A vidki trsadalom A rendi trsadalom utols vtizedei
- Slides: 37
A vidéki társadalom
A rendi társadalom utolsó évtizedei • Kisnemesség→paraszti sorban • Szabad parasztok: jászkun, hajdú kerületek • Határőrvidéki katonaparaszt→katonai igazgatás alatt • Bérmunkások→két csoport – Idénymunkások – cselédek • Zsellérek→földnélküliek→a földek felaprózódása miatt emelkedik meg a számuk • Jobbágyok→szolgálattal tartoznak – 1836 -os törvények eltörölték az ajándékot és a „hosszú fuvar robotot
A XIX. század második fele • 1848 -as forradalom után a „jobbágy” fogalom helyébe a „paraszt” szó kerül – Paraszt az, aki önálló mezőgazdasági termelésből él • A kisnemesség is betagozódott a parasztság felső rétegébe • Kizáródnak azok, akiknek: – Nincs földjük – Kevés földjük van, ezért másoknál dolgoznak
A parasztság nem egységes réteg • Gazdagparaszt: 50 -200 hold • Középparaszt: 11 -40 hold • Szegényparaszt: 3 -11 hold: kénytelen bérmunkát is vállalni • Zsellér: csak minimális jövedelme van, bérmunkásként tengődik • Jellemző az egykézés és a rokonok közötti házasság, hogy a birtok egyben maradjon
A paraszti társadalom • Gazdagparasztok – – Földjük: 50 -100 hold közötti Állandó cselédséget, napszámosokat alkalmazott „suba a subához, guba a gubához” Gyerekeit tanítatta, de maga nem lépett ki a paraszti közösségből
A paraszti társadalom II. • Középparasztok – Földjük: 20 -50 hold – A faluban a tekintélyek közé tartoztak • Kisparasztok – Földjük: 5 -15 hold – A nemzetiségi lakosság legnépesebb rétegét adták • Törpebirtokosok – Földjük: 1 -5 holdas – A családfő napszámosként dolgozik, a feleség műveli a földet
A paraszti társadalom III. • Mezőgazdasági bérmunkások – Cselédség • 1876→ „cselédtörvény”→a cselédet gazdai hatalom alá rendelte • A létfenntartás minimuma felől biztosítva volt – Uradalmi puszták népe • Uradalmi iparosok: gépész, kerékgyártó • Tanyagazda, béresgazda, számadó juhász • Kocsisok, béresek, kondások – Idénymunkások • Nap- vagy hószámos, summás, részes arató • kubikusok→földmunkások→útépítéseknél, vasútépítések nél, töltéseken dolgoztak
A falu elöljárósága • A falu bírája – A falu általános igazgatását szervezte, elsőfokú bíráskodást gyakorolt – Korábban a földesúr érdekeinek képviselete – Háborús időkben telkes jobbágyok töltötték be→ „sorra jár, mint a falusi bíróság” – Bíróválasztás: a régi bíró átadta funkciója jelvényeit→Pl. : bírói pálca
A bíró funkciójának jelvényei
A falu elöljárósága II. • A kisbíró – A bíró felügyelete alatt dolgozott – Feladata: • Kézbesítés • Hirdetés (dobolás) • Hivatalok fűtése és tisztán tartása – A szolgálat időtartama általában fél év – Fizetését rendkívül alacsonyan állapították meg→más hirdetmények vállalása
Építkezés, lakáskultúra • Építkezés – Életszínvonal emelkedése a lakóházak fejlődésében nyilvánul meg – Változott az építőanyag→terjedőben volt a tégla – Már vakolatborítást is kaptak – A nádtőket felváltották a cseréptetők – A szerkezeti elemeket tanult iparosok készítették
Építkezés, lakáskultúra II. • Lakáskultúra: Birtokos parasztok – Füstelvezetés megoldása – Vályogból rakott vaslapos tűzhely→kicserélődtek az edények – Házak alaprajza egységes – Fűtetlen kamrából→Tisztaszoba – Városi hatásra megjelenik az L alakú épület – Tapasztott földpadló, de terjed a deszkapadló – Bútorzat gazdagodik: sublót, konyhaszekrény, szobai szekrények
L alakú ház
Építkezés, lakáskultúra III. • Lakáskultúra: Cselédség – Hosszú földszintes házak – Egy szobában több család is lakott – A szoba csak priccsekből, földre terített szalmazsákokból és sublótból állt – Asztal és szék nem volt
