A turizmus s fizikai krnyezete KisOrloczki Mnika orloczki

A turizmus és fizikai környezete Kis-Orloczki. Mónika orloczki. monika@uni-miskolc. hu

A TURIZMUS ÉS A KÖRNYEZET KAPCSOLATA

A turizmus fizikai környezete élettelen természeti erőforrások élővilág táj épített környezet VAGY természeti környezet épített környezet

1950 -es évek 1960 -es évek Környezeti kérdések Turizmus Élvezet és használat A tömegturizmus kezdetei Társadalmi érzékenység Gyors növekedés, fejlődés megjelenése, tiltakozások A környezet elemei mint attrakciók 1970 -es évek Első környezetvédelmi törvények Vizuális, légés vízszennyezések előtérbe kerülése Növekedés és fejlődés A marketing szerepe nő Az első tudományos hatásvizsgálatok 1980 -es évek Mérgező anyagok közvetlen Világméretű üzlet megjelenése és hatásaik: technológiai eredmények savas esők, globális felmelegedés, ózonréteg vékonyodása 1990 -es évek Klimatikus változások, Ökoturizmus globális hatások, Fenntartható fejlődés és elsivatagosodás, erdő turizmus kiirtása Forrás: Puczkó-Rátz: A turizmus hatásai, 2002, pp 200

A turizmus környezeti hatásai Közvetett és közvetlen hatások Visszafordítható és visszafordíthatatlan hatások • • Visszafordítható: ha azt meg lehet hosszabbrövidebb távon szüntetni Visszafordíthatatlan ha nem lehet megszüntetni Kedvező és kedvezőtlen (pozitív és negatív) hatások

A hatások a környezet elemeinek bontásában Hatások a természeti környezetre • • • levegőminőség geológiai tényezők vízminőség a természeti erőforrások kimerülése növény és állatvilág Hatások az ember alkotta környezetre épített és vizuális hatások területhasználat megváltozása • infrastuktúra • • Hatások az ökoszisztémára

A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A TURIZMUS

A felmelegedés okai • Klímaváltozás: óceánok és a felszín közeli levegő felmelegedése • Természetes vagy ember által kiváltott jelenség? • Önmagukat generáló folyamatok

A Stern-jelentés Ha nem teszünk a klímaváltozás ellen a károk : a GDP 20%-a A globális felmelegedés elleni harc költségei GDP körülbelül 1%-a A globális CO 2 - kibocsátás csökkentése Regionális különbségek Nemzetközi összefogások és a társadalmi szereplők együttműködése

er ő K O C K Á Z A T Extrém Ko ck áz a t Vo nz Alacsony V O N Z E R Ő Magas A klíma és a turizmus kapcsolata Optimális Extrém KLÍMATARTOMÁNY Forrás: A. H. Perry (1997) és C. R. de Freitas (2003)

A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A TURIZMUSRA

1. Közvetlen klimatikus hatás A klíma bizonyos turisztikai célpontok meghatározó tényezője (télis sportok, 4 S) Az időjárás bizonytalan alakulása a vonzerő csökkenéséhez vezet Hőmérséklet-növekedés: Mediterrán vagy Karibi-régióban kereslet csökkenése, Dél. Anglia, Kanada kereslet növekedése Hotspotok Síturizmus Infrastrukturális károk Műemlékek pusztulása

Hotspotok

Hotspotok Leginkább veszélyeztetett területek: Földközi- és Karib-tenger, Indiai- és Csendesóceán szigetei, Ausztrália és Új-Zéland Okai: • • • Extrém hőmérsékletnövekedés Szélsőséges időjárási viszonyok CO 2 -kibocsátást visszaszorító intézkedések (utazási költségek növekedése) • Élővilág pusztulása • Gyakoribb fertőző betegségek

Téli sportok, síturizmus

2. A környezet változásának közvetett hatásai • • • Partok pusztulása, tengerszint emelkedése (Nagy-Korallzátony, Velence) Infrastrukturális károk Mezőgazdaság

3. A mitigációs politika hatása a turisták mobilitására • • • Mitigációs politika: CO 2 -kibocsátást visszaszorító intézkedések Növekvő utazási költség Belföldi utazások jelentősége megnőhet

4. A társadalmi és szociális változások közvetett hatásai Stern-jelentés GDP csökkenése Csökken az utazásra szabadon elkölthető jövedelem Turisztikai szektor jövedelme visszaesik Turisztikai munkahelyek csökkentése GDP további csökkenése

