Katonai logisztikai tmogats Derzsnyi Attila alezredes NKE HHK

Katonai logisztikai támogatás Derzsényi Attila alezredes NKE HHK KLI Műveleti Logisztika Tanszék Tel: 29 -152

KATONAI LOGISZTIKA Általános fogalom: A logisztika mint tudomány elméletének katonai alkalmazása Célja a katonai rendszer alaprendeltetés szerinti feladata – a fegyveres harc, illetve az erre való felkészülés – végrehajtásának támogatása. Szűkebb értelmezésben a katonai rendszer – a katonai szervezetek közötti és az azokon belüli – termék- (anyag- és eszköz-) áramlásának (készletgazdálkodás, elosztás, szállítás, tárolás, anyagmozgatás), szélesebb értelemben a katonai rendszer erőforrásai (élőerő, eszköz, anyag, energia, létesítmények és szolgáltatások, valamint – különleges erőforrásokként – a pénz, az idő és az információ) kezelésének (megszervezésének és optimális hasznosításának) tervezésére, szervezésére, irányítására és lebonyolítására irányuló tevékenységeket (folyamatokat), az ezeket végző szervezeteket és a tevékenységek végrehajtására vonatkozó szabályzókat integráló komplex rendszer.

A Katonai Kifejezések Szótára (Directory of Military and Associated Terms, Joint 1 -O 2) USA 1989. A legáltalánosabb értelemben a logisztikához tartoznak a katonai tevékenység mindazon összetevői, amelyek: a) Anyagi javak (anyag, felszerelés, eszköz) kutatásával, tervezésével, fejlesztésével, beszerzésével, rendszerbe állításával, tárolásával, mozgatásával, elosztásával, fenntartásával, mentésével és átcsoportosításával (kategorizálásával), b) Személyek (személyzet, állomány) szállításával, mentésével és ápolásával, c) Létesítmények megszerzésével, vagy megépítésével, ezek működtetésével, fenntartásával, rendelkezésre bocsátásával, valamint d) Szolgáltatások megszerzésével, vagy megszervezésével (létesítésével) kapcsolatosak.

A KATONAI logisztika lényege Gazdasági számítások alapján szervezett és működő biztosítási rendszereket, valamint a bennük (és közöttük) lezajló hadtáp, haditechnikai, közlekedési, katonai infrastrukturális, elhelyezési továbbá egészségügyi, szolgáltatási, valamint információs folyamatokat és tevékenységeket jelenti, amelyeket azzal a céllal jelenti szerveznek, hogy a fegyveres erők ellátási és mozgatási problémáit békében és háborúban, valamint egyéb katonai műveletek során egyaránt – gyorsan, komplex módon és optimális ráfordítással tudják megoldani.

NATO LOGISZTIKA A haderő mozgatásának és fenntartásának tervezésével és végrehajtásával foglalkozó tudomány. A legszélesebb értelmezésben az alábbi katonai tevékenységi területekre terjed ki: a)az anyagok 1 tervezése és fejlesztése, beszerzése, raktározása, szállítása, elosztása, fenntartása-karbantartása, kiürítése és kiosztása; b)személyszállítás; c)létesítmények vásárlása vagy építése, karbantartása, működtetése és elosztása; d)szolgáltatások beszerzése vagy nyújtása; e)orvosi, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítása. 1 Anyag és eszköz a legtágabb értelmében, amely magába foglalja a gépjárműveket, fegyvereket, lőszereket, üzemanyagokat, stb.

LOGISZTIKA TERÜLETEI ÁROP-2. 2. 19 -2013 -0001 LOGISZTIKA Versenyszféra szereplői Közigazgatási Államigazgatási szektor KÖLTSÉGVETÉSI (KÖZSZOLGÁLATI) SZERVEK Katonai Önkormányzati szektor Rendőrségi Katasztrófavédelem Költségvetési/Önkormányzati forrásban részesülő szervezetek Forrás: Közszolgálati logisztika. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest. Egyetemi jegyzet 2013. 2. fejezet. Közigazgatási logisztika. p 109 -143. (Prof. Dr. Bukovics István – Dr. Potóczki György) Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó Budapest, 2013

LOGISZTIKA TERÜLETEI Potóczky György Közigazgatási Báthy Sándor Katonai Termelői (előállítói) logisztika beszerzés/ellátás, Kutatás. Tervezés, termelés, disztribúció/elosztás, Fejlesztés, Gyártás anyagi eszközök visszutas logisztika átvétele Fogyasztói (felhasználói) logisztika Termékek átvétele tárolás, szállítás, karbantartás anyagok elosztása Németh Gyula Rendőrségi Anyagi-technikai ellátás; Üzemeltetésüzembentartás ; elhelyezésiinfrastruktúra ; Szolgáltatás; Szállítási; Humán. * A”Közszolgálati logisztika” egyetemi jegyzet szerzői Tollár Tibor Katasztrófavédelem Ellátás Anyagi biztosítás Technikai biztosítás és javítás Szállítás Raktározás Gazdálkodás Egészségügyi biztosítás Adományok és segélyszállítmányok kezelése

CIVIL LOGISZTIKA ÉS ELLÁTÁSI LÁNC új Magyar Logisztikai Stratégia alapján „A logisztika az a szolgáltatás, amely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségletnek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak. ” Katonai logisztikában is a logisztika feladata, hogy bizonyos források, alapanyagok, melyek lehetnek energiahordozók, eszközök, tárgyak, élőlények, személyek, de akár információk is, megtervezze annak áramlását, szállítását, s mindezek irányítását, illetve ellenőrzését. A logisztikának ehhez kell megteremtenie a szükséges erőforrásait, hogy ezeket a folyamatokat minél gyorsabban, eredményesebben, és hatékonyabban véghezvigye. A logisztika feladata (fő részei): az ellátás (beszerzés) - termelés - elosztás (értékesítés) kapcsolatrendszere, illetve ezek átfutási ideje egyre meghatározóbb a piaci verseny területén.

LOGISZTIKA ÉS ELLÁTÁSI LÁNC A logisztika azzal foglakozik, hogy • a megfelelő árut (szolgáltatást), • a megfelelő mennyiségben, • a megfelelő minőségben, • a megfelelő időben, • a megfelelő helyen, • a megfelelő ügyfél, fogyasztó számára, • a megfelelő ár mellett lehessen az adott helyre eljuttatni. KATONAI BESZERZÉS Műszaki követelményrendszere

Civil és katonai ellátási lánc elemei Civil Beszállító Logisztikai szolgáltatás Nagykereskedő Termelő Logisztikai szolgáltatás Műveleti Kiskereskedő Logisztikai szolgáltatás Fogyasztó Logisztikai szolgáltatás Integrálódó ellátási, fenntartási funkció Információs csatorna Hadászati készletek Gyártás beszerzés Termelési log. Jelmagyarázat: anyagáramlás információáramlás Hadműveleti, hadszíntéri készletek Fogyasztói log. Harcászati készletek Felhasználó

A katasztrófavédelmi logisztikai támogató rendszer modell Káresemény Központi raktárrendszer területi elemei Regionális Műszaki Mentő Bázisok (RMMB) Szállító kapacitás és letárolt konténeres egységrakomány. 1. lépcső Logisztikai Szolgáltató Központok (LSZK) Központi logisztikai bázis 2. lépcső Külföldről együttműködés keretében érkező anyagok, készletek. Egyéb hazai források (pl. : TIG raktárak) Azonnali beszállítók Központi beszerzési rendszerén keresztül Megerősítés

KÜLÖNLEGES JOGREND ELŐKÉSZÍTÉS BESZERZÉSI FELADATAI Állami Egészségügyi Tartalék Egészségügyi szolgáltatók, valamint az együttműködő szervezetek készletei Központi készlet Induló katasztrófavédelmi készlet nemzetgazdaságból felhasználásra tervezett, a gazdaság által előállított és import beszerzésből biztosított kapacitások és szolgáltatások speciális tartalékok képzése, az importból történő beszerzések felgyorsítása Egészségügyi válsághelyzet Veszélyhelyzet Váratlan támadás Terrorveszélyhelyzet Megelőző védelmi helyzet Szükségállapot Rendkívüli állapot

