Katolikus Pedaggiai Szervezsi s Tovbbkpzsi Intzet Kiemelt figyelmet
Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek az óvodában 4. Horváthné Moldvay Ilona gyógypedagógus, közoktatási szakértő 1 2020. 11. 02.
„Ha csak módszereket tanulsz meg, a módszereknek a foglya leszel, míg ha elveket sajátítasz el, akkor saját magad gondolhatod ki a módszereidet. ” Ralph Waldo Emerson 2
A kiemelt figyelmet igénylő gyermek fejlődése, fejlesztése Kell-e fejlesztési terv? Kinek a számára kell fejlesztési terv? Ki készíti? (Sokféle!) (A fejlődés, fejlesztés nyomonkövetése szükséges. ) Mi alapján készüljön? (Kiindulás, bemenet, diagnózis) • DIFER, vagy más mérés • Megfigyelés • Szakértői vélemény alapján • Egyéb Az egyéni fejlesztés olyan tevékenység, amely során beavatkozunk a gyermek fejlődésmenetébe, hogy az érési folyamat egyes szakaszaiban a szükséges feltételek adottak legyenek. (módszerek, technikák, eljárások) 3
EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV 20/2012. EMMI RENDELET 139. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. (2) Az többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja.
Egyéni fejlesztési terv - általában • • Jogszabályi háttér Mikor, hol történik? Ki végzi? Miért? Mennyi időt vesz igénybe? Meddig tart? Biztos, hogy szükséges, meddig? Pedagógiai diagnózis Célkitűzés 5
Az egyéni fejlesztési terv általános ismérvei • • A gyermek, tanuló személyi adatai Szakértői véleményének kelte, diagnózisa Javasolt fejlesztési területek Kötelező felülvizsgálat éve Saját megfigyelések, megjegyzések A fejlesztés általános területei A fejlesztés speciális területei Időtávok, célok, kritériumok, módszerek, eszközök – tanórai lehetőségek • A fejlesztő szakember neve, végzettsége • Mentesítések 6
• Adott tanulóra készült egyéni fejlesztési terv készítésében a gyógypedagógus és az óvodai óvodapedagógus, az általános iskolai pedagógus is részt vesz. Az integrált nevelés a különböző szakemberek (többségi intézmények pedagógusai, gyógypedagógusok, egyéb speciális szakemberek) tervezett és tudatos együttműködése keretében lehet eredményes. • Ennek a tervezett és tudatos együttműködésnek a tanuló fejlesztési folyamatának tervezésénél, azaz az egyéni fejlesztési terv készítésénél is meg kell jelennie. • Az indokolt korrekció/módosítás lehetősége! 7
Az egyéni fejlesztési terv összeállításának lépései • • • Kiindulás – diagnózis. Fő fejlesztési irányok meghatározása. A fejlesztés kiemelt területei – célok meghatározása. A területek fejlesztésének feladatokra bontása. Ütemezés, prioritások megjelenése. Eszközök, módszerek tervezése. Munkamegosztás tervezése. A megvalósítás színtereinek meghatározása. A szülő bevonásának lehetősége. A dokumentum összeállítása. Az értékelési időpontok meghatározása –visszacsatolás. 8
9
Területei 1. 1. Affektív terület • Szociabilitás - kapcsolatfelvétel, normákhoz való … • Érzelmi intelligencia - önismeret, empátia, kudarctűrés… 2. Pszichomotoros funkciók • Mozgás – nagymozgások, egyensúly, finommozgás, . . • Testséma, téri, idői orientáció • Beszéd – beszédészlelés, -értés, szókincs, grammatika, kérdezés… (A kőtörők munkája. ) 10
Területei 2. • • • 3. Kognitív funkciók Észlelés Figyelem Képzelet Emlékezet Gondolkodás Szerialitás Intermodalitás 4. Általános tájékozottság 11
A gyermekek fejlesztése : tevékenységorientált, spontán, feladatorientált. A fejlesztő tevékenység egyszerre több funkciót érintsen – integrálódjon az élmény a tapasztalt ismerettel. (Cél, feladat megfogalmazása. ) Tevékenységeken keresztül: játék, vers, mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgás, külső világ tevékeny megismerése, munka jellegű tevékenység, tanulás-játék. 12
