i e 3000 i sz 476 Ksztette Ecseri

i. e. 3000 - i. sz. 476 Készítette: Ecseri István

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Az ókori Itália északi részén i. e. 8. sz. és i. e. 1. sz. között etruszk népcsoport élt Elsősorban halotti kultuszával, különös mosolyú alakokkal díszített szarkofágjaival és sírkamrafestészetével tette ismertté magát Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Etruszk temetkezési hely (sírkamrák) Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Szarkofág Ecseri

Ó K O R I K U L Átriumos lakóházak, íves boltozat Szobrászat – merev, de realisztikus ábrázolás – szinezés (életszerűbb) T Ú R Á K Falfestészet – fejlett rajztechnika - sírkamrafestészet Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Etruszk sírkamrafestmény Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Etruszk sírkamrafestmény Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Itália középső részén több, egymással rokon nyelvű italicus törzs élt I. e. 800 körül kiváltak közülük és a Palatinuson telepedtek le azok a latin pásztorok, akik i. e. 753 -ban Rómát megalapították Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K I. e. 753 - i. e. 510 -ig királyság - i. e. 31 -ig köztársaság - i. sz. 476 -ig császárság Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Tudomány - latinbetűs írás, költészet - 365 napos naptári év - matematika, fizika, csillagászat - magas szintű mérnöki tudomány - orvostudomány - jogrend (i. e. 212 – polgári jog)Ecseri

Ó K O R I K U L Vallás: - többistenhit Vallásukba bekerültek a görög istenek T Zeusz – Jupiter Aphrodité - Vénusz Ú Héra - Juno Athéné - Minerva Arész - Mars Virtus - Justicia R Á K Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Róma művészetére kezdetben az etruszk, majd a köztársaság korának végéig a görög kultúra volt hatással – a nagy tömegben behozott görög műalkotások és az ott dolgozó görög mesterek révén Ecseri

Ó K O R I A jellegzetes római művészet K a köztársaság idején, de főleg a U L T Ú R Á K császárság alatt fejlődött sokat a gazdasági fellendülés miatt Róma hatalmának legékesebb bizonyítéka a Forum Romanum volt Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R A Forum Romanum a közigazgatási, a politikai, a vallási és a kereskedelmi élet középpontja volt A Forum szépítését a legtöbb császár szívügyének tekintette Legfontosabb épületei a bazilikák, a templomok, diadalívek, amphiteatrum Á K Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Forum Romanum Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K i. e. 6. sz. A Capitoliumon épített magas pódiumú templom Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Építészet: A köztársaság első évszázadaiban kialakultak a középület tipusok Építészeti újításukkal felülmúlták a görög építészet Építészeti szerkezet: síkfödém, boltív, árkád és boltozat több emelet építése Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Pantheon (az összes istenek temploma) Agrippa emeltette i. e. 27 -ben Hadrianus építtette át i. sz. 118 -125 között Két részből áll: - a nyeregtetős oszlopcsarnok (16 db oszlop) - a kupolával fedett kerek rotunda A kupola és a tartó falak magassága megegyezik, átmérője 43, 3 m. Súlya 5000 t. A kupola kazettás díszítésű, tetején 9 m-es köralakú nyílás van Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Pantheon Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Pantheon Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K A Pantheon kupolája Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K A Pantheon belseje Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Építészetükbe átvették a görög dór, ion és korinthoszi oszloprendeket Kedvelték az ion és korinthoszi formákat magába foglaló kompozit oszloprendet A római építészeti elemeket görög oszloprendekkel párosították – a boltíveket dór és ion oszlopokkal kombinálták – a boltívek segítségével sík talajon sikerült lépcsőzetes emelkedésű nézőteret kialakítani Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K A Vespasianus által elkezdett Colosseum építése is ezt a mintát követi A négy szinten egyre könnyebb oszlopok fogják össze az árkádos nyílásokat A pillérsorok dongaboltozatai fölé kerültek az üléssorok Az üléssorokat ék alakú lejárók tagolják A legfelső emeleten sétafolyosó épült Az aréna alatt csatornarendszer található Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K A Colosseum – Róma legnagyobb amphiteátruma Építését Vespasianus (i. sz. 69 -79) kezdte - i. sz. 80 -ban avatták fel (Domitianus) Az ellipszis alaprajzú épület 188 x 156 m, az aréna mérete 86 x 56 m, 90 ezer ember befogadására alkalmas A legkorábbi ismert aréna a pompeji (i. e. Ecseri 80)

Ó K O R Colosseum I K U L T Ú R Á K Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Caesar, Augustus és Marcus Aurelius idejében nagymértékű építkezéseket végeztek - csatornarendszer újjáépítése, - új vízvezeték hálózat építése, - kitűnő utak (Via Appia), - bazilikák, templomok, - színházak, fürdők, cirkuszok, - könyvtárak (görög és latin nyelvű) Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Vízvezeték a Gar folyó felett Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Pompeji színház Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Pompei Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Pompei Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K A római művészet vívmányai a diadaloszlopok és diadalívek, amelyeket az uralkodó tiszteletére építettek Traianus oszlopa – i. sz. 113 - a császár dákok elleni hadjáratának és győzelmének emlékére emelték - a 38 m magas oszlop több, üreges belsejű márványhengerből áll Ecseri

Ó K O R Traianus oszlopa (i. sz. 113) I Az oszlopot mintegy 200 m hosszú dombormű futja körbe spirálvonalban K U L T Ú R Á K A dombormű legfelső sávjai 30 cm-rel szélesebbek, mint az alatta lévők – perspektíva miatt 2500 alak található rajta Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K A Traianus oszlop részlete Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K A Traianus oszlop részlete Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K A Traianus oszlop részlete Ecseri

Ó K O R I K U L T Á Septimus Severus diadalíve (i. sz. ~ 200) K Ecseri Ú R

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Constantinus diadalíve (i. sz. 312 -315) Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Szobrászat: görög hatás érvényesül, de az egész alakos ábrázolással szemben a rómaiak a mellszobrot és a portrét részesítették előnyben, érzelem mentes anatómiailag tökéletes portrék készülnek, mellőzik az idealizmust, Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Férfiportré (i. e. 3. sz. ) Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Vénus Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Az első század szobrainál és portréinál már érzelemgazdagabb ábrázolás tapasztalható A legnagyobb fokú hasonlóságra, az ábrázolt személy jellemének és egyéniségének kifejezésére törekedtek, a császárkorban a tekintély, a nagyság ábrázolása került előtérbe Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Augustus Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Marcus Aurelius Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Festészet: etruszk és görög hatásra alakult ki, csúcspontját az i. e. 1. sz. és i. sz. 1. sz. palotáinak és magánvilláinak falfestményei jelentik, a festmények jelentős része elpusztult, nagy jelentőségűek Herculaneum és Pompei palotáiban napvilágra került festmények Ecseri

Ó K O R I K U A festmények fennmaradt példányain kifinomult díszítőfestészet, színpompás jelenetábrázolás, táj- és csendéletfestés, mitológiai jelenetek láthatók Á A teret is képesek voltak érzékeltetni, a távolabbi részleteket lazúrosabb színekkel festették, megtalálható az axonometria kezdetleges K alkalmazása is L T Ú R Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Pompeji falfestmény Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Festmény Herculaneumból Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R A meghódított területeken, provinciákban, így Pannóniában is jelentős építkezéseket folytattak, jellegzetes római településeket hoztak létre Aquincum, Gorsium, Savaria, stb. Á K Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Aquincum Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Gorsium Ecseri

Ó K O R I K U L T Ú R Á K Róma – Augustus korában (i. e 27 -i. sz. 14) - 423 szentély és templom, - 11 fórum, - 28 nyilvános könyvtár, - 3 színház, 2 cirkusz, 2 amfiteátrum, - 11 therma, 856 kisebb fürdő, - 1800 palota, 45 ezer bérház, - 2300 üzlet, 200 pékség, - 5 mesterséges tó Ecseri