Pintr Rbert Az Eurpai Uni informcis trsadalom politikja

Pintér Róbert Az Európai Unió információs társadalom politikája vendégelőadás az Infonia Alapítvány Szociális Informatika képzésén, 2007. február 16. Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 1111 Budapest, Műegyetem Stoczek u. 2 -4. St ép 108. • Telefon: 06 -1 463 -2526 • Telefax: 06 -1 463 -2547 • Web: www. ittk. hu

Az információs stratégia q Központi politikai program az 1990 -es évektől kezdődően q Összekapcsolja és stratégiai szintre emeli az információs infrastruktúra fejlesztését, a társadalom egyes területeinek informatizálását és az információs iparfejlesztést q A teljes információs stratégia átfogó, politikailag támogatott és végrehajtása ellenőrzött q Mára megteremti a lehetőséget Európa újfajta egyesülésére

Az információs társadalom politika európai gyökerei q q q Közös Piac (1970 -es évek): IT kutatócsoport Franciaország: Minitel-rendszer Az EU Bizottsági rendszere Hivatalos európai programok (ESPRIT-től a DELTA-ig) Az információs szektor, mint technikai versenytér az USA -val, Japánnal szemben, a lemaradástól való félelem

A kihívás felismerése (1993) q Az Európai Unió deklarálja, hogy az információs terület önálló kezelésére van szükség, elsősorban versenyképességi okokból (Japán és USA miatt) q Európai Unió Bizottsága – White Paper elkészítése q Európai Tanács felkért egy szakmai szakértői csoportot önálló jelentés összeállítására – ez a későbbi Bangemannjelentés

A Bangemann-korszak (1993 -99) q Bangemann-jelentés – 1994 júniusra készül el q Aktívabb beavatkozására van szükség a versenyképesség érdekében q Liberalizációs folyamat felgyorsítása, dereguláció, egységes jogi szabályozási háttér biztosítása q Privátszektor felelőssége elsődleges q Tíz alkalmazási célterület q Szűken vett információs gazdasági célok q Megalapozás?

q Önálló és átfogó technológiai program indítása (4 -ik keretprogram, 1998 -ig érvényes) q A korábban széttagolt technológiai programok integrációja: ESPRIT (az információs technológiáért, 1984 -től), RACE (a fejlett kommunikációért, 1985 -től), telematikai alkalmazásfejlesztési programok 1986 -tól: az AIM (az egészségügyért), a DRIVE (a közúti szállításért) és a DELTA (a távoktatásért)

Az e. Europe korszak (1999 -2005) q 1999 -re az információs politika a szélesebb közönséghez kezd el szólni q Jelszó: „információs társadalom mindenkinek” q De a szemléletváltás fokozatos és folyamatos, már 1993 tól kezdődően q A társadalmi érzékenység végső megtestesülése új politikusokhoz és új stratégiához köthető q Teljessé az e. Europe deklarálásával vált

Az e. Europe új irányvonala q 1999 december: R. Prodi – e. Europe: Információs társadalom mindenkinek kezdeményezés elindítása q Cél az információs társadalomba való átmenet felgyorsítása, az elért eredmények hozzáférhetővé tétele minden polgár számára q Megőrizte a korábbi korszak (1993 -1999) legfontosabb gazdasági célkitűzéseit, miközben azzal egyenrangúvá tette a társadalmi fejlődés elősegítését

Az e. Europe célkitűzései q q „valamennyi állampolgárt, otthont és iskolát, minden üzletet és adminisztrációt elvinni a digitális korszakba és a hálózatba, egy digitálisan képzett Európa kialakítása, amelyet az új elképzelések finanszírozására és kifejlesztésére kész vállalkozói kultúra támaszt alá, biztosítani, hogy a folyamat szociálisan befogadó jellegű legyen, erősítse a fogyasztói bizalmat és a szociális kohéziót. ” Az Akcióterv Kulcs klaszterei: q a) olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb Internet, q b) befektetés az emberekbe és az ismeretekbe, q c) az Internet használatának ösztönzése

Az Akcióterv fő módszerei q A megfelelő jogi környezet megteremtésének felgyorsítása q Az új infrastruktúra és szolgáltatások támogatása egész Európában – ez függ a magánszektor anyagi felelősségvállalásától, miközben közösségi tőkével is támogatható. q Nyílt koordinációs és benchmarking módszerek alkalmazása: a cél összehasonlítható, idősoros és megbízható adatok gyűjtése ill. szolgáltatása.

Az e. Europe+2003 q Célja az információs társadalmi fejlesztések csatlakozó országokra való kiterjesztése q Az e. Europe-nak a mintájára készült el - 2001 június q Összehangolt fejlesztési politikát nyújt q Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Románia és Törökország vesz részt benne

Az e. Europe+2003 végrehajtása q q q Kapcsolódik a nemzeti szintű stratégiákhoz De összehangolja azokat az e. Europe célkitűzéseivel Átveszi a 10 -es célterület-rendszert De saját feladatokat és belső dátumokat rendel hozzá A végrehajtást 2002 -re és 2003 -ra időzíti Része egy átfogóbb modernizálási programnak, amely minden csatlakozó országban végbe kell, hogy menjen

Az e. Europe 2005 q Az Európai Unió a 15 -ökre vonatkozó eredeti e. Europe tervet 2002 -ben felülvizsgálta, ami kisebb hangsúlyváltást eredményezett az információs fejlesztésekben q A program értelmében Európának „mindent el kell követnie” az e-kormányzat, az online közszolgáltatás, az e-oktatás, az e-egészségügyi szolgáltatások és a dinamikus e-kereskedelmi környezet megvalósításáért. q Az infrastruktúra adott, használjuk ki! q A terv a 2002 -2005 közötti időszakban jelölte meg az egyes részfeladatok teljesítési határidejét

i 2010 korszak (2005 -) q Ötéves stratégia, melynek középponti eleme az információs társadalom és a médiaipar fellendítése. q Prioritások: q 1. Az információs társadalom és a média nyílt és versenyképes belső piacának működését elősegítő Egységes Európai Információs Tér létrehozása. q 2. Az információ- és kommunikációtechnológiai kutatásfejlesztésre irányuló beruházás növelése. q 3. Befogadó európai információs társadalom létrehozása.

