Internet az informcis trsadalom elfutra s hajtereje Dr

Internet az információs társadalom előfutára és hajtóereje Dr. Bakonyi Péter c. docens Internet 1 11/2/2020

Bemutatkozás BME villamosmérnök (1965) Kandidátus (1974) c. docens BME c. főiskolai tanár – Óbudai Egyetem Vezető tanácsadó – BME EIT Email: bakonyip@eit. bme. hu Webcím: eit. bme. hu

Tartalom • • Internet Mi is az Internet Az Internet története A TCP/IP protokoll Domain name rendszer Az üzleti Internet Az Internet irányítási struktúrája Technical standards-szabványok Az Internet fejlődése számokban 3 11/2/2020

Mi is az az Internet? Világméretű rendszer - a számítógép-hálózatok hálózata Szabványos protokollokra épül (TCP/IP) Az alkalmazások a végpontokban vannak A technológia: csomagkapcsolás – datagram - különálló adatcsomag- lehetőségekhez legoptimálisabb ( best effort ) hálózat Új IKT alkalmazások megalapozója - a gazdasági fejlődés meghatározó tényezője Az Internet az információs társadalom fejlődésének alapja A történelmi visszapillantás megmutatja, hogyan alakult át egy kutatóhálózat egy világméretű általános célú (üzletitudományos) infrastruktúrává Internet 4 11/2/2020

Mi is az az Internet? Az Internet számítástudományi szakemberek közös munkájának eredménye az 1960 -as évektől kezdődően A koncepció az Egyesült Államokban született, az ARPANET mint az első számítógép-hálózat alapján (US Do. D) Nyílt hálózati architektúra eredményezte az Internet protokollt Internet 5 11/2/2020

Az Internet története Internet 6 11/2/2020

Az Internet története előzmények • • Internet 1969 - ARPANET hálózat elindul négy egyetemen az Egyesült Államokban. 1971 - 23 számítógép kapcsolódik a hálózatra. Fő alkalmazás - e-mail, telnet, ftp. 1973 - Első nemzetközi kapcsolat - UCL(UK) 1974 -81 - Az ARPANET elmozdul üzleti irányba. Hoszt-szám: 213; 20 új hoszt naponként. 7 11/2/2020

Mi volt az ARPANET? Az ARPANET volt az első csomagkapcsolásra épülő hálózat, amely a számítógépek közötti kommunikációt megvalósította. Ez a hálózat több tucat végpontot kötött össze, főleg egyetemeket, kutató helyeket és kialakította az első kutató hálózatot a világon. A valódi motívum az ARPANET kialakításával a time sharing rendszerek erőforrásainak megosztása volt. Azonban az elektronikus levelezés kifejlesztésével (1972) ez lett a legfontosabb és legtöbbet használt alkalmazás. Ez a helyzet máig se változott. Internet 8 11/2/2020

Az Internet története - beindulás • • Internet 1973 -74 - Vint Cerf és Bob Kahn kialakítják a TCP/IP protokollt 1982 - Internet hálózat elnevezés 1987 – több, mint 10. 000 hoszt 1990 - több, mint 300. 000 hoszt - a hálózat biztonsági kérdései előjönnek - az Internet Worm 6000 -60. 000 hosztot támadott meg. 9 11/2/2020

A TCP/IP protokoll A valódi Internet eredete Kahn 1972 -es elgondolására épült amely a nyitott architektúrájú hálózatokat írta le és amelyet internetting-nek nevezett. Az elgondolás az volt, hogy egy nyitott architektúrájú hálózat képes egymástól független hálózatokat összekapcsolni. Ezek a hálózatok különböző operációs rendszerrel és tervezéssel jellemezhetők. Egy ilyen nyitott hálózat új kommunikációs protokollt igényelt. Robert Kahn és Vint Cerf 1973 -74 -ben megtervezte a TCP/IP protokollt, amely fenti elveket megvalósította Internet 10 11/2/2020

A TCP/IP protokoll Az Internet Protokoll címzése: Minden Internetre kapcsolt eszköz egy numerikus azonosítóval rendelkezik - ez az IP címe van minden Internetre kapcsolt hálózatnak is. A hálózat méretétől függően Jon Postel az ISI intézet munkatársa végezte a cím allokációt a késői 60 -as évektől 1998 -ig. (Regional Internet Registry), amely a DARPA-val volt szerződésben. Internet 11 11/2/2020

HOST TCP/IP Internet and OSI-RM HOST application-B application-A A P empty = S not defined relay = ROUTER T Internet TCP N IP DL ____ Ph . . . . real phys. medium-1 12 real phys. medium-2 11/2/2020

Az Internet új irányítási mechanizmusa Új technológia és irányítása struktúra kialakítására volt szükség, mivel az eredeti ARPANET modell kis számú time sharing rendszerei megsokszorozódtak és nagyszámú hálózat összekapcsolását kellett megoldani. (LAN, munkaállomások, PC-k) A korai 1980 -as években az Internet Protokoll csak nagyon korlátozott számú IP címet kezelt. Ez volt a kulcs motívum az IPv 4 verzió kidolgozásának, amely 32 bites címtartománnyal rendelkezett. Az átállás dátuma 1983 január 1 volt, amikor a hoszt szám 500 volt. Több éves tervezési munkát igényelt hogy egy időben ezt az átállást levezényeljék. Internet 13 11/2/2020

IP Addressing 0 class A 0 8 16 net class B 1 0 class C 1 1 0 class D 1 1 1 0 24 31 host net host multicast

IP Addressing Internet 15 11/2/2020

Dotted Decimal Notation (DDN) class C address: 0 8 16 24 31 1 1 0 00001 1110000 01000111 00001010 193. 224. 71. 10 Internet 16 11/2/2020

Max. host and net numbers class A B C max. nets max. hosts 2^7 -2= 126 2^14 -2= 16, 382 2^21 -2= 2, 097, 150 2^24 -2=16, 777, 214 2^16 -2= 65, 534 2^8 -2= 254 2, 113, 650 ~3, 720, 000

The Domain Name System (DNS) 1984 -ben került publikálásra egy elosztott és dinamikus Domain Name rendszer - Paul Mockapetris volt a szerző A nagyszámú egymástól független hálózat és ezáltal az Internet dimenzió váltása miatt nehézzé vált egy központi táblázatban nyilvántartani és átváltani a felhasználó-barát hoszt neveket IP címmé A DNS rendszer oldotta meg a problémát egy skálázható elosztott mechanizmus révén Hierarchikus DNS neveket pont választja el és jobbról balra strukturálódnak A DNS adatok hierarchikus és széles értelemben elosztott ún. „name szerver” gépeken kerülnek tárolásra, amelyek lekérdezhetők Internet 18 11/2/2020

The Domain Name System (DNS) A felhasználó számára láthatatlan a hierarchia tetején lévő root szerver. A root server információt ad az egy szinttel lejjebb lévő Top - Level Domain-ről (TLDs), amely az utolsó tag a domain néven jobb oldalon (. org, . com, . hu , . fr … ) 1985 -ben - amikor a DNS rendszert bevezették - a TLD regisztrációt a Stanford Research Institute látta el később, pedig az Iter. NIC/ Network Solution Internet 19 11/2/2020

Domain vs. DOS directory domain UCLA ENG Internet SCI sci. usc. edu DOS C-drive root EDU DOC USC GRAF COM WP 20 TXT WR MSW C: DOCTXTWR 11/2/2020

Top-Level Domains Minden TLD-ért egy-egy szervezet felel. Ezt általában „Registry Operator”-nak nevezik Számos típusú TLD létezik: A két betűs TLD-ket az ország kódoknak foglalták le- ‘’ cc. TLD ‘’ – 240 ország – A három vagy több betűs TLD-ket generikus TLD-nek nevezik- g. TLD Egy speciális TLD-t is fenntartanak ez a ‘. arpa ‘ ezt technikai infrastruktúra céljaira használják Internet 21 11/2/2020

Top-Level Domains Generic TLD-k ( hét ) : gov - US. government com - commercial applications mil - military application edu - educational application net - internet organizations org - international organisation int - international organisation Hét új TLD- 2001 -ben: . biz , . info, . name , . pro, . areo, . coop, . museum Internet 22 11/2/2020

NSFNET Az Internet fejlődésében mérföldkövet jelentett a National Science Foundation (NSF) döntése, amely létrehozta a TCP/IP alapú NFSNET backbone hálózatot az amerikai egyetemek összekapcsolására. Ez a hálózat nemcsak az egyetemeket támogatta, hanem általában a kutatás-fejlesztést Később olyan stratégia alakult ki, amely ezt az infrastruktúrát a gazdasági életben is alkalmazhatóvá tette, amely már nem tartalmazhatott állami támogatást. Internet 23 11/2/2020

Internet backbone A 90 -es évek elején az NSF az Internet gerinchálózatot az üzleti szféra számára is megnyitotta. A cél az volt hogy a befolyt díj csökkentse az előfizetési díjat az akadémiai közösség számára. Másrészről az NSF szorgalmazta a piaci alapon létrejövő magánhálózatokat mint a UUNet, a PSI stb. Internet 24 11/2/2020

Üzleti Internet Az Internet robbanásszerű fejlődésével az adminisztráció a Do. D-től az NSF-hez tolódott át, amely 1992 -ben létrehozta az Inter. NIC-et a domain név regisztrációra és az egyéb feladatokra. Az Inter. NIC tovább adta a g. TLD regisztrációt egy USA – ban lévő magán cégnek, a Network Solution Inc. (NSI)-nak 1995 -ben az NSF megszüntette az NSFNET támogatását, mivel az Internet egy valódi üzleti hálózattá vált. Internet 25 11/2/2020

Internet e. Xchange Points (IXPs) Ez az időszak az Internet Szolgáltatók megjelenésével jellemezhető (ISP) , ilyenek mint Compu. Serve, America Online, Prodigy. 1995 -ben a legtöbb üzleti ISP elkezdte felállítani a saját regionális Internet e. Xchange Pointokat (IXPs), hogy az Internetre rá tudjanak kapcsolódni. Az Internet e. Xchange pontok az ISP-k Internet hálózat összekapcsolódási helyei. Internet 26 11/2/2020

Internet a 90 -es években • 1991 -93 - NSFNET, az üzleti forgalom engedélyezve, elindul az elektronikus kereskedelem. • 1991 - Tim Berners-Lee (CERN) - World Wide Web hypertext - Mosaic browser (Mark Andreesen ) • 1991 - NSF forgalom: 10 ^12 bytes/hó • 1992 - MBONE audio-video broadcast • 1993 - hoszt szám nagyobb, mint 1. 000 Internet 27 11/2/2020

WWW Tim Berners-Lee 1991 -ben az európai kutató központ-ban, a CERN-ben kifejlesztette a World-Wide Web-et (WWW) A World Wide Web Consortium (W 3 C) 1994 -ben jött létre, mint egy nemzetközi ipari konzorcium, hogy közös protokollokat és szabványokat hozzon létre, elősegítve ezzel a WWW fejlődését és széleskörű alkalmazásba vitelét az interoperabilitás megteremtésével. Internet 28 11/2/2020

Böngészők A WWW 1993 -tól kezdett igazán dinamikusan növekedni, amikor az első Web böngésző általánosan elérhetővé vált. Ezt az első böngészőt Mosaic-nak hívták és információ és adatok keresését tette lehetővé. WWW böngésző háború bontakozott ki a Netscape és a Microsoft között, amely egyébként felgyorsította a WWW -vel kapcsolatos szoftver fejlesztéseket Internet 29 11/2/2020

Globalizáció és konvergencia (1990 -es évek vége) 1998 után ez a technológia az egész világon tért nyert, bár egy kis lassulás bekövetkezett az Internet buborék kipukkadása miatt. A 90 -es évek vége az Internet és a PC-k világméretű elterjedésével jellemezhető A XXI. századot a konvergencia jellemzi. Ez olyan integrált alkalmazást jelent, amely egy platformon támogatja a szélessávú Internetet, a beszéd átvitelt, a szórakoztató tartalmakat és egyre növekvő mértékben a mobil és vezeték-nélküli hálózatokat. Internet 30 11/2/2020

