását, a jövedéki adózás anyagi és eljárási szabályait, valamint a rájuk vonatkozó ellenőrzési szabályokat és szankciókat.

A jövedéki adókötelezettség fogalma A jövedéki adó egyfázisú, fogyasztást terhelő adó, ahol a jövedéki adókötelezettség csak egy konkrétan meghatározott termékkör ( a jövedéki termékek) vonatkozásában áll fenn és a jövedéki termékekkel kapcsolatban az adókötelezettséget ezek - belföldi előállítása, - belföldre történő behozatala (EU tagállamból, vagy import) alapozza meg.

A jövedéki adókötelezettség feltételei a) az adóköteles jövedéki termék kizárólag adóraktárban állítható elő, b) a jövedéki adó megfizetése nélkül importált jövedéki termék kizárólag adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe kerülhet, c) a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül csak adóraktárban, adómentes felhasználó üzemében, vagy tranzitterületen lehet tárolni, d) szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék legyen beszerezhető, tartható, értékesíthető, amely után az adót megfizették.

A szabályozás rendszere A hatályos jövedéki szabályozás vizsgálatakor át kell tekinteni mind az európai uniós, mind a magyar szabályozást. A közösségi szabályozás horizontális és vertikális irányelveken keresztül jelenik meg. A magyar szabályozás az egységes jövedéki adóról szóló törvény.

Az uniós szabályozás 1. Az uniós jövedéki szabályozás kiterjed többek között – az adókötelezettség keletkezésére, – az adóztatás helyének meghatározására, – a jövedéki termékek előállítására, feldolgozására, tartására, – a jövedéki termékek közösségen belüli és kívüli kereskedelmére, – az adóvisszatérítésre, – az adókedvezmények és mentességek általános és különös szabályaira, valamint – a jövedéki adó szerkezetére és mértékére.

Az uniós szabályozás 2. A közösségi jövedéki szabályozás két fő jogszabálycsoportból áll: – egyrészt a jövedéki adóztatás általános szabályait tartalmazó ún. horizontális irányelvből, valamint – a három termékkör (az energiahordozók, az alkoholtermékek és alkoholos italok, valamint a dohánytermékek) vonatkozásában a jövedéki adó szerkezetét összehangoló szabályokat, illetve a minimálisan alkalmazandó adómértékeket tartalmazó ún. vertikális irányelvekből.

A hatályos EU jogszabályok a) A Tanács 2008/118/EK irányelve a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről (a horizontális irányelv) b) A vertikális irányelvek: • A Tanács 2011/64/EU irányelve a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról • a Tanács 92/83/EGK irányelve az alkohol és az alkoholtartalmú italok • • jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról a Tanács 92/84/EGK irányelve az alkohol és alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről a Tanács 2003/96/EK irányelve az energiatermékek és a villamos áram közösségi adóztatási keretének átalakításáról

A jövedéki termékek meghatározása a közösségi szabályozásban A jövedéki termékek általános meghatalmazását: - energiahordozók (ásványolajtermékek, földgáz, szén) és az elektromos áram, - alkoholok és alkoholtartalmú italok, valamint - dohánytermékek a horizontális irányelv, míg részletes leírását az egyes termékkörökre vonatkozó vertikális irányelvek tartalmazzák.

Magyar szabályozás A hatályos szabályozás: 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról

A jövedéki adókötelezettség keletkezése A jövedéki adókötelezettség a jövedéki termékek Unión – bármely tagállam – területén történő előállítása, illetve importálása esetén keletkezik. A tagállamok közötti szállítás nem termékexport illetve import, hanem Unión belüli értékesítés illetve beszerzés!

A jövedéki adófizetési kötelezettség a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásakor keletkezik. A szabadforgalomba bocsátás fogalmába beletartozik a) jövedéki termék adófelfüggesztés alóli kikerülése, ideértve a szabálytalan kikerülést is; b) az adófelfüggesztés alatt nem álló jövedéki termékek birtoklása; c) jövedéki termék adófelfüggesztésen kívüli előállítása, ideértve a szabálytalan előállítást is; d) jövedéki termék importálása, ideértve a szabálytalan importálást is, ha a jövedéki termék az importálást követően nem kerül azonnal adófelfüggesztés hatálya alá.