LOGISZTIKAI GAZDÁLKODÁS: Definíció a honvédelmi szervezet feladatainak végrehajtásához szükséges anyagnemekhez tartozó - ide nem értve a 99 anyagnemet - eszközök és szolgáltatások tervezését, beszerzését, kutatás-fejlesztését, rendszeresítését, üzemben tartását, analitikus nyilvántartási rendszerének kialakítását, nyilvántartását, készletezését, tárolását, leltározását, kezelését, felhasználását, kategorizálását, rendszerből történő kivonását, selejtezését, a kiselejtezett eszközök hasznosítását, megsemmisítését, a veszélyes anyagok kezelését, ellenőrzését, a kapcsolódó szabályozók kidolgozását, valamint a felhasználásról történő elszámolást magába foglaló tevékenységek összessége, mely magában foglalja a logisztikai gazdasági műveletek, folyamatok megtervezését, végrehajtását, a főkönyvi nyilvántartások megalapozása érdekében vezetett analitikus nyilvántartások vezetését - ideértve az előirányzatoknak, a követeléseknek, valamint a kötelezettségvállalásoknak a főkönyvi nyilvántartásokban nem szereplő további részletező nyilvántartásait is -, valamint a gazdasági események összességének elszámolását és a beszámolást, . A logisztikai gazdálkodás rendeltetése, hogy a honvédelmi szervezetek feladatainak ellátásához szükséges eszközök - ideértve az elhelyezési és egészségügyi szakanyagokat is -, valamint szolgáltatások megfelelő időben, a költségek optimalizálása mellett, a megfelelő helyen, a szükséges mennyiségben és az előírt minőségben rendelkezésre álljanak.

LOGISZTIKAI GAZDÁLKODÁS Hasznosítás/ Megsemmisítés Kivonás/Selejtezés ÉBT Tervezés • STRATÉGIAI TERVEZÉS • KÜLDETÉSEK ÉS FELADATOK • KÉPESSÉG CÉLKITŰZÉSE • ALKALMAZÁS CÉLKITŰZÉSE • KÖLTSÉGVETÉSI FELTÉTELEK • VÉDELMI STRUKTÚRA Beszerzés K+F Üzemben tartás nyilvántartás, készletezés, tárolás, kezelés és felhasználás Erőforrás/ Költségvetés/ Beszerzés Csapatpróba Rendszeresítés

Történeti háttér 2004: Országgyűlés - a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányai részeként – elfogadta, hogy „a honvédség gazdálkodásában – a sorállomány kivonásának következtében - a jövőben növelni kell a versenyszféra szolgáltatásainak igénybe vételét és a piaci módszerek alkalmazását, így a nemzetgazdasági szféra szerepét. PROBLÉMA: ELTÉRŐ LOGISZTIKAI GONDOLKODÁS NATO EU Versenyszféra logisztika Hazai szabályozás

Logisztika ellátási rend A logisztikai gazdálkodás központi és intézményi szinten valósul meg. A HM fejezet logisztikai gazdálkodásának szakmai irányítását a HM VGHÁT végzi, melyet meghatározott feladatok vonatkozásában a HVK LOGCSF csoportfőnöke útján lát el. HVKF-HM KÁT együttes intézkedés HVKF HM VGHÁT Katonai HVK CSF-ek MH EK HVK LOGCSF MH ÖHP MH LK (tervezés) (folyamatirányítás) MH LéJü alakulat HM KÁT HM VGHÁT-LOGCSF szakutasítás HM HFF Közigazgatási HM GTSZF HM VGH Felügyelet Központi ga MH BHD MH ARB MH KKK ellátás HM és háttérintézmény Intézményi gazd.

BESZERZÉS LOGISZTIKAI ÉRTELMEZÉSE Versenyszféra szereplői Közigazgatási Beszerzés alatt értünk minden olyan tevékenységet, amelynek az a célja, hogy egy adott szervezetet mindazokkal a javakkal ellásson, amelyekre a szervezetnek szüksége van működése fenntartásához, és amelyeket nem saját maga állít elő. ” Beszerzés (köz) beszerzés Közbeszerzés: „Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében. ” Közbeszerzés Katonai beszerzés: normál és különleges jogrend időszakában a honvédelmi szervezeteknek a működése fenntartását biztosító különféle áruk és szolgáltatások megszerzésére irányuló olyan tevékenysége, amelyet jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott eljárásrend alapján, megadott tárgyú és értékű, visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni.

Beszerzés, (köz)beszerzés, közbeszerzés különbségei Beszerzés (köz)beszerzés Közbeszerzés közbeszerzés: közbeszerzés Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (köz)beszerzés: a Kbt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben meghatározott eltérő szabályok alapján végrehajtott beszerzés, valamint a közbeszerzés. Beszerzés: Közjogi szervezetszabályzó eszköz* által meghatározott beszerzés és a versenyszféra beszerzése *A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) f. ) pontja alapján

Beszerzést befolyásoló tényezők Jogi előírások: a nemzetközi és hazai jogszabályokat, közjogi szervezete-szabályozó eszközöket, belső utasítások, stb. Költségvetés: a honvédelmi tárca költségvetésén belül, az adott feladatra, az adott beszerzésre biztosított pénzügyi fedezet, amely lehet tárgyévi, vagy több évre biztosított Piac: az adott beszerzési feladattal összefüggő piaci szereplők, a piaci ár, a piaci szereplők egymáshoz viszonyított helyzete, nemzetközi szerepe, stb. Idő: egyrészt jelenti azt az időpontot, amikorra szükséges az áru vagy szolgáltatás beszerzése, másrészt jelenti az ellátás időtartamát, valamint jelenti a tervezés- beszerzés időszükségletét. Igény: a hazai, nemzetközi katonai feladat, a rendelkezésre álló raktárkészlet és rendelkezésre álló kapcsolódó szolgáltatások (javítási-, karbantartási erőforrás) alapján kerül pontosításra a műszaki követelmény (minőségi, mennyiségi, teljesítési feltételek)

Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben A honvédelmi szervezetek beszerzési jogosultságait az alábbi tényezők befolyásolják: - kormányzati szándék a beszerzések centralizálására; - civil kontroll biztosítása; - közpénzek felhasználásának elosztása; - közpénzek felhasználásának ellenőrizhetősége (nyilvánosság); - költséghatékonyság; - egységes minőségbiztosítás; - HM és MH szintű erőforrás tervezés; - előirányzat feletti jogosultság; - (köz)beszerzési eljárások felsőszintű (tárcán belüli és tárcán kívüli) engedélyeztetése; - egyes áru-, szolgáltatás (különösen haditechnikai) beszerzésének kormányzati, valamint HM felsőszintű döntése; - hadiipari kapacitások fenntartása, fenntarthatósága; - HM tulajdonú társaságok képességeinek fenntartása, fenntarthatósága.

Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben 1991 - 1995 MH Gazdálkodási Hivatal 1996 - 2001 HM Beszerzési Hivatal 2001 -2007 HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal 2007 -2010 HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség 2010 -2013 HM Védelemgazdasági Hivatal 2013 -2015 HM Beszerzési Hivatal 2015 - HM Védelemgazdasági Hivatal

Honvédség által alkalmazott beszerzési eljárás típusok EU irányelvek Kbt. Uniós/nemzeti Vbt. Uniós/nemzeti Közösségi értékhatár Nemzeti értékhatár Központosított NSIP HM Utasítás Különleges Magyar Honvédség NATO KEF: Általános irodai műveleti alkalmazásával NSPA közös védelmi felhasználású közvetlenül összefüggő Nemzetközi képesség biztosítása termékek szerződés beszerzés érdekében a v. Külképviseletek szükséges ÁEEK- Egészségügyi megállapodás beszerzési eljárásai beruházások központosított megvalósítását Külföldi szervezetek által felajánlott haditechnikai eszközök beszerzése BV KESZ- BV ellátási kötelezettség Közfoglalkoztatással összefüggő beszerzés NKOH Kommunikációs feladatokhoz tartozó beszerzés „in house” beszrzés Értékhatár alatti beszerzés támogatásokra + európai uniós alapokból származó megvalósuló (köz)beszerzési eljárások

Logisztikai szinteknek megfelelő beszerzés Igény Stratégai szint Hadműveleti szint Harcászati szint Az ország egészére, valamint szövetségi kötelékben részt vevő szervezetek ellátása érdekében központi készletek, nemzetgazdasági tartalékok , Saját szervezet és alárendeltet támogató működést kell figyelembe venni, készleteket felhalmozni, Mindennapi működéshez szükséges igények, Időszaki feladat függvényében Beszerzés irányultsága Folyamatosan fenntartott Keretmegállapodás, Dinamikus Rendszer Keretszerződés (ár vagy termék) adott pénzügyi évre Egyedi szerződés rövid időszakra

A haderő támogatás rendszere Harctámogatás Tűztámogatás Hadműveleti, harcbiztosítás Harci kiszolgálói támogatás Logisztikai támogatás Adminisztratív támogatás Hadtáp támogatás LOGISZTIKAI ERŐFORRÁSOK 1. MH költségvetéséből: -rendszeresített hadfelszerelés, -beszerzett anyagkészletek, -igénybevett polgári kapacitások (eseti ill. bérlet), 2. Más nemzetektől igénybevett képességek, 3. Nemzetgazdasági erőforrások a hadi költségvetés terhére (háborús helyzetben) Haditechnikai támogatás Közlekedési támogatás Infrastruktúra (elhelyezési) támogatás Egészségügyi támogatás Szolgáltatások

Logisztikai támogatás A katonai műveletek támogatási rendszerén belül, a harci kiszolgáló támogatás egyik alrendszerét képezi. Olyan szakirányú tevékenységek összessége, amelyek végrehajtása során a támogató logisztikai szervezetek a rendelkezésére álló szakági képességekkel és igénybevett polgári erőforrásokkal támogatják a műveleteket végrehajtó katonai szervezeteket alaprendeltetésük végrehajtása közben. A logisztikai támogatás térben és időben összhaderőnemi szemlélettel átfogja az MH haderőnemei, fegyvernemei és szakcsapatai által békében és a különleges jogrend időszakában végrehajtott műveleteit. A támogatási rendszer elemei béke időszakban csökkentett kapacitással, különleges jogrend időszakában a művelethez szükséges megnövelt, vagy teljes kapacitással működnek.

A logisztikai támogatás fogalma • A logisztikai támogatás a katonai szervezetek anyagi-, technikai-, egészségügyi-, közlekedési(szállítási-) és elhelyezési szükségleteinek kielégítésére irányuló rendszabályok és szakirányú tevékenységek összessége. • A NATO dokumentumok megfogalmazása szerint: A logisztikai támogatás a katonai szervezetek mozgatásának és fenntartásának tervezésével, szervezésével foglalkozó tudomány. • .

A logisztikai támogatás célja Békében, béke, -és válságreagáló műveletekben és háborúban az alkalmazásra kialakított parancsnoki elgondoláshoz igazodva: • a hadianyag készletek megfelelő mennyiségben és minőségben történő felhalmozásával, az anyagfelhasználás normatív szabályozásával, a felhasznált készletek utánpótlásával; • a haditechnikai eszközöknek az alkalmazásra történő felkészítésével, a megsérült és meghibásodott eszközök helyreállításával, visszatérítésével; • a katonai műveletek során megbetegedett és megsebesült személyi állomány gyors és szervezett hátraszállításával, teljes körű egészségügyi ellátásával; • a személyi állomány, a haditechnikai eszközök és a hadianyag készletek megfelelő elhelyezésével; • a csapatmozgások, a szállítási feladatok végrehajtásával, a katonai közlekedési rendszer folyamatos működésének biztosításával; • a logisztikai szervezeteknek a támogatott katonai szervezetek műveleteihez igazodó hatékony alkalmazásával; biztosítani a katonai szervezetek állandó hadrafoghatóságának és harcképességének fenntartását; fenntartását megfelelő támogatást nyújtani a katonai műveletek végrehajtásához, biztosítani a műveletek sikeres végrehajtását.

A cél elérhető • • Saját és más nemzetek szervezetszerű, a megerősítésül kapott, valamint a vásárolt logisztikai kapacitások hatékony alkalmazásával, a művelet végrehajtására kialakított parancsnoki elgondoláshoz igazodva, a szükségletek teljes körű és szükséges mértékű kielégítésével, a műveleteket végrehajtó harcoló-, harctámogató- és harckiszolgáló katonai szervezetek szükséglet szerinti ellátásával érhető el.

A logisztikai támogatást befolyásoló tényezők • A védelmi/támadó harc kialakulásának ideje • A szemben álló felek által alkalmazott pusztító eszközök minősége • A védelmi/támadó harc kialakulásának módjai • A dandár helye és szerepe az elöljáró kötelék tevékenységében • A terep és az időjárás • A kötelék szervezete, eszközállománya

Logisztikai támogatási alapelvek 1. Műveletek elsődlegessége: A logisztikai támogatási rendszer biztosítja a művelet parancsnokának hadműveleti-harcászati elgondolása megvalósítását. A logisztikai támogatási rendszer erőkifejtése meg kell, hogy egyezzen a műveleteket végrehajtó katonai szervezetek főerőkifejtésével 2. Egyszerűség: A logisztikai támogató rendszer kialakításakor a támogató elemek térbeli megosztásánál kerülni kell a túlzott decentralizálást. Az ellátási-, üzembenntartási-, közlekedési - és infrastrukturális rendszerek működtetésekor, az erők és eszközök lehetőség szerinti koncentrálása mellett, az áttekinthető rendszerek kialakítására kell törekedni 3. Rugalmasság: A logisztikai támogatási tervek alapja a parancsnok elgondolása és következetesen alkalmazkodik a műveletre kialakított elképzeléshez, a megkívánt működési rendhez, de gyorsan és rugalmasan igazodik a megváltozott körülményekhez, a harchelyzetben vagy a logisztikai támogatásban bekövetkezett változáshoz 4. Gazdaságosság: A katonai műveletek végrehajtása során az erőkkel, az eszközökkel való takarékos gazdálkodás mindig fontos alapelve a logisztikai támogatás megtervezésének, megszervezésének és végrehajtásának. Az erőforrások elosztásánál, a logisztikai támogatási prioritások kialakításánál mindig figyelembe kell venni a gazdaságossági szempontokat is 5. Rendelkezésre állás (elérhetőség és elégségesség): A katonai műveletek előkészítése során a parancsnok elgondolásának megfelelően elemezni kell a katonai műveletek várható logisztikai támogatási szükségleteit, el kell végezni a kialakult logisztikai támogatási helyzet értékelését, meghatározni az erőforrások elosztását és lépcsőzését, amelyek alapján ki kell dolgozni a logisztikai támogatás koncepcióját és a logisztikai szervezetek működésének rendjét.

Logisztikai támogatási alapelvek 6. Fenntarthatóság: A logisztikai támogatási kapacitások kialakításánál, a támogató rendszerek létrehozásánál figyelembe kell venni a logisztikai támogatási szükségletek térbeli és időbeni alakulását, a támogató képességek, ezen belül a logisztikai támogató kapacitások fokozatos csökkenését, a felhasznált erőforrások, készletek pótlásának szükségességét. 7. Túlélőképesség: A szemben álló fél által veszélyeztetett célobjektumok közé tartoznak a logisztikai rendszer elemei, amelyeknek megóvását a megfelelő erők kirendelésével, a szükséges rendszabályok foganatosításával kell biztosítani. Nagy jelentőséggel bír a közlekedési hálózatok és a közlekedési műtárgyak, ezen belül a vasút- és közúthálózat, a kikötők, a repülőterek (összességében a közlekedési csomópontok és a közlekedési műtárgyak) működőképességének fenntartása, a raktárak, az anyagátadó helyek, a bázis objektumok, a javító- és szerelő létesítmények őrzése és védelme. 8. Felelősségének elve: A katonai szervezetek és a katonai műveletek logisztikai támogatásáért minden esetben a katonai szervezet parancsnoka a felelős. A parancsnok logisztikai döntés-előkészítését a logisztikai törzsek végzik. A parancsnok a logisztikai támogatás vezetését az adott katonai szervezet logisztikai szervének vezetőjén keresztül gyakorolja. A logisztikai támogató rendszer megszervezése, fenntartása és működtetése az elöljáró tagozat felelősségén alapul.

