Katolikus Pedaggiai Szervezsi s Tovbbkpzsi Intzet A mindennapok
Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet A mindennapok pedagógiai gyakorlata, a mindennapok pedagógiájának nagy kihívásai, nevelési /oktatási nehézségei Horváthné Moldvay Ilona gyógypedagógus, mesterpedagógus, köznevelési szakértő, az OKNT KIB elnöke 1 2020. 11. 24.
A legfontosabb kérdés Milyen jövőt akarunk az országnak, a családunknak, magunknak? A jövő alakítása, teremtése a családban és az óvodában kezdődik. 2
A felelősségünk – a világ változik, de… „Egyszerű, Michelangelo Dávidját újrafaragjuk. Az egyik kezébe mobiltelefont adunk, a másikba meg hamburgert, és máris kész az új ember. ” - mondta iróniával. „Nehezebb, Nehezebb hogy a jövő embere tudja, • - a szabadsága kötelesség és felelősség, • - ismerje a fénytant, azt, hogy kizárólag fénnyel lehet megszüntetni a sötétséget, • - és pontosan fel kell mérnie, hol áll, merre lép, mikor, milyen következménnyel”. Csébfalvi Károly az első magyar ipari számítóközpont megalapítója. 3
Az oktatási (nevelési) ágazat A napi munkát meghatározó és befolyásoló tényezők: • Jogszabályok, fenntartó, intézményszerkezet, politikai, társadalmi, földrajzi környezet, pedagógusképzés, ágazati és ágazatközi kapcsolatok, forrás, pénzügyi lehetőségek, ………… A jelen: köznevelési, -oktatási problémák megoldására Kerekasztal munkacsoportok: • Fenntartói, köznevelés és irányítás, pedagógusfoglalkoztatás, tartalomfejlesztés, pedagógushivatás, gyermek, tanulói életutak. 4
Kihívások – avagy minden, mindennel összefügg 1. Személyi feltételekhez kapcsolódó: • Pedagóguslétszám – kevés (és egyszerre sok is), különösen a speciális szakember…(Hol? ) (Elnőiesedés. ) • A képzés, továbbképzés…(+kiégés - mentálhigiéné) • Az életpálya-modell-lel kapcsolatos kérdések (értékelés, önértékelés, tanfelügyelet, minősítés – ellenőrzés) • • • Szakértői, szaktanácsadói munka, … A pedagógusszerepek, szerepállandóság, változás, … Munkaidő szervezése, adminisztráció… Nyugdíjasok foglalkoztatása, foglalkoztatási formák, …. A nevelő, oktató munkát segítők helyzete… 5
2. Szakmai kérdések Általános: Koncepcionális kérdések (pl. integrált, szegregált nevelés) • Mi legyen a tartalom? Tankönyvek kérdése, … • A tervezőmunka milyensége…. Szűkebben értelmezett: Speciális kérdések a különböző szinteken, intézménytípusban, területeken, tantárgyanként, műveltségi területenként – más-más a fontos kérdés. (pl. a mese jelentősége, zene, művészetek fontossága) 6
3. Tárgyi és egyéb feltételek, infrastruktúra • Megfelelő intézménytípusnak megfelelő épület – akadálymentes, … • Elégséges, a különféle funkciónak megfelelő helyiség • A napi működéshez bútorok, eszközök – ezek pótlása • A folyamatos működés feltételei – papír, …. • IKT eszközök - … • Tanulási környezet, . . 7
Kinek a problémája? Szintek • • • Pedagógus problémája Vezető problémája Intézmény problémája Fenntartói problémája Képző intézmények problémája Ágazat……… • DE alapvetően mindnyájunk problémája – szülőnek, gyermeknek a társadalomnak. 8
A jövő társadalma olyan lesz, amilyenné a gyermekeket neveljük. Amit értük teszünk, nem “humanitárius luxus”, hanem jól felfogott érdek, hiszen a jövőt határozzuk meg azzal, hogyan bánunk a gyermekekkel – mondta Székely László, László az alapvető jogok biztosa az ENSZ gyermekjogi egyezménye elfogadásának 25. évfordulója alkalmából tartott konferencián. (2014. ) 9
Akik egy csoportban vannak BTMN HHH Sajátos nevelési igényű Iskolaéretlen Tehetséges Könnyen kezelhető Nehezen kezelhető
A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ÚJ FOGALOMRENDSZERE AZ SNI-RŐL 4. §. (13) KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK, TANULÓ SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK/TANULÓ KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEK/TANULÓ HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ BEILLESZKEDÉSI TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KIEMELTEN TEHETSÉGES GYERMEK/TANULÓ KÜZDŐ TANULÓ/GYERMEK, TANULÓ
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY Értelmi fogyatékosok SNI Ép értelmű, érzékszervi , beszéd és mozgássérült SNI Több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos Autista SNI Habilitáció, rehabilitáció Kiemelt figyelmet igénylő gyermek Tehetséggondozás is. (Felzárkóztatás – BTMN, HHH)
