rtkteremt folyamatok menedzsmentje Ktelez irodalom n n Polnyi

Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

Kötelező irodalom n n Polónyi István (2007): Tevékenységmenedzsment. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Csak az előadásokon megjelölt részek. Kun András István (2007): Feladatgyűjtemény tevékenység- és termelésmenedzsment kurzusokhoz. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. A feladatgyűjtemény szükséges az órák gyakorlati részein való részvételhez!

Másodlagos tevékenységek H O Z Z Á A D O T T É R T É K A Porter-féle értéklánc-koncepció (value chain)

Vállalati küldetés és értékteremtő folyamatok Vevői Vállalati Értékteremtő folyamatok kereslet kompetenciák Mit? Miképp? Kinek?

Az értékteremtő folyamatok elemei n A cél a fogyasztói igények kielégítése ¨ Hasznosság, kereslet, érték Vállalati kompetenciák n Folyamatok, tevékenységek n

Hasznosság, kereslet, érték Utility (≈ benefits): fogyasztásból származó szükséglet-kielégítés (relatív)mértéke n Kereslet: fizetőképes igény n Érték: hasznok / ár n

Vásárlói érték n n n Szubjektív A fogyasztói becsléstől is függ Csak relációban értelmezhető ¨ n Függ: ¨ ¨ ¨ ¨ n Magas hasznosság de magas ár = alacsony érték Technológiai jellemzők Kultúra A szervezet reputációja Személyzet Hely és idő Időzítés, ütemezés Kiegészítő szolgáltatások Versenytársak ajánlatai A befektetési javak értékének megítélése objektívebb

Az érték dimenziói Használati érték: mennyire képes kielégíteni a szükségleteket n Hely: földrajzi elérhetőség n Idő-érték n Birtoklás értéke (rendelkezési jog) n

Funkciók közti kapcsolatok Fogyasztó Termelés Szolgáltatás Logisztika

A vállalati kompetenciák n Mit tudunk a vásárlónak kínálni: ¨ ¨ n n hatékonyan eredményesen Mag-üzletág (Core business): a szervezet elsődleges tevékenysége Mag-kompetenciák (Core competency): egy speciális tényező (képesség, kompetencia) mely a cég szempontjából központi szerepű: ¨ ¨ ¨ Jelentősen hozzájárul a végtermék nyújtotta előnyökhöz Nehéz másolni Sok termékbe beépül, sok piacon kamatoztatható Alapvető a hozzáadott érték szempontjából Hosszú távon is jobb tud benne lenni a szervezet versenytársainál

Magkompetenciák és végtermékek Végtermékek 1 2 3 4 5 6 Üzletág 1 Üzletág 2 7 8 9 10 11 12 Üzletág 3 Üzletág 4 Mag-termék 1 Mag-termék 2 Kompetencia Kompetenci 1 a 2 Kompetencia a 3 4

Értékteremtő folyamat n n A vállalat erőforrásait és képességeit vásárlói értékké konvertálja Anyagi folyamatok: termelés, logisztika, raktározás ¨ Ellenirányú folyamatok: selejt, hulladék… n Információs folyamatok: ¨ Tervezés, irányítás, kontrolling, dokumentálás ¨ Visszacsatolás n n Marketing Egyéb folyamatok (K+F, pénzügy stb. )

Értéklánc A vállalati folyamatok láncolata. n Iparágfüggő. n Üzleti egység szintjén értelmezhető n Ahogy a termék áthalad az egyes folyamatokon, értéknövekedés következik be. n Piaci alapú értékfelfogásra épül (vs. költségalapú) n Iparági szinten: ellátási lánc (supply chain) n

Tevékenységmenedzsment Termelés-menedzsment n Folyamat-menedzsment n Tevékenység-menedzsment n Értékteremtő folyamatok menedzsmentje n

Termelés vs. szolgáltatás Jellemzőik Termelés Szolgáltatás Output Megfogható Megfoghatatlan Vevőkapcsolatok Alacsony Magas Intput uniformizáltsága Magas Alacsony Munkaintenzitás Alacsony Magas Output uniformizáltsága Magas Alacsony Termelékenység mérhetősége Könnyű Lehetőség a minőségi Magas problémák javítására Nehéz Alacsony

A termelési menedzsment fogalma A termelési és szolgáltatási struktúra n tervezésével és n a működés folyamatosságának biztosításával, n a termelési és szolgáltatási folyamat eredményességét érintő tényezők hatékony irányításával foglalkozik.