Az adóraktárak A szabályozás egyik legfontosabb fogalma az adóraktár, ahol a még nem adózott jövedéki termékek előállíthatók, illetve tárolhatók. Az adóraktárak engedélyeseinek engedélye kiterjed mind az adott tagállamon belüli, mind a tagállamok közötti szállításokra. Az adóraktári engedélyeket a tagállam hatóságok adják ki.

Az adóraktárak 2. Az adóraktárak adóhatósági ellenőrzése sokkal szigorúbb, mint az adóellenőrzés más adónemek vonatkozásában. E szigorú ellenőrzés azonban nem vonatkozik az elektromos áramra, a szénre és a kokszra, valamint a földgázra, így ezeket nem kell az adóraktárakra vonatkozó szabályozás szerint előállítani, illetve tárolni.

Az adóraktárak 3. Az adóraktár engedélyese köteles: a) szükség esetén biztosítékot nyújtani a jövedéki termékek előállításával, feldolgozásával és birtoklásával együtt járó kockázatok fedezésére; b) teljesíteni az adóraktár helye szerinti tagállamban megállapított követelményeket; c) minden raktár tekintetében nyilvántartást vezetni a készletről és a termékek szállításáról; d) az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termékeket a szállítás befejezését követően haladéktalanul adóraktárába beraktározni és nyilvántartásba venni; e) hozzájárulni teljes tevékenységének és a raktárkészletnek az ellenőrzéséhez.

Az adófizetés helye Az adófizetés vonatkozásában a jövedéki szabályozás alapelve, hogy a jövedéki adót a rendeletetési hely szerinti tagállamban kell megfizetni, vagyis ahova a jövedéki termék végcélként megérkezik (ahol a jövedéki terméket felhasználják, elfogyasztják). A rendeltetési ország elve alóli kivétel, hogy amennyiben a nem kereskedelmi mennyiségű jövedéki terméket 1. gazdasági tevékenységet nem folytató magánszemélyek 2. saját használatukra szerzik be és 3. maguk szállítják el, akkor az adót a beszerzés országában kell megfizetni. Csomagküldő kereskedelem esetén mindig a rendeltetés hely elvét kell alkalmazni!

A bejegyzett címzett Az adózatlan jövedéki terméket - főszabályként csak adóraktárak között lehet szállítani, - a horizontális irányelv lehetővé teszi, hogy a címzett adóraktári engedély nélküli hivatásos kereskedő (bejegyzett címzett) is lehet. Az ilyen bejegyzett címzett üzletszerű tevékenysége keretében adófelfüggesztés mellett más tagállamból származó jövedéki terméket is átvehet, azonban ezeket a termékeket adófelfüggesztés mellett nem tárolhatja és adhatja tovább, hanem a jövedéki termék átvételének időpontjában beáll az adófizetési kötelezettsége.

A bejegyzett címzett 2. A bejegyzett címzettnek a következő követelményeket kell teljesítenie: a) a jövedéki termékek feladását megelőzően a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai által meghatározott feltételekkel biztosítékot kell nyújtani a jövedéki adó megfizetésére; b) a szállítás befejezését követően az adófelfüggesztéssel fogadott jövedéki termékeket nyilvántartásba kell venni; c) hozzá kell járulni minden olyan ellenőrzéshez, amely lehetővé teszi a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai számára, hogy megbizonyosodjanak a termékek tényleges átvételéről.

Az adóügyi képviselőt az átadó adóraktár engedélyese nevezi ki a rendeltetés helye szerinti (másik) tagállamban, 1. akit ennek a tagállamnak az adóhatósága nyilvántartásba vesz és kiadja a részére a tevékenységéhez szükséges engedélyt, 2. amelynek birtokában az adóraktári engedély nélküli címzett helyett és annak nevében intézi a rendeltetési hely szerinti tagállamban a jövedéki adó-ügyeket: • biztosítékot nyújt az adó megfizetésére, • a rendeltetési hely tagállamában megfizeti a jövedéki adót, • nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az adóhatóság részére.

