Digitlis tananyag Mondatok Kenesei Istvn szerk A nyelv

Digitális tananyag Mondatok Kenesei István (szerk. ) A nyelv és a nyelvek megfelelő fejezete alapján Készítette: Farkas Judit

Elöljáróban Kedves Felhasználó! Ez a program a Kenesei István (szerk. ) A nyelv és a nyelvek 2000. évi kiadásának Mondatok című fejezete alapján készült, hogy megkönnyítse az ott leírtak elsajátítását. A program tökéletesen csak Windows XP operációs rendszerrel futtatható, ugyanis a felhasznált effektusok nem mindegyike érhető el a Power. Point korábbi verzióiban. A program továbbléptetéséhez általában szükséges valamelyik billentyű lenyomása, hogy mindenki a saját tempójában haladhasson. Remélem, hogy ez az oktatási segédeszköz megkönnyíti majd a tanulást. Ha a programmal kapcsolatban bármilyen megjegyzése van, kérem, küldje el a juttasusi@vnet. hu címre. Jó tanulást kívánok! A szerző

Mi a mondat? Értelmes szavak egymás után? Péter az és meg Mari ette almát Ez mégsem mondat, de nem az elemekkel van a gond, hiszen lehetne belőlük mondatot alkotni: Péter és Mari megette az almát. A sorrendben már mondatot Azszavak előzőilyen variációnál hiányzott a rend, alkotnak. amely a szósort mondattá teszi. Tegyük is ki az erre utaló írásjelet! Célunk: hogy megadjuk azokat az eljárásokat, amelyek alapján az alapelemek listájából (funkciók, kategóriák és morfémák) összerakhatók, felépíthetők a nyelv lehetséges mondatai. Próbáljuk megtalálni a rendet, amely a szósort mondattá teszi.

Mondatok-e az alábbi szósorok? avagy mi lehet a probléma a következőkkel? 1. *Péter az és meg Mari ette almát. szintaktikai probléma 2. *Pétertől megette Nemajóvillamos az elemek alá. sorrendje lexikai probléma (a *Rossz az adott szósor választottunk agrammatikusságát jelöli): elemeket ki a lexikonból; 3. ? A 1. fiú, akitmellérendelő a lány, akinél tegnapcsak azonos percepciós probléma az és kötőszó kategóriájú hasonló elemekből lehetne mondatot alkotni: jártunk, otthagyott, berúgott. elemeket köthet össze, névelőt és igekötőt pl. Péter beesett a villamos alá. nem; 2. az. Aaz határozott nem állhat szósor maga névelő grammatikus, csakmellérendelő nehezen lehet 4. Lujzafelfogni ma nem meg Olgát. beágyazások pragmatikai kötőszó (jelen esetben: és) előtt. azlátogatja egymásba fűződő miatt. kérdés (A mondat élén láthatóde? csak azt jelzi, hogy az probléma 5. ? A színtelen A mondat zöldgrammatikus, eszmék akkor szemantikai használható anyanyelvi szósortudja, kit dühödten adekvátan alszanak. egybeszélő konkrétbizonytalan helyzetben, az haadott a hallgató grammatikusságát illetően. ) jelöl atökéletes Lujza ésmondat, az Olga tulajdonnév. Szintaktikailag A mondat definíciója: de az elemek jelentése összeegyeztethetetlen nem lehet(egyszerű egyben és Grammatikai szabályok egymással: segítségévela aszíntelen nyelv elemeiből zöld is, azjeleiből) eszmék nem tudnak aludni, aludni nem lehetáltal dühödten. összetett létrehozható, az anyanyelvi beszélő az adott Szépirodalmi alkotásban viszont elfogadnánk: helyzetben elfogadhatónak ítélt szósor. a megszemélyesítés lényege éppen az, hogy emberi jellemzőkkel A definíció „megengedi”, hogy az 5. szósort egy versben mondatnak tartsuk, ruház nem emberi dolgokat. de afel hétköznapi beszédben ne.

A mondatok értelmezése: a többértelmű mondatok I. 1. Az ár magas. jelentés 2. APéter kétértelműség és Mari barátai forrása elolvasták a mondatban Gáborszereplő ár szó jelentése: homonimáról nagyon érdekes vanésszó, tanulságos azaz egyangol hangalakhoz kétszerkezet egymással össze nyelvű nemcikkeit függőés jelentés könyveit tartozik. a nyelvészetről. A mondat két lehetséges jelentése: 1. ‘A víz magasan áll. ’ 2. ‘Valami sokba kerül. ’ Lássuk a lehetséges szerkezeteket! A mondat többértelműségének oka, hogy ugyanahhoz a szósorhoz több szerkezet is rendelhető.