Az Internet irányítási struktúrája A DNS rendszer és az NSI monopólium miatti aggodalom vezetett oda, hogy az US Department of Commerce (Do. C) egy konzultációs folyamatot kezdett. 1997 -ben és 1998 - ban kibocsájtott egy ún. White Paper-t, amely egy olyan stratégiai célt fogalmazott meg hogy célszerű privatizálni a DNS menedzsmentet és a koordinációt. Erre a felvetésre számos javaslat érkezett a magán szférából, beeleértve az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN)-t, amely Kalinforniában került bejegyzésre, mint egy privát non-profit társaság Internet 31 11/2/2020

Az Internet irányítási struktúrája 1998 novemberben a US Do. C megegyezett az ICANN-al egy átadási eljárásban , amelynek lényege, hogy a DNS menedzsmentet az Egyesült Államok kormánya átadja a nemzetközi magán szférának, azaz az ICANN-nak 1998 novemberétől 2003 -ig ez a megállapodás még számos módosítással egészült ki. A megállapodás 2006 -ban jár le. Internet 32 11/2/2020

Az Internet irányítási struktúrája Az ICANN három fő feladatköre és az azt támogató szerveze-te az alábbi: Address Supporting Organisation (ASO), amely az IP címkiosztást koordinálja a regionális Internet Registries (RIR) között Country Code Names Supporting Organisation (cc. NSO) képviselve az országokat és régiókat Generic Names Supporting Organisation (g. NSO) képviselve a Regisztrációkat, az egyéneket, a szerzői jogokat. Az ICANN Igazgató Tanács tagjait a fenti három szervezet és egy ún. Nominating Committee javasolja. A cél, hogy valamennyi érdekelt közösség képviselve legyen. Internet 33 11/2/2020

Az Internet irányítási struktúrája Internet 34 11/2/2020

Internet szabványok IETF –et 1986 -ban hozták létre az Internet szabványok kidolgozása céljából Az eszköz gyártó cégek aktív résztvevői az IETF-nek ( CISCO, IBM, HP. . ) Az Internet műszaki szabványai konszenzusra épülnek és alulról építkeznek Internet 35 11/2/2020

Internet szabványok Az IETF és a W 3 C (WWW consortium) azok a szervezetek, amelyek az Internet és WWW szabványokat létrehozzák és adminisztrálják, egymástól függetlenül működnek - nyitott részvétellel és konszenzusra épülve már az Internet korai napjaitól. Internet 36 11/2/2020

Internet szabványok Az RFC-k (Request for Comments) dokumentum- sorozat az Internet műszaki és szervezési szabványait tartalmazza, illetve új koncepciók és ülések jegyzőkönyvei is rögzítésre kerülnek Az Internet protokollok hivatalos specifikációi RFC szabványokként kerülnek publikálásra Internet 37 11/2/2020

Alapvető nyitott Internet szabványok Az IETF által kiadott alapvető Internet szabványok a következők: Internet Protokoll (IP), Transmission Control Protocol (TCP), File Transfer Protocol (FTP), Simple Mail Transfer Protocol (SMTP), Domain Name System ( DNS ) Internet 38 11/2/2020

ENUM Az ITU és az IETF szabványosítási törekvései eredményeként a telefon hálózat és az Internet hálózatok interoperabilitásának kialakítására alkalmas szabvány került kidolgozásra -az ENUM Az ENUM elnevezésű szabvány a felhasználónak lehetővé teszi, hogy az Internet szolgáltatásait telefonszámmal is elérhesse, illetve hogy a telefonról hozzáférjen az Internethez Internet 39 11/2/2020

ENUM az ENUM (telephone number mapping) egy olyan protokoll rendszer, amely a hagyományos telefon rendszert és az Internetet egységesíti és eszközül a DNS rendszert használja fel 1999 -ben megalakult az IETF ENUM WG 2000 - első szabvány: RFC 2916 2002 - kiadták az ITU_T Interim Procedures dokumentumot Internet 40 11/2/2020

ENUM Az ENUM RFC meghatározza, hogy a DNS e 164. arpa zónáját lehet használni ENUM célokra, továbbá, hogy milyen formában kerüljenek a telefonszámok a DNS-be. Az e 164. arpa zónát TLD-ként kezelik ENUM kísérletek 2002 -ben kezdődtek Három országban vannak kísérletek: Ausztria, Lengyelország, Románia Kilenc országban vannak ENUM pilot kísérletek Tizenöt ország - köztük Magyarország - delegálta az ENUM domaint Internet 41 11/2/2020

Internet 42 11/2/2020

Internet 43 11/2/2020

ENUM-Ausztria Internet 44 11/2/2020

ENUM Néhány alkalmazás: Hagyományos telefon - internet telefon kapcsolat Internet-telefonról hagyományos mobil telefon Vo. IP alapú társzolgáltatói kapcsolat ENUM hívásátírányítással Internet 45 11/2/2020

IPv 6 Az IP új generációja IPv 6 46 2020. 11. 02.