Egységes Európai Információs Tér q sebesség (szélessávú internet); q gazdag tartalom; q interoperabilitás (a rendszerek, alkalmazások együttműködése, átjárhatósága); q biztonság (a bizalom növelése; az internetes csalások és a káros, illegális tartalom elleni küzdelem).

ICT K+F A Bizottság többek között: q 80 százalékkal növelné az IKT kutatások támogatását; q a kutatások fókuszát a fejlesztés szempontjából szűk keresztmetszetnek számító területekre (interoperabilitás, biztonság, azonosítás, stb. ) irányítaná; q a 7. Keretprogramon belül prioritást biztosít a stratégiai IKT kutatásoknak; valamint q e-business szakpolitikák megfogalmazását sürgeti az IKT elterjedésének útjában álló akadályok legyőzése érdekében.

Befogadó információs társadalom Az Unió lakosságának több mint fele részben vagy egészben kimarad az információs társadalom vívmányaiból származó előnyökből. Tervezett lépések: q E-kormányzati Akcióterv elfogadása (2006); q Európai Kezdeményezés az e-Bevonásról (e-Inclusion) (2008); q Az életminőség javítását célzó kezdeményezések indítása (prioritások: idősödő társadalom, biztonságos közlekedés, kulturális sokszínűség és digitális örökség).

Többsebességes Európa q Több fejlettségi csoport különíthető el az Európai Unión belül az információs társadalmi fejlettséget tekintve (példa: csoportok az ezredfordulón)

Felkészültségi ország-rangsorok q q Nyugat-Európa, azon belül is Skandinávia a legfejlettebb része a világnak információs társadalmi szempontból. Mindeközben a tengerentúli angolszász világ kisebb lemaradását érzékelni, illetve egyes ázsiai országok, például Korea jelentős előretörését tapasztalni. Az információs társadalmi rangsorban való helyezés leginkább a társadalmi, és nem a számítástechnikai, távközlési vagy internetes tényezőkkel korrelál. A fejlett nyugati világ és társadalmi berendezkedése alkalmazkodik egészében a leggyorsabban és legsikeresebben az információs társadalom kihívásaihoz. A fejlődő világban továbbra is zárványszerű az információs forradalom és óriási digitális szakadékkal néznek szembe. De még az egyes élenjáró államok is többnyire egyenetlen teljesítményt nyújtanak, bizonyos területeket elhanyagolnak, míg más területeken a velük egy helyen lévő országokhoz képest is kiemelkedő fejlettséget mutatnak. Vannak országok, amelyek az infrastruktúra terén (Pl. USA, Svájc, Finnország), mások viszont a társadalmi faktorokat tekintve maradnak le (pl. Egyesült Arab Emirátusok).

Nyugat-Európa q q Európa nemzetállamai meglehetősen eltérő képet mutatnak az IKT fejlettség és a szupranacionális szintű akciótervek implementációja terén. Az évtized közepére tovább romlott az Unió esélye, hogy általában véve vezető régió legyen az információs társadalom terén. A Barroso-bizottság továbbra is szem előtt tartja a lisszaboni célokat, de egy teljes irányváltás sem elképzelhetetlen, mivel Európa képtelen a világ vezető tudásalapú gazdaságává válni. A szociális kohézió és a teljes foglalkoztatottság megvalósítása a gazdasági fejlődés csökkenő üteme miatt meghiúsul. Kihívást jelent a kontinens informatikai iparának a visszaesése, az új tagállamok felvétele, az új technológiai lehetőségek megjelenése és az új rivális hatalmak megerősödése is. A Uniónak szembe kell néznie azzal, hogy a többsebességes Európa képe az erőfeszítések ellenére sem változott meg igazán, és jelenleg nincs olyan központi szervezet, amely a szükséges lépések megtételét kikényszeríthetné nemzetállami szinten.

Kelet-Európa q q Egyértelmű, hogy a kelet-közép-európai országok általában komoly lemaradásban vannak a régi EU tagállamokhoz képest és csupán a mobil penetráció terén veszik fel a versenyt. Érthető tehát, hogy a térség információs társadalmi fejlesztésére legnagyobb hatással az Európai Unió elvárásai vannak. Ezek az országok az ekormányzati fejlesztéseket, a hozzáférést és az oktatás fejlesztését tekintik elsősorban kiemelt prioritásnak és miniszteriális szinten kezelik a területet. A jogi szabályozás alapjai túlnyomórészt adottak (pl. az elektronikus aláírásról szóló törvény). Ha különböző fázisokban is, de a térség országai felismerték a témakör fontosságát. Éltanulónak Észtország tekinthető. Az ország a kilencvenes évektől kulcskérdésnek tekinti az információs társadalom fejlesztését, ennek eredményeképp számos mérőszám tekintetében eléri a fejlettnek tekintett nyugat-európai átlagot.

Köszönöm a figyelmet! Pintér Róbert, BME-ITTK tudományos és stratégiai igazgató pinter. robert@ittk. hu http: //www. ittk. hu BME – Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 1111, Budapest, Sztoczek u. 2 -4 St. épület 108. Telefon: 1 -463 -2526 Fax: 1 -463 -2547