Lehetséges szerkezetek I. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. I. Kik olvasták el a fenti mondatban szereplő cikkeket és könyveket? Péter és Mari barátai 1. (Péter) és (Mari barátai) vagyis Péter, vagyvalamint Marinak a barátai olvasták el az barátai említett irományokat 2. (Péter és Mari) vagyis ebben az esetben Péter és Mari közös barátai voltak a fenti művek olvasói

Lehetséges szerkezetek II. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. II. Milyen jellemzői vannak a cikkeknek, illetve a könyveknek? nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit 1. ((nagyon érdekes és tanulságos) (angol nyelvű) cikkeit és könyveit) vagyis mind a cikkek, mind vagya könyvek nagyon érdekesek és tanulságosak, valamint egyaránt angol nyelven 2. ((nagyon érdekes és tanulságos) (angol nyelvű) cikkeit)íródtak. és (könyveit) vagyis jelzőkkel nem jellemzett könyvekről, valamint nagyon érdekes és vagy tanulságos, nyelvű cikkekről szó ebben azés esetben 3. ((nagyon érdekesangol és tanulságos) ((angol van nyelvű) cikkeit) könyveit) vagyis a cikkek és a könyvek egyaránt nagyon érdekesek és tanulságosak, de csak a cikkek íródtak angol nyelven

Lehetséges szerkezetek III. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. III. Mi a mondatban szereplő írások témája? cikkeit és könyveit a nyelvészetről 1. ((cikkeit és könyveit) a nyelvészetről) vagyis mindvagy a cikkek, mind a könyvek nyelvészeti témájúak 2. (cikkeit) és (könyveit a nyelvészetről) vagyis ebben az esetben a cikkek témája ismeretlen, csak a könyvek szólnak a nyelvészetről

Lehetséges szerkezetek IV. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. IV. Mely jelzőkre vonatkozik a nagyon? nagyon érdekes és tanulságos 1. (nagyon (érdekes és tanulságos)) vagyis az írások vagy nagyon érdekesek és nagyon tanulságosak is 2. (nagyon érdekes) és (tanulságos) vagyis ebben az esetben az írások tanulságosak, Foglaljuk összeérdekesek a fenti mondathoz valamint nagyon rendelhető lehetséges szerkezeteket!

Lehetséges szerkezetek V. Összefoglalás Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. Hányféle szerkezet rendelhető a fenti mondathoz? 1. Természetesen mindkétféle szerkezetű alany 2. előfordulhat mindháromféle jelzői értelmezéssel 3. mindkétféle írástémával 4. és mindkétféle belső szerkezetű jelzővel 2 *3 *2 *2 =24 Azaz a fenti mondatnak 24 értelmezése lehetséges 24 lehetséges szerkezete miatt. A szerkezeti többértelműségek áttekintése után térjünk vissza a többértelműségek további lehetséges okaihoz!

A mondatok értelmezése: a többértelmű mondatok II. 1. Az ár magas. jelentés 2. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. szerkezet 3. Az oroszlán simogatása veszélyes. funkció A kétféle értelmezés az oroszlán két lehetséges funkciójából ered, hiszen az említett állat lehet: Vizsgáljuk meg a magyar és az angol nyelvet 1. alany: azaz az oroszlán simogat valakit; véve példaként, hogyan fejezik ki a különböző 2. tárgy: azaz az oroszlánt simogatja valaki. nyelvek a különböző mondatrészi funkciókat!

Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az angol nyelvben Morfológia vagy szintaxis? I. Variációk I. magyar Alkoss mondatokat a következő elemekből! a oda Marinak Péter könyvet adta 1. Péter odaadta a könyvet Marinak. 2. Péter odaadta Marinak a könyvet. 3. Marinak odaadta Péter a könyvet. 4. Marinak odaadta a könyvet Péter. 5. A könyvet odaadta Péter Marinak. 6. A könyvet odaadta Marinak Péter. 13. Péter Marinak a könyvet odaadta. 14. Péter a könyvet Marinak odaadta. 15. Marinak Péter a könyvet odaadta. 16. Marinak a könyvet Péter odaadta. 17. A könyvet Péter Marinak odaadta. 18. A könyvet Marinak Péter odaadta. 7. Péter Marinak odaadta a könyvet. 8. Marinak Péter odaadta a könyvet. 9. Péter a könyvet odaadta Marinak. 10. A könyvet Péter odaadta Marinak. 11. Marinak a könyvet odaadta Péter. 12. A könyvet Marinak odaadta Péter. 19. Odaadta Péter a könyvet Marinak. 20. Odaadta Péter Marinak a könyvet. 21. Odaadta Marinak Péter a könyvet. 22. Odaadta Marinak a könyvet Péter. 23. Odaadta a könyvet Péter Marinak. 24. Odaadta a könyvet Marinak Péter. 25 -48. A fenti 24 mondat adta oda ige-igekötő sorrenddel. pl. 25. Péter adta oda a könyvet Marinak. 49 -96. Az előző 48 mondat mindegyike eldöntendő kérdésként. pl. 49. Péter odaadta Marinak a könyvet? Azaz 96 grammatikus szórendi variáció alkotható a fenti elemekből a magyar nyelvben.

Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az angol nyelvben Morfológia vagy szintaxis? II. Variációk II. angol Az előző feladat mintájára alkoss mondatokat a következő angol szavakból! the Mary Peter book gave 1. Peter gave Mary the book. 2. Mary gave Peter the book. Azaz 2 mondat alkotható a fenti elemekből angol nyelven, míg magyarul 96 lehetséges variációt találtunk. Vizsgájuk meg az egyes összetevők mondatrészi funkcióját mindkét nyelv esetében!

Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az angol nyelvben Morfológia vagy szintaxis? III. A magyar mondatok esetében bármelyik szórendi variációt is tekintjük, például 1. Péter odaadta a könyvet Marinak. 2. Marinak Péter a könyvet adta oda. 3. Odaadta Marinak a könyvet Péter? az összetevők funkciója mindig ugyanaz, azaz az odaadta / adta oda az állítmány, Péter az alany (aki ad), a könyvet a tárgy (amit Péter ad) , és a Marinak elem a részeshatározó (aki kap vmit). Az angol mondatok esetében más a helyzet: 1. Peter gave Mary the book. 2. Mary gave Peter the book. Mindkét mondatban a gave ige az állítmány, de míg az 1. mondatban Peter az alany, addig a 2. szósorban Mary, a tárgy mindkét esetben a the book összetevő, de míg az 1. esetben Mary a részeshatározó, addig a 2. szósorban Peter tölti be ezt a szerepet. Ágrajz formájában mindez a következőképpen a két nyelvhagyományos közti Az. Mi alany a legújabb reprezentálható a hagyományos nyelvészetben: szemléletű, összefoglaló oka? jellegű nyelvtanban különbség Á (odaadta/adta oda) (a Magyar grammatikában) az állítmány vonzata, ezért került egy szinttel lejjebb, a T H részes többi bővítménnyel egy szintre. A (a könyvet) (Marinak) (Péter)

Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az angol nyelvben Morfológia vagy szintaxis? IV. A magyar nyelv morfológiai eszközökkel, esetragokkal fejezi ki a mondatrészi funkciókat: Az alany nominatívuszban (alanyesetben) áll: Péter A tárgy akkuzatívuszban (tárgyesetben) jelenik meg: a könyvet A részeshatározó datívuszban (részesesetben) áll: Marinak Az angol nyelv ellenben szintaktikai eszközzel, a szórenddel jelöli a mondatrészi funkciókat: Az ige előtt álló összetevő az alany: Peter gave Mary the book. Mary gave Peter the book. Az ige után közvetlenül következő összetevő a részes határozó: Peter gave Mary the book. Mary gave Peter the book. A részes határozót követő összetevő lesz a tárgy: Peter gave Mary the book. Mary gave Peter the book.

A szórendi variációk jelentése I. Avagy azonos-e a jelentése mind a 96 mondatnak, amelyet az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozhatunk? Az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozható 96 lehetséges A kérdés megválaszolásához oldjunk magyar mondat közül melyek helyettesíthetők be a következő szituációkba? meg egyszerű feladatot! 1. -Mi történt tegnap az egyetemen? Vagyis ebbe a szituációba leginkább az úgynevezett semleges mondatok illenek, -Péter -. . . odaadta a könyvet Marinak. amelyekre jellemző, hogy a megadott -Péter odaadta Marinak a könyvet. vagy szavakból a legkevesebb erőfeszítéssel Vagyis létre, azok aegyenletes szórendi variációk hozhatók a 2. -János adta oda a könyvet Marinak? illeszthetők ebbeés a szituációba, amelyekben hangsúlyozásuk a legkevesebb -Nem, . . . Péter adta oda a könyvet Marinak. megtalálható Péterszükség adta oda előzetes tudásraa van a részlet. Péter adta oda Marinak a könyvet. A Marinak és a könyvet összetevők helye vagy megértésükhöz. vagy Péter adta oda. nem releváns, pusztán annyit tudunk róluk, Marinak a könyvet hogy a Péter adta oda elemek közé nem A könyvet Péter adta oda Marinak. vagy ékelődhetnek be. Így természetesen a felsoroltakon kívül még további ideillő mondatvariánsokat is találhatunk, melyeket az elmondottak alapján meg lehet keresni.

A szórendi variációk jelentése II. Avagy azonos-e a jelentése mind a 96 mondatnak, amelyet az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozhatunk? Az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozható 96 lehetséges magyar mondat közül melyek helyettesíthetők be a következő szituációkba? 3. -…Nekem bezzeg nem, pedig sokszor kértem rá. Marinak# Péter odaadta a könyvet. Már a felsorolt három variációból is észrevehető, A Marinak mögötti # jel azt hogy azon szósorok illeszthetők be ebbe a Marinak# avagy könyvet odaadta Péter. jelenti, hogy az összetevő mögött szituációba, amelyekben a Marinak összetevő A könyvet Marinak# odaadta Péter. vagy tartunk. után szünetet tartunk (és az összetevőt emelkedő intonációval ejtjük). 4. -… -Igen, odaadta. Ebből a szituációs feladatból világosan kiderül, hogy a Az itt feltüntetett három szósoron kívül Odaadta Péter Marinak a könyvet? ? szórenden kívül a hangsúlynak és a hanglejtésnek is mindazok a mondatvariánsok jelentős szerepe van: a Marinakideilleszthetők, odaadta a könyvet vagy Péter a könyvet odaadta Marinak? ? amelyek kérdések, Péter mondat nem ugyanazokban az esetekben vagy Marinak Péter odaadta a könyvet? ? használható, és amely mondatokban igekötőaaz ige Péter mint a Marinak#az odaadta könyvet előtt állszósor. (odaadta).

A szórendi variációk jelentése III. Avagy azonos-e a jelentése mind a 96 mondatnak, amelyet az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozhatunk? 1. Péter odaadta a könyvet Marinak. 2. Péter adta oda a könyvet Marinak. 3. Marinak# Péter odaadta a könyvet. 4. Odaadta Péter Marinak a könyvet? A mondatok. Vizsgáljuk jelentésének van egyazolyan rétege, amely minden szósorban meg előző szituációkban közös, de nyilvánvalóan van egy olyan jelentésréteg is, amely használhatónak bizonyult mondatok jelentését mindegyikben különböző, hiszen más-más szituációkban használhatóak. szituációnként egy-egy példát említve! Mindegyik mondatban hogy egy odaadási szituációt ír le, Előszörközös, vizsgáljuk meg azt, hogy amelyben Péter személy, aki ad, a könyv az, amit ad, és Mari miazaaközös a szósorok jelentésében! az a személy, akinek adja az adott dolgot. Ismétlésképpen: a jelentésnek ezt a rétegét reprezentálják a hagyományos nyelvészeti ágrajzok a következőképpen: Mit állítunk? Ki adta oda? Mit adott oda? Kinek adta oda? Odaadta / adta oda. Péter. A könyvet. Marinak. Á A T H részes

A szórendi variációk jelentése IV. Hogyan reprezentálható a közös jelentésréteg a transzformációs generatív nyelvészetben? 1. Péter odaadta a könyvet Marinak. 2. Péter adta oda a könyvet Marinak. 3. Marinak# Péter odaadta a könyvet. 4. Odaadta Péter Marinak a könyvet? A generatív nyelvészet klasszikus X’ -elméletének (azaz X vonás) keretében a következőképpen jelenik meg az, hogy az igének milyen vonzatai vannak, azaz hogy mely elemek jelenlétét követeli meg a mondatban: Jelölések: V ~ ige, V’ ~ V első kiterjesztése, Adv ~ határozó(szó), Adv. P ~ határozói csoport, V’ X’ ~ X szintaktikai fej első N ~ főnév, NP ~ főnévi csoport. és a vonzatai XP ~kiterjesztése: X csoport, XXszintaktikai fej valaki valamit valakinek igekötő V Adv. P adta oda NP NP maximális kiterjesztése NP Péter a könyvet Marinak Az. Ezigekötőt az ágrajzrészlet azért szükséges mind akülön 4 fentivonzatként mondat reprezentációjában felvenni, Ismerkedjünk megebben alaposabban szerepel mert bizonyos (majd): szórendi így ábrázolható variációkban elválik a nyelvészeti az igéjétől paradigmában az amely említett X’-elmélettel! (lásd az a 2. jelentésréteg, mondat fent). Ez amindegyik nyelvészeti szósorban irányzat aközös szórendről (ki ad, mit ad, is számot kíván adni, amelyhez kinek a fentiek adja). miatt szükséges az igekötőt önálló szintaktikai összetevőként feltételezni.

Az X’-elmélet I. Az X’-elméletnek az az intuíció az alapja, hogy a mondatot alkotó különböző szerkezetek egy X fej két azaz lépcsőben történő bővítésével jönnek fej: létre; pl. mely lépések szerkezet. Afejének egy tetszőleges kategóriájú V (ige), N a(főnév), kategóriájától függetlenül minden esetben hasonlóak. A bővítés (melléknév), Adv (határozó(szó)) stb. során a fej kategoriális minősége megmarad, a bővítés lépéseit a vonásszám változásával jelezzük: WP 1. lépés: X fej mögött vesszük fel X vonzatait, melyekkel együtt X’-t alkot; 2. lépés: egyesítjük X’-t az X egy kitüntetett vonzatának W’ befogadására képes ún. módosítói pozícióval, melyek együtt XP-t (azaz X”-t) alkotnak. X innentől további vonzatok felvételére már nem képes, W XP viszont a két lépcsőben kialakult XP beléphet egy másik szintaktikai fej (W) mellé annak bővítményeként, YP X’ mellyel együtt W’-t alkot, mely fölött WP is kell legyen. Természetesen az ábrán szereplő Y’ YP-nek, ZP-nek és UP-nek is az X ZP UP X’-elméletnek megfelelő belső Y szerkezete kell legyen, például a RP Z’ U’ YP belső következőképpen: szerkezete triviális, nem Z tartalmaz ZP-nek csak a módosítói pozíciója bővítményt, van kitöltve egy RP-vel, melynek a belső szerkezete most nem érdekes (ezt jelöli a háromszög), U OP UP-nek pedig a módosítói pozíciója nincs kitöltve, az U’ alatt álló OP belső szerkezete pedig most nem érdekes.

Az X’-elmélet II. A mozgatások A figyelmes olvasó észrevehette, hogy egy helyen nem tettünk eleget az 1. lépésben lefektetett követelményeknek: a módosítói pozíciókban is egy-egy vonzat található, márpedig a vonzatokról kimondtuk, hogy az adott szintaktikai fej mögött kell „megszületniük”. WP Ha azonban nem a módosítói pozícióban születnek ezek az összetevők, akkor hogy adunk számot a szórendről, hiszen ezek az elemek a fej előtt kell, hogy álljanak? W’ A megoldás: mozgatás. W YP i A mozgatás a következőképpen történik: XP 1. Az elmozgó összetevő a születési helyén ún. nyomot ( ) hagy, 2. az elmozgó elemen megjelenik egy index, megtörténik a mozgatás, az index a mozgatás végpontján is feltűnik az adott összetevőn, így X’ válik az elemzés későbbi fázisaiban is azonosíthatóvá, hogy eredetileg kinek a bővítménye is volt. X RP j Lássuk, hogy történik mindez konkrét mondatok elemzésekor! ZP UP Z’ Z U’ RP j U YP i Természetesen az eljárást minden mozgatásnál meg kell ismételni (más-más indexszel). OP Így a hierarchikus viszonyokon kívül a szórendről is számot adhatunk.

Konkrét mondatok elemzése transzformációs generatív nyelvészeti keretben I. Péter odaadta a könyvet Marinak. Elemzési lépések: 1. Először mindig keressük meg az igét! Látható, hogy a hierarchikus viszonyokon kívül a szórend 2. Vegyük fel az ige vonzatait az X’-elméletnek megfelelően az igei Kