Vrtesszls Ksztette Kutenics Mria 1 Madrtvlatbl Ksztette Kutenics

Vértesszőlős Készítette: Kutenics Mária 1

Madártávlatból… Készítette: Kutenics Mária 2

Madártávlatból… Készítette: Kutenics Mária 3

Madártávlatból… Készítette: Kutenics Mária 4

A falu rövid bemutatása Az 1244 -ben kelt okirat már a királyi vincellérek által lakott faluként említi Villa Scellus néven. 1440 -ben Zewles néven szerepel a település. A török alatt elnéptelenedett, ezért a falu földesurai, Eszterházy Antal, majd Eszterházy József katolikus szlovákokat költöztettek ide 1727 és 1759 között. Valószínűleg Trencsén, Pozsony és Nyitra megyéből érkeztek, s a lakosság többségét alkották. A falu szlovák népe megtartja (ma is őrzi) szokásait, szereti saját nyelvét, a magyart pedig mindannyian megtanulják. Az itt élő kevés számú magyar is megtanulta nyelvüket. 1910 -ben a falu 1392 lakójából 1100 volt szlovák, mind beszélt magyarul is, ugyanakkor a magyar lakók közül 106 ismerte a szlovák nyelvet. A helység különleges nevezetessége, hogy itt találták meg a mintegy félmillió éves előemberi maradványokat. Készítette: Kutenics Mária 5

Az előember telepének helyszíne Az ásatások 1962 -ben kezdődtek Vértes László vezetésével. 1965. 08. 21 -én találtak meg az (archantropus) előember tarkócsontját. Tréfásan Sámuelnek nevezték el. A leletek fedett bemutatóhelyeken láthatók. Készítette: Kutenics Mária 6

Készítette: Kutenics Mária 7

Római katolikus templom A templom állt már a középkorban is. 1733 -ban Eszterházy József tétette alkalmassá a katolikus lakosság számára. 1866 -ban lesz önálló anyaegyházzá. Az 1878 -as tűzvész elpusztította, majd 1879 -ben már állt a megújított új templom, melyet a falu lakói 3460, 24 aranykorona kölcsönből újítottak fel. A templomba 1844 -ben 1500 váltóforintért barokk orgonát vásároltak. A templomba került a feloszlatott majki kamalduli rend apátsági templomából a szószék és a Mária-oltár. 1942 -ben a templomba kereszthajót építenek. Készítette: Kutenics Mária 8

Kápolna A temető kápolnája a község belterületi magaslati pontján helyezkedik el. 100 éves jubileumát ünnepelhettük 2003 ban. A kápolnát Kubinger József helybéli gazdálkodó adománya és földterület felajánlása alapján építették 1903 -ban. Felszentelésére 1905 -ben került sor, a község számára közkedvelt és helytörténeti kutatásai miatt is híres Klotz Ignác plébános időszakában, Mohl Adolf tatai esperes concelebrálásával. Készítette: Kutenics Mária 9

Iskola Készítette: Kutenics Mária 10

„RÓMAI KATOLIKUS ELEMI NÉPISKOLA” Az iskola épülete 1929 -ben készült el. Az építési engedélyt a Főszolgabíró adta ki. Az avatást márványtábla örökíti meg. Épült SZENKVICZI PALKOVICS LÁSZLÓ alispán CSERFŐI TROYKÓ BÉLA főszolgabíró ZACHARA GYULA plébános RÁKÓCZI LAJOS községi főjegyző KRUPÁNSZKI GYÖRGY községi bíró KOTSIS ERNŐ igazgató tanító idejében, 1929 évben Készítette: Kutenics Mária 11

Faluház Készítette: Kutenics Mária 12

A faluház bemutatása A helységre évtizedek óta kiemelkedő nemzetiségi kulturális tevékenység jellemző. Ennek egyik megnyilvánulása az l 994 -ben létrehozott tájház, mely a település népi hagyományainak legértékesebb tárgyait mutatja be. A szlovákon kívül magyar és sváb lakberendezés, viselet és háztartási eszközanyag tekinthető meg a szépen berendezett helyiségekben. A gyűjtés kezdeményezője Kutenics Mária, az önkormányzat nemzetiségi és kulturális bizottságának elnöke. Ő is rendezte be a tájházat Papp Kinga restaurátorral karöltve. Készítette: Kutenics Mária 13

A régi parasztházat a helyi önkormányzat vette meg néprajzi gyűjtemények elhelyezése céljából. Azóta restaurálták, és a helyi népi bútorzattal, tárgyakkal be is „lakták”. A hosszú parasztház 7 helyiségből áll. Ebből 6 van berendezve. A helyiségek mennyezete mindenütt barnára festett deszkás, pallós, és keresztgerendák tartják. Készítette: Kutenics Mária 14

Tisztaszoba Készítette: Kutenics Mária 15

A tisztaszoba padlózott, helyi szövésű rongyszőnyegekkel terítették le. A két ablaktól jobbra húzódó fal mellett ágyvégekkel érintkezve két ágy látható, melyet piros színű, aranyozott virággirlandokkal szegélyezett gyári készítésű ágyterítő fed be. Ugyanilyen anyagú az asztalterítő is. Az asztal a szobának a két ablakhoz közelebb eső harmadában a szoba közepén áll. A mellette lévő széken ünneplő női blúz látható. A két ablak felett esztergált függönytartó, melyekről richelieu csipkés, áttört kézi hímzésű függönyök függnek. Itt található a szép, míves tükör is. A falakon szentképeket láthatunk. Készítette: Kutenics Mária 16

A konyha szabadkéményes, mely eredeti állapotban maradt meg. A szabadkémény szűkülő terét körben égetett téglával alakították ki, kormos színűk őrzi az egykori tüzelés emlékét. A szabadkéményt elválasztó falon tányérok függnek. Az alkóvszerű elválasztó fal felső részét vastag fagerenda tartja. Készítette: Kutenics Mária 17

A konyhából nyílik az agyagos padozatú szoba, melyben a család aludt. Ezért itt mindennapi bútorzat látható, két vetett ágy, szekrények, asztal, és a négyfiókos sublót. A falakon családi képek, melyek különböző eseményeket örökítenek meg. Készítette: Kutenics Mária 18

A hátsó, un. szegényes szobát állítólag ifjú házasok lakták. A szemközti falon oldalajtós, ovális tükör, mellette a sarokban fehérre festett bölcső, felette egy szegre akasztva szép odevacka található, ebben vitték az asszonyok a csecsemőt. A földön gyerekjátékok. A két ablak menti falnál Singer varrógép található. Készítette: Kutenics Mária 19

A másik falnál a sarokban vértesszőlősi női és férfi viseletbe öltöztetett bábu látható. A konyhába vezető ajtó mellett háromfiókos sublótot látunk, melyen két angyal szobor és csészék található. A falra függesztett feszület és szenteltvíz tartó érzékelteti a család katolikus vallásosságát. Az épület további helyiségei is „lakott”-ak, a kamrában különféle kézműves eszközök, szerszámok, használati tárgyak láthatók. Készítette: Kutenics Mária 20

Készítette: Kutenics Mária 21