CÉL: a „jól működő” társadalom, a társadalmi integráció 13
Az együttnevelés elemei, feltételei Mi szükséges az integrált neveléshez általában? Ilyen jellegű társadalmi szemléletre, nyitott, befogadó intézményre, az integrált nevelésre alkalmas SNI gyermekre, azokra a pedagógusokra, akik alkalmasak és készségesek ennek kivitelezésére. (létszámok, csoportösszetétel) 14
Mire van szükség a pedagógiai folyamatban konkrétan? (A tervezéstől a megvalósításig. ) Tárgyi és személyi feltételek. Fontos: a cél meghatározása – Bárczi. • Tárgyi - alkalmazható speciális eszközök, segédeszközök, ( differenciálásra) – a környezet akadálymentesítése. • Személyi - kompetenciák, felelősségi kör tisztázása, együttműködés formájának meghatározása. Gyógypedagógus– óvodapedagógus feladatai, feladatmegosztás, értékelési folyamat, tanulási technikák ismerete. (minden típusú integrációnál más-más). Együttműködés – szülő, társak. Közösségépítés. 15
Az integrált oktatás-nevelést befolyásoló tényezők A gyermek felől: • sérülés súlyossága • sérülés típusa • életkor • személyiség • intellektus A környezet oldaláról • korai felismerés • korai fejlesztés • gyógypedagógiai segítségnyújtás • intézmény, a pedagógus attitűdje • létszám/összetétel – (más? ) • szülői támogatás – (többi szülő is) • az épület, szoba adottságai • segédeszköz ellátás • szemléltető eszközök
LÉPÉSENKÉNT… Problémás gyermek az óvodai csoportban Konzultáció gyógypedagógussal SNI-jogosultság SNI ellátás megkezdése MEGYEI SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG –>SNI TANKERÜLETI SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG ->BTM
A szakértői bizottságok a diagnosztikus ellátórendszer megújulása • Alapértékelés – óvoda, iskola. • Fejlődés nyomon követése – a tankerületi szakértői bizottsági tevékenysége és a nevelési tanácsadás. • SNI-vel kapcsolatosan a kompetencia a megyei (fővárosi) szakértői bizottságoké. 18
A megyei szakértői bizottsági tevékenység • Szakértői véleményt készít – komplex. • A vizsgálat típusai – aktuális állapot feltárása, felülvizsgálat. • Eljárásrendje – 15/2013. EMMI rendelet 2. számú mellékletben. • Szakértői vélemény iránti kérelem - 15/2013. EMMI rendelet 1. számú mellékletben. (Tü 16/új r. szakértői vizsgálat iránti kérelem nyomtatvány) • A szakértői vélemény elkészítésének szakmai követelményei - 15/2013. EMMI rendelet 3. számú mellékletben. (Orvosi, 4. sz. ) • Megújuló protokoll. 19
A sajátos nevelési igényű gyermekekkel érkező dokumentumok • 1. Szülői dokumentumok: adatlap, anamnézis • 2. Egészségügyi dokumentáció: zárójelentések, orvosi leletek • 3. Más nevelési, oktatási intézményektől származó dokumentumok: pedagógiai vélemények bizonyítványok gyermekvédelmi dokumentumok megfigyelési-mérési-értékelési dokumentumok 20
• 4. A pszichológiai-pedagógiai státusz dokumentumai. • 5. Lakóhely szerinti megyei/ v. országos pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottság szakértői javaslata. • 6. A kontrollvizsgálatok eredményei. 21
Befogadó intézményi dokumentumok • Szabályozók: Alapító okirat Pedagógiai program SZMSZ, munkaköri leírások Házirend Adatkezelési szabályzat Etikai kódex • Tanügy-igazgatási dokumentumok: a rehabilitációs foglalkozások rendje, az egyéni fejlesztési terv és az egyéni fejlődési lap vezetése. (Folyamatos figyelemmel kísért tanulókkal kapcsolatos dokumentáció. ) 22
Szakmai dokumentumok: Folyamatdiagnosztika és az egyéni fejlesztési terv. Habilitációs, rehabilitációs foglalkozások szakmai dokumentumai. Pedagógiai vélemény. (Esetleg szociometriai mérés) Partneri elégedettség mérése 23
Dokumentáció a befogadó intézmény és a módszertani intézmény között • Tanügy-igazgatási dokumentumok – intézmények közötti megállapodás (heti óraszám, időpontok, gyerek neve, felelős pedagógus) • Szakmai kapcsolattartás: szakmai munkaterv, feljegyzések, jegyzőkönyvek, továbbképzések, értekezletek tartalmi jegyzőkönyvei. • Szakmai anyagok • Tankönyvek, segédkönyvek • Módszertani útmutatók 24
A „tanulási” környezet Jelentősége – szerepe a hatékony pedagógiai munkában (Montessori, Freinet) Intézmény környezete Intézményi színterek Termek, berendezések Alapvető taneszközök Fejlesztő eszközök 25