A tagállamok között adófelfüggesztéssel való szállítás A jövedéki termékek különböző tagállamokban lévő adóraktárak közötti, illetve adóraktárból bejegyzett címzett, vagy adómentes személy részére valamint 3. ország irányába történő szállítása adófelfüggesztés mellett elektronikus adminisztratív okmánnyal lehetséges. A termék átvételét a címzett adóraktár, illetve a bejegyzett címzett köteles visszaigazolni a feladó adóraktár részére, aki ezáltal mentesül a felfüggesztett adó megfizetése alól, és a felfüggesztett adófizetési kötelezettség a címzett adóraktárra száll át.

A jövedéki biztosítékok A jövedéki biztosíték megkövetelésének célja az adófelfüggesztésből eredő adókockázat kezelése, csökkentése. A szabályozás különbséget tesz 1. az adóraktárak tevékenységéhez kapcsolódó, a jövedéki termékek előállítása, raktározása során keletkező kockázatok kezelésére szolgáló tevékenységi biztosíték, valamint 2. a jövedéki termékek tagállamok közötti szállítása esetén nyújtandó szállítási biztosíték között. Míg a szállítással kapcsolatos biztosíték alkalmazását kötelezően előírja, addig a tevékenységi biztosíték esetén csak a lehetőséget kínálja fel a tagállamok részére, de bevezetését a tagállamok döntésére bízza.

A jövedéki biztosítékok 2. Az adófelfüggesztéssel történő szállítással és az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra az adóraktár engedélyesének jövedéki biztosítékot kell nyújtania. A jövedéki biztosíték - készpénz, vagy - pénzügyi biztosíték (garancia, kezességvállalás) lehet.

Az adózott termékek szállítása a közösségen belül Abban az esetben, ha a jövedéki adót az egyik tagállamban már megfizették, de az érintett jövedéki terméket egy másik tagállamba szállítják végső felhasználás céljából, főszabály szerint adókötelezettség keletkezik a címzett tagállamban, vagyis az adót a címzett tagállamban, az ottani előírások szerint (is) meg kell fizetni. Az adó akkor téríthető vissza, ha a rendeltetési hely tagállamában az adó megfizetése megtörtént, és ezt megfelelően visszaigazolták.

Kereskedelem harmadik országokkal Az importált jövedéki terméket vámeljárás alá kell vonni, és amennyiben végleges rendeletetéssel kerül behozatalra, akkor meg kell fizetni a vámhatóság határozatában meghatározott vámot, és a vámteher részét képező forgalmi adókat, így az Áfá. -t és a jövedéki adót. Bármely, a rendeltetési hely tagállamától eltérő tagállamban az Unió területére lépő jövedéki terméket az egységes vámeljárás alá kell vonni, majd azt követően az adó felfüggesztésével valamely tagállamban adóraktárba kell betárolni, vagy az adó megfizetésével szabadforgalomba kell bocsátani. Export esetén, a nem adózott jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható, és amikor elhagyja az Unió közös vámterületét, akkor pedig felfüggesztett adókötelezettség megszűnik.

A jövedéki termékek A jövedéki adó tárgyi hatálya az alábbi termékekre terjed ki: 1. az energiatermék (az ásványolajtermékek, minden ami üzemanyag, villamos energia, szén, földgáz) 2. az alkoholtermék, 3. a sör, 4. a bor (csendes és habzó), 5. a csendes és habzó erjesztett ital, 6. a köztes alkoholtermék, 7. a dohánygyártmányok.

A jövedéki adókötelezettség keletkezése Adókötelezettség keletkezik, ha a) a jövedéki terméket belföldön előállítják, b) a jövedéki terméket importálják, c) másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi céllal vagy csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállítják, vagy d) másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi célú vagy csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során a szabálytalanságot belföldön követik el.

A jövedéki adó alanya Az adó alanya • a belföldi termék előállítása esetén a jövedéki terméket előállító személy, • a termékimport esetén pedig az importáló, de bizonyos esetekben az adóalanyiság kiterjed a jövedéki terméket betároló adóraktár engedélyesre, és az adómentes felhasználóra is.

Az adófelfüggesztés a) A jövedéki termék belföldi előállítása és jövedéki termék adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe való betárolása esetén az adófelfüggesztés az adómegállapítás és az adófizetés halasztását jelenti. b) A jövedéki termék importja esetén az adófelfüggesztés az adó fizetésének halasztása. Jövedéki termék belföldi előállítása esetén az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség nem áll be, amíg a jövedéki terméket a) az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolja, raktározza; b) az adómentes felhasználó az üzemében tárolja, raktározza; c) az adóraktár engedélyese az adóraktárából, illetve az adómentes felhasználó az üzeméből, raktárából adófelfüggesztéssel szállítja, és a betárolás, illetve a harmadik országba való kiléptetés visszaigazolása még nem történt meg, de legfeljebb a kitárolást követő 30. napig.