Az IPv 4 és IPv 6 Internet szabványok jelenlegi helyzete Az IP 6 -s verziója - IPv 6 - 1995 -ben került kifejlesztésre az IETF által, és már több mint tíz éves múltra tekint vissza A létrehozásának oka a címtartomány kifogyásának a veszélye (128 bites címtartomány) A Classless Inter-domain Routing (CIDR) vagy a Network Address Translation (NAT) következtében ez már nem volt igazi veszély Az IPv 6 ettől függetlenül jobb támogatást ad valós idejű alkalmazásokhoz, minőségbiztosításhoz és biztonságot javító lehetőségeket ad, mint autentikáció és privacy IPv 6 47 11/2/2020 Internet 2020. 11. 02. 47

P IPv 6 elvárt tulajdonságaifő célkitűzései Hosztok milliárdjainak támogatása Útvonal választási táblák méretcsökkentése A protokoll egyszerűsítése, ezáltal a csomagok gyorsabb feldolgozása Az IPv 4 -nél jobb biztonság A barangolás lehetővé tétele A protokoll fejlődésének biztosítása Az IPv 4 és IPv 6 egymás mellett létezésének lehetővé tétele. Az IPv 6 jól megfelel a kitűzött céloknak IPv 6 48 11/2/2020 Internet 2020. 11. 02. 48

IPv 6 49 11/2/2020 Internet 2020. 11. 02. 49

Az IPv 6 (vag IPv 6 tulajdonságai t generation) jellemzői Kapcsolat nélküli datagramm szolgáltatás Az IPv 6 megtartja az IPv 4 legsikeresebb tulajdonságát, vagyis a kapcsolatnélküli datagramm szolgáltatást, ugyanakkor számos új lehetőséggel bővült: Univerzális címzési koncepció: A címtér 128 bites, ami kb 3, 4 x 10 ^ 38 -on címet jelent, ez azt jelenti, hogy a Föld minden négyzetméter területére 7 x 10 ^ 23 -on cím jut. A címzési módok lehetnek: unicast, anycast, multicast. Ezek rendeltetése hasonlít az IPv 4 -nél megismert unicast, multicast technikákhoz. (A broadcast jellegű címzés itt nincs, ezt a funkcionalitást a multicast címzési móddal valósítják meg. ) IPv 6 50 11/2/2020 Internet 2020. 11. 02. 50

IPv 6 elvárt tulajdonságai Rugalmasabb fejléc Az IPv 6 fejléc mindössze 8 mezőből áll, szemben az IPv 4 14 mezőjével. Ez az útvonalválasztásnál gyorsabb feldolgozást tesz lehetővé. Ugyanakkor bevezették a kiegészítő fejlécek (next header) fogalmát is, amelyek a speciális igények megvalósítását teszik lehetővé: ugrásról ugrásra opciók fejrésze (hop-by-hop options header), célra vonatkozó opciók fejrésze (destination options header), irányítási opciók fejrésze (routing header), darabolási opciók fejrésze (fragment header), hitelesítési fejrész (authentication header - AH), beágyazási-biztonsági opciók fejrésze (encapsulating security ) Minőségi szolgáltatás (Quality of Service) A minőségi szolgáltatás azt jelenti, hogy a magas prioritású üzenetek előnyben részesíthetők alacsonyabb besorolású társaikkal szemben, vagyis torlódás esetén a magas prioritású üzenetek akár az alacsonyabb prioritású üzenetek feltartóztatása árán is garantált sebességet biztosítanak. IPv 6 51 11/2/2020 Internet 2020. 11. 02. 51

IPv 6 elvárt tulajdonságai Az IPv 4 -ben alapesetként a csomagok a FCFS (a beérkezés sorrendjében történő kiszolgálás) szabálynak megfelelően kerülnek továbbításra. Már az IPv 4 kiegészítőjeként is definiáltak Qo. S protokollváltozatokat (Int. Ser, Diff. Serv), az IPv 6 tervezői kifejezetten támogatják ezt. Az IPv 6 fejrészében két mező szolgál ennek megvalósítására: forgalom osztálya (traffic class), adatfolyam címke (flow label). A csomagokat osztályokba sorolják, a 0 -7 osztályokba azok a csomagok kerülnek, amelyek tűrik az átvitel sebességének csökkentését, a 8 -15 osztályba pedig azokat sorolják, amelyek érzékenyek a késleltetésre (hang, mozgókép, stb. ) Az adatfolyamcímke arra szolgál, hogy a forrás- és célállomás között egy bizonyos igényeknek megfelelő virtuális összeköttetést építsenek fel. IPv 6 52 11/2/2020 Internet 2020. 11. 02. 52

IPv 6 tulajdonságai Integrált mobilitás A mobil felhasználók a hagyományos beszédátvitel mellett más kommunikációs csatornát is igénybe kívánnak venni , ezt pedig célszerű IP alapon megvalósítani. Erre dolgozta ki az IETF a Mobil IP protokollt (Mobility support in IPv 6, RFC 3775), amely alkalmas mobil eszközök mozgásának IP rétegbeli kezelésére. Bizonyos esetekben egy alhálózat is változtathatja helyét, ennek kezelésével is foglalkozik az IETF Network Mobility csoportja. Integrált biztonság Az IPv 4 -ben már bevezették az IPSec-et, amely a hálózati rétegben működött. Azonban egy sor probléma felmerült: átjárás a NAT-okon, az egész IP csomagot titkosítsák-e vagy csak a csomagban lévő információt, tördelési és teljesítményi kérdések. Emiatt nagykiterjedésű IPv 4 hálózatban alig használják. Az IPv 6 -ban az IPSec annak szerves része, minden implementációjában tartalmaznia kell. A kiegészítő fejlécek közül a hitelesítési fejléc és a beágyazási-biztonsági opciók fejrésze az, ami a biztonsági kérdések megoldására szolgál. Ezek közül csak az utóbbit (ESP) kell kötelezően megvalósítani, az előző opcionális, ugyanis az ESP-vel megvalósítható az adatok integritásának ellenőrzése, mely a legtöbb esetben kielégítő. IPv 6 53 11/2/2020 Internet 2020. 11. 02. 53

Az IPv 4 és IPv 6 összehasonlítása Tulajdonságok jellemzőik IPv 6 IPv 4 Kapcsolatnélküli datagram szolgáltatás egyszerű, megbízható igen Igen Univerzális címzési koncepció strukturált, különböző típusokra és célokra alkalmazható fejlett Szegényes Rugalmasabb fejléc bővíthetőség, teljesítmény növelése igen Nem Minőségi szolgáltatás (Qo. S) prioritások meghatározása, folyamat címke fejlett Szegényes Integrált mobilitás barangolás támogatása igen Nem Integrált biztonság azonosítás, kódolás igen Nem Hálózatmenedzsment automatikus konfiguráció igen Nem IPv 6 54 11/2/2020 Internet 2020. 11. 02. 54

