Logisztika Logisztika fogalma Logisztika menedzserszemllet ramlsi folyamatok alapanyagok

Logisztika

Logisztika fogalma • Logisztika – menedzserszemlélet – áramlási folyamatok (alapanyagok, félkész-, késztermékek, energia, információ, és személyek) egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának • - tervezése • - szabályozása • - megvalósítása – célja a teljes áramlási folyamat optimális összköltségének és vevő-kiszolgálási folyamatának elérése

A logisztika története • A Római Birodalomban a "logisták" a légiók élelemmel történő ellátásáról gondoskodtak, munkájuk során készleteket képeztek, és intézték a légiók elszállásolását. • VI. (Bölcs) Leó bizánci császár (866 -912) írta a logisztikáról: "A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól. „ • A jelenlegi hadtápellátás alapjait Antoine Henri Jomini (1779 -1869), Napóleon tábornoka fektette le. A logisztikát a stratégia és a taktika mellett a hadtudomány harmadik ágának nevezi. A logisztika az ő felfogásában "a csapatmozgások, csapatutánpótlások, valamint az erődítmények, szálláshelyek építésének gyakorlati művészete és alkalmazott tudománya. " • A XX. század elejének katonai szakírói a logisztikát a hadviselés fő pillérének tekintik, s a logisztika szó az utánpótlásért, a szállításért, az építkezésért, az orvosi ellátásért felelős egységeket illetve ezzel összefüggő tevékenységeket jelöl

A gazdasági logisztika • A logisztika megjelenését a gazdaságban a XX. század ötvenes-hatvanas éveiben az USA-ban. A "business logistics„-nak az a feladata, hogy megvalósítsa az anyagáramlás, a nyersanyagtárolás, a félkésztermékhelyváltoztatás, a csomagolás, a késztermék-raktározás, valamint a késztermékek fogyasztóhoz történő eljuttatásának optimális koordinációját. • Európában a logisztika mint az üzemgazdaságtan egyik területe jelenik meg a hatvanas évek végén. • A logisztika fejlődésének több lépcsőfokát szokták megkülönböztetni: – I. fázis: a hatvanas évekbeli alkalmazás célja a disztribúció optimalizálása, – II. fázis: a termelés tervezése és irányítása a szerződések teljesítése érdekében, – III. fázis: készletoptimalizálás (JIT= "Just in time", CÍM= ="Computer Integrated Manufacturing) – IV. fázis: kooperáción alapuló vezetési koncepció, CIL (Computer Integrated Logistics)-rendszerű logisztikai menedzsment

A logisztika céljának alakulása/ Ezek elérésének eszközei • 1950 -től A termelés támogatása Költségek, integrált költségszemlélet • 1970 -től Az értékesítés támogatása Marketing-elérhetőség, időszemlélet • 1980 -tól Értéknövelt szolgáltatások nyújtása Vevőkiszolgálás, vevői érték, marketing • 1990 -től Vevőkiszolgálás segítése Kockázat: Késleltetés, spekuláció, értéknövelt szolgáltatások, koordinált disztribúció

A logisztikai szemlélet jellemzői

A logisztika területei - makrologisztika • Általában földrajzi, területi alapon határolhatók el makrologisztikai rendszerek. Makrologisztikai rendszerként értelmezhető pl. egy nemzetgazdaság, egy kontinens, vagy az Európai Unió is. • A logisztikát a nemzetgazdaság egyes ágaira, ágazataira vonatkoztatva megkülönböztethetjük: – az ipari-, – a mezőgazdasági-, – a szállítási-, – a kereskedelmi-, – a katonai logisztikát • Az infrastrukturális területekhez kapcsolódva meg szoktak különböztetni – "városi (city) logisztikát". – "kikötői logisztika", – "export-" ill. "import-logisztika" – stb.