Az adófelfüggesztés megszűnése Az adófelfüggesztés megszűnik, ha a) az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól, az importáló az adófizetési kötelezettség alól véglegesen mentesül, vagy b) az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beáll.

Az adófelfüggesztés megszűnése 2. Az adóraktár engedélyese a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen egyebek mellett akkor mentesül, ha a kitárolt jövedéki terméket a) adóraktár engedélyese visszaigazolta a termékkísérő okmány egy példányán; b) visszaigazolta a termékkísérő okmány egy példányán; madik ba gleges tetésselc) azt a vámhatóság igazolta;

Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beállta A jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával, a jövedéki törvény megsértésével, illetve a jövedéki törvény előírásainak nem – vagy nem teljes körű – teljesítésével annak napján beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség.

Az adóraktár Adóraktár kizárólag a vámhatóság által kiadott érvényes adóraktári engedéllyel működtethető. Azon jövedéki termék, amelyre a törvény adómértéket állapít meg, a) kizárólag olyan adóraktárban állítható elő, amelynek működtetője e termék előállítására vonatkozó adóraktári engedéllyel rendelkezik; b) importálás esetén az adó megfizetése nélkül főszabályként csak adóraktárba tárolható be, és ott tárolható; c) betárolás esetén az adó megfizetése nélkül főszabályként csak adóraktárban tárolható.

Adóraktár 2. Adóraktár: az adóraktár engedélyese által működtetett, jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében történő előállítására, tárolására, felhasználására más termék előállításához, feladására és átvételére szolgáló, a) belföldön fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, egy technológiai egységet képező üzem, raktár, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek, b) egy másik tagállam illetékes hatósága által az adóraktár engedélyezésére meghatározott feltételeknek megfelelő hely;

Jövedéki termékek kereskedelme a szabadforgalomban A jövedéki termék szabadforgalomban végzett jövedéki engedélyes kereskedelme, szabadforgalomból történő exportálása, szabadforgalom számára történő importálása az adóhatóság által kiadott jövedéki engedéllyel történhet.

Jogkövetkezmények Jövedéki bírság – a Jöt. megsértése esetén : Az a személy, aki a Jöt. -ben meghatározott kötelezettségét megszegi, jövedéki bírsággal sújtandó. Ha a törvény megsértése a központi költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, a jövedéki bírság mértéke a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány mértékének kétszeresétől ötszöröséig terjedő összeg, de legalább 30 ezer forint.

A zárjegy Dohánygyártmányt és alkoholterméket csak zárjeggyel ellátva bocsáthat szabadforgalomba forgalmazási céllal az adóraktár engedélyese, importálhat az importáló és lehet belföldön forgalmazni. A zárjegyet a Magyar Állam állíttatja elő és a NAV bocsátja megrendelés alapján az igénylő rendelkezésére. Zárjegyet igényelhet a) az adóraktár engedélyese, b) a bejegyzett kereskedő, c) az eseti bejegyzett kereskedő, d) az importáló, e) a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott terméket kereskedelmi céllal belföldre szállító személy.

Az adójegy A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az előállítást megelőzően párlat adójegyet kell beszerezni az állami adó- és vámhatóságtól. A párlat adójegy a beszerző magánfőzőt egy liter magánfőzött párlat tárgyévi előállítására jogosítja. A párlat adójegy 700 Ft értéket képvisel, 1 liter 42 v/v %-os tényleges alkoholtartalmú párlat adótartalmát figyelembe véve. A magánfőző tárgyévi első beszerzéskor legalább 5 legfeljebb 86 darab párlat adójegyet szerezhet be és legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű párlatot állíthat elő. Ha a magánfőző a párlat adójeggyel megfizetett adójú párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig be kell szereznie a többletmennyiség utáni párlat adójegyeket az állami adó- és vámhatóságtól azzal, hogy az éves mennyiségi korlátot ilyen esetben sem lehet túllépni. A magánfőzött párlat eredetét a párlat adójegy igazolja.