Katolikus Pedaggiai Szervezsi s Tovbbkpzsi Intzet Kiemelt figyelmet
Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek az óvodában Horváthné Moldvay Ilona gyógypedagógus, közoktatási szakértő 1 2020. 10. 26.
„Mindenkinek, aki elkötelezi magát a fogyatékossággal kapcsolatos tudás előbbre vitele mellett, megadatik a lehetőség, a hatalom és a felelősség, hogy szemléletváltást mozdítson elő. Minden, amit tesz, és az is, ahogyan teszi, hozzájárul mindazon gondolatokhoz, amelyeket mások alkotnak arról a csoportról, amely – látható és láthatatlan értékei birtokában – keményen küzd azért, hogy embernek tekintsék. ” (Hoffmann Rita – Flamich Mária 2013. ) 2
Miről lesz szó? • 1. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek kategória. • 2. A sajátos nevelési igényű gyermek. • 3. A különféle sérüléssel, fogyatékkal élő gyermek felismerése, útja. • 4. A szakértői vélemény. • 5. Az integrált és szegregált nevelés. 3
Tehetség és SNI (+ hh, hhh) 4
A Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló kategória 2011. évi CXC. Törvény a köznevelésről 4. § 13. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: – a)különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló – aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló – ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek, tanuló – ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló – b) a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hh, hhh 5
Diagnózis – szelekció Csapó Benő : Az iskolai szelekció hatásának elemzése a képességek fejlődésének …Magyar Pszichológiai Szemle 2002. LVII. 1. 211. o 6
Gondolati alapvetés: néhány fogalom felelevenítése, differenciálása • Átlagos (? ) képességű gyermek, hátrányos helyzetű határeset jellegű, roma gyermek, integrációs felkészítés- integrált, inkluzív nevelés, (re)habilitáció, SNI, tehetség (Miben? – Vélemények). • Mi a megoldás a „sokféleség” kezelésére? (hat évesek +- 2, 5 év) Differenciált nevelés-oktatás speciális megsegítéssel. (Egységesség? Ha kivesszük…. ? A vasúton…. ) 7
A különleges bánásmódot igénylő gyermek 1. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: - az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, - autizmus spektrum zavarral - vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (tanulási, figyelem-, vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (Nkt. 4. § 25. ) 8
Átmeneti szabályozás Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt • a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége, • b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő felülvizsgálatáig, de legkésőbb 2015. szeptember 1 -ig az egyéb pszichés fejlődési zavart (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart) is érteni kell. 9
A gyógypedagógia… …hagyományos alapfogalmát – a fogyatékosságot – ma már nem azonosítja a testi, biológiai sérüléssel, hanem következményes állapotnak tekinti, a fogyatékosnak minősített gyermeket, felnőttet pedig a tanulás, a szociális beilleszkedés szempontjából akadályozott, korlátozott élethelyzetűnek. (Relatív – a határok változnak. ) 10
11
Gyógypedagógiai tipológia, a gyógypedagógus kompetenciája A népességcsoport neve Értelmileg akadályozottak Tanulásban akadályozottak A szakok neve/ most szakirány A sérült gyermekek csoportja Oligofrénpedagógia – értelmileg, tanulásban akadályozottak pedagógiája Értelmi fogyatékosok – enyhe, középsúlyos Hallási fogyatékosok Szurdopedagógia/ hallássérültek pedagógiája Látási fogyatékosok Tiflopedagógia/ látássérültek pedagógiája Mozgásszervi fogyatékosok Szomatopedagógia/ szomatopedagógus Testi fogyatékosok (mozgáskorlátozott) Beszédfogyatékosok Logopédia/ logopédus Beszédfogyatékosok Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők Pszichopedagógia/ pszichopedagógus Viselkedési és teljesítményzavarokkal küzdők 12 Érzékszervi fogyatékosok (hallássérült, látássérült)
Kiegészítés Az egyéb pszichés fejlődési zavar esetén: - kizárólag a diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia tekintetében - a pszichopedagógia, pszichopedagógus, a logopédia, logopédus, valamint a tanulásban akadályozottak pedagógiája szak, szakirány bármelyike. Autizmus spektrum zavar esetén az autizmus spektrum pedagógiája szakirány, valamint az autizmus spektrum zavarok pedagógiája szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség. (Probléma: kevés a végzett szakember. ) 13
SNI megállapítása - diagnosztizálás • • KIT? HOL? Értelmi fogyatékosság Autizmus spektrum zavar Egyéb pszichés fejlődési zavar (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar) Kontroll vizsgálat • Mozgásfogyatékosság • Érzékszervi (látás, hallás) fogyatékosság • Beszédfogyatékosság diagnosztizálása. 14
