A fizika tantsa 9 lecke Szemlltets s motivci

A fizika tanítása 9. lecke Szemléltetés és motiváció a fizikaórán 2, tanulói kísérletek

Kísérletezés fizika órán A kísérletek csoportosítása (ismétlés): 1. A kísérletező személye szerint n Tanulói kísérlet a. Megfigyelés, bemutatás, tanulókísérleti óra, otthoni b. Laboratóriumi gyakorlat, mérőkísérlet n Tanári (demonstrációs) kísérlet 2

Mottó: Kínai közmondás „Amit olvasok, azt elfelejtem, amit látok, arra emlékszem, amit csinálok, azt tudom. ” 3

A tanulói kísérletek o A tanulói kísérlet definíciója: „A tanulónak az a tevékenysége, melynek során közvetlen megismerő céllal, vagy elméletek bizonyítása, illetve cáfolása végett maga idéz elő természeti vagy fizikai jelenségeket, azokat befolyásolja, eközben megfigyeléseket, esetenként méréseket végez. ” Varga Lajos, neveléstudományok kandidátusa, kandidátusi disszertáció o A korszerű fizikatanítás, amely a megismerés és a cselekvés egységét hangsúlyozza, ma elképzelhetetlen tanulókísérletes fizikaoktatás nélkül, mind az általános, mind a középiskolában. § § § Didaktikai elv: a tanár vezető szerepe és a tanulók fokozódó önállósága csak úgy tartható, hogy ennek a fizika órákon helyet adunk. Az oktatás eredményességének feltétele: a tanuló ne csupán passzív szemlélője legyen a tanítási-tanulási folyamatnak, hanem aktív résztvevője is. Nem zárja ki a tanári kísérletet! § Pl. : Tanuló - az erő függ a felületek anyagi minőségétől és a nyomóerőtől § Pl. : Tanár - µ meghatározása Demonstráció 4

A tanulói kísérletek A tanulókísérletes oktatás és tanulás előnyei: Melyek ezek? § Az önálló tanulói kísérlettel, tevékenységgel szerzett ismeretek mélyebbek, maradandóbbak, tartósabbak § Segítik az önállóság kialakítását (személyiség formálása) § Magas fokú szellemi és manuális aktivitást igényel, ez egy minőségi változás a bemutató-kísérletes oktatással szemben § Manuális készségek fejlesztése § Leleményesség, rugalmasság, nyitott szemmel járás – önálló tervezés esetén különösen § Tantervi követelmény: „jártasságok kialakítása az ismeretek alkalmazásában, a mérési eljárások elsajátításában”… ezt nagy mértékben segíti § Szereplésvágyat elégít ki § Vizuális típusú diáknak nagyon jó § Előkészítik a tanulókat a mérési gyakorlatok sikeres elvégzésére 5

A tanulói kísérletek A tanulókísérletes oktatás és tanulás nevelő hatása: NAGY, Melyek ezek? mert a tanulókísérletek nevelnek: § Önállóságra § Alkotókészségre, alkotótevékenységre § Fegyelemre, kitartásra § Munkafegyelemre: pontos, precíz munka vezet eredményre… § Társak munkájának tiszteletére § Tanár munkájának (kísérletező) tiszteletére § Egészséges versenyszellem kialakítására (csoportok közötti munka, munkamegosztás) § Az utasítások, a tanult ismeretek hiánytalan, következetes végrehajtására § A sikerélményen keresztül a tárgy megszerettetésére § Munka- és balesetvédelem fontosságára 6

A tanulói kísérletek A tanulókísérletekkel kapcsolatban felmerülő problémák Melyek ezek? A tanárnak számolnia kell a következőkkel: q Előzetes gyakorlati jártasságokat és készségeket igényel q Törekedni kell a „Fokozódó terhelés” elv betartására…, egyszerűvel kell elkezdeni q Időigényesek (különösen, ha ritkán csinálják, nagyon fontos!!!, óratervezésnél figyelni kell erre!!!) q Nagy számú kísérleti eszközt igényel q Segítség: egységcsomagok (Demonstráció) q Általános iskola: q Mechanikai q Elektromosságtani q Hőtani Középiskola: Mechanikai Elektromosságtani q Fegyelmezett, pozitív hozzáállású osztályt igényel q 12 -esekkel nehéz elkezdeni, felvételi „átírhatja” a hozzáállást 7

A tanulói kísérletek VÁLTOZATAI A SZÍNHELY SZERINT: 1. A tanítási óra alatti kísérletezés (ezek a legfontosabbak) q Egyéni (különböző didaktikai feladatoknál találkozunk vele, pl. : feleltetéskor, új anyag feldolgozásnál, alkalmazásnál, összefoglaláskor) q Tömeges (azt jelenti, hogy az oktatási folyamat minden egyes mozzanatában minden tanuló részt vehet a kísérletben) q a. azonos munkájú, frontális q b. forgószínpad rendszerű q c. csoportmunka Projekt: Hogyan lehet a súrlódás vizsgálatát a három változatra beállítani? 2. Otthoni vagy házi kísérletezés (Balesetvédelem!!!) q Jóval nagyobb lehetőség rejlik benne, mint ahogyan alkalmazzák q Nagy önállóságot követel q Kötetlen a forma, kötetlen az idő q Szakkönyvtár kialakítása, pl. : Öveges könyvek q 3. Szakköri tanulói kísérletezés – kötetlenebb és motiváltabb munka q 4. Különböző események, Kutatók Éjszakája, Múzeumok Éjszakája, Fizika Napja, performanszok stb. … 8

A tanulói kísérletek Részletesen 1: feleltetéskor… A tanítási óra alatti kísérletezés (ezek a legfontosabbak) Egyéni (különböző didaktikai feladatoknál találkozunk vele, pl. : feleltetéskor, új anyag feldolgozásnál, alkalmazásnál, összefoglaláskor) n n n Főleg kvalitatív, könnyen elvégezhető kísérletek legyenek Megismételheti az előző órai kísérletet Nagyon hasznos (sajnos ritkán alkalmazzák), mert… n n n n Növeli a tanulók önállóságát Növeli a tanulók óra alatti figyelmét, (tudja, hogy ő is felelhet belőle) Segíti a tanulói önálló érzékelést, a tapasztalatok levonását, majd a törvényalkotást Fejleszti a kísérletező készséget Támogatja a jó manuális készségű, de az elméleti anyagot nehezebben befogadó tanulót Sok esetben levezeti a feszültséget, drukkot Szimultán feleltetést tesz lehetővé (felelés+levezetés+feladatmegoldás) 9

A tanulói kísérletek Részletesen 2: új anyag feldolgozásakor… A tanítási óra alatti kísérletezés (ezek a legfontosabbak) Egyéni (különböző didaktikai feladatoknál találkozunk vele, pl. : feleltetéskor, új anyag feldolgozásnál, alkalmazásnál, összefoglaláskor) n n Egyik legsikeresebb módszere a tanulói érdeklődés felkeltésének. A tanuló maga előtt látja a problémát, az óra további részében érdekeltté válik, hogy megoldást keressen. Ahol lehet, adjunk alkalmat a tanulóknak az önálló megfigyelések végzésére. Konstruktív pedagógia: már a legkisebb korban is lehetséges, a hagyományos didaktika a felső tagozatra teszi ennek idejét. Fontos, mert n növeli az osztály figyelmét, érdeklődését. előkészíti a tömeges tanulókísérletet, azaz a tanulókísérletes órát. Segít megismerni a tanulót. n Formája: n n bemutatás segédkezés az összeállításban ki-, bekapcsolás az egyes mozzanatokban mérőműszer leolvasás 10

A tanulói kísérletek Részletesen 3: alkalmazáskor… A tanítási óra alatti kísérletezés (ezek a legfontosabbak) Egyéni (különböző didaktikai feladatoknál találkozunk vele, pl. : feleltetéskor, új anyag feldolgozásnál, alkalmazásnál, összefoglaláskor) n Általában kisebb a lehetőség, mert n n n az alkalmazások a tömeges jellegű kísérletek színterei az összefoglalások pedig kísérletszegény részei a tanításnak. . . Tanárnak ad óriási terhet, mert összefoglaló órára be kell készíteni az összes látott kísérletet 11

Tanári és tanulói kísérletekkel kapcsolatos tudnivalók 1: A tanári és tanulói kísérlettel kapcsolatos tudnivalók nagyban megegyeznek: A kísérletek kiválasztásakor és előkészítésekor az alábbi szempontokra gondolni kell! o o o Legvilágosabban mutassa a jelenséget Kísérletek halmozása öncélú, szükségtelen, időt rabló Alapelv: tankönyv kísérletei (más: ha sokkal jobb. . , ha az van…) Kerülni kell: ami nem veszi figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, sok technikai felesleges részlet van stb. Szertár, előadó, előkészítő, segédszemély, szertáros tanuló(k) műhely, igazgató Szükséges: tálca, tolókocsi, guruló asztal, „szertáros tanuló” 12

Tanári és tanulói kísérletekkel kapcsolatos tudnivalók 2: o A kísérlet kipróbálása o Kísérletek dokumentálása (óravázlatban, vagy külön erre a célra készített füzetben…) o Kvantitatív kísérleteket ki kell mérni!!! o Elfogadhatatlan a lyukas órában való kipróbálás, előre nem látható akadályok léphetnek fel. o Bemutatása (balesetveszély, tanulói fegyelem irányítása, … sikertelen kísérlet) o A kísérletek utáni feladatok (visszaszállítás, javítás…) o Eszközrendelés (pályázatok figyelése, igazgató…) 13

Köszönöm a figyelmet! 14