Az Internet jövőbeni szerepe Az Internet az elkövetkező években még meghatározóbb szerepet játszik majd Az Internet a beszéd, műsorszórás és adatszolgáltatás globális platformja Ezáltal a gazdaság és társadalom kritikus infrastruktúrájává vált Ahogy az Internettől való függőségünk nő, úgy kell fokozottan foglalkozni a rendszer integritásával, a minőség biztosításával és hogy minden vonatkozásban megbízható rendszerré váljon Az Internet jövője 55 11/2/2020

World Summit on the Information Society ( WSIS) Egyesült Nemzetek Főtitkára kezdeménye-zésére hívták össze a WSIS-t (40 ország). Ezen belül létrejött a Working Group on Internet Governance Cél az Internet nemzetközi irányíthatóságának vizsgálata Mandátum: Internet irányítás definíció A közpolitika kialakítása a témában A különböző szereplők szerepeinek és felelősségének tisztázása Az Internet jövője 56 11/2/2020

WSIS A 2005 -ben Tuniszban tartott második ülés létre-hozta az Internet Governance Forumot. (Állandó testület) Feladata nyitott konzultáció az Internet jövőjéről a kormányok, az internet közösség , a magán szektor és a civil társadalom között. Fontos eredménye a Tuniszi ülésnek, hogy igent mondott a jelenleg jól működő operatív működési mechanizmusra Azonosította azokat a kérdésköröket, amelyek az Internet további fejlődése szempontjából fontosak, mint: biztonság (spam, cyber bűnözés), többnyelvű-ség, személyíségi jogok, összekapcsolási költségek A legnagyobb eredmény , hogy az Internet fragmentációjának kérdése lekerült a napirendről ( Kína ) Az Internet jövője 57 11/2/2020

WSIS Néhány közpolitikai megállapítás: Az Internet mindenkié A cenzúra nem megengedett Nyitott szabványok megtartása A hálózat korrekt használata A verseny környezet előmozdítása A biztonság és ezáltal a bizalom kiemelt fontossága Az Internet jövője 58 11/2/2020

Az Internet jövője Az Internet az információs társadalom meghatározó infrastruktúrája Folyamatos a növekedés-2015. évben a felhasználók száma meghaladta a 3 milliárdot, Új aktivitások, iparágak, szolgáltatások indítója Az Internet jövője 59 11/2/2020

World-wide Internet Usage Facts and Statistics - 2015 As a matter of Fact, Internet (www) has grown exponentially and is still growing at a rate which cannot be imagined. Day by day the number of people accessing Internet from their Desktops and Mobile devices (Tablets, Smartphones, Laptops etc. . . ) is increasing at a rapid pace due to Technological Innovations. FIRST 60

Internet Statistics Online Users Values Number of worldwide internet users 3174 m Number of internet users in Western Europe 326. 1 m Number of internet users in China 483. 18 m Number of internet users in the U. S. 201. 78 m FIRST Statistic 61

Internet Statistics Internet Companies Values Google market value $373 bn Facebook market value $226 bn Average revenue of Amazon. com $88. 99 bn Google’s global revenue in 2015 $74. 54 bn FIRST Statistic 62

World-wide Internet Usage Facts and Statistics - 2015 5. 854 Billion - Total Cellular users in the world. Desktop users are about 40. 67% of the total active users. Tablet users (Tablets, Tabs, Palmtops etc. . users) = 21. 10%. Mobile users (Smartphone and other handheld device users) = 38. 23%. FIRST 63

Az Internet története Magyarországon

Visszapillantás - előtanulmányok 1975 - számítógép-hálózati kutatások az Akadémiai kutatóintézetekben 1980 - nemzetközi akadémiai együttműködés -IIASA, INRIA, SZU 1982 - Akadémiai Hálózat fejlesztése elindul 1985 - IIF előkészületek Az Internet története Mo. -on 65 11/2/2020

Visszapillantás - az IIF 1986 - Az MTA, OMFB és OTKA elindítja az Információs Infrastruktúra Fejlesztési programot (IIF) 1988 - 89 I. fázis: elindul az X. 25 alapú hálózati rendszer 80 intézet kapcsolódik a rendszerhez, Ella mint az első hazai fejlesztésű e-mail rendszer elindul 1991 - II. fázis: kapcsolódás az Internet-hez 1992 - III. fázis: HBONE tervezése Az Internet története Mo. -on 66 11/2/2020

Visszapillantás - HBONE, NIIF 1993 - HBONE különcélú hálózat kialakítása - TCP/IP gerinchálózat 1994 - NIIF program előkészitése 1995 - NIIF elindítása. Támogatók: OMFB, MTA, MKM, OTKA, FEFA, Népjóléti Minisztérium 1998 - Új programciklus előkészítése Az Internet története Mo. -on 67 11/2/2020

NIIF program Kutatás, felsőoktatás, közgyűjtemények és non-profit szféra számára korszerű hálózati szolgáltatást biztosít projektek az új alkalmazások és technológiák bevezetésére MTA, MKM, OMFB, OTKA, Népjóléti Min. , KHVM, FEFA mint program támogatók. Az Internet története Mo. -on 68 11/2/2020

NIIF projektek-1994 -98 • • • HBONE TEN-34 NIIF Internet felhasználói projekt Nyilvános kulcsú titkosítás, digitális aláírás projekt World Wide Web MICE multimédia projekt Kutatók home working projektje Intelligens város/település projekt NIP-Nagysebességű Internet Projekt- tervezési fázis Az Internet története Mo. -on 69 11/2/2020

A HBONE projekt

HBONE projekt Különcélú Internet gerinchálózat 26 csomópont- regionális központok - lefedik az országot Nemzetközi kijárat - TEN 34 Kormányzat és a Főváros is kapcsolódik Decentralizált hálózat menedzsment Az Internet története Mo. -on 71 11/2/2020

Az Internet története Mo. -on 72 11/2/2020

A WWW projekt

World Wide Web projekt az országban megteremtette a WWW kulturát működtetette a magyar Honlapot cache szerverek a sávszélesség jobb kihasználására workshop-ok rendezése, oktatás minden jelentős intézetben van WWW szerver Az Internet története Mo. -on 74 11/2/2020

A TEN-34 projekt

TEN-34 projekt Európai nagysebességű kutatói gerinc-hálózat- 34 Mb/s - EU projekt Elsőként csatlakoztunk a régióból MATÁV-val szoros együttműködés és kedvezményes tarifa - első ATM alapú rendszer kialakítása IP célra 10 Mb/s európai, 5 Mb/s US kapcsolat Igen pozitív nemzetközi megítélés A Quantum -TEN 155 előkészítése Az Internet története Mo. -on 76 11/2/2020

NIIF Internet felhasználói projekt

Magyar Elektronikus Könyvtár Teljes szövegű adatbázis magyar irodalmi és tudományos művekből Szerzői jogdíjjal nem védett művekre Szomszédos országok magyarsága számára is fontos projekt NIIF Információs füzetek Közös Elektronikus Katalógus Az Internet története Mo. -on 78 11/2/2020

NIIF adatok - 1995 több mint 800 intézmény 150 -180. 000 munkatárs használja évi növekedési ráta 100 % projektek Az Internet története Mo. -on 79 11/2/2020

NIIF 1998 -2000 a koncepció fő elvei Az EU csatlakozást támogató, a nemzetközi fejlődéssel lépést tartó hálózati szolgáltatások Expanzív növekedés helyett minőség Élenjáró alkalmazási és technológiai projektek indítása Vidék és főváros közötti infrastruktúra erőteljes fejlesztése Az Internet története Mo. -on 80 11/2/2020

Nagysebességű Internet Projekt

Előzmények: INTERNET-2 projekt az USA-ban Cél: az Internet új generációjának kifejlesztése. Résztvevők: több mint 100 egyetem, kormányzati szervezetek, IT és távközlési ipar. A kezdeti fázisban szélessávú hálózatot hoznak létre. Új alkalmazások tervezése indul. Az Internet története Mo. -on 82 11/2/2020

Nagysebességű Internet Projekt NIP Célkitűzés a nagysebességű hálózatra épülő Internet technológiák és alkalmazások adaptálása NIIF, MATÁV ATM hálózatra támaszkodik: garantált és kísérleti szolgáltatások alprojektekbe szervezve Az Internet története Mo. -on 83 11/2/2020

NIP - hálózati alprojektek IPv 6 pilot hálózat kialakítása - BME IP hatásfok vizsgálat ATM osztályokban - MTA SZTAKI, BME, PKI IP forgalom vizsgálat - BME, SZTAKI, PKI IP szolgáltatás - minőség paraméterek leképzése ATM-re BME, SZTAKI, PKI Az Internet története Mo. -on 84 11/2/2020

NIP- alkalmazási alprojektek NIIF-2 kutatói pilot multimédia hálózat SZTAKI, J ATE, KLTE, JPTE Videokonferencia az Interneten BKE, BME, ELTE, SZTAKI Digitális könyvtár az Interneten JATE, ELTE Virtuális egyetem az Interneten Neumann ház, NTK, GATE, ELTE Az Internet története Mo. -on 85 11/2/2020

NIP - alkalmazási projektek Virtuális kiállítás az Interneten, AEC (Linz ) Telemedicina, távdiagnosztika az Interneten SOTE, DOTE, POTE, SZOTE Az Internet története Mo. -on 86 11/2/2020

Új helyzet 2000 -ben Hálózati infrastruktúra javulása, sávszélesség növekedés. Internet böngésző szoftver funkció bővülés. Felhasználó-orientált tartalom. Tömeges felhasználás: Web TV, kábel TV, olcsó távközlés. Az Internet története Mo. -on 87 11/2/2020

Az NIIF program-2000 -2005 Folyamatos fejlődés-2000 -2005 között Közel 2 mrd Ft fejlesztés 2003 -2004 -ben Élenjáró információs infrastruktúra a kutató közösség számára Több mint 700 intézmény, 600. 000 felhasználó Szuperszámítógép- Grid projekt Élenjáró szerep Európában a 10 legfejlettebb kutatói hálózat az EU-ban - GEANT projekt középtávú szakmai program e. Europe 2005 célok és követelmények figyelembevétele 41 Az Internet története Mo. -on 88 11/2/2020

Az NIIF program – 2004 után Modell: 4 a sávszélesség nem korlátos erőforrás esélyegyenlőség a budapesti és vidéki felhasználók számára NIIF Program felügyelete: GKM Szervezet: NIIF Intézet Cél: Magas színvonalú szolgáltatás folyamatos fejlesztés-az európai színvonal megtartása erős intézményi és ipari kapcsolatok Az Internet története Mo. -on 89 11/2/2020

Az NIIF program 169 + 90 könyvtár és iskola bekapcsolása IP telefónia Központi szuperszámítógép bővítése Névtár projekt (+11; +25) Tűzfal projekt Networkshop, ADSL migráció 6 NET, SEREEN-IPv 6 bevezetése Az Internet története Mo. -on 90 11/2/2020

Az NIIF program Cluster-grid projekt Gigabit gerinchálózat Központi szolgáltatások megújulása Kutatói ADSL MEK erdélyi tükör Video-konferencia Az Internet története Mo. -on 91 11/2/2020

Az NIIF program gerinchálózata NIIF gerinchálózat 2004 január S. patak Salgótarján Gyöngyös Mosonmagyaróvár Győr Eger Tatabánya Gödöllő Nyíregyháza Miskolc Piliscsaba Debrecen Sopron Veszprém Szombathely Budapest Jászberény Szolnok Sz. fehérvár Kecskemét Dunaújváros Zalaegerszeg Hm. vásárhely Szekszárd Keszthely Békéscsaba Baja Nagykanizsa Jelölések: N IIF K ö zp o n t Szeged Kaposvár 2. 5 Gbps 155 Mbps Pécs 34 Mbps Az Internet története Mo. -on 92 Kormányzat BME, BMF, BGF, MTA Nemzeti Múzeum Széchenyi Könyvtár ELTE ZMNE, Sapientia Országos Levéltár MTA KKKI, Csill. l I KFKI SZIE YBL/ÁLL. SZTAKI Lágymányos MTA Budavár PPKE JÁK 11/2/2020 42