Lehetséges megoldások a turizmus területén Nemzetközi Klímaváltozás és Turizmus Konferencia: Djerba (2003) és Davos (2007) • • • Együttműködések a turizmus területén érintettek között Kormányok általi támogatás a fenntartható fejlődéshez Turisztikai iparban energiahatékonyságra, klímasemlegességre törekvés, megújuló energiaforrások Tájékoztatás Idegenforgalmi képzésekbe beépíteni a klímaváltozás és turizmus kapcsolatát Turisztikai Világnap, 2008, Peru : „Turizmus – válaszok a globális felmelegedésre”

A FENNTARTHATÓ TURIZMUS

A fenntarthatóság értelmezése 1972: Római Klub, a Növekedés határai 1981: Building a Sustainable Society 1987: Brundtland Bizottság, Közös jövőnk 1992: Rio de Janeiro, Föld-csúcs, Agenda 21 Környezeti, gazdasági, társadalmi pillér Több, mint 300 definíció A WTO alkalmazta a fenntarthatósági megközelítést a turizmusra, fenntartható fejlesztés alapelveinek beépítése

A fenntartható turizmus „A fenntartható turisztikai fejlesztés egyrészt kielégíti a jelenlegi turisták és fogadó területek szükségleteit, másrészt védelmezi és növeli a jövő lehetőségeit. ” (UNWTO) Kielégíteni a gazdasági, társadalmi és esztétikai igényeket Megőrizni a biodiverzitást valamint a népek és csoportok kulturális integritását

A fenntartható turisztikai fejlesztés alapelvei • A turizmus természeti, kulturális, történeti és egyéb erőforrásainak megőrzése a jövőnek, közben haszon a jelennek • Ne okozzon súlyos környezeti vagy társadalmigazdasági problémát • A turisztikai térség általános környezetvédelmi minőségét fenn kell tartani, fejleszteni kell • Turisták magas elégedettségi szintje, desztinációk magas értékesíthetőségének és népszerűségének megtartása • A turizmus haszna az egész társadalomban szétsugárzik

KÖRNYEZETVÉDELMI TÖREKVÉSEK A SZÁLLODAIPARBAN

AGENDA 21 az utazásról és a turizmusról (UNWTO 1996) (Agenda 21 (ENSZ): Egy átfogó akcióprogram (1992) a környezetvédelmi és fejlesztési világkérdésekre vonatkozóan) Prioritási területek: • Megújuló energiaforrások használata • Anyag- és energiafelhasználás minimalizálása • Hulladék és egyéb emisszió csökkentése • Személyzet, az ügyfelek és a közösségek bevonása • A fenntarthatóságot figyelembe vevő tervezés • Hatások nyomon követése, ellenőrzése és szabályozása

Fenntarthatósági törekvések a nemzetközi szállodaiparban Nemzetközi Szállodák Környezetvédelmi Kezdeményezései (IHEI ITP) Nemzetközi szállodaláncok környezeti politikái: „Hilton – We care!” „Accor - Earth Guest”

• Klímasemleges szálloda Innovation Hotel (IHG) Brøchner Hotels (Dánia)

The VISIT Ecolabels I. Name of the Ecolabel Blue Flag International Das Österreichische Umweltzeichen für Tourismusbetriebe Den Groenne Noegle (Green Key) Eco. Label Luxembourg Where is it used? International Austria Denmark (origin) Today is global Luxembourg El Distintivo de Garantia de Calidad Ambiental Spain (Catalunia) Green Tourism Business Scheme United Kingdom Logo

The VISIT Ecolabels II. Name of the Ecolabel La Clef Verte Legambiente Turismo Nordic Swan Where is it used? France Italy Sweden, Denmark, Iceland, Finland, Norway Steinbock Label Switzerland The Milieubarometer Netherlands Zalais Sertifikats Latvia Logo

A szálláshelyek öko-címkézése Nordic Swan Európai Unió Öko-címke Green Seal Green Key „Zöld Szálloda” Magyar Környezetbarát Termék

Az Európai Unió öko-címkéje Forrás: Európai Bizottság

Az EU öko-címke kritériumrendszere • Energiagazdálkodás • Vízgazdálkodás • Mosó- és tisztító-, valamint fertőtlenítőszerek • Hulladékgazdálkodás • Egyéb szolgáltatások • Gazdálkodás

Magyar Szállodaszövetség „Zöld Szálloda” Forrás: saját készítésű ábra

Magyar Szállodaszövetség „Zöld Szálloda” Forrás: saját készítésű ábra

Összefoglalás • Ígéretes kezdeményezések • Hosszú távon megtérülő környezetvédelmi beruházások • Szükséges a kormányzati és európai uniós támogatás a fenntartható szállodaipari fejlesztésekhez • Öko-címkék népszerűsítése a szálláshelyek körében

Köszönöm a figyelmet!