A logisztika területei - mikrologisztika • A vállalatok, intézmények belső logisztikai rendszereit nevezik mikrologisztikai rendszereknek. A vállalatok esetében a mikrologisztika általában három fő területét szokták megkülönböztetni: – a beszerzési logisztikát, – a termelési logisztikát, – az értékesítési (vagy disztribúciós) logisztikát. • Meg lehet különböztetni olyan mikrologisztikai területeket is, mint a marketinglogisztikát, vagy a vállalaton belüli öko-(vagy sokszor újrahasznosító)-logisztikát. (Ez utóbbi a hulladékok és göngyölegek újrahasznosításával, ill. megsemmisítésével foglalkozik. ) • Más megközelítésben a logisztika üzemi funkcióiként az alábbiakat szokták kiemelni: – beszerzés, – anyaggazdálkodás, – disztribúció.

Kearney-féle logisztikai mátrix

A vállalati logisztika területei

A beszerzési logisztika feladatai, folyamatai

Hagyományos és "just in time" beszállítás

Értékesítési logisztika

Logisztikai költségek elkülönítési lehetősége

A logisztikai szolgáltatások • a. ) Fő funkciók – A (szállítási) szerződés-lebonyolításhoz kapcsolódó diszpozíciós funkciók – Szállítási funkció • b. ) Mellékfunkciók – Átrakási funkciók – Raktározási funkció – Csomagolási funkció – Manipulációs funkció – Információhoz, adatcseréhez kapcsolódó funkciók • c. ) Kiegészítő funkciók – Az eladást elősegítő funkciók – Vevőszolgálat – Szállítmánybiztosítás – Vámkezelés

A logisztika területei A logisztika átfogja az egész vállalati működést. Fő területei a vállalati anyagáramláshoz kapcsolódnak: 1. beszerzés, alapanyag-ellátás, 2. elosztás és áruterítés, 3. készletgazdálkodás, 4. raktározás, 5. szállítás, 6. szállítmányozás, 7. rendelés-feldolgozás és kommunikáció 8. és a mindent átfogó informatikai háttér.

Logisztikai területek • Szállítmányozás a szállítmányozók (speditőrök) a szállítmányozási szerződés keretében saját nevükben, megbízóik számlájára vállalják, hogy megszervezik a szerződésben lévő utasítás szerint az árueljuttatást, - kiválasztják az ahhoz szükséges vállalkozókat (fuvarozó, közbenső speditőr, rakodó, stb. ) és megkötik a fuvarozási és egyéb szerződéseket, valamint ellátják az árueljuttatáshoz szükséges egyéb teendőket. • Fuvarozás - a fuvarozók a fuvarozási szerződés keretében arra vállalkoznak, hogy az árút meghatározott feladási helyről, meghatározott rendeltetési helyre díj ellenében továbbítják. (A fuvarozó fő tevékenysége, a helyváltoztatás mellett kiegészítő tevékenységeket is felvállal, pl. raktározást, okmánykezelést, stb. )

Áruszállítási rendszerek

Elektronikus úton történő szállítás Előny Rendkívül olcsó • Időigénye elhanyagolható • Házon belülre érkezik Hátrány • Csak szoftveres termékek és adatok • Csak kiépített hálózat esetén • Lopás veszélye nagy

Árueljuttatási rendszerek 1

Árueljuttatási rendszerek 2

Árueljuttatási rendszerek 3

Árueljuttatási rendszerek 4

• Kombinált szállítási rendszerek A kombinált szállítás esetén egy szerződés keretében két vagy több közlekedési ágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megoldásában, az áru egy szállítási egységben jut el a feladótól a címzettig. A kombinált szállítási rendszerek két fő csoportja • konténeres szállítási rendszerek: két vagy több közlekedési alágazat együttműködésével bonyolítják le a feladó és a címzett közötti konténerforgalmat • tágabb értelemben vett huckepack szállítási rendszerek: az egyik közlekedési alágazat szállítójárművein továbbítják a másik közlekedési alágazat szállítójárműveit. A kombinált forgalom növelésének célkitűzései • a környezetszennyezés és zajártalom csökkentése • a közutak zsúfoltságának csökkentése • a közlekedésbiztonság növelése • a közutak elhasználódásának késleltetése • kedvezőbb energia- és nyersanyag-felhasználás • a vasút és a vízi út szabad kapacitásának kihasználása • a közúti fuvarpiac megvédése, illetve növelése a környező országokban. A kombinált szállítás típusai • konténeres szállítás • közúti-vasúti kombinált szállítás (RO-LA) • közúti-vízi kombinált szállítás (RO-RO) • folyami-tengeri kombinált szállítás (SI-SO)