A vállalat mint rendszer

Termelésmenedzsment feladatai

A termelési funkció kapcsolata más szervezeti funkciókkal és a környezettel

Néhány tervezési szempont a szoros és laza fogyasztó kapcsolat esetében

Vállalati rendszermátrix elemei 1. ) Az erőforrás - produktum mátrix A vállalat erőforrásainak és produktumainak kapcsolatait line-áris és determinisztikus kapcsolatként - az erőforrás-felhasználási koeficiensek segítségével - írják le. Az E-P mátrix a gyártási operációs teret adja meg. 2. ) Számszerűsíthető környezeti kapcsolatok (környezeti mátrix) A piaci értékesíthetőséget és az értékesítés kondícióit mutatja be, - azaz a piaci operációs teret adja meg.

Erőforrás-produktum mátrix

Környezeti mátrix

Erőforrás-produktum mátrix

Erőforrás-produktum kapcsolatfajták

Termékszerkezet – fazekas műhely vállalati rendszermátrix Kapacitás Agyag (kg/db) Korongidő (ó/db) Köcsög Tányér 1, 0 0, 5 1, 0 Festék (kg/db) 0 0, 1 Minimum (db/hét) 10 10 Maximum (db/hét) 100 Egységár (Ft/db) 700 1060 Fedezet (Ft/db) 200 50 kg/hét 100 Ft/kg 50 ó/hét 800 Ft/óra 10 kg/hét 100 Ft/kg e 1 : 1*T 1+0, 5*T 2 < 50 e 2 : 0, 5*T 1+1*T 2 < 50 e 3 : 0, 1*T 2 < 10 p 1 , p 2 : 10 < T 1 < 100 p 3 , p 4 : 10 < T 2 < 100 cf. F: 200 T 1+200 T 2=MAX

Fazekas műhely vállalati rendszermátrix megoldása Tehát hetente T 1 33 köcsög és 33 tányér a megoldás Fedezet: 13, 2 e. Ft/hét e 1 : 1*T 1+0, 5*T 2 < 50 e 2 : 0, 5*T 1+1*T 2 < 50 e 3 : 0, 1*T 2 < 10 p 1, p 2: 10 < T 1 < 100 p 3 , p 4 : 10 < T 2 < 100 cf. F: 200 T 1+200 T 2=MAX 33, 3 T 2

Határozza meg a maximális árbevételt és a maximális fedezettömeget biztosító termékszerkezetet is! T 1 T 2 T 3 T 4 T 5 T 6 E 1 4 2 000 E 2 2 1 2 2 3 000 MIN (db/év) 100 200 200 50 100 MAX (db/év) 400 1100 1 000 500 1 500 2000 ÁR (Ft/db) 200 270 200 30 50 150 f (Ft/db) 100 110 50 -10 30 20 E 3 E 4 E 5 b (óra/év) 1 000 6 000 5 000

Megoldás n T 1: erőforráskorlát 2000/4=500 > piaci korlát 400 n T 2 -T 3: Melyik a jobbik termék? Árbev. max: 270/2 < 200/1 tehát T 3=(3000 -200*2)/1=2600>1000 T 2=200+1600/2=1000<1100 Fed. max: 110/2 > 50/1 tehát T 2=(3000 -200*1)/2=1400>1100 T 3=200+600/1=800<1000

Megoldás 2. n T 4: megéri-e? Árb. max. : 1000/1 > 500 Fed. max. : 200 n T 5 -T 6: lin. prog. e 1: e 2: p 1, p 2: p 3, p 4: cfÁ: cf. F: 2*T 5+3*T 6≤ 6000 2*T 5+2*T 6≤ 5000 50≤T 5≤ 1500 100≤T 6≤ 2000 50*T 5+150*T 6=max 30*T 5+20*T 6=max

Megoldás 3. e 1 Fed. max: T 5=1500, T 6=1000 Árb. max: T 5=50, T 6=1966 e 2 cf. F cfÁ

ÁKFN struktúra Áb – árbevétel - Kp – proporcionális költség F - fedezet - Kf - fix költség Ny - nyereség

Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra elemei

Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra

A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség-struktúra 1. Proporcionális költségek (Kp) n a. / Eredeti proporcionális költségek (Kpe) - alapanyag- felhasznált félkész termék- közvetlen bér és közterhei- egyéb közvetlen költségek (pl. volumennel egyenesen arányos gyártási és értékesítési különköltségek) n b. / Redukált proporcionális költségek (Kpr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenével arányosan változó része 2. Fix költségek (Kf) n a. / Eredeti fix költségek (Kfe) - értékcsökkenési leírás- egyéb fix költségek n b. / Redukált fix költségek (Kfr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenétől független része

A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség n n n Vállalati összes költség Kö = Kp + Kf Költségváltozási tényező: =Kp/Kö Rezsi tényező: R = Kpr/Kpe R 20 % a gépiparban, R 3 - 5 % az élelmiszeriparban, a könnyűiparban

ÁKFN struktúra Áb – árbevétel - Kp – proporcionális költség F - fedezet - Kf - fix költség Ny - nyereség

Az ÁKFN struktúra – a volumen függő költségszerkezet Áb K K Fix K Prop N Qx, Ábx Áb Q

ÁKFN struktúra – példa 1 Áb: Egy vállalat adatai: Ab: 1000 mill Ft Kö: 900 mill Ft δ = 0, 7 - Kp: F: - KF: N: Mekkora a nyereség? Költség struktúra: KÖ = KP + KF δ = KP/KÖ Kp= 0, 7*900 = 630 mill Ft Kf = 900 -630 = 270 mill Ft 1000 mill Ft - 630 mill Ft 370 mill Ft - 270 mill Ft 100 mill Ft

ÁKFN struktúra – példa 2 Áb: - Kp: F: - KF: N: 1000 mill Ft - 630 mill Ft 370 mill Ft - 270 mill Ft 100 mill Ft Áb: - Kp: F: - KF: N: A vállalat 10 %-os béremelésre kényszerül, amelynek nyomán a proporcionális költségek 5 % -kal a fix költség pedig 30 millió forinttal növekednek Hány %-os áremeléssel lehet az eredeti nyereségtömeget visszaállítani ? 1000, 0 1061, 5 mill Ft - 661, 5 mill Ft 338, 5 400, 0 mill Ft - 300, 0 - 300 mill Ft 38, 5 100, 0 mill Ft Δa= 6, 15 %

Mi is történt? K Áb N K össz K Prop K Fix Qx, Ábx Áb Q

Másik megoldás – volumen növelés K N ██ N Qx, Ábx Qx 2 Áb Q

Készlet n a vállalatnál adott pillanatban meglévő, a termelési vertikum különböző fokozatában elhelyezkedő anyagok, félkész-, és késztermékek állománya. - szélesebb értelemben a készlet magában foglalja az inputokat és outputokat és a termelésközi állapotban lévő termékeket. n A termelői készletek jellemző csoportjai: ¨ késztermékek, ¨ alkatrészek, ¨ kiegészítő termékek, ¨ termelési készletek, ¨ anyagok

A készletelemzés célja n n A készletezés általános célja: meghatározni, hogy mikor kell a rendelési tételeket feladni, és hogy mekkora legyen a rendelés. A készletezés céljai: ¨ a termék iránti változó kereslet kielégítésére ¨ az egyes műveletek függetlenségének fenntartására ¨ a termelésütemezés rugalmasságának biztosítására ¨ biztonsági tartalék az anyagok szállításánál adódó csúszások kivédésére ¨ a nagyobb rendelési mennyiségből adódó előnyök kihasználására

Készletezési költségek n A készletezési döntéseket a készletezéssel kapcsolatos költségek figyelembe vételével kell hozni. A következő készletezési költségekkel kell számolni: készlettartási költségek ¨ (termékváltás/átállítás költsége) ¨ megrendelési költségek ¨ hiányköltség ¨ n A megfelelő rendelési/gyártási mennyiségek meghatározása az összköltségek minimalizálásával történhet, ahol az összköltség a három költségfajta - a készlettartás, a megrendelés/átállás és a hiányköltség - felmerüléséből származik.

A készletezési rendszer 1. n A készletezési rendszer gondoskodik a készletek fenntartásához és szabályozásához szükséges szervezeti rendszerről és működési politikáról. A rendszer felelős a termékek megrendeléséért és átvételéért: a megrendelés feladásának időzítésért, annak nyomon követéséért, hogy miből mennyit mikor és kitől rendeltek. n A készletezési rendszer alapfeladata meghatározni, hogy egy adott termékből mikor rendeljünk és ¨ mennyit kell egy alkalommal rendelni ¨

A készletezési rendszer 2. n A rendelés időpontja lehet: ¨ rögzített időközönkénti (T), ¨ a készletszint meghatározott minimális szintjétől függő (R) n A rendelési tétel lehet: ¨ rögzített mennyiségű (Q) ¨ a készletezés maximális szintjétől függő (S)

A készletezési rendszer 3.