Az NIIF program gerinchálózata Az Internet története Mo. -on 93 11/2/2020

A GEANT hálózat Az NIIF Program számítógép-hálózata integráns része a nagysebességű pán-európai kutatói hálózatnak, a GEANT-nak A GEANT összekapcsolja Európa 34 országának nemzeti kutatói hálózatait és közvetlen, vagy közvetett kapcsolattal rendelkezik a világ egyéb jelentős nemzeti illetve regionális kutatói hálózata felé. Az EU a GEANT kutatói hálózatra alapozza az európai kutatási övezet (ERA) kutatási koncepcióját, ennek megfelelően évek óta kitüntetetten kezeli a kutatói hálózatok fejlesztésének a feladatát. Az Internet története Mo. -on 94 11/2/2020

A GEANT hálózat Az európai törekvés a kutatói hálózatok tekintetében egyértelmű: a globális élvonalban megszerzett helyzet megtartása. A most lezárult 6. Keretprogram 93 M euro támogatást biztosított az összeurópai kutatói hálózati infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztésekhez (kb. ugyanennyit tesz hozzá az együttműködő kutatói hálózati közösség), és a 7. keretprogramban ennek kétháromszorosa várható, ugyancsak mintegy 50 %-os kutatói hálózati hozzájárulás mellett. Az Internet története Mo. -on 95 11/2/2020

A GEANT hálózat Az Internet története Mo. -on 96 11/2/2020

Kutatóhálózatok jövője A kutatás, fejlesztés, felsőoktatás, könyvtárak és közgyűjtemények információs infrastruktúrája valamennyi fejlett országban és az EU-ban is kiemelt hangsúllyal szerepel a támogatott fejlesztési és alkalmazási projektek között. Az Internet története Mo. -on 97 11/2/2020

Kutatóhálózatok jövője A kutatói hálózatok innovatív infokommunikációs technológiák alkalmazásával jelentősen hozzájárulnak a kutatás-fejlesztés és innováció hatékonyságának, és ezzel együtt az adott gazdaság versenyképességének növeléséhez: a projekt formájában szerveződő, országhatárokat átívelő kutatás-fejlesztési programok végrehajtását támogatják. A hazai és nemzetközi kooperáció egyre nagyobb arányban virtuális szervezetek és komplex virtuális szolgáltatások keretében valósul meg, a kutatási és fejlesztési folyamatok megváltoznak, dinamikussá válnak; a nagyértékű, speciális erőforrások, adatbázisok és nagyberendezések távoli elérését biztosítják valamennyi érdekelt fél számára, amely révén így kevesebb számú, de lényegesen magasabb értéket Az Internet története Mo. -on 98 képviselő eszközöket lehet kiépíteni; 11/2/2020

Kutatóhálózatok jövője a nagymértékben felhalmozódó adatok gyors feldolgozásán alapuló kutatás-fejlesztési tevékenységek számára a nagysebességű adathálózati infrastruktúrán fellelhető erőforrások közös, megosztott kiaknázását teszik lehetővé költség-hatékony módon; tesztkörnyezetet biztosítanak a legújabb adathálózati, kollaboratív és tartalomszolgáltatási technológiák kipróbálására, mint a felsőoktatás és kutatás, mint a piaci szereplők számára. Az Internet története Mo. -on 99 11/2/2020

Az NIIF jövője A hazai kutatói hálózat hosszú évek óta az európai élvonalba tartozó, az EU 15 országok színvonalának megfelelő országos infrastruktúrát biztosít a hazai felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi kör számára. A kutatói hálózati infrastruktúra jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a hazai kutatás-fejlesztés a nemzetközi projekt-együttműködések keretében jelentős EU támogatásokhoz jut. Az Internet története Mo. -on 100 11/2/2020

Az NIIF jövője A hazai törekvéseket tekintve ugyanez a kiemelt kezelés három szempontból is alapvető fontosságú az ország egésze számára: -nemzetközi kooperáció- és versenyképességet, a legfejlettebb országokéval összemérhető színvonalú háttérfeltételeket jelent a jövőt megalapozó tudományos munka és az új alkotó generációk igényes képzése számára, Az Internet története Mo. -on 101 11/2/2020

Az NIIF jövője -a fejlett országokhoz hasonlóan kultúrát teremt és követhető példát, műszaki megoldásokat és alkalmazási tapasztalatokat nyújt az informatika széleskörű, gyors országos térhódítása számára, -elengedhetetlenül fontos az európai felzárkózás sikere és különösképpen a hazai információs társadalom Európa konform fejlődése szempontjából. Az Internet története Mo. -on 102 11/2/2020

NIIF A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében végzendő fejlesztések Adathálózat infrastruktúra Azonosítási és jogosultságkezelési infrastruktúra Számítási és adattárolási infrastruktúra Virtuális környezet

Adathálózati infrastruktúra fejlesztése az európai kutatói adathálózat integráns részeként A magyarországi optikai hálózati platform következő generációjának kialakítása, amely biztosítja a legkorszerűbb IPv 4 és IPv 6 alapú szolgáltatásokat, integrálva az alacsonyabb rétegben megvalósított kapcsolt menedzselt pont-pont optikai összeköttetésekkel; Vezeték nélküli és mobil kommunikáció kutatói hálózati alkalmazása, a legújabb technológiák kipróbálása és alkalmazásba vétele; A GEANT 2 összeurópai hálózathoz és a következő generációs európai kutatói hálózatokhoz történő csatlakozás infrastrukturális feltételeinek megvalósítása; Határmenti (ún. cross-border) optikai kapcsolatok kiépítése a szomszédos országokkal; Az Internet története Mo. -on 104 11/2/2020