• 47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. 15
Habilitáció - rehabilitáció • Rehabilitáció: orvosi, nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedéseknek tervszerű, együttes és összehangolt, az egyénre adaptált alkalmazása, amelyben nélkülözhetetlen az érintett személytevőleges részvétele (visszahelyezés) • Habilitáció: (gyógypedagógiai szempontból) –ha a sérülés, vagy akadályozottság veleszületett, vagy korai életkorban elszenvedett, akkor nem visszahelyezésről (re-), hanem beillesztésről beszélünk 16
• Az intézményes nevelés, oktatás a rehabilitációs folyamat jelentős tényezője. Ez fordítva is így van, a nevelés, oktatás folyamatának a rehabilitációs tevékenység fontos eleme. Tehát a rehabilitációs tevékenység a nevelés, oktatás teljes folyamatában jelen van, de ezen túl, az SNI-s tanulóknak a törvény külön óra/foglalkozás keretet is biztosít a rehabilitációs foglalkozásokra. (egyéni, csoportos fejlesztés) 17
32/2012. (X. 8. ) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve • • • Helyi pedagógiai program – 2013. aug. 31. Elvek, célok Habilitáció, rehabilitáció A szükséges gyógypedagógiai feltételek A többségi óvodában megvalósuló integrált nevelés, oktatás • Sérülésspecifikus fejlesztés 18
A különleges bánásmódot igénylő gyermek 2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján - az életkorához viszonyítottan alulteljesít, - társas kapcsolati problémákkal, tanulási magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, - közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül (Diagnosztikai problémák. ) sajátos nevelési igényűnek. (Nkt. 4. § 3. ) 19
A két csoport közötti különbség 1. • A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye. • A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók esetében a nevelési tanácsadás keretében készített szakvélemény. 20
A két csoport közötti különbség 2. • Sajátos nevelési igény – a gyermek egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban részesül. • Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség – a gyermek fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. [Nkt. 47. § (8)] Óvodában - 50 óra, 61 óra. 2013. szeptember 1 -től lép hatályba. 21
A különleges bánásmódot igénylő gyermek 3. Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, - és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. (Nkt. 4. § 14. ) 22
23
Pedagógiai szakszolgálat • a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, • a fejlesztő nevelés, • szakértői bizottsági tevékenység, • a nevelési tanácsadás, • a logopédiai ellátás, • a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, • a konduktív pedagógiai ellátás, • a gyógytestnevelés, • az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, • a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. (15. /2013. EMMI rendelet) 24
Megyei pedagógiai szakszolgálati intézmény (átalakulás – szerkezeti, tartalmi) • Székhelyintézmény • • Országos tagintézmény Megyei tagintézmény Tankerületi tagintézmény Tagintézményi telephelyek 25
Tankerületi szakértői bizottság • 9. § (1) A szakértői bizottsági tevékenységet az Intézmény szakmailag önálló intézményegysége látja el, mely – a 10. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – a feladatok és a területi ellátási kötelezettség szempontjából a székhelyintézményben működő megyei, fővárosi illetékességű intézményegységre (a továbbiakban: megyei szakértői bizottság) és a tagintézményben működő, a megyében járási tankerületi, a fővárosban fővárosi kerületi tankerületi illetékességű intézményegységekre (a továbbiakban: tankerületi szakértői bizottság) tagolódik. • 10. § (1) A tankerületi szakértői bizottság területi ellátási kötelezettsége arra a járási, fővárosban fővárosi kerületi tankerületre terjed ki, amelyben működik. 26
11. § (1) A tankerületi szakértői bizottság feladata • a) e rendelet általános szabályai szerint indult vizsgálatok esetében a harmadik életévüket betöltött gyermek, tanuló teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai vizsgálata, • b) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése, • c) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása. • (2) Ha a tankerületi szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, saját vizsgálatának dokumentációját és annak eredményeit, valamint a rendelkezésre álló egyéb iratokat megküldi a megyei szakértői bizottság részére.
A nevelési tanácsadás 24. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés d) pontja szerinti nevelési tanácsadás feladata: • a) az Intézménynél jelentkező gyermek, tanuló esetében a jelentkező nyilvántartásba vétele, a szülővel az első problémafeltáró beszélgetés lebonyolítása, a gyermek, a tanuló adaptív viselkedésének, szociális érettségének felmérése, ennek eredményeképpen tanácsadásban részesítés vagy a szakszolgálati ellátásba vétel szükségességének meghatározása, • b) az Intézmény nevelési tanácsadás feladatának keretében ellátásban részesülők esetében segítség nyújtása a gyermek családi-, és óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja, 28
• c) pszichés állapot feltárását célzó vizsgálat végezése és szakértői vélemény készítése a szülő, a jogszabályban meghatározott esetben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyermekvédelmi szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző intézmények kérésére, • d) a prevenciós tevékenység keretében – da) együttműködik a védőnői és gyermekorvosi hálózattal, a gyermek korai fejlődési időszakában teljes körű családi mentálhigiénés intervenciót biztosíthat, – db) az óvodai nevelésben részesülő, negyedik életévüket betöltött gyermekek körében a tanulási és beilleszkedési nehézségek megelőzése céljából – a szülő előzetes hozzájárulásával – szűrést végezhet. 29
• (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, támogatja a család nevelő, a pedagógus nevelő és oktató munkáját, szükség esetén segíti a nevelési-oktatási intézmények és a család kapcsolattartását. 30
• (3) A komplex pszichológiai és gyógypedagógiai ellátás keretében • a) folyamatdiagnosztikai célú pszichológiai, gyógypedagógiai vizsgálatot, valamint gondozást végez, • b) terápiás ellátást, korrektív megsegítést nyújt a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a nevelési tanácsadás keretében fejlesztésben részesülő gyermekek, tanulók számára, • c) a gyermek, a tanuló fejlesztése során az állapotára irányuló változásokat a folyamatdiagnosztika során értékeli, • d) pszichológiai, gyógypedagógiai, pedagógiai tanácsadást biztosít, és konzultációs lehetőséget nyújt a gyermekek, a tanulók szülei, pedagógusai részére. 31
32
„Csak keveseknek adatott meg az a tudomány, hogy a valóság sérült köntösében is meglássák a csodálatosat. ” Spranger 33
A fogyatékkal élők ma • Létszámuk • A gyermek útja: Korai felismerés (eü. SZB, lehetőségek) Óvodai ellátás – Mitől függ? (típus, súlyosság, integrálhatóság, vidék-város, szakember, családi háttér) Beiskolázás. SZB szerepe. 34
Példák • • • Autista Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgásfogyatékos Nagyothalló Pszichés fejlődés zavara Siket Súlyos – fejlesztő nevelés oktatás Tanulásban akadályozott Vak 35
„A világos látáshoz néha elegendő a nézőpont megváltoztatása. ” Saint-Exupéry 36
- Slides: 36