2015 VI TRVNYVLTOZSOK Adzs rendjrl szl 2003 vi

2015. ÉVI TÖRVÉNYVÁLTOZÁSOK Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény változásai NAV Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatósága

I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Ø Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény Kihirdetés: Magyar Közlöny 2014. évi 161. szám Kihirdetés napja: 2014. november 26. Módosítás céljai: Ø feketegazdaság elleni kűzdelmet, mint kiemelt gazdaságpolitikai célt szolgáló intézkedések körének bővítése Ø Egyes európai uniós szabályoknak és a nemzeti jogszabályok összhangjának megteremtése Ø Adminisztrációs terhek csökkentése mind adózói, mind adóhatósági oldalon Ø Jogalkalmazás során felmerült problémák orvoslása, az egységes jogalkalmazás elősegítése

Módosító rendelkezés: A Kormány 325/2014. (XII. 15. ) Korm. rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról Módosított rendelkezés: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: NAV Korm. r. ) Hatálybalépés időpontja: 2015. január 1. A Mód. rendelet 11. § (2) bekezdése alapján a NAV Korm. r. 45. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az alábbi ügyekben az adózó személyesen, postai vagy elektronikus úton benyújtott kérelmére – a 18. § (1) bekezdés a)–b), d)–i) pontjában és 19. § (1) bekezdésében megjelölt adózók kivételével – a NAV bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatósága eljárhat: ] „a) az Art. 85/A. §-a szerinti adóhatósági igazolásokkal kapcsolatos ügyintézés, ”(eddig: adó-, jövedelem- és illetőségigazolás kiadása)

273/2010. (XII. 9. ) Korm. Rendelet A Mód. rendelet 11. § (3) bekezdése alapján a NAV Korm. r. 45. § (4) bekezdése a következő g)–n) ponttal egészül ki: Az alábbi ügyekben az adózó személyesen, postai vagy elektronikus úton benyújtott kérelmére – a 18. § (1) bekezdés a)–b), d)–i) pontjában és 19. § (1) bekezdésében megjelölt adózók kivételével – a NAV bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatósága eljárhat: ] „g) az adózó bevallásaival kapcsolatos tájékoztatás és a feldolgozó rendszerből nyomtatott adatállomány (kivonat) kiadásával kapcsolatos ügyintézés, h) az adózó személyi jövedelemadó bevallásaival kapcsolatos ügyintézés, i) a telefonos ügyintézést lehetővé tevő ügyfélazonosító-számmal kapcsolatos ügyintézés, j) a személyi jövedelemadó meghatározott részének – külön törvény szerinti – felajánlásáról szóló rendelkező nyilatkozatok átvétele és nyilvántartásba vétele, k) az adózó állandó meghatalmazottjának, megbízottjának az erre a célra rendszeresített nyomtatványon tett bejelentésével kapcsolatos ügyintézés, l) az adózóra vonatkozó egységes adóalany- és ügyfélnyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatos tájékoztatás, kivonat kiadása ügyében, m) a legfeljebb 180 napos – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdő munkavállaló után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezménye igénybevételéhez szükséges igazolással kapcsolatos ügyintézés, n) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti működő adóalanyként történő nyilvántartásba vétellel, működő adóalanyi státusz igazolásával kapcsolatos ügyintézés. ”

273/2010. (XII. 9. ) Korm. Rendelet 45. §(4) Az alábbi ügyekben az adózó személyesen, postai vagy elektronikus úton benyújtott kérelmére - a 18. § (1) bekezdés a)-b), d)-i) pontjában és 19. § (1) bekezdésében megjelölt adózók kivételével - a NAV bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatósága eljárhat: a) az Art. 85/A. §-a szerinti adóhatósági igazolásokkal kapcsolatos ügyintézés, Hatályos: 2015. I. 1 -től. b) magánszemély részére az adóazonosító jel kiadása, a vámazonosító szám kiadása, valamint az adóigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés, Hatályos: 2012. I. 1 -től. c) START - Hatályon kívül helyezte: 325/2014. (XII. 15. ) Korm. rendelet 17. § 1. Hatálytalan: 2015. I. 1 -től. d) adószám kiadása, vámazonosító szám kiadása közvetlenül az állami adóhatóságnál bejelentésre kötelezett személyek, illetve szervezetek részére, Módosította: 269/2011. (XII. 20. ) Korm. rendelet 18. § 11. e) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség bejelentéssel kapcsolatos ügyintézés, Módosította: 366/2012. (XII. 17. ) Korm. rendelet 31. § 19. f) az adózó adófolyószámlájával (és bevallásával - 2014. 12. 31 -ig) kapcsolatos tájékoztatás és kivonat kiadása ügyében, Beiktatta: 269/2011. (XII. 20. ) Korm. rendelet 12. § (4). Módosította: 325/2014. (XII. 15. ) Korm. rendelet 17. § 2.

273/2010. (XII. 9. ) Korm. Rendelet a 18. § (1) bekezdés a)–b), d)–i) pontjában és 19. § (1) bekezdésében megjelölt adózók (kivételek az országos ügyint) a) az Áfa törvény alapján adó-visszatéríttetésre jogosult alábbi személyek, illetve szervek adó-visszatérítés iránti kérelmének elbírálása során: aa) belföldön nem letelepedett adóalany, ab) diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet, diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet tagja, a Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, nemzetközi szervezet tisztviselője, ac) Észak-atlanti Szerződés tagállamának fegyveres ereje, ad) Egyesült Királyság fegyveres ereje, ae) közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet, továbbá a külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeni adomány kedvezményezettje, af) az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, és az Európai Közösségek által létrehozott olyan szervezetek, amelyekre vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8. napján kelt jegyzőkönyv, az e jegyzőkönyvben és a végrehajtásáról vagy a szervezet székhelyegyezményéről szóló - jogszabályban kihirdetett - nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint, b) a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, szervek által foglalkoztatott belföldi adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggő adókötelezettségek

273/2010. (XII. 9. ) Korm. Rendelet a 18. § (1) bekezdés a)–b), d)–i) pontjában és 19. § (1) bekezdésében megjelölt adózók (kivételek az országos ügyint. ) d) a fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében, e) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, továbbá azok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, köztisztviselői, kormánytisztviselői és közalkalmazottai adóügyében, 45. § (4 b) – szem. f) a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe és közvetlen irányítása alá tartozó szervezetek, továbbá az olyan gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, g) a rendészetért felelős miniszter, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felügyelete és irányítása alá tartozó gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a rendészetért felelős miniszter, illetve a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága, h) a NAV alkalmazottai adóügyében, - 45. § (4 b)-személyes kérelemre eljárunk i) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art. ) 4. és 10. számú mellékleteiben meghatározott külföldi illetőségű adózók adóügyeiben és az Art. 9. számú melléklet II. pontjában meghatározott adóügyekben. 19. § (1) A KAIG jár el továbbá a) a részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók, valamint b) az a) pontba nem tartozó, Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén székhellyel rendelkező - jogszabályban meghatározott - kiemelt adózók adóügyeiben az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 48. §-ban meghatározott illetéket.

273/2010. (XII. 9. ) Korm. Rendelet A Mód. rendelet 11. § (4) bekezdése alapján a NAV Korm. r. 45. §-a a következő (10 a) bekezdéssel egészül ki: „(10 a) Amennyiben a (10) bekezdés szerinti esetben az adóhatóság az adózót a lakóhelyéhez, székhelyéhez, a központi ügyintézés helyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségébe idézi, és az adózó az adóhatóság idézésében megjelölt helyen és időpontban nem jelent meg, és távolmaradását előzetesen, alapos okkal nem mentette ki vagy 8 napon belül megfelelően nem igazolta, a továbbiakban az ellenőrzést végző adóhatóság a székhelye szerinti hivatali helyiségében folytatja le. ” A Mód. rendelet 11. §-a alapján a NAV Korm. r. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzésével kapcsolatos ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a praxisjog szerinti telephely van. ”

273/2010. (XII. 9. ) Korm. Rendelet A NAV bármelyik adóigazgatósága eljárhat Ø az Art. 85/A. §-a szerinti adóhatósági igazolásokkal Ø az adózó bevallásaival kapcsolatos tájékoztatás és a feldolgozó rendszerből nyomtatott adatállomány (kivonat) kiadásával Ø az adózó személyi jövedelemadó bevallásaival Ø a telefonos ügyintézést lehetővé tevő ügyfélazonosító-számmal Ø a személyi jövedelemadó meghatározott részének – külön törvény szerinti – felajánlásáról szóló rendelkező nyilatkozatok átvétele és nyilvántartásba vétele, Ø az adózó állandó meghatalmazottjának, megbízottjának az erre a célra rendszeresített nyomtatványon tett bejelentésével, Ø az adózóra vonatkozó egységes adóalany- és ügyfélnyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatos tájékoztatás, kivonat kiadása ügyében, Ø a legfeljebb 180 napos – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdő munkavállaló után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezménye igénybevételéhez szükséges igazolással kapcsolatos ügyintézés, valamint Ø a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti működő adóalanyként történő nyilvántartásba vétellel, működő adóalanyi státusz igazolásával kapcsolatosan érkező, kivétellel nem érintett adózói kérelmek ügyintézését illetően.

II. ALAPELVEK Alapelvek olyan általános alkalmazandó, garanciális jellegű előírások, melyeket az adó- és más jogszabályok alkalmazása során be kell tartania mind az ügyfélnek, mind az adóhatóságnak. 1. Jogviszonyok azonos minősítése az ellenőrzés során 1. § (3 a) ] „Az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során. ” Ø Az adóhatóság nem minősítheti ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt annak alanyainál eltérően(jelentősége: időbeli eltéréssel lefolytatott ell-nél) Ø amennyiben azonban a korábban lefolytatott eljárás nem tartalmazott az adott jogviszonyra vonatkozóan minősítést, megállapítást, akkor nincs olyan minősítés, amely az adóhatóságot a későbbi eljárásban kötelezné.

2. Kettős adóztatás [Art. 2. § (2) bekezdése] „Ha törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyok, ebből származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tényeknek vagy a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezéseinek államok közötti eltérő értelmezése azt eredményezi, hogy az adott jogviszonyból származó jövedelmet egyik állam sem tekinti belföldön adóztathatónak, akkor Magyarország nem mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól. ” Ø Magyarország adóztatáshoz való joga megnyílik abban az esetben, ha egy adott jogviszonyt, ill. az abból származó jövedelmet nemzetközi szerződés szabályozza, és a tényállás vagy a nemzetközi szerződések eltérő értelmezése az adóztatás - nem szándékolt - elmaradását eredményezné, Ø az adót az eset összes körülményére, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére figyelemmel - ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel - kell megállapítani.

A törvény hatálya Az Art azt is meghatározza, hogy a Ket. egyes rendelkezéseit milyen feltételekkel kell adóügyekben alkalmazni. 3. ) Ideiglenes biztosítási intézkedés [Art. 5. § (2 b) bekezdése] Ø ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése esetén az adóhatóság nem a Ket. , hanem az Art. rendelkezéseit alkalmazza, (pl. elrendelés, jogorvoslat szabályai) Ø az adóügyekben az ideiglenes biztosítási intézkedés a határozat jogerőre emelkedésével nem veszti hatályát, vagyis a határozat jogerőre emelkedésével nem kell a biztosítási intézkedés fenntartásáról külön rendelkezni, amennyiben a követelés kielégítése továbbra is veszélyben van.

III. KÉPVISELET A képviseletre jogosultak köre kibővül a könyvvizsgálóval [Art. 7. § (1)-(2) és (6)-(7) bekezdései] Ø a könyvvizsgálók e minőségüknél fogva eljárhatnak mind magánszemélyek, mind pedig cégek képviseletében. Ø 2015 -ig hatályos szabályozás alapján a könyvvizsgálók csak magánszemélyek eseti meghatalmazása alapján vagy abban az esetben járhattak el meghatalmazottként, ha egyéb jogcímen (pl. jogi személy nagykorú tagjaként) jogosultak voltak a képviseletre. Felügyeleti intézkedés [Art. 141. § (5) bekezdése] Ø ha az adózó szakmai, kötelező képviseletről a felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nem gondoskodik, v. nem igazolja a saját ügyben való eljárási jogosultságát(adótanácsadó, ügyvéd stb), úgy az adópolitikáért felelős miniszter, ill. a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (korábban hiánypótl. )

IV. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK TÖRLÉSE [ART. 20. § (7 c) bekezdése] Az elmúlt évben a tv. rendezte azt az esetet, mikor a NAV hitelt érdemlően (pl. társszervek) tudomást szerez, hogy a magánszemély már nem minősül belföldinek vagy elhalálozott – fizetési kötelezettség hivatalból törlése. Az adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja, hogy: Ø huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és Ø tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll. Ø a rendelkezés a 2014. évi LXXIV. tv. kihirdetését követő napon (2014. november 27 -én) lépett hatályba, Ø a rendelkezést a hatályba lépést követő napon folyamatban lévő eljárásokban, valamint kérelemre a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell [Art. 203. §].

V. MENTESÜLÉS A BEJELENTKEZÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL A magyarországi adóköteles tevékenység folytatásához az adózónak adószám megállapítása céljából be kell jelentkeznie a NAV-hoz. Mentes: - Külföldi adóalanyi kör mentesül a belföldi bejelentkezési kötelezettség alól, amennyiben a belföldi tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy ÁFA –raktárban értékesít terméket vagy onnan 3. országba exportáljon terméket, mivel ez adómentes ügylet. Bejelentkezési kötelezettség alóli mentesülés [Art. 20/B. § (4) bekezdése] A belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett, de a Közösség másik tagállamában letelepedett adóalany mentesül a bejelentkezési kötelezettség alól, ha Ø belföldön kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít adómentesen a Közösség másik tagállamába – összesítő nyilatkozat, közösségi adószám szükséges, feltéve Ø helyette – megállapodás alapján – a Közösségen belüli adómentes értékesítéshez kapcsolódó adókötelezettségeket az adóraktár üzemeltetője végzi el. Általános forgalmi adókötelezettség bejelentése [Art. 22. § (1) bekezdés, l) pont] Az áfa alanyoknak a bejelentkezéssel egyidejűleg nyilatkozniuk kell arról, hogy adóraktár üzemeltetőjeként járnak-e el.

VI. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ NYILATKOZAT KIJAVÍTÁSA [ART. 22. § (17) bekezdése] Az Art. a bevallás kijavítására vonatkozó szabályok között tartalmazta, hogy az adózó kijavítást kezdeményezhet abban az esetben, ha tv. által lehetőségként biztosított választását (pl Áfa tekintetében az alanyi adómentesség választása) kívánja korrigálni, ha adó stb összegét nem érinti. Ez valójában nem a bevallás kijavítását teszi lehetővé, hanem az Áfa adózási mód választását. – ezt módosítja a tv. 1. Hatályát veszíti az Art. 34/A. §-a. (választás módosítása 2014 -től) 2. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az adózó az alábbi áfa nyilatkozatok kapcsán nyújthat be a korábbi választás módosítása iránt kérelmet: (22. § (1) b-d, h-i) • egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választása, • alanyi adómentesség választása, • az adómegállapítás valamelyik különleges módjának alkalmazása, • tevékenységre az általános áfa szabályok alkalmazása, • pénzforgalmi elszámolás választása, 3. A kérelem benyújtására a bevallások utólagos ellenőrzésének megkezdéséig van lehetőség. 4. Változatlanul fennáll, hogy a kijavítási kérelem Ø csak az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül nyújtható be, az utólagos ellenőrzés megkezdését megelőzően és Ø csak akkor, ha a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét – a

VII. AZ ÉLELMISZER-ÉRTÉKESÍTÉST VÉGZŐ KEZELŐSZEMÉLYZET NÉLKÜLI Magyarországon számos olyan étel- és italautomata működik, amely mögött nem áll legális gazdálkodó, közterhet nem fizetnek. A jelenlegi szabályozás nem ad lehetőséget az automaták tényleges forgalmának mérésére, önadózás keretében bevallott adó nem ellenőrizhető. AUTOMATABERENDEZÉSEK BEJELENTÉSE [ART. 22/D. § ] Az ital-, ételautomatát üzemeltető adózó köteles az adóhatósághoz elektronikus úton bejelenteni: § az értékesítés megkezdését, legkésőbb az értékesítés megkezdését megelőző napon, § az értékesítés megszüntetését, legkésőbb az azt megelőző napon, § az értékesítésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését, legkésőbb az értékesítés megszűnésének napján, § haladéktalanul, az NGM rendeletben meghatározott adattartalomban bekövetkezett bármely változást. A bejelentés díjköteles, a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege 30. 000, - Az adóhatóság a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi az automata berendezést és berendezésenként regisztrációs számot állapít meg, amelyről elektronikus úton értesítést küld az adózó számára [Art. 24. § (17) bekezdése]. A 2015. január 1 -jén ital-, ételautomatát üzemeltetőknek, a bejelentést 2015. március 31 -ig kell megtenniük [Art. 204. §].

Az automaták bejelentésével, az igazgatási szolgáltatási díj befizetésével kapcsolatos részletszabályokat a 41/2014. (XII. 29. ) NGM rendelet tartalmazza Az üzemeltetőnek az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (AUTOMATA) be kell jelentenie az automata: • tulajdonosának nevét, • üzemeltetőjének nevét, • üzemeltetési helye rendelkezésre bocsátójának nevét, • üzemeltetési helyét, • gyártási számát, • típusát, • gyártóját, • állapotát, • kategóriáját, és • működési formáját.

Ø a díjat a 10032000 -01079098 -0000 számú „NAV Élelmiszer automata bejelentéshez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díj” bevételi számlára kell megfizetni; Ø az átutalásról szóló igazolást csatolni kell a bejelentéshez; Ø ha az adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, az eljárást megszüntette, a kérelmező a kérelmét visszavonja, vagy az adóhatóság a kérelem teljesítését megtagadta, a megfizetett díj nem téríthető vissza; Ø a regisztrációs számot az üzemeltetőnek az automataberendezésen jól láthatóan közzé kell tennie; Ø az adóhatóság a honlapján közzéteszi az automataberendezés regisztrációs számát és az üzemeltetési helyét; Ø Akik a bejelentést 2015. március 31 -ig tehetik meg, az igazgatási szolgáltatási díjat két részletben teljesíthetik: q az első részlet 3000 forint és a bejelentés megtételének időpontjáig kell megfizetni, q a második részlet 27 000 forint és 2015. december 31 -ig kell megfizetni.

VIII. FOKOZOTT ADÓHATÓSÁGI FELÜGYELET Az adóhatóság a fokozott adóhatósági felügyelet időtartamára kötelezhette az adózót adóbevallásának, ill. az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatának adótanácsadóval, adószakértővel, vagy okleveles adószakértővel történő ellenjegyeztetésére [Art. 24/F. § (5) bekezdés c) pont]. A kötelezettség 2015. január 1 -jével megszűnt, q számos adminisztratív nehézség miatt mind adóhatósági, mind adózói oldalon, q ellenjegyzés elektronikus úton teljesített bevallás vonatkozásában nem értelmezhető, q adózói oldalról jelentős plusz költség.

IX. MUNKÁLTATÓI ADÓMEGÁLLAPÍTÁS [ART. 27. § (4) bekezdése, 205. § (1) bekezdése] A munkáltatói adómegállapításra előírt határidő módosításának célja: Ø a magánszemélyek a munkáltatói adómegállapítás választása mellett önadózás útján teljesítették bevallási kötelezettségüket, a munkáltatói adómegállapítást megelőzően. Ø A munkáltató az adómegállapítást az adóévet követő (június 10. helyett) május 20 -áig elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz. (várhatóan csökken a duplaság) Ø A módosítást először a 2014. adóévre vonatkozó bevallások tekintetében kell alkalmazni.

UNIÓS INFORMÁCIÓCSERÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ VÁLTOZÁSOK (2011/16/EU Irányelv – adózás területén történő közigazgatási együttműködés szabályai) 1. Az adó- és járulékbevallás adattartalmának bővülése [Art. 31. § (17) bekezdése] A 08 -as bevalláson adatot kell szolgáltatni az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett alábbi jövedelmekről: Ø vezető tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben fizetett tiszteletdíj összegéről, Ø életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítésről, Ø ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelemmel (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelemmel) összefüggésben kifizetett bevétel (jövedelem) összegéről. Cél: külföldön keletkezett jövedelmet terhelő adó beszedése

Adatszolgáltatási kötelezettség A. ) A nyugdíjat folyósító szerv az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január 31 -ig az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetésével elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak [Art. 52. § (12 a) bekezdése]. B. ) A jegyző az adóhatóságnak adatot szolgáltat az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy önkormányzat illetékességi területén található termőföldje haszonbérbeadásából származó jövedelméről [Art. 3. számú melléklete O). § pont, 2. alpont].

XI. BELFÖLDI ÁFA ÖSSZESÍTŐ JELENTÉS A kockázatos számlázási láncolatok hatékonyabb felderítésére, a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a Áfa összesítő nyilatkozatok esetében tételes számla adatszolgáltatással: 1. Benyújtási értékhatár csökkenése [Art. 31/B. § (1)-(5) bekezdései] Az 1 millió forint áfatartalmat elérő számlákról kell tételesen adatot szolgáltatni az adóhatóság részére (a korábbi 2 millió forint helyett). A számla kibocsátója és befogadója is. 2. Önkéntes adatszolgáltatás [Art. 31/B. § (10) bekezdése] Az összesítő jelentésre kötelezett adózó választása szerint kötelezettségének az 1 millió forintos értékhatár figyelembevétele nélkül is eleget tehet. Ø a kötelezettség ebben az esetben valamennyi, a törvényi értékhatárt el nem érő számlára vonatkozik.

XII. ÁFA BEVALLÁS GYAKORISÁGA Feketegazdaság visszaszorítására 1. Az 50 millió forintot meghaladó éves árbevétel felett az adózó nem tehet éves áfa bevallást [Art. 1. számú melléklete 3. pont, ac) alpont] – negyedéves áfabevallásra köteles áttérni Az adózónak évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben: Ø az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak időarányos éves szintre átszámított - összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és Ø az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, ha nem rendelkezik közösségi adószámmal. A rendelkezést a 2015. január 1 -jével kezdődő adómegállapítási időszakok esetében kell először alkalmazni [Art. 205. § (4) bekezdése].

Fiktív cégalapítások visszaszorítására: 2. Az adóévben újonnan alakult adózók a bejelentkezés évében és a bejelentkezést követő évben havi áfa bevallás benyújtására kötelezettek [Art. 1. számú melléklete 3. pont, an) alpont] A havi áfa bevallási kötelezettség a 2014. december 31 -ét követően bejelentkező, újonnan alakult adózókra vonatkozik [Art. 205. § (5) bekezdése]. – feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés 3. Az átalakulással, az egyesüléssel, a szétválással létrejövő adózó általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött. Az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének [Art. 1. számú melléklete 3. pont, b) alpont].

XIII. ÖSSZESÍTŐ NYILATKOZAT [ART. 8. számú melléklet I/C. pont] Fő szabály: Közösségi ügyletben résztvétel esetén – összesítő nyilatkozat, gyakorisága a bevallási gyakorisághoz igazodik, változás: Az összesítő nyilatkozat benyújtásának gyakorisága változik: Ø az adóalanynak a rá irányadó áfa bevallás gyakoriságtól függetlenül negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha a Közösségen belüli termékbeszerzés tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja az 50. 000, - eurónak megfelelő pénzösszeget. Korábban csak termékértékesítésnél ugyanilyen feltételek mellett.

XIV. KÖZTARTOZÁSRA ÁTVEZETÉS BŰNÜGYI LETÉTI SZÁMLÁRÓL [ART. 43. § (2 a)-(2 c) bekezdései] Az elkülönített bűnügyi letéti számlára a költségvetési csalás, adócsalás bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont magánszemély – a büntetőeljárás megszüntetése, illetve a büntetés korlátlan enyhítése érdekében – a saját vagyonából teljesít befizetést. Ø ha a büntetőeljárás megszüntetetése (bármely a büntetőjogi felelősség megállapítását mellőző befejezés), felmentő ítélet, vagy „enyhébb” ítélet miatt vissza kellene téríteni az adózónak, vagy a bűncselekmény elkövetésével érintett adózónál az átvezetés időpontjában már nem áll fenn adótartozás Ø a befizetés elszámolható a magánszemély bármely nyilvántartott köztartozására, nem kell végrehajtást indítani.

XV. ADATSZOLGÁLTATÁS 1. Bankok adatszolgáltatása [Art. 52. § (19 a) bekezdése] Pénzintézetek megkeresése esetén a megkeresés teljesítésére nyitva álló határidő: Ø a végrehajtási eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 8 nap, Ø az ellenőrzési eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 15 nap. 2. Telekommunikációs szervek adatszolgáltatási kötelezettsége [Art. 52. § (22) bekezdése] Ø az adó- és vámhatóság megkeresheti a telekommunikációs cégeket az internetes vásárlások forgalmi adatairól történő adatszolgáltatás érdekében, Ø a megkeresésre a cégek a megkereséstől számított 15 napon belül – az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybevevő személyhez nem köthető módon – kötelesek adatot szolgáltatni.

XVI. ADÓHATÓSÁGI IGAZOLÁS [ART. 85/A. § (11) bekezdése] Az adóhatóság az adóhatósági igazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja. Ø korábban erre csak illetőségigazolás esetén volt lehetőség, Ø kérelmezőnek a nyomtatványhoz csatolnia kell annak magyar nyelvű szakfordítását, Ø nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.

XVII. ELLENŐRZÉS Az ellenőrzési határidők külföldi adóhatóság megkeresése esetén Ø a külföldi adóhatóság válaszának megérkezését követő 15. napig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni, Ø az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során is szünetel az ellenőrzés határideje [Art. 92. § (12) bekezdése], Ø ha nem érkezik válasz, a korábbi 1 éves határidő helyett az ellenőrzés 180 nap elteltével is befejezhető (ha a tényállás tisztázott) [Art. 116. § (1) bekezdés, c) pont].

AZ ADÓZÓ ÉRTESÍTÉSE AZ ADÓELKERÜLŐ MAGATARTÁSRÓL [ART. 97. § (3 a) bekezdése] Költségvetést jelentős mértékben érinti a körbeszámlázásos áfa csalás. – áruk egymást követő többszöri értékesítése – ügyletek szereplői jelentős adónyereségre tesznek szert (adófizetés nem teljesítése, jogtalan adó-visszaigénylés) Adólevonási jog: Valós termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel és ügylet teljesítését igazoló számla esetén. Ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan, több adózót – egymással összefüggő módon – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja. Ø érintett adózó tájékoztatása a rendeltetésszerű joggyakorlás előmozdítása érdekében, Ø az adózó tegyen meg minden módjában álló intézkedést a költségvetési kár bekövetkeztének megakadályozása érdekében, Ø ha az adózó a figyelmeztetés ellenére részt vesz a jogsértő cselekményben, a későbbiekben jóhiszeműségre hivatkozva nem mentesülhet a felelősség alól, Ø a tájékoztató levél bármely ellenőrzéstípus esetében alkalmazható.

FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁS [ART. 162. §] 1. Az adózó kérheti – a jogügyletre vonatkozó feltételes adómegállapításon túl - az általa előzetesen felszámított áfa megosztására alkalmazandó módszer adójogi következményeinek megállapítását. Korlát: nem terjeszthető elő jogügyletre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel egyidejűleg. 2. Jövőbeni ügyletnek minősülő, folyamatos teljesítésű ügylet esetén csak az Áfát érintő adókötelezettséget vagy annak hiányát állapítja meg az adópolitikáért felelős miniszter. 3. A feltételes adómegállapítás nem alkalmazható a nemzetközi jogi kötelezettség (OECD modellegyezmény és kommentár) változása esetén. Ø a határozat kötőereje – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart, amely további két adóévvel meghosszabbítható. (Korábban korlátlan volt) Ø meghosszabbodik az ügyintézési határidő – 75 napról 90 napra. (A sürgősségi eljárás esetén – 60 nap) Ø a miniszteri konzultáció díja: 100 ezer forintról 500 ezer forintra nő

XXI. ELÉVÜLÉS 1. Elévülési idő nyugvása [Art. 164. § (1 a) bekezdés, e) pont] Ø a csődbűncselekmény elkövetése is az elévülés nyugvását eredményezi. 2. Az adó megállapításához való jog elévülése [Art. 164. § (13) bekezdése] Az elévülési idő 6 hónap helyett 12 hónappal hosszabbodik meg, amennyiben q a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy q a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve q az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.

XXII. JOGKÖVETKEZMÉNYEK 1. Hatósági eljárás akadályozása [Art. 172. § (1) bekezdés, l) pont] Ø a hatósági eljárást a megjelenési, együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozó adózóval szemben mulasztási bírság szabható ki (korábban erre csak az ellenőrzés, az üzletlezárás és végrehajtási eljárás akadályozása esetén volt lehetőség). (200 ezer v 500 ezer) 2. Mulasztási bírság az eljárás ismételt akadályozása esetén [Art. 172. § (1 a) bekezdése] Ø ha az adózó a jogsértést ismételten követi el, úgy a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély adózó esetén 500 ezer forintig, más adózó esetén 1 millió forintig terjedhet.