MH logisztikai rendszere (funkcionális) Előállítói logisztika Hadfelszerelés kutatását, tervezését, fejlesztését, beszerzését, rendszerbeállítását, a rendszerben tartás felügyeletét, valamint a rendszerből való kivonását foglalja magába. Együttműködik a nemzetgazdaság termelő és szolgáltató szervezeteivel, valamint azok irányítását végző közigazgatási szervekkel. Felhasználói logisztika Hadfelszerelés rendszerben tartásával (átvétel, raktározás, szállítás, üzemben tartás), rendeltetésszerű működtetésével, valamint azok elosztásával foglalkozik. Készletek átvétele, nyilvántartása, tárolása, raktározása, az eszközökkel és anyagokkal való gazdálkodás, mozgatás -szállítás (disztribúciós folyamatok) az alkalmazhatóság fenntartása és ellenőrzése, a hibabejelentés, az eszközök, anyagok üzemben tartásához szükséges anyagok beszerzése, valamint a kezeléssel, az üzemeltetéssel, felhasználással kapcsolatos kiképzés. Az előállítói és a felhasználói logisztika az MH-ban konkrét szervezethez nem köthető feladatrendszert és tevékenységi kört határoz meg.

A NATO LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSI KONCEPCIÓJÁNAK ELEMEI a) A logisztikai támogatási koncepciót alátámasztó fő alapelvek: az együttműködés, a koordináció, a hadműveletek elsőbbsége, a rugalmasság és a szinergia. b) A logisztikai erőkifejtés koordinációját és bizonyos korlátozásokkal, a Befogadó Nemzeti Támogatás-i egyezmények/megállapodások tárgyalására, valamint az anyagi készletek és eszközök újraosztására vonatkozó jogkört egyensúlyba kell hozni az erők ellátásának a hozzájáruló nemzeteknél maradó végső felelősségével. c) A logisztikai koordinációs testületeknek rendszerint a Többnemzetiségű Összhaderőnemi Logisztikai Törzs (CJ-4) szerves részeit kell képezniük. A kibővített koordinációs igények, azaz a szerződéskötések területe, az ingatlangazdálkodás és a többnemzetiségű logisztika, szükségessé tehetik egy, a Többnemzeti Összhaderőnemi Harci Kötelék (CJTF) igényének megfelelő Többnemzeti Összhaderőnemi Logisztikai Központként (MJLC) ismert központi koordinációs szerv létrehozását. AJP-4

TÖBBNEMZETI ELLÁTÁSRA ALKALMAS TÁMOGATÁS Ellátási osztály (a) (b) Nemzeti (c) HNS/ Szerződéses Több-nemzetiségű Többnemzetiségű Szerepkörre szakosodás MILU Vezető nemzet (f) (g) (h) (d) (e) x x 1. I. Osztály, Friss 2. I. Osztály, Harci 3. Víz (ömlesztett) x x 4. Víz (palackozott) x x 5. II. Osztály 6. III. Osztály (ömlesztett) x x 7. III. Osztály (olaj/kenőanyagok) x x 8. IV. Osztály 9. V. Osztály x x x 10. Szállítás x x x 11. Kikötői tevékenységek x x x 12. Fenntartás/Javítás x x 13 Karbantartás/Helyreállítás x x x x

Harcászati szintű logisztikai szervezetek A logisztikai szervezetek tagozódása stratégiai hadműveleti harcászati A katonai szervezetek közvetlen logisztikai támogatását az adott egység-, alegység parancsnok szolgálati, valamint az egység-, alegység logisztikai törzsek szakmai irányításával a szervezetszerű – harcászati szintű – logisztikai alegységek végzik Tevékenységük átfogja a csapat (harcászati) szintű katonai szervezetek egészét, és kiterjed valamennyi katonai műveletre. Rendeltetésük végrehajtó alegységként a rendelkezésükre álló ellátó, fenntartó, szállítási kapacitásokkal biztosítani az egység, alegység logisztikai szükségleteinek teljes körű kielégítését. Struktúrájuk és képességeik a támogatott egység, alegység alaprendeltetéséhez és műveleti követelményeihez idomulnak

Harcászati szintű logisztikai szervezetek Csapatszintű logisztikai szervezetek: a dandár (repülőbázis) ezred logisztikai zászlóalj és a zászlóalj (bázisrepülőtér) logisztikai század. A repülőcsapatok logisztikai támogatásának repülőműszaki biztosítási feladatait a repülőbázis repülőműszaki zászlóalj látja el, ami végrehajtási funkciója mellett – a repülőcsapat logisztikai főnökségével együttműködve – a szakági feladatok esetén részbeni tervezési funkciókat is ellát Logisztikai zászlóalj feladata: a támogató képességeinek maximális kihasználásával a dandár/ezred (repülőbázis) technikai eszközeinek üzemben tartása, személyi állományának ellátása, utánpótlása és az üzemeltetéshez szükséges anyagok és szolgáltatások biztosítása laktanyai és tábori körülmények között. A logisztikai zászlóalj javító-, ellátó és szállító századokra tagozódik, amelyeket egy törzstámogató szakasz egészíthet ki a zászlóalj vezetéséhez, híradó összeköttetéséhez szükséges biztosítás céljából. A javító század technikai kiszolgálási- és javítási feladatokat lát el, amelyeket az eggyel alacsonyabb szervezetszerű elem kapacitás – felszerelés vagy megfelelő szakállomány – hiányában nem tud végrehajtani. Szükség esetén feladatvégrehajtás során közvetlen támogatást biztosít a végrehajtó zászlóaljak részére is. A javító század összetételét az alakulat alaprendeltetés szerinti feladatai határozzák meg Az ellátó- szállító századának rendeltetése a katonai szervezet teljes személyi állományának ellátása és személyi állománya, valamint technikai eszközei után számvetett anyagi készletek tárolása, szállítása. A tárolás feladatai magukba foglalják az anyagi készletek kezelését, ellenőrzését, frissítését, szükség esetén azok cseréjét, felhasználás utáni pótlását.

Harcászati szintű logisztikai szervezetek A zászlóalj szintű katonai szervezeteknél logisztikai század működik. Feladata a zászlóalj és alegységei teljes körű logisztikai támogatása. Javító kapacitásával végrehajtja a haditechnikai eszközök hadrafoghatóságát biztosító alegység szintű technikai kiszolgálásokat és javításokat, szállító és tároló kapacitásával biztosítja az anyagi készletének tárolását, kezelését és szállítását, ellátó kapacitásával a személyi állomány ellátását. Felépítése: A logisztikai század rendszerint ellátó, javító és szállító szakaszokat foglal magában A század javító szakasza felelős a zászlóalj haditechnikai eszközei üzemben tartása terén a szakjavítói szintű karbantartások, kisjavítások, beszabályozások, időszakos ellenőrzések végrehajtásáért. Az ellátó és szállító szakasz feladata a személyi állomány ellátása, az anyagi készletek málházása, szállítása, tárolása és mozgatása, ellátó-, főző- és anyag kiosztó pontok működtetése. A szakasz szállítókapacitása kialakításával szemben alapvető követelmény, hogy a zászlóalj készleteit tekintve rakodására és szállítására legyen képes.

Logisztikai század Század törzs Szállító szakasz Karbantartó szakasz Ellátó szakasz Törzs Üzemanyag szállító raj Törzs Élelmezés ellátó raj Törzs 2. Karbantartó raj Vegyes anyag Szállító raj Lőszer szállító raj Élelmezés ellátó raj Ellátó pont részleg 1. Karbantartó raj Vontató raj

NATO ellátási osztályok • I. Osztály : élőlények napi életviteléhez szükséges anyagok • II. Osztály : állománytáblában rendszeresített, hadinormás anyagok • III. Osztály: üzemanyagok (kenőanyagok, hajtóanyagok) - III/a. : repülő hajtóanyagok • IV. Osztály: - nem alaprendeltetési feladathoz szükséges anyagok - állománytáblán felüli anyagok • V. Osztály: lőszerek, robbanó anyagok, pirotechnikai anyagok

Egyesült Államok Hadseregének ellátási osztályai NATO ellátási osztályok kibővítve az alábbiakkal: • VI. Osztály : kantináru (piperecikkek, dohányáru) • VII. Osztály : késztermékek (komplex eszközök pl. járművek) • VIII. Osztály: egészségügyi anyagok • IX. Osztály : javító-karbantartó anyagok, alkatrészek • X. Osztály : nem katonai eszközök (pl. humán segélyanyagok, fűnyíró, kerékpár)

Hadfelszerelés Hadianyagok Haditechnikai eszközök (egyszeri felh. ) (többszöri felh. ) Harcanyagok lőszer robb. ag. Fenntartási anyagok Javító, karbantartó ag. Ellátási anyagok Élm. Ruh. Üza. Harceszközök hcjmű. repülőgép tüzérség Biztosító eszközök Kiszolgáló eszközök híradó műszaki felderítő vv. műhely gk. vontató gk. seb. szállító vízszállító

Anyagi támogatás összetevői Szükségletszámvetés Beszerzés Rendszeresítés Hadinormák alapján; Műveleti tervek alapján; Kiképzési szükséglet alapján Hadászati klt. (23 nap) Dandár klt. (2 nap) Zászlóalj klt. (5 nap) Készletezés, raktározás Felhasználás szabályozása Szállítás+Anyagi támogatás=Ellátás Felesleges anyagok hátraszállítása Fogyasztási normák Futási norma, üzemidő, Repülési idő kiszabatok, Kiképzési normatívák

Az anyagok csoportosítása az ellátási láncban való mozgásuk szerint • A katonai szervezetek általános szükségleteit kielégítő anyagok: jellemzőjük a tömegesség (lőszer, üzemanyag, élelem, víz). Pótlásuk a fogyásnak megfelelően napi (vagy rövid periódusú) rendszerességgel történik. • Speciális funkciót végző szervezetek (javító, egészségügyi, vegyi mentesítő stb. ) szakanyagai. Pótlásuk az alkalmazás során keletkező fogyáshoz igazodik. • Létesítmények kiviteli tervei szerint szükséges anyagok (építő, erődítési, helyreállító anyagok) • Személyi állomány és technika felszerelései (első ellátmányt követően időnkénti pótlás)

• • • • • Anyagi támogatási ágazatok, anyagfajták rakéta, lőszer, fegyverzeti fenntartási anyag; műszaki harc és fenntartási anyag; vegyivédelmi anyag; híradó (elektronikai) anyag; páncélos és gépjármű anyag; üzemanyag ellátás; Jelenleg béke-időben az repülő-műszaki szakanyag; MH-ban hagyományos élelmezési anyag; ágazati rendszer működik. ruházati anyag; egészségügyi anyag; térképellátás közlekedési anyag; elhelyezési anyag; méréstechnikai anyag; közlekedési szakanyag. vízellátás (nem önálló ágazat), állategészségügyi anyag (nem önálló ágazat).

Harcanyagok • Azok a hadianyagok, amelyeket a csapatok a fegyveres küzdelemben (harcban) az ellenség pusztításához, saját csapatok harcképességének megóvásához felhasználnak. • A csapatok harcanyag felhasználása térben és időben differenciáltan alakul, a harc intenzitásától, a szemben álló erők harc-és túlélő képességétől függ.

Ellátási anyagok • Azok az anyagok, melyeket a személyi állomány létszükségletére és a technika üzemeltetéséhez a harccselekményektől függetlenül, folyamatosan biztosítani kell. • Az csak részben kapcsolódik össze a csapatok feladatával a harctevékenység intenzitásával. • Mind béke-időszakban, mind pedig műveletek során fogynak.

Fenntartási anyagok • A haditechnikai eszközök működőképességének, hadrafoghatóságának fenntartását biztosítják. • A technikai eszközök üzemben tartásához szükséges anyagok: - javító anyagok (alkatrészek, részegységek) - karbantartási anyagok, Szakjavító és karbantartó felszerelések: - szerszámzat, diagnosztikai és műhelyfelszerelés, - szerviz eszközök. - tábori (mobil) szakjavító eszközök.

Ellátási-számvetési mértékegységek • Javadalmazás: a csapatok anyagi szükségleteinek, igényeinek és ellátottságának meghatározására szolgáló ellátási-számvetési egység, egy főre fegyverre, harcjárműre, a repülőgépre, helikopterre katonai szervezetre meghatározott harc vagy fenntartási anyag mennyiség. • Feltöltés: speciális ellátási- számvetési egység, amely a különböző haditechnikai eszközök működéséhez szükséges, különleges harc és fenntartási anyagok mennyiségének meghatározására szolgál. • DOS (Day off supply) Az egy napi harctevékenység biztosításához szükséges anyagi készletek teljes mennyisége. 1 átlagos napi ja. x intenzitási tényező

A haditechnikai eszközök életciklusának fogalma A szűkebb értelemben vett életciklus a konkrét haditechnikai eszköz élettartamát, a tágabb értelemben felfogott életciklus a haditechnikai eszközszükséglet keletkezését és a szükséglet kielégítésének folyamatát tekinti szemlélete középponti kérdésének. Az életciklus, értelemszerűen magában foglalja: • a szükséglet (igény) megállapítás; • a kutatás-fejlesztés; • a beszerzés; • a rendszeresítés; • a rendszerbeállítás, illetve a (szervezetbeállítás); • a rendszerbentartás (ezen belül az üzemeltetés, az üzemfenntartás és a tárolás); • a fejlesztés (a korszerűsítés); • a rendszerből történő kivonás (selejtítés, értékesítés) megfelelő folyamatait. 2021. 05. 19. 52

A technikai támogatás feladatrendszere 2021. 05. 19. 53

A technikai támogatás fogalma A technikai támogatás azoknak a rendszabályoknak és szakirányú tevékenységeknek az összessége, amelyek a katonai szervezetek: Ø haditechnikai eszközökkel történő ellátására, Ø az eszközök rendeltetésszerű használatához szükséges feltételek megteremtésére, Ø az üzemeltetés körülményeinek és mértékének az elemzésére, Ø technikai kiszolgálására, Ø az eszközök alkalmazáshoz történő előkészítésére, Ø a várható veszteségek mennyiségének, minőségi megoszlásának, térbeli és időbeni eloszlásának prognosztizálására, Ø az alkalmazás során megsérült, meghibásodott haditechnikai eszközök helyreállítására irányulnak. 2021. 05. 19. 54

Az üzemeltetés a haditechnikai eszközök, béke és háborús műveletek végrehajtása során történő rendeltetésszerű alkalmazása. A haditechnikai eszközök üzemeltetése a harcoló-, harctámogató- és harckiszolgáló katonai szervezetek alaprendeltetésből adódó feladata. Az üzemeltetők, a rendeltetésszerű használat, a megfelelő módon történő igénybevétel mellett, bizonyos üzemfentartási feladatokat is végrehajtanak. Ide sorolhatók az alegységek (üzemeltetők) szintjén végrehajtandó technikai kiszolgálások, illetve a használaton kívüli időkben a haditechnikai eszközök tárolása, őrzése, megóvása. 2021. 05. 19. 55

