A fizika tantsa 8 lecke Szemlltets s motivci

A fizika tanítása 8. lecke Szemléltetés és motiváció a fizikaórán 1, tanári kísérletek

Mottó KUNG FU-CE: Kung mester Konfuciusz (Kr. e. 551 -479) „Mondd el és elfelejtem; Mutasd meg és megjegyzem; Engedd, hogy csináljam és megértem. ” Kínai közmondássá lett változata: Forrás: Wikipédia „Amit olvasok, azt elfelejtem, amit látok, arra emlékszem, amit csinálok, azt tudom. ” 2

Szemléltetés és motiváció Részlet Coménius didaktikai elveiből: Forrás: Wikipédia Szemléltető módszerről alkotott véleménye – a gyerekeknek ne csak verbális módon, hanem mindenféle szemléltető eszközzel tanítsák a különféle tantárgyakat. Fontos, hogy minél több érzékszervet használjanak a tanulók a tananyag elsajátításánál. „Adattassék a Gyermekek kezeikbe, hadd gyönyörködtessék magokat a Képeknek megnézésével kedvek szerint, hogy azokat voltaképpen megismerhessék, még otthon is, minekelőtte az Oskolában elkűldettetnének. ” – írja Comenius az „Orbis pictus” előszavában. Orbis pictus, részletek 1. Ezt a művét magyarországi, sárospataki tartózkodása idején írta. Olyan gyermekkönyv ez, melyben mindenféle ismeretet bátran gyűjtött össze a nagy pedagógus: korabeli gyermekenciklopédia, kedves, gyermekek számára emészthető és szemléletes. 2. Haszna, Comenius szerint az, hogy a gyerekekkel megkedvelteti az olvasást és a képek segítik a gyermekekben az ismeretek elmélyítését és az olvasottak megértését. 3

Motiváció „Motiváción az oktatás elméletében két - egymással szorosan összefüggő hajtóerőket, dolgot értünk. amelyek együttműködésre, a a Egyrészt tanulót tanulási azokat a a belső tanárral való folyamatban való aktív részvételre késztetik, másrészt azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a tanár tesz azért, hogy a tanulót rávegye az együttműködésre. Ez utóbbira a motiválás szóval is hivatkozhatunk. ” Forrás: Knausz Imre: A tanítás mestersége, egyetemi jegyzet http: //mek. oszk. hu/01800/01817. htm 4

A motiváció színterei Külső: a tanulás a megtanulandó ismeretektől idegen célokért történik Belső: A személyiségjegyek révén jön létre 5

A motiváció színterei Soroljuk be az alábbi fogalmakat a motiváció színtereibe! Presztízs, jól fizető szakma, érdeklődés, kíváncsiság, jutalom, büntetés, rossz jegy elkerülése, lelkiismeretesség, Lego stb. Cél: A külső motivációt a belső motiváció váltsa fel Forrás: Radnóti Katalin (szerkesztő): A természettudomány tanítása, szakmódszertani kézikönyv és tankönyv, Mozaik Kiadó, Szeged, 2014. 411. 412. oldal 6

Szemléltetés és motiváció a fizika órán A szemléltetés lényege: A tanár a tanítás folyamán szemléltető eszközök segítségével, lehetőleg a tanulók aktív részvétele mellett hat a tanulók érzékszerveire. … Cél: § § § Formái: § § § § A valóságról pontos és világos képzetek kialakítása Tárgyak és jelenségek összefüggéseinek feltárása A fizika törvényszerűségek felállítása (törvények felállítása) Kísérlet Bemutatás Film, videó, képek Számítógép Internet Cd Digitális tábla, digitálistartalmak… „Outdoor” helyszínek: Csodák Palotája, Interaktív Természetismereti Tudástár, Múzeumok 7

Kísérletezés fizika órán A kísérletek csoportosítása: 1. A kísérletező személye szerint n Tanulói kísérlet a. Megfigyelés, bemutatás, tanulókísérleti óra, otthoni b. Laboratóriumi gyakorlat, mérőkísérlet n Tanári (demonstrációs) kísérlet 2. A kísérlet jellege szerint n Kvalitatív n Kvantitatív (mérőkísérlet) pl. : szabadesés 8

Kísérletezés fizika órán 3. A kísérlet eredménye szerint n Pozitív (bizonyító, igazoló) § pl. mat. inga: T függ az ingahossztól n Negatív (cáfoló) § pl. mat. inga: T függ. ETLEN az inga tömegétől 4. Didaktikai feladat szerint n Motiváló (érdeklődést felkeltő), új ismeretek feldolgozását segítendő n Szerzett ismereteket rögzítő, igazoló kísérlet n Ismétlő, összefoglaló jellegű kísérlet n Gyakorlati alkalmazást bemutatandó Demonstráció: Bimetall n A tanulók méréstechnikai képességét fejlesztő pl. : matematikai inga, Demonstráció: rugó+tömeg 9

Tanári kísérletek Mikor kísérletezzünk? 1. A témába való bevezetésnél (problémafelvetés, motiváció) Pl. : A tehetetlenségi nyomaték tanításánál Ha egyszerre engedünk el a lejtőn egy hengert és egy gyűrűt, akkor annak megfigyelése, hogy melyik forgástest ér le a lejtő aljára először, nagyon tanulságos lehet. 10

Melyik ér le előbb? Demonstráció o o o o Tapasztalat: a tömör henger megelőzi a gyűrűt A tömegeloszlás játszik szerepet. Sok különböző méretű hengert és gyűrűt leguríthatunk… A végeredmény független a mérettől (sugártól) és a tömegtől is. Tehát, nem elég definiálni, mert az csak matematika. Levezetés… 11

Mikor kísérletezzünk? 2. a. Levezetés kísérleti igazolásakor Pl. : kettős szappanbuborék: p~1/r (kettős buborék paradoxon) Görbületi nyomáshoz… Forrás: Budó Ágoston: Kísérleti Fizika I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1997. 12

Mikor kísérletezzünk? 2. b. Levezetés kísérleti igazolásakor Pl. : Wheatstone-híd, ellenállásmérés Érettségi feladat, 2013 13

14

Mikor kísérletezzünk? 3. A gondolkodtatás megindításánál, képzelőerő fejlesztéséhez, feladatmegoldásnál is Pl. : üres henger és tömör henger: mekkora időkülönbséggel érnek a lejtő aljára Pl. : ejtőzsinór bemutatása feladatmegoldásnál (Tem. fel. gyűjt. fiz. 33. és 38. feladat) Demonstráció Pl. : ejtőgép bemutatása feladatmegoldásnál (Tem. fel. gyűjt. fiz. 34. feladat) Demonstráció 15

Mikor kísérletezzünk? 4. Figyelem felkeltése - Egyszerűen csak kitesszük a kísérletet („feküdni hagyjuk”) A tanuló kérdése: Mit lehet ezekkel bemutatni? Snellius-Descartes törvény…, Legfontosabb a Hartl-korong… Optikai szálak tárgyalása, Demonstráció: Világító lámpa, világító poharak 5. Meglepő eredmények szemléltetésénél Pl. : Hidrosztatikai paradoxon, hidrosztatikai nyomás bevezetése után 6. Új probléma felvetésénél, új anyag feldolgozásánál Pl. : Gázok nyomása és térfogata közötti összefüggés (B-M törvény) bemutatása, tárgyalása Légszivattyú alatt lazán felfújt léggömb, Demonstráció 16

Tanári kísérletekkel kapcsolatos követelmények: ”mikor” 1. Csak akkor mutassuk be, ha szükséges, pl. : elektrosztatikai alapkísérleteket igen, a hajkócolás csak utána jöhet, vagy inkább ne legyen. 2. Csak azokat mutassuk be, amelyek: • A jelenségeket világosan mutatják be • Amelyek a kérdéses fogalom kialakításához, a törvény felismeréséhez vezetnek • Amelyek az alkalmazási területek megértéséhez szükségesek 3. Mérőkísérleteket csak ott, ahol fontos a törvény szemszögéből, Pl. : g meghatározása, pl. : Snellius-Descartes törvény 4. Csak a feltétlenül indokoltat mutassuk be, „fától nem látszódik az erdő”… 5. Ne csak a szertár felszereltségétől függjön…egyszerű, hétköznapi eszközöket is használhatunk pl. bergman-cső, papírszeletkék, sörösdoboz, tea, játékok stb. 6. Időszerű legyen, ne csak a témák végén kísérletezzünk, elszakítva a tananyagtól… 17

Tanári kísérletekkel kapcsolatos követelmények: „milyen” 7. Alkalmazkodjanak a tanulók életkori sajátságaihoz pl. váltakozófeszültség tanításához oszcilloszkóp, hanggenerátor „sok”, legyen érdekes (? ? ? ) 8. Egyszerűek legyenek, mind kivitelben (áttekinthetőség), mint elvben (közvetlenül mutassa a jelenséget), rövid 9. Fontos a láthatóság, minden tanuló lássa egy időben 10. Méret, kivetítés, stroboszkóp-kísérlet-gumiszál, fénymutató, Cavendishkísérlet 11. Áttekinthető legyen, csak az legyen ott, amit be akarunk mutatni 12. Rend legyen a tanári asztalon, igényes legyen… 13. Sikeres legyen! előfeltétel, kipróbálás, mennyi időt visz el, milyen utasításokat kell adni a tanulóknak, eredménytelen kísérletre vissza kell térni, sok nem lehet belőle egy félév alatt, megrendül a tanári bizalom 13+1 A kísérlet helyes beillesztése az oktatási folyamatba Tem. fel. gy. 479. + Körmozgás-ledekkel, London Eye - körmozgáshoz 18

A fizikatanár feladata: o o o o A kísérlet kiválasztása Előkészítése Bemutatása Visszamozgatás Tárolás Javítás Beszerzése 19

Eredmény: az őszinte kíváncsiság Saját fotó: Kutatók Éjszakája, SZTE JGYPK, Általános és Környezetfizikai Tanszék, 2011. szeptember 23. 20

Köszönöm a figyelmet! 21