Ünnepek, ünnepségek, szokások • Karácsony – Karácsony böjtje→Dec. 24 • Ezen a napon mezei munkát nem végeztek • Asszonyok főztek, férfiak kitakarították az istállót • Rituális csemegék: méz, fokhagyma, alma, dió • Dió, lencse az „angyaloknak”→halottakra emlékezés • Éjféli misei hiedelmek: Luca széke, az állatok megszólalnak
Ünnepek, ünnepségek, szokások II. • Farsang – Vízkereszt napjától (jan. 6)- hamvazó szerdáig tart – Farsang-vasárnap, farsang-hétfő és húshagyó kedd alkotja a farsangot – Legjellemzőbb eseménye álarcos, jelmezes alakoskodás→Pl. : a mohácsi busójárás – Ételek: fánk, Erdélyben→kürtöskalács, Magyarországon →rétes-béles
Ünnepek, ünnepségek, szokások III. • Húsvét – Egyházi év ünnepeinek középpontja – Étel, húsvéti bárány megszentelése – Hajnali keresztjárás vagy Jézus-keresés – Locsolkodás: keresztelésre és egy legendára utal – A legények vödörrel locsolták a lányokat, nehogy kelésesek legyenek – Kedden a lányok locsolták a legényeket
Ünnepek, ünnepségek, szokások IV. • Arató ünnep – Az aratás befejezésének megünneplése – Búzakalászból, mezei virágból arató koszorú – A gazda megvendégeli a részesaratókat – Tánccal fejeződött be, amelyet gyakran a tarlón tartottak meg
Ünnepek, ünnepségek, szokások V. • Szüret – A szüret ideje október-november hónap – Gazdánként folyt a szüret – Az uraság karjának fürtös hajtással való megkötözése – Favázra aggatott fürtökből álló szüreti koszorú – A koszorúvivőket vízzel öntözték meg – Este a gazda házánál mulatság
Életszakaszokkal változó öltözetformák • Küszöböt jelentett az öltözködésben egy-egy életszakasz átlépése • csecsemők→fáslikba, leplekbe pólyázták • Féléves kortól zubbonyt hordtak 4 -5 éves korig • Ahogy a gyerekek kikerültek a zubbonyból, öltözetük alig különbözött a felnőttekétől
Életszakaszokkal változó öltözetformák II. • Újabb változás: legénysorba kerülés, ha valaki „nagylány” lett – Ilyenkor bérmálás vagy konfirmáció→első ünnepi öltözet, a lányoknak párta ● Menyasszony ruhája nemigen különbözött a hétköznapitól, de drágább anyagból készült ● Finom részleteket is ki tudtak fejezni→Pl. : valaki anyós vagy nem
• 1868 nemzetiségi törvény és közoktatási törvény • Európa 2. nemzetiségi törvénye • államnyelv a magyar de megyei, kerületi szinten szabad nyelvhasználatot biztosított jogi, közoktatásbeli és közigazgatási téren ↔ nemzetiségek (kollektív nemzetiségi jogokat és kerületi autonómiákat akartak) • Eötvös József miniszter → kötelező hatosztályos népiskolai oktatás (6 elemi) » hazai közoktatás rendszerének átszervezése
Oktatás • 1868 -as törvény→az egyházak kezén hagyta a községi iskolákat • Céljuk: elemi ismeretek oktatása→analfabetizmus felszámolása • Tantárgyak: írás-olvasás, számolás, hit- és erkölcstan, éneklés, természetrajz, történelem, f öldrajz • Az oktatás anyanyelven folyt • 1907 -1908 Lex Apponyi→kötelező a magyar tannyelv, ha a tanulók aránya meghaladta az 50%-ot. A népoktatás ingyenes lett.
• Nemzetiségi változások és okai • • 1850: 41% magyar 1880: 46% magyar 1910: 54% magyar A növekedés okai: – A természetes szaporulat – A zsidóság és a németség asszimilációja – A kivándorlás a szlovákokat, románokat, ruszinokat, szerbeket, németeket jobban sújtotta: összkivándorlók 66%-a • A korszakban demográfiai robbanás figyelhető meg az országban: • 1880 -1910 között 5, 7 millió fővel nő a lakosság száma, ez 42% -os növekedés • Ezt csökkentette a kivándorlás 1, 2 millió fővel: csak 33%-a magyar!
• A kivándorlás • Iránya: USA elsősorban • Érintett csoportok: szlovákok, németek, románok, magyarok