Raktározás, disztribúciós központok • Raktározás, disztribúciós központok - A disztribúciós központ a raktározási, tárolási tevékenység mellett elosztási és további feladatokat is ellátnak. Szétválogatják az árút az egyedi megrendeléseknek megfelelően, s ki is szállítják azt. Emellett egységrakomány-képzést, átcsomagolást, szortírozást, árumegjelölést, okmánykezelést és - szükség szerint, a vevőigényeknek megfelelően - még a termelés utolsó fázisát is elvégzik. Kontroll- és dokumentációs tevékenységet is elláthatnak. • Megkülönböztethető – termékorientált disztribúciós központ - ez olyan helyen fekszik, hogy a termelőüzemekből kiinduló termékáramlást földrajzilag kedvezően tudja összefogni, – piacorientált disztribúciós központ - ezt egy nemzetközi piacra dolgozó cég olyan országokban létesít, ahol termékeit forgalmazzák - célja, hogy a forgalmazó kiskereskedők gyorsan és alacsony költséggel tudják feltölteni készleteiket.

Közraktár • A közraktárak nyilvános raktárak, amelyeket áruforgalmi és közlekedési csomópontokban létesítenek - ezek raktárteret és logisztikai szolgáltatásokat (átcsomagolás, okmánykiállítás, vámügyintézés, disztribúció stb. ) biztosítanak. Ez egyben a külföldi eladó számára is lehetővé teszi a helyi piachoz való alkalmazkodást. • A közraktárak a beraktározott áruról közraktárjegyet adnak ki. A közraktárjegy két részből áll: zálog és árujegyből, mindkét jegy külön-külön is átruházható, de csak együtt biztosítja a tulajdonjog gyakorlását. A közraktárjegyre hitelt lehet felvenni a bankoktól, ekkor a zálogjegy a hitelezőhöz kerül, a hitel fedezeteként, - (s az adós csak akkor juthat hozzá árujához, ha kifizette adósságát és visszakapta zálogjegyét).

Egységrakomány • Az egységrakomány-képző eszközök kisebb árudarabok egybefogása céljából speciálisan kialakított, szabványméretű segédeszközök, amelyek – biztosítják a küldemények külső, egységes méretét (ISO standard), – lehetőséget adnak a megbontás nélküli szállításra és tárolásra, – segítik a fuvareszközök és tárolóterek jó kihasználását, – halmozhatók, stabilak, – többször felhasználhatók. • Fajtái: – raklapok, – konténerek, – logisztikboxok (német vasút, 1 EUR rakodólapnyi árumennyiség) – segédeszköz nélküli • kötésbe helyezés • átkötés, kötegelés pántolás • hálós egységrakomány képzés • rakodószőnyeg – egyéb egységrakomány-képző eszközök • sling=lapos tálca pántokkal átfogva, • big-bag=zárható, szabványos táska, • bag in bag = a big-bag-ek összefogva nagyobb táskába)

Logisztikai központ Típusai: • Az áruforgalmi központok, speciális, csomópontorientált logisztikai üzemek: olyan logisztikai csatlakozóközpontok, ahol az áruáramláshoz kapcsolódó logisztikai funkciók ellátására megtalálható a funkcióvégző vállalkozók legtöbbje. Az áruforgalmi központok rendkívül széleskörű szolgáltatási palettával rendelkeznek. • A logisztikai szolgáltató központok minőségileg mást jelentenek, mint az áruforgalmi központok. Ezeknél nem az átrakási funkció dominál, mint az áruforgalmi központoknál, hanem az, hogy a logisztikai szolgáltató központ egy régió gazdaságának integráns része.