XXIII. UKRAJNAI HELYZET MIATTI KÁRESEMÉNYEK ALAPJÁN IGÉNYELHETŐ KÁRTALANÍTÁS [ART. 176/A. §] Ø A kártalanítást adó-visszatérítés formájában igényelhetik azon adózók, akik az ukrajnai helyzet következtében a 2014. február 28 -át megelőzően megszerzett befektetett eszközeik után 2014 -re 100 ezer forintot meghaladó mértékű ráfordítást számoltak el. Ø Adó-visszatérítésként igényelhető a 2014 -re elszámolt, bevétellel nem fedezett ráfordítások összege, de az nem lehet több 5 milliárd forintnál, ill. nem haladhatja meg az adózót terhelő adók 2014 -re fizetett összegének 50%-át. Figyelembe vehető ráfordítások (egyebek mellett): • tárgyi eszköz(ingatlan, gép, jármű) 2014. február 28. és március 31. között bekövetkezett megsérülése, megsemmisülése miatti terven felüli értékcsökkenése, kivezetése ; • az ukrajnai székhelyű kibocsátó által kibocsátott értékpapír értékvesztése, kivezetése ; • az adózó ukrajnai székhelyű kapcsolt vállalkozásában fennálló, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékvesztése, kivezetése; A visszatérítést a 2014. december 31 -ig benyújtott kérelem alapján az adóhatóság

XXIV. EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK Örökösök tájékoztatása [Art. 54. § (4 a) bekezdése] Ø az elhunyt adózó adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásának vagy túlfizetésének mértékéről valamennyi örökös tájékoztatást kérhet. ( a hagyatékot hagyatéki tárgyaláson kívül átvevő örökös is ) Adókülönbözet [Art. 178. § 17. pont f) alpont] adókülönbözetnek minősül az ügyészség jogerős határozata alapján megfizetni rendelt adóbevétel-csökkenés, vagyoni hátrány, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. Kapcsolt vállalkozás [Art. 178. § 17. pont f) alpont] q kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

ELEKTRONIKUS KÖZÚTI ÁRUFORGALOM ELLENŐRZŐ RENDSZER (EKAER) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Ø a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos főszabályok [Art. 22/E. §]; Ø ellenőrzési szabályok [Art. 88. §]; Ø szankciók [Art. 172. § (19 a) bekezdése]; Ø intézkedések [Art. 173. § (1) bekezdése]; Ø fogalom meghatározások [Art. 178. §]; Ø az egyes árumozgási irányokhoz kapcsolódó részletszabályok és a kockázati biztosíték nyújtására vonatkozó szabályok [Art. 11. számú melléklete]. NGM rendeletek: Ø a nemzetgazdasági miniszter 50/2014. (XII. 31. ) NGM rendelete az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer működéséről, Ø a nemzetgazdasági miniszter 51/2014. (XII. 31. ) NGM rendelete az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról

ELEKTRONIKUS KÖZÚTI ÁRUFORGALOM ELLENŐRZŐ RENDSZER (EKAER) Bejelentési kötelezettség terheli A. az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, B. Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, valamint C. belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést folytató adózókat, amennyiben a fenti tevékenységet az Útdíjtörvény szerinti útdíjköteles gépjárművel (azaz 3, 5 tonnánál nagyobb össztömegű gépjárművel) közúti fuvarozás keretében végzik. (a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység). • a kötelezettség a közúti fuvarozás keretében történő szállításra terjed ki, nincs bejelentési kötelezettség, ha a fuvarozás kizárólag vasúton történik, • a a szállítás „többféle” járművel, azaz például vasúton és közúton is történik, a szállítás közúti szakaszára vonatkozik a bejelentési kötelezettség.

ELEKTRONIKUS KÖZÚTI ÁRUFORGALOM ELLENŐRZŐ RENDSZER (EKAER) A kockázatos termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység A bejelentési kötelezettség fennáll, ha: q kockázatos élelmiszerek esetében a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles (3, 5 tonnánál alacsonyabb össztömegű), és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja, q egyéb kockázatos termékek esetében, a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.

ELEKTRONIKUS KÖZÚTI ÁRUFORGALOM ELLENŐRZŐ RENDSZER (EKAER) A BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESSÉG A fuvarozott termék mennyisége, értéke Az útdíjköteles gépjárművel végzett fuvarok esetén nem terheli bejelentési kötelezettség az adózót, ha: A. az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg, valamint B. az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot nem haladja meg, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.

A BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESSÉG Jövedéki termékek Nem kell bejelenteni a kizárólag a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholterméket, sört, bort, pezsgőt, köztes alkoholterméket, dohánygyártmányt, szárított dohányt, ellenőrzött ásványolajterméket, bioetanolt, biodízelt, E-85 -öt vagy ezek közül többet szállító gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységet. 3. Nemzetbiztonsági, közegészségügyi, katasztrófavédelmi, humanitárius feladatokat ellátó gépjárművekkel történő közúti fuvarozási tevékenység • a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgyűlési Őrség gépjárműve, • a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárműve, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárműve, • a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjármű • a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengheni Megállapodás) és viszonosság körébe tartozó jármű, • a nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjármű,

A bejelentésre köteles személyek: Címzett [Art. 178. § 45. pontja]: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzését vagy belföldi beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya. Feladó: [Art. 178. § 46. pontja]: a terméknek Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló, vagy első belföldi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő – értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, valamint az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője. Felrakodó: [Art. 178. § 47. pontja]: a közúti fuvarozásához használt gépjárműre a termék felrakodását végző személy. Átvevő: [Art. 178. § 51 pontja]: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzése vagy belföldi értékesítése esetén, amennyiben nem a címzett veszi át a terméket, valamint a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló, beszerzéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozása esetén a terméket a kirakodási (átvételi) helyen átvevő személy.

BEJELENTENDŐ ADATOK, BEJELENTÉSI HATÁRIDŐ 1. Az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzési célú behozatal esetén A. ) Közösségen belüli termékbeszerzési célú közúti fuvarozás a) Címzett jelenti be (előzetesen) a termék fuvarozásának megkezdéséig • feladó adatai (név, adóazonosító szám), • felrakodás címe, • címzett adatai (név, adóazonosító szám), • kirakodás (átvétel) címe , • kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó vállalkozás adatai (név, adóazonosító szám), amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel, • termékek adatai (név, VTSZ, bruttó tömeg) • a fuvarozás indoka (termékértékesítés, termékbeszerzés, bérmunka, egyéb cél), • a termék ára: • gépjármű forgalmi rendszáma.

BEJELENTENDŐ ADATOK, BEJELENTÉSI HATÁRIDŐ Átvevő jelenti be: Ø amennyiben nem a címzett veszi át a terméket, a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontját a szállító jármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító jármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon. B. ) Közösségen belüli termékbeszerzéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás Átvevő jelenti be: Ø az 1/A/a. alpont szerinti adatokat a termék fuvarozásának megkezdéséig, Ø gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontját a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon. Sem termékbeszerzés, sem egyéb célú behozatal esetén – az EKAER szám megállapításának nem feltétele a gépjármű forgalmi rendszámának megadása, azonban a rendszámot legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig be kell jelenteni.

BEJELENTENDŐ ADATOK, BEJELENTÉSI HATÁRIDŐ Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel esetén A. ) Közösségen belüli értékesítés céljából történő közúti fuvarozás esetén a. ) Feladó jelenti be (előzetesen) a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig q feladó adatai (név, adóazonosító szám), q felrakodás címe, q címzett adatai (név, adóazonosító szám), q kirakodás (átvétel) címe , q termékek adatai (név, VTSZ, bruttó tömeg) q a fuvarozás indoka (termékértékesítés, termékbeszerzés, bérmunka, egyéb cél), q a termék ára, q gépjármű forgalmi rendszáma, A termék fuvarozására használt gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontját termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.

Felrakodó jelenti be amennyiben a termék felrakodását nem a feladó végzi, gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontját termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor. B. ) Közösségen belüli értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén A 2/A/a. ) alpont szerinti adatokat a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig, a gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontját pedig a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor. Sem termékértékesítés, sem egyéb célú kivitel esetén az EKAER szám megállapításának nem feltétele a gépjármű forgalmi rendszámának megadása, azonban a rendszámot legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig be kell jelenteni.

Belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés esetén a. ) Feladó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig: q q q q q feladó adatai (név, adóazonosító szám), felrakodás címe, címzett adatai (név, adóazonosító szám), kirakodás (átvétel) címe, kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó vállalkozás adatai (név, adóazonosító szám), amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel, termékek adatai (név, VTSZ, bruttó tömeg) a fuvarozás indoka (termékértékesítés, termékbeszerzés, bérmunka, egyéb cél), a termék ára: gépjármű forgalmi rendszáma.

Az EKAER-ben bejelentendő adatok módosítása A módosítás indokát minden esetben meg kell adni. A módosításra az EKAER szám 15 napos érvényességi ideje alatt, belföldre irányuló fuvarozás esetén a termék átvételi helyre érkezdésének bejelentéséig van lehetőség. A módosítható adatok: q az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban, q amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték q a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma. Az adatok az EKAER szám érvényességi ideje alatt többször módosíthatók, ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.

Az EKAER szám érvénytelenítése q az EKAER szám 15 napos érvényességi ideje alatt lehetőség van az EKAER szám érvénytelenítésére; q a teljes körű adatbejelentési joggal rendelkező személy érvénytelenítheti az EKAER számot, a fuvarozás meghiúsulása jelenthető be ezáltal; q az EKAER szám az érvényességi ideje nem hosszabbítható meg, annak lejártát követően új számot kell igényelni.

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE q az Art. -ben meghatározott esetekben a szállítás adatairól és a szállított termékekről előzetes bejelentést kell tenni → www. ekaer. nav. gov. hu, q a bejelentési kötelezettség kizárólag belföldi adózókra vonatkozik; Az EKAER felületre történő belépéshez a bejelentésre kötelezett adózónak regisztrálnia kell. A regisztrációra jogosult: q a bejelentésre kötelezett vagy a képviseletére jogosult személy (az adózó törvényes képviselője, NAV-hoz állandó meghatalmazottként bejelentett, vagy az adóügyek elektronikus intézésre feljogosított személy) → ELSŐDLEGES FELHASZNÁLÓ q amennyiben a bejelentésre kötelezett képviseletére több személy is jogosult, úgy lehetőség van több elsődleges felhasználó rögzítésére. A regisztráció megszűnése: q amennyiben az elsődleges felhasználó képviseleti jogosultsága a NAV és/vagy a cégnyilvántartás adatai szerint megszűnik, vagy ügyfélkapus regisztrációval nem rendelkezik már, úgy a továbbiakban az EKAER rendszerbe sem léphet be.

EKAER SZÁM Ø a fuvarozás bejelentésével az EKAER rendszer EKAER azonosítószámot képez; Ø a bejelentési kötelezettség alá eső közúti fuvarozással járó tevékenységek kizárólag EKAER szám birtokában végezhetők; Ø az EKAER szám a bejelentő felületről elektronikus formában letölthető, vagy akár ki is nyomtatható; Ø az EKAER szám azt a termékegységet (egy EKAER számhoz több, vámtarifaszámmal azonosított termékfajta tartozhat) jelöli, melyet • ugyanazon gépjárművel szállítanak, • egy adott átvételi helyre, • egy megrendelő (ha saját termék mozgatása történik, akkor a termék tulajdonosa, bérmunka esetén a címzett) számára, • a gépjármű ezen útvonalon történő egyszeri mozgása során.

EKAER SZÁM Ø az EKAER szám 15 napig érvényes, ez idő alatt kell bejelenteni – útiránytól függően – az átvételi helyre érkezés, illetve a felrakodás megkezdésének időpontját, mellyel az EKAER szám „lezárt” státuszba kerül. Ø ↓ Ø az adott EKAER szám a rendszerben érvényteleníthető (törölhető), és helyette új bejelentési szám képezhető, mely onnantól 15 napig ismét érvényes lesz Ø Az EKAER számot a bejelentésre kötelezett köteles a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátani, annak érdekében, hogy hatósági ellenőrzés során e személy is rendelkezzen az azonosító számmal. A „rendelkezésre bocsátásnak” nincs kötött formája, az a fuvarozóval való – bármely módon történő – közléssel valósulhat meg. Ø EKAER szám nem képezhető azon adózók számára, akiknek az adószáma jogerősen törölt vagy kényszertörlés alatt állnak, illetve aki, amely vállalkozását megszüntette.

KOCKÁZATI BIZTOSÍTÉK 1. Kockázati biztosítékadás esetkörei Belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén: A. Közösségen belüli beszerzés (ideértve a saját tulajdonú termék más tagállamból Magyarországra történő behozatalát is), B. az első belföldi adóköteles - nem közvetlen végfelhasználó részére történő – termékértékesítés. Ø kivétel, a bérmunka céljára történő közúti fuvarozással járó tevékenység, Ø Kockázatos termék, élelmiszerek esetén az adózónak eleget kell tennie a 3/2010. (VII. 5. ) VM rendelet szerinti kötelezettségeknek. 2. Mentesülés a kockázati biztosítékadás alól Ø az adózó szerepel az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban, vagy Ø legalább két éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.

KOCKÁZATI BIZTOSÍTÉK A kockázati biztosíték mértéke A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie a bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés, vagy a felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát. Ø az adózónak a biztosítékot folyamatosan ki kell egészítenie, Ø az adózó első biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenység bejelentésekor a bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százalékát köteles biztosítékként nyújtani, Ø az első biztosítékadási kötelezettséggel járó bejelentéstől számított 60. napig teljesítendő biztosítékadási kötelezettség során a biztosíték összegét ki kell egészíteni az adott bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százalékával.

KOCKÁZATI BIZTOSÍTÉK q kockázati biztosítékot első alkalommal 2015. január 31 -éig kell nyújtani, az eddig az időpontig az EKAER elektronikus felületen rögzített, kockázatos termék érték adatok alapján, q amennyiben az adózó a biztosítékköteles tevékenységek közül mindkettőt folytatja, azaz • az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, valamint • belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést is végez, kizárólag azon (vagy az 1. , vagy a 2. pontba tartozó) tevékenységi kör után köteles kockázati biztosítékot nyújtani, melyre magasabb biztosíték összeg adódik, q rendelkezésre álló kockázati biztosíték mértékét az adózó folyamatosan figyelemmel kísérheti az EKAER elektronikus felületen.

KOCKÁZATI BIZTOSÍTÉK A kockázati biztosíték teljesítésének módja A biztosíték két módon nyújtható: q elkülönített letéti számlára történő befizetés, Az elkülönített letéti számla nem adószámla, így a teljesített befizetés nem számítható be a nettó adótartozás összegébe, és nem csökkenti a késedelmi pótlék alapját sem! q pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján. A kockázati biztosíték akkor minősül megfizetettnek, mikor az erre a célra létrehozott elkülönített letéti számlára befizetett összeget jóváírták, illetve a garanciaszerződést az állami adóhatóság nyilvántartásba vette, de legkorábban a garancia érvényességének kezdetétől. A kockázati biztosíték adótartozásra történő elszámolása esetén az adótartozás megfizetésének napja az adószámlán történő jóváírás napja. A kétféle módon teljesített biztosíték „átjárható”, azaz összesen kell rendelkezésre állnia a törvény által előírt mértékű biztosítéknak.

ELLENŐRZÉS, SZANKCIÓK 1. Nyilatkozattételre kötelezés a fuvarozás kapcsán [Art. 88. § (6)-(6 a) bekezdései] A. ) Az állami adó- és vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmi adóalany javára végzi a fuvarozási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét, és az általános forgalmiadó-alany tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét. B. ) A termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, feladót és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti: q a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről, q a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról, q a termék átvételéről, kirakodásának címéről, q az EKAER számról, q amennyiben a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcíméről.

Hatósági zár alkalmazása [Art. 88. § (6)-(6 a) bekezdései] Ø bizonyos kockázati tényezők esetén, valamint Ø ha a termék fuvarozásában érintett általános forgalmiadó-alany az 1/B. ) pontban rögzített nyilatkozattételt megtagadja - az élőállat, valamint a gyorsan romló termékek kivételével - az állami adó- és vámhatóság a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmazhat. A hatósági zár lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzár vagy raktérzár.

Szankciók A). EKÁER-rel kapcsolatos kötelezettségszegés esetén kiszabható mulasztási bírság [Art. 172. § (19 a) bekezdése] Ø a bejelentési kötelezettség nem teljesítésének jogkövetkezménye, hogy a termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az adóhatóság a be nem jelentett áru értékének 40 %-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. B). Áru lefoglalása az EKAER-be történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén [Art. 173. § (1) bekezdése] Ø az igazolatlan eredetűnek minősülő fuvarozott termék – a romlandó áru és az élő állatok kivételével - a bírság összegének mértékéig lefoglalható, melyről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az állami adó- és vámhatóság, Ø a lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető és elszállíttatható. Az Art. 172. § (19 a) bekezdését Art. 173. § (1) bekezdését 2015. február 1 -jétől kell alkalmazni [Art. 205. § (9) bekezdése].

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!