A kiemelt figyelmet igénylő gyermek fejlődése, fejlesztése Kell-e fejlesztési terv? Kinek a számára kell fejlesztési terv? Ki készíti? (Sokféle!) (A fejlődés, fejlesztés nyomonkövetése szükséges. ) Mi alapján készüljön? (Kiindulás, bemenet, diagnózis) • DIFER, vagy más mérés • Megfigyelés • Szakértői vélemény alapján • Egyéb Az egyéni fejlesztés olyan tevékenység, amely során beavatkozunk a gyermek fejlődésmenetébe, hogy az érési folyamat egyes szakaszaiban a szükséges feltételek adottak legyenek. (módszerek, technikák, eljárások) 26
A portfólió A portfolió a gyermek munkáinak, dokumentumainak, produktumainak gyűjteménye. Az értékelés során a portfólióban összegyűjtött dokumentumok szolgáltatják az információkat a gyermek fejlődéséről. Funkciói: gyűjtő, bemutató, értékelő (egyéni fejlődés nyomon követése). Kapcsolódnak hozzá megfigyelések. 27
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek beiskolázása Törvényi háttér: 2011. Évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 20/ 2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről. 15/2013. (II. 26. ) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 28
A tankötelezettség teljesítésének kezdete – Nkt. 45. § (2) (Változás - május 31. helyett augusztus 31. , hat év) A tankötelezettség megállapítása - 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet 21. §(1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. 29
Lehetőségek R. 21. §(2) • A tankötelezettség kezdetéről • a) az óvoda vezetője, • b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, • c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. (Halasztás - 7 éves kor betöltése után – óvónői véleménnyel, óvodavezetői engedéllyel. Vitás helyzetben vizsgálat. 8 éves kor betöltése után. ) A szülő vizsgálatot kérhet, ha még a gyermek nem töltötte be a 6 évet, de már szeretné beiskolázni. 30
• A szülő intézményválasztása a sajátos nevelési igényű tanuló számára. • A járási hivatal kötelezheti a szülőt (a vizsgálaton túl) a szakértői vélemény alapján a gyermek megfelelő intézménybe való beíratására. Nkt. 47. §(6) (Kormányhivatal, gyermekjóléti szolgálat szerepe. ) 31
Segítő csoportok, együttműködés a szülőkkel Feladatok: (idő és hely biztosítása a találkozókra) • Attitűdformálás – példa, elköteleződés. • Szakmai együttműködések támogatása. • Civil szervezetekkel való kapcsolat. • A gyermekek és szüleik érdekének képviselet. • A szülők megsegítése. Szülőklubok. • A pedagógusok érdekeinek képviselete. (KIHÍVÁS – folyamatos és tervezett interakciók) 32
• A tapasztalat és tudás megosztása. • A tapasztalatok összeadódnak – új tudás, új ismeret létrehozása. • Az új tudásokat a közösségen belül elérhetővé, használhatóvá tenni. 33
Egymástól tanulás - elfogadás Szupervíziók, esetmegbeszélések pedagógus, szülő, pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, gyermekvédelmi szakember részvételével. 34
Az SNI-s tanulók nevelésében oktatásában résztvevő gyógypedagógus, terapeuta: • programokat, programcsomagokat állít össze, • részt vesz pedagógiai diagnózis elkészítésében, ennek megfelelő a tanuló egyéni igényeihez szükséges pedagógiai környezet kialakításában, speciális segédeszközök kiválasztásában, • javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, • együttműködik a többségi pedagógusokkal, nyomon követi a tanulók haladását, • javaslatokat fogalmaz meg az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra, 35
• segíti a szakvéleményben megfogalmazottak értelmezését • közreműködik az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő rehabilitációs tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációkban, • terápiás fejlesztő foglalkozásokat végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján, a kötelező rehabilitációs órakeretben • csökkenti a stigmatizáló hatásokat • az osztálytermi környezet optimalizálása 36
Utazó gyógypedagógus Támogatás • Helybe vitt szakmai továbbképzés. • Tapasztalatok átadása, módszertani fejlesztés. • Informálás az új eredményekről. • Folyamatok figyelemmel kísérése – esetleg beavatkozás. • Együttes tényfeltárás. • Elemzés – fejlesztés. • A sokféleség katalizálója. • Külső kontroll. FELELŐSSÉG 37
Sajátos nevelési igényű gyermek az óvodában 38
39
„Minden megérint. Úgy látszik sose nő be a szívem lágya. ” Fodor Ákos Summa Köszönöm a megtisztelő figyelmet! moldvay 3@gmail. com 06 -30 -9629 -336 40
- Slides: 40