Üzemfenntartás • a haditechnikai eszközök állandó technikai hadrafoghatóságának fenntartására, • az üzemeltetési tartalékok visszaállítására, • az alkalmazás során megsérült, meghibásodott eszközök helyreállítására, • az üzemeltetésből kivont eszközök szakszerű tárolására, • állagának megóvására irányuló rendszabályok és szakirányú tevékenységek összessége. Az üzemfenntartás feladatainak végrehajtására, a különböző hadikultúrákban eltérő fenntartási stratégiák alakultak ki. 2021. 05. 19. 56

A HADFELSZERELÉS OSZTÁLYOZÁSA Hadfelszerelés Hadianyagok Harcanyagok Haditechnikai eszközök Fenntartási anyagok Harceszközök Ellátási anyagok Kiszolg. eszk. 2021. 05. 19. 0: 37 Biztosító eszk. 57

Alapfogalmak • Harcanyagok: az ellenség pusztítására és a saját csapatok megóvására használt anyagok • Fenntartási anyagok: a szem. ány. és a haditech. eszközök folyamatos működéséhez szükséges fogyóanyagok. (pl. jav. ag. , eü. ag. ) • Ellátási anyagok: azok az anyagok, amelyeket a személyi állomány létszükségletére és a technika üzemeltetéséhez a harccselekményektől függetlenül, folyamatosan biztosítani kell. 2021. 05. 19. 0: 37 58

Csapatkészlet A katonai szervezeteknél az állománytáblában rendszeresített létszám és tech. eszközök, valamint a hadinormákban és a HKSZ intézkedésekben meghatározott, a készletlépcsőzési normák alapján számolt készlet, amely a harc megvívása alatt változik. 2021. 05. 19. 0: 37 59

Hadműveleti készlet A hadműveleti tagozatban a központi készletekből kikülönített, helyhezkötve vagy mobilizáltan megalakított készlet, amelyet a hadművelet teljes anyagi szükségleteinek fedezésére, a hadműveleti területen halmoznak fel. 2021. 05. 19. 0: 37 60

Hadászati készlet A központi bázisokon, tárintézetekben, nemzetgazdasági szervezeteknél megalakí-tott anyagok összessége, amelyek rendel-tetése a legfelső katonai vezetés szabá-lyozása mellett az MH háborús anyagi szükségleteinek kielégítése 2021. 05. 19. 0: 37 61

A készletek fajtái • Induló készlet: a harctevékenység készen -létére megalakított anyagmennyiség • Kiegészítő készlet: a harc kezdetére a csapatkészleten felül felhalmozott anyagi készlet • Elrendelt készlet: a harc végére a különböző anyagokból megalakítandó készlet 2021. 05. 19. 0: 37 62

A készletek fajtái • Zárolt (nem csökkenthető) készlet: az anyagi készleteknek azon alsó szintje, amely alá a csapatok készlete nem süllyed -het 2021. 05. 19. 0: 37 63

Ellátási számvetési egységek • Standard Day of Supply (SDOS): (átlagos napi ellátási norma) felhasználóra (személyre, eszközre) számvetett közepes intenzitású műveleti nap ellátási igénye. A meghatározott szükséglet jelenti a katonai szervezet teljes logisztikai készletét, vagyis ami összesen a parancsnok rendelkezésére áll 2021. 05. 19. 0: 37 64

Mennyiségek Fsz. Eszköz megnevezése Lőszerfajta 1 SDOS 30 SDOS (db) A) Lövészfegyverekhez 2 9 mm P 9 RC pisztoly 9 mm Parabellum t. 5 150 65

Vízfogyasztási szükséglet az elvonuló, illetve missziós feladatban résztvevő, NATO és EU feladatra felajánlott szervezetek részére Rendszeres személyi használathoz Forró égövi alkalmazás esetén liter/fő/nap Ivóvíz Ételkészítéshez 8 15 Mérsékelt égövi alkalmazás esetén liter/fő/ nap 4 15 Hideg égövi alkalmazás esetén liter/fő/ nap Megjegyzés 4 ABV körülmények között emelkedik 15 Friss ételadaghoz, beleértve a mosogatást is Testápoláshoz 5 5 5 Összesen 28 24 24 2021. 05. 19. 0: 37 Borotválkozás, fogmosás, kézmosás, stb. 66

AZ ELLÁTÁS FOLYAMATA ÉS VÉGREHAJTÓ SZERVEZETEI DANDÁR EZRED Log. Z. KÖZPONTI KÖZPONT - CSAPAT katona, technika, objektum) HARCOLÓK, FELHASZNÁLÓK HADTEST H M LK MH ARB M H ÖH P • Raktározás • Elosztás • Kiadás • Felhasználás • Raktározás • Elosztás • Kiszállítás • Helyi beszerzés • Átdiszlokálás • Okmányolás • Elosztás „B”-ben ELLÁTÓ KÖZPONTOK ( ZÁSZLÓALJ Log. Szd. • Átvétel • Tartalék képzés • Raktározás • elosztás • Kiszállítás „M”-ben 67

A haditechnikai eszközök csoportosítása 2021. 05. 19. 68

A haditechnikai eszközök harckészültségi mutatói A haditechnikai eszközök megléte, üzembiztos működése alapvetően befolyásolja a katonai szervezet előtt álló feladatok végrehajtását. A legfontosabb harckészültségi mutatók: • a feltöltöttség, • üzemképesség és • hadrafoghatóság. 2021. 05. 19. 69

Feltöltöttség • A feltöltöttség a meglévő és a rendszeresített eszközök mennyiségének a hányadosa. • A feltöltöttségi együttható azt mutatja meg, hogy a csapat milyen mértékben van feltöltve haditechnikai eszközökkel az állománytábla és normatáblázatok szerinti mennyiséghez viszonyítva. 2021. 05. 19. 70 ahol: Ef = a feltöltöttségi együttható (%) Nm= a meglévő haditechnikai eszközök száma (db) Nr = a rendszeresített haditechnikai eszközök száma (db)

Üzemképesség • Az üzemképesség az üzemképes és a meglévő eszközök mennyiségének a hányadosa. • Az üzemképességi együttható azt mutatja meg, hogy a meglévő eszközök hány százaléka üzemképes (technikailag hadrafogható). 2021. 05. 19. 71 ahol: Eü = az üzemképességi együttható (%) Nü = az üzemképes (technikailag hadrafogható) eszközök száma (db) Nm = a meglévő haditechnikai eszközök száma (db)

Hadrafoghatóság • A hadrafoghatósági együttható azt mutatja meg, hogy a katonai szervezetnél a rendszeresített haditechnikai eszközökhöz viszonyítva, ténylegesen hány üzemképes eszköz áll rendelkezésre. A hadrafoghatósági mutató tehát az üzemképes (technikailag hadrafogható) és a rendszeresített eszközök mennyiségének hányadosa, amelyet a következő összefüggéssel lehet kiszámítani: 2021. 05. 19. 72 ahol: Eh = technikai hadrafoghatóság (%) Nü = az üzemképes (technikailag hadrafogható) eszközök száma (db) Nr = a rendszeresített haditechnikai eszközök száma (db)

A HELYREÁLLÍTÁS FOLYAMATA ÉS VÉGREHAJTÓ SZERVEZETEI ZÁSZLÓALJ Javító szakasz beszabályozás hibaelhárítás kisjavítás mentés vontatás a kapacitással le nem fedett feladatok átadása dd. tagozatnak DANDÁR javító század HADTEST javító z. -ak kisjavítás vontatás kisjavítás (középjavítás) a kapacitással le nem fedett feladatok átadása hadtest tagozatnak helyreállító lehetőségei (majdnem)azonosak a dandár szerv. kapacitással nem fedett feladatok átadása a központ (ipari) javításra KÖZPONTI HM Zrt. -k ARMCOM CURRUS ARSENAL Központi javító szervezet nincs. Igény továbbítás a és más gazd. szerelő (HM Zrt. ) felé. 73

A Magyar Honvédség fenntartási rendszere A Magyar Honvédség haditechnikai eszközeinél az elfogadott preventív fenntartási stratégiával összhangban egy hatfokozatú tervszerű technikai kiszolgálási rendszer van érvényben. 2021. 05. 19. 74

Tervszerű fenntartási rendszer (TFR) Technikai kiszolgálás (TK) Tervszerű megelőző javítás (TMJ) Csapattagozat Központi tagozat alegységszintű 1. TK 2. TK Üzemeltetői (alkalmazói) egységszintű 3. TK 4. TK ipari szintű 5. TK (KÖJ) 6. TK (NJ) Üzemfenntartói (szakjavítói) 75 2021. 05. 19.

Időnorma szerinti tervszerű kiszolgálási rendszer Fokozat 1. TK. 2. TK 3. TK 4. TK Időnorma 1 -2 hét 2 -4 hónap 6 hónap-1 év 1 -2 év Vezeti alegys. pk. log. szolg. Végrehajtja kezelő áll. szakszer. áll. 2021. 05. 19. 76 log. szolg. szakszer. áll.

Az üzemeltetési norma szerinti technikai kiszolgálás Eszköz 1. TK. 2. TK 3. TK 4. TK Harckocsi 1 -2 hét 2 -4 hónap 1600 -1800 km 3300 -3500 km Lövész páncélos 1 -2 hét 2 -4 hónap 2400 -2500 km Pánc. száll. hjmű 1 -2 hét 2 -4 hónap 1800 -200 km 5800 -6000 km Kerekes hjmű. 1 -2 hét 2 -4 hónap 1800 -2000 km 5800 -6000 km Műszaki gép 1 -2 hét 2 -4 hónap 1800 -2000 km 5800 -6000 km Teherautó 1 -2 hét 2 -4 hónap 1800 -2000 km 5800 -6000 km Út, állásép. gép. 1 -2 hét 2 -4 hónap 40 -50 üó 140 -150 üó Áramforr. agr. 1 -2 hét 2 -4 hónap 40 -50 üó 90 -100 üó Önjáró lövegek 1 -2 hét 2 -4 hónap 75 lö. 50 üó 200 lö. 50 üó Vont. Lövegek 1 -2 hét 2 -4 hónap 60 löv. 300 km 180 lö. 1000 km 2021. 05. 19. 77 4800 -5000 km

Az egységes tervszerű fenntartási rendszer felépítése Fsz. 1 TK 2 TK 3 TK 4 TK 5 TK 6 TK Naptári időnorma 0, 5 – 1, 5 hó típustól függően 2 – 6 hó típustól függően 6 hó – 1 év típustól függően 1 – 3 év típustól függően 4 – 8 év típustól függően 8 – 15 év típustól függően Teljesítmé ny norma - feladat használat előtt, után gyakorlat előtt, használat után, rövid idejű tárolásba helyezés előtt, után éleslövészet, gyakorlatok előtt, tartós tárolásba helyezés előtt A munkát végzi kezelő állomány szakjavító állomány javító szerv állomány, üzem állomány telephely, alegység körlet törzskönyv tech. napló, alegység tech. napló műhely Műhely, javító üzem törzskönyv tech. napló Alapja 2. 3. 4. A rendszer fokozatai Végrehajtás Helye Nyilvántartása 2021. 05. 19. Típusonként meghatározott norma 78

Készletképzés Harcanyag készletképzés rendje • Induló készlet alapvetően a csapat készlettel azonos. • Azon anyagokból, amelyekből a védelmi harc során tömeges felhasználás várható, lehetőleg kiegészítő készletet kell képezni. A kiegészítő készletet, a felhasználóhoz közelítve, a tüzelőállásokban, alegység raktárakban kell megalakítani. • A csapatkészletek nagyságából, illetve a felhasználási normák várható alakulásából adódóan, a védelmi harcban elsősorban aknavető és tüzérlőszerből szükséges kiegészítő készletet képezni. 2021. 05. 19. 0: 37 79

A lőszerkészletek kialakítása • Alegységeknél, kerül megalakításra a csapatkészlet. • Ennek a csapatkészletnek, típustól függően, meg van határozva a lépcsőzési rendje. • A tűzeszközöknél, a harcjárművekben van megalakítva a csapatkészlet 50 -60 %-a. • A készletlépcsőzés következő foka az alegység lőszerellátó rajok szintje. Általában zászlóalj szinten szervezik és a csapatkészlet 10 -15 %-a kerül itt felhalmozásra. • A lépcsőzési rendszer harmadik szintjét a dandár fegyverzeti raktárak képezik. 2021. 05. 19. 0: 37 80

A javító-karbantartó anyagok készletezése • A védelmi harcot a gépesített lövész- (harckocsi) dandár csapat készlet szintű javító-karbantartó anyag készlettel kezdi meg. A csapatkészlet, a zárolt és a kiegészítő készletekből tevődik össze. Ez a zárolt készlet általában a csapatkészlet 70 -75 %-át alkotja. • A kiegészítő készletet a forgó készletből alakítják meg. A kiegészítő készlet 25 -30 %-át adja a csapatkészletnek. A javító-karbantartó anyagi készleteket a dandár raktárban javító századnál, illetve a zászlóalj karbantartó-javító rajainál alakítják meg. Az egyedi készletek (TASZT készlet) közvetlenül az eszköznél vannak tárolva. • Az így megalakított és lépcsőzött javító-karbantartó anyagi készletek átlagosan 3 -4 nap szükségletét fedezik. 2021. 05. 19. 0: 37 81

Fenntartási anyagok felhasználásának alakulása • Fenntartási anyagokból a felhasználás elsősorban a haditechnikai eszközök üzemeltetésétől, a harci sérülések és a meghibásodások jellegétől, mennyiségétől, illetve a javító kapacitás alakulásától függ. • A fenntartási anyagok felhasználása időben nem kötődik szorosan a különböző katonai műveletekhez. • A helyreállító műveletek folyamatosságának következtében, mind a javító, mind az egészségügyi anyagok esetében lényegében egy állandó-, de változó intenzitással végbemenő anyag felhasználásról van szó. 2021. 05. 19. 0: 37 82

A haditechnikai eszközök technikai kiszolgálása • A védelem előkészítésének időszakában • A védelmi harc végrehajtása alatt • Védelmi harc után 2021. 05. 19. 0: 37 83

A haditechnikai eszközveszteségek alakulása Eszközcsoport Zászlóalj Dandár Harcjárművek 20 -25 % 15 -20 % Lövegek, fegyverek 15 -20 % Harctámogató eszk. 10 -15 % 8 -12 % Kiszolgáló eszközök 8 -12 % 5 -7 % 2021. 05. 19. 0: 37 84

A haditechnikai eszközök helyreállításának rendje • • A technikai felderítés rendje A vontatás végrehajtásának rendje A javítások végrehajtásának rendje A visszatérítés rendje 2021. 05. 19. 0: 37 85

2021. 05. 19. 0: 37 86

A javítások végrehajtásának rendje Dandár sérült technika gyűjtőhely (STGYH) Feladatai: • helyreállító elemek kiküldése, esetenként irányítása; • a javításra váró technika átvétele az alárendeltektől; • a javítások megfelelő fokozatainak elvégzése; • a javításra váró és kijavított technika tárolása; • a megjavított technika visszajuttatása az alárendeltekhez; • a tagozat erőivel nem javítható technika átadása az elöljárónak. 2021. 05. 19. 0: 37 87

• Telepítés időszükséglete: 40 -60 perc • Település területigénye: 0, 5 -1 km 2 • Távolság a harcérintkezés vonalától támadásban: 4 -6 km védelemben: 15 -20 km • Egyhelyben tartózkodás ideje: 6 -8 óra • Települések száma: 1 -2/nap • Napi effektív kapacitás: 8 -12 óra. 2021. 05. 19. 0: 37 88

Az STGYH telepítésénél ki kell használni a hadműveleti területen a dandár harctevékenységi körzetében található nemzetgazdasági javító kapacitásokat (gépjavító műhelyek; szervizek stb. ). A lehetőségek függvényében ezek bázisán kell STGYH-t elhelyezni. 2021. 05. 19. 0: 37 89

Követelmények a STGY települési helyével szemben: • • • legyen felderítve; vízellátása biztosított legyen; a terep tegye lehetővé az álcázást és védelmet; a sérülési gócokban, vagy azokhoz közel legyen; rendelkezzen a vontatási úthoz bekötőúttal; úthálózata biztosítsa a körforgalom jellegű közlekedést; • biztosítsa a szükséges javítási technológiát; • olyan területen helyezkedjen el, hogy a harcot ne akadályozza. 2021. 05. 19. 0: 37 90

A STGYH elemei: • • sugárellenőrző pont; mentesítő hely; bevizsgáló hely mosóhely; lőszer és üzemanyag leszedő hely; várakozási helyek; javítási helyek; személyi állomány és parancsnokság elhelyezési körlete; • üzemanyag, lőszertároló hely; • fedezékek. 2021. 05. 19. 0: 37 91

Visszatérítés • A dandár STGY-n megjavított haditechnikai eszközöket, a javítás befejezése után, lőszerrel és más harcanyaggal feltöltve , az állományilletékes alegységhez vissza kell téríteni 2021. 05. 19. 0: 37 92

Az alegységek részére a menet végrehajtása érdekében kijelölésre kerül Rövid megállás körlete (10’ pihenő) Hosszú megállás körlete (2 ó) Megindulási körlet Megindulási pont Cél körlet Szabályzó pontok Ellenőrző pont Egész napos pihenő

Menet alatti megállások • Rövid megállás: minden kétórai menet végrehajtása után 10’ időtartamban • Hosszú megállás: a napi menet második felének megkezdése előtt 2 -3 óra • Kikényszerített megállás: amikor az ellenség behatása (pl. rombolások) miatt az oszlop nem képes folytatni menetét az adott menetvonalon • Egész napos pihenő: amikor az alegység többnapos menetet hajt végre, vagy a menet során elszenvedett csapások, következő feladat ezt indokolttá teszi 2021. 05. 19. 0: 37 94

A menetoszlop típusai • Zárt menetoszlop: amikor a járművek közötti távolság nem több 25 m-nél • Nyílt menetoszlop: a járművek közötti távolság 50 -100 m 2021. 05. 19. 0: 37 95

Az egészségügyi támogatás felépítése, az egyes szintek segítségnyújtási lehetőségei Az egészségügyi ellátás progresszív módon kerül megvalósításra, az egészségügyi intézmény képességeit meghatározó négy ROLE (level)–on keresztül a sérülés vagy a megbetegedés helyétől a kiürítésen keresztül a szakellátásig, végül a definitív ellátásig és a rehabilitációig

15594/2013/EGP Tervezési Útmutató a megyei tisztifőorvosok - mint a megyéjük védelmi bizottságának tagjai - részére A szükség-gyógyintézet megnevezés egy gyűjtőfogalom, amelybe az alábbi típusú elemek tartoznak: - Mobil Orvosi Segélyhely - Mobil Szükségkórház - Regionális szükségkórház - Kiegészítő szükségkórház

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ RENDSZER ELEMEI (NORMÁL ÉS KÜLÖNLEGES JOGRENDBEN)

TERVEZÉS Telepítendő szükséggyógyintézet típusok I. kategóriába sorolt egészségügyi szolgáltatók II. kategóriába sorolt egészségügyi szolgáltatók orvosi segélyhely (OSH) III. kategóriába sorolt egészségügyi szolgáltatók x Mobil Orvosi Segélyhely (MOSH) x x Mobil Szükségkórház (MSZK) x x regionális szükségkórház (RSZK) x kiegészítő szükségkórház (KSZK) x x x

EÜ Biztosítás előkészítés 1. Személyi állomány védőoltásokkal való ellátása. 2. Gyógyszerkészletek meg vannak alakítva. 7 DOS-csapatkészlet 3. Sebesült szállító gépjárművek felkészítése.

Az egészségügyi ellátást befolyásoló tényezők 1. Hadszíntéri adottságok, terep: por 2. Időjárás: nem befolyásol 3. Közegészségügyi állapotok: járvánnyal nem számolunk 4. Meglévő egészségügyi infrastruktura: Bercelen kiürített kórház, a többi település orvosi rendelővel rendelkezik

ROLE 1 létesítmény

Role 1 • Zászlóaljanként egy eü. szakasz (Role 1 szintű segélyhely) • Telepítés: a zászlóaljjal együtt mozog • 1 fő általános orvos (35 -50 fő/óra) • Kiürítés: 24 fő/forduló • Feladata: első orvosi sürgősségi segély, azonnali életmentő beavatkozás, osztályozás, sebesült gyűjtés, rutin rendelés, betegkövetés • Részlegek: osztályozó-kiürítő (osztályozó pont, osztályozó tér, átvevő-osztályozó, mentesítő, elkülönítő, kiürítő) kötöző (kötöző) egészségügyi anyagi (gyógyszertár)

Role 1 Technika: • Sebesült száll. gk. : 4 db/ zászlóalj • Tgk: 1 db/zászlóalj • Kötöző gk. : 1 db/zászlóalj • Sebesült kihordó gk. : 2 db/zászlóalj

ROLE 2 -3 -4 létesítmény

Role 2 • • Egy eü. század (Role 2 szintű segélyhely) Területigény: 300 x 300 m, 15 szakorvos, 1 pszichológus, Szakorvosi műtét 70 fő/16 óra, sokktalanítás 40 fő/16 óra, kiürítés 40 fő/forduló (72 óra) • Részlegek: 10 részleget telepít • Feladata: általános szakorvosi sürgősségi segély, sürgősségi sebészet , sürgősségi fogászat kiürítés, osztályozás, újraélesztés, fenntartó kezelés,

Role 2 Technika: • Sebesült kihordó gk: 9 db • Sebesült szállító gk. : 2 db • Kötöző gk. : 1 db • Fogászati konténer: 1 db • Műtő konténer: 1 db

Telepített egészségügyi ellátópont

Egészségügyi veszteség alakulása támadó hadműveletben • Várható eü. veszteség dd. : max. 760 fő (919%) • Első lépcső vesztesége: 2200 főből várható veszteség: 418 fő

Egészségügyi veszteség • Háborús sérültek: 242 fő (58 %) • Kórházba kerülők: 24 fő (10%) • Háborús sérültek megoszlása egy harci napra: Harci sérült Háborús stressz, sokk Egyéb zlj. 83 fő (20, 5%) 4 fő (4, 1%) 4 fő (1%) dd. (1%) 29 fő (6, 9%) 5 fő (1, 4%) 4 fő

A dandár védelmi harcának hadtápbiztosítása 1. Az ellátási források 2. Az üza ellátás, az élm. ellátás és a ruházati ellátás 2021. 05. 19. 0: 37 115

Hadtápanyagok • • • Élelmezési anyagok, Ruházati anyagok, Üzemanyagok, Térképészeti anyagok, Humánanyagok 2021. 05. 19. 0: 37 116

A védelmi harc hadtápbiztosításának időszakai • A harc megtervezése és megszervezése • A harcfeladat végrehajtása • Napvégi feltöltés 2021. 05. 19. 0: 37 117

A készletek megalakítását befolyásoló tényezők • • • A dd. feladata A háború, hadművelet időszaka, A védelembe való átmenet formája A védelem méretei A dd-nak az elöljáró kötelékben elfoglalt helye, szerepe A dandár harcrendje Rendelkezésre álló idő Az elöljáró ellátási és szállítási lehetőségei Tereptől, időjárás, év- és napszak 2021. 05. 19. 0: 37 118

Ruházati ellátási feladatok a harcnap végén • • • A ruházati raktár áttelepítése Az elöljárótól érkező anyagok átvétele A veszteségek pótlása A sérült ruházati cikkek cseréje A lecserélt cikkek tisztításának, javításának megszervezése • Fürdetés, fehérneműcsere • Pihentetési feltételek megteremtése 2021. 05. 19. 0: 37 119

KÉRDÉS? 2021. 05. 19. 0: 37 120