Adathálózati infrastruktúra fejlesztése az európai kutatói adathálózat integráns részeként - 2 A kutatási-felsőoktatási alkalmazásokon túlmutatóan a nagysebességű kutatói hálózathoz történő kapcsolódás lehetőségének biztosítása az innovációban érintett piaci szereplők számára is; Szabványos protokollok és interfészek kidolgozása a hálózatmenedzsment terén, ipari partnerekkel együttműködve; Tesztkörnyezet kialakítása, amely kísérleti célból az éles alkalmazási környezettől elkülönített optikai kapcsolato(ka)t, valamint a legújabb technológiát képviselő optikai és adathálózati teszközöket foglal magába. Az Internet története Mo. -on 105 11/2/2020

Azonosítási és jogosultságkezelési infrastruktúra A kooperatív alapon működő autentikációs és autorizációs infrastruktúra kiépítése a kutatói hálózaton; Csatlakozás az összeurópai és tengerentúli autentikációs és autorizációs infrastruktúrákhoz; A kutatásban, fejlesztésben, felsőoktatásban és innovációban érintett személyek és szervezetek, valamint a kutatói hálózaton keresztül elérhető erőforrások paramétereinek, azok formátumának és készleteinek regisztrálására alkalmas nyilvántartási/névtárrendszer kiépítése. Az Internet története Mo. -on 106 11/2/2020

Számítási és adattárolási infrastruktúra kiépítése a kutatás-fejlesztés és innováció számára Szuperszámítástechnikai eszközök beszerzése és regionális központokban történő elhelyezése; A hazai szuperszámítástechnikai és tárolási kapacitások egységes rendszerbe fogása és elérhetővé tétele a kutatás, fejlesztés, felsőoktatás és innováció valamennyi intézménye számára, valamint az ehhez szükséges middleware szoftverek alkalmazása és fejlesztése; Csatlakozás a nagy európai regionális szuperszámítástechnikai infrastruktúrákhoz, a hazai rendszerek integrálása az európai rendszerekbe. Az Internet története Mo. -on 107 11/2/2020

A K+F hatékonyságát növelő és a virtuális kutatói környezet kialakítását lehetővé tevő real-time együttműködést támogató IKT rendszerek HDTV minőségű videokonferencia és kollaborációs rendszerek kiépítése a virtuális jelenlét, ill. a nagy felbontást igénylő alkalmazások távoli elérhetőségével; Elosztott tároló közmű kifejlesztése a kutatás-fejlesztés számára a dokumentációk, adatok biztonságos és hatékony megosztása, tárolása és elérhetősége céljából; ASP szolgáltatások (főként intézményközi alkalmazások és adatbázisrendszerek) biztosítására alkalmas infrastruktúra fejlesztése Az Internet története Mo. -on 108 11/2/2020

Az új generációs NIIF hálózati e-Infrastruktúra saját DWDM infrastruktúra (67 csomópont) 40 Gbps linkek (100 Gbps tesztek) 80 csatornás összeköttetések hibrid hálózat (WDM az intézményekig kiépítve) OVPN, Bo. D, dinamikus lambda kapcsolatok lehetősége köztes infrastruktúra (föderatív AAI – Edu. ID, eduroam, Edu. Conf …) szuperszámítástechnika (40 Tflops összesített HPC kapacitás) grid (országos elosztott rendszer) storage – PByte léptékű elosztott tárolás és archiválás cloud (virtuális, on-demand infrastruktúra) szolgáltatás (Iaa. S) HD videokonferencia, Vo. IP + kollaboratív szolgáltatások számos további szolgáltatás (nemzetközi gyakorlat portfóliója) EU FP 7 projektek (network-IPv 6 -grid-cloud-testbed-data-eranet …) közösség-építés, kultúrateremtés, tudás-transzfer, oktatás In fiber-optic communications, wavelength-division multiplexing (WDM) is a technology which multiplexes a number of optical carrier signals onto a single optical fiber by using different wavelengths (i. e. colours) of laser light. This technique enables bidirectional communications over one strand of fiber, as well as multiplication of capacity.

A HBONE+ hálózat és a kiemelt alkalmazások Jó kiindulási alap a jövő Internet alkalmazásainak fejlesztéséhez / teszteléséhez

ASPIRE tervek: ASPIRE (2010 -2012) – új GEANT / TERENA előretekintés “A Study on the Prospects of the Internet for Research & Education” Első tematikus lista (2011 tavasz): Biztonság / Személyiségi jogok / Bizalom / Jogi kérdések Dinamikusan kiosztott hálózati kapacitások kutatási célokra Cloud szolgáltatások Közösségi média alkalmazások a kutatásban és oktatásban Virtualizáció, mobilitás és forgalom Az adatáradat kezelése Mobil konnektivitás Második tematikus lista (2011 ősz): Cloud szolgáltatások bevezetése A konnektivitás mobil eszközeinek integrálása és alkalmazása Middleware és tudásmenedzsment az adatbőség világában Az NREN-ek jövőbeli szerepe

Konklúzió: NREN-ek és a jövő Internet-je NREN-ek változó helyzete: növekvő felhasználói komplexitás / igények + erősödő ipari KFI Leading Edge (innováció: portfólió-tesztelés-bevezetés-műk. modell) Értékek: Összetartó közösség (ország - régió – kontinens – világ) Egyedülálló ismeretanyag, gyakorlat, felkészültség Élvonalbeli infrastruktúra A ”globális e-planet” legjobb (egyedüli? ) modellje Várható fejlemények: Tbps, Pflops, EBytes mobil HDVC zsebben / MM bárhol (szövetségi AAI-vel) barátságosabb I/O – tartalom és forma (intelligencia + Io. T) VRE / VRC a teljes vertikumban, ERA integrációval Iaa. S + ösztönzés (multidiszciplináris, innováció-orientált) környezet-adaptív (technológiai-szervezeti) diverzifikáció Meghatározó (főleg indirekt) szerep a Jövő Internet-jének alakításában! (úttörő – próbapálya - szolgálat - ösztönzés - modell - kultúra - ismeret)

Köszönöm a figyelmet! Az Internet története Mo. -on 113 11/2/2020