Készletezési modellek A "fűrészfog" modell

Készletezési modellek A "fűrészfog" modell n A fűrészfog modell akkor használható, ha mindent biztonsággal ismerünk: ¨ a termék iránti kereslet állandó és az égész periódus alatt változatlan, ¨ az átfutási idő (a rendeléstől az átvételig) állandó, ¨ a termék egységára állandó, ¨ a készlettartás költsége az átlagos készleten alapul, ¨ a rendelési és a termékváltási költség állandó ¨ a termék kereslete maradéktalanul ki van elégítve (nincs várakozás)

Készletezés összes költsége

Optimális rendelt mennyiség n n Az optimális rendelt mennyiség az a rendelt készlet, amelynél az összes készletezési költség a legalacsonyabb Az összköltség ott minimális, ahol az összköltség függvény meredeksége zérus.

Optimális rendelt mennyiség K = D* ka + D*kr/Q + Q/2/kt Tc=F*p+FS/Q+(Q/2)H Tc’=0+(-FS/Q 2)+H/2 0 = 0+(-FS/Q 2)+H/2 Qopt = (2 FS/H)-0, 5

„Fűrészfog modell” 2

Biztonsági készlet

Egyperiódusos, vagy "újságárus” modell n n Itt az optimális döntés olyan mennyiség készletezése, ahol az utolsó egység eladásából származó haszon nagyobb, vagy egyenlő, mint az a veszteség, amely akkor keletkezik, ha az utolsó egység eladatlan marad. MP > ML - ahol ¨ ¨ n n A fenti összefüggést úgy is használhatjuk, hogy az események valószínűségét vetjük össze. P(MP) > (1 - P) ML - ahol ¨ ¨ n MP = az N-edik termék eladásából származó haszon ML = az N-edik termék el nem adásából származó veszteség P annak a valószínűsége, hogy a terméket eladják, 1 -P annak a valószínűsége, hogy a terméket nem adják el Azaz: P > ML / (MP+ML)

n Példa - Egy termék ára 100 $, költsége 70 $. Minden eladatlan termék újrafelhasználási értéke 30 $. A kereslet a vizsgált időszakban 35 és 40 egység közé becsülhető: azaz 35 termék biztosan elkel, 40 egységnél több viszont biztosan nem adható el. A kereslet valószínűségeit az alábbi táblázat foglalja össze: MP= 100 $ - 70 $ = 30 $ ML= 70 $ - 30 $ = 40 $ P > ML/(MP+ML) = 40/(30+40) = 0, 57 – TEHÁT 37 TERMÉK KELL A KÉSZLEZETZÉS VÁRHATÓ NYERESÉGE: P(MP) - (1 -P)(ML) = 0, 75 * 30 - 0, 25 * 40 = 22, 5 - 10 = 12, 5 $

ABC analízis n n A készletezésre is igaz, hogy néhány termék rendelkezik csak nagy részesedéssel, s a termékek többségének alacsony részesedése van. Az ABC elemzéssel a termékeket három csoportba sorolhatjuk: A: magas értékvolumen B: közepes értékvolumen C: alacsony értékvolumen

Anyagszükséglet tervezése Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP) n Az anyagszükséglet tervezési rendszer (Material Requirements Planning, MRP) ¨ ¨ ¨ ¨ a termelési tervből származtatott termelési vezérprogramra támaszkodva meghatározza a végtermék előállításához szükséges speciális alkatrészek és anyagok fajtáit, a szükséglet pontos mértékét és a termelési cikluson belül ezen tételek rendelésfeladásának, beérkezésüknek illetve gyártásuk befejezésének idejét.

Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP) n Az MRP rendszerben a termékek iránti rendelésekre támaszkodva egy vezérprogramot alakítanak ki. ¨ A vezérprogram megadja az adott időszakban előállítandó végtermékek számát. ¨ Anyagjegyzék azonosítja az egyes tételek előállításához szükséges anyagokat és azok pontos mennyiségét. ¨ A készletnyilvántartás tartalmazza a befejezett végtermékek számát, valamint a raktáron lévő, ill. megrendelt tételek mennyiségét.

Termelési vezérprogram = azt mutatja be, hogy az egyes termékekből mikor (pl. melyik héten) hány darabot kell legyártani.

Anyagjegyzék n az A végtermékhez 2 egység B, 3 egység C elemre van szükség. A B elem pedig 1 egység D, és 4 egység E elemből áll (stb. )

Tagolt ill. egyszintű anyagjegyzék

Köszönöm a figyelmet!