13
A portfólió A portfolió a gyermek munkáinak, dokumentumainak, produktumainak gyűjteménye. Az értékelés során a portfólióban összegyűjtött dokumentumok szolgáltatják az információkat a gyermek fejlődéséről. Funkciói: gyűjtő, bemutató, értékelő (egyéni fejlődés nyomon követése). Kapcsolódnak hozzá megfigyelések. 14
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek beiskolázása Törvényi háttér: 2011. Évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 20/ 2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről. 15/2013. (II. 26. ) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 15
A tankötelezettség teljesítésének kezdete – Nkt. 45. § (2) (Változás - május 31. helyett augusztus 31. , hat év) A tankötelezettség megállapítása - 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet 21. §(1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. 16
Lehetőségek R. 21. §(2) • A tankötelezettség kezdetéről • a) az óvoda vezetője, • b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, • c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. (Halasztás - 7 éves kor betöltése után – óvónői véleménnyel, óvodavezetői engedéllyel. Vitás helyzetben vizsgálat. 8 éves kor betöltése után. ) A szülő vizsgálatot kérhet, ha még a gyermek nem töltötte be a 6 évet, de már szeretné beiskolázni. 17
• A szülő intézményválasztása a sajátos nevelési igényű tanuló számára. • A járási hivatal kötelezheti a szülőt (a vizsgálaton túl) a szakértői vélemény alapján a gyermek megfelelő intézménybe való beíratására. Nkt. 47. §(6) (Kormányhivatal, gyermekjóléti szolgálat szerepe. ) 18
Az iskolaérettség kritériumai 1. • • Testi fejlettség Egészséges, ép érzékszervek (rejtett nehézségek) Ceruzafogás, eszközkezelés Mozgás (nagy-, finommozgás, összerendezettsége) Testséma, kialakult dominancia Szem - kéz koordinációja Térérzékelés (irányok síkban is, soralkotás, …) Alak-háttér megkülönböztetés, Gestalt látás, alak -, forma-, és nagyságállandóság • Auditív megkülönböztetés 19
Az iskolaérettség kritériumai 2. • • • Analízis, szintézis képessége Átfordítási képesség Általános tájékozottság Beszédkészség Gondolkodás Emlékezet Figyelem Feladattudat, feladattartás Szociális érettség, felnőttekhez való viszony, jó kudarctűrő képesség 20
Segítő csoportok, együttműködés a szülőkkel Feladatok: (idő és hely biztosítása a találkozókra) • Attitűdformálás – példa, elköteleződés. • Szakmai együttműködések támogatása. • Civil szervezetekkel való kapcsolat. • A gyermekek és szüleik érdekének képviselet. • A szülők megsegítése. Szülőklubok. • A pedagógusok érdekeinek képviselete. (KIHÍVÁS – folyamatos és tervezett interakciók) 21
• A tapasztalat és tudás megosztása. • A tapasztalatok összeadódnak – új tudás, új ismeret létrehozása. • Az új tudásokat a közösségen belül elérhetővé, használhatóvá tenni. Azt hiszed, ha megérted az egyet, megérted a kettőt is, mert egy meg egy az kettő. De meg kell értened a meg-et is. Ősi szúfi mondás 22
Egymástól tanulás - elfogadás Szupervíziók, esetmegbeszélések pedagógus, szülő, pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, gyermekvédelmi szakember részvételével. 23
„Minden megérint. Úgy látszik sose nő be a szívem lágya. ” Fodor Ákos Summa Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Horváthné Moldvay Ilona moldvay 3@gmail. com 06 -30 -9629 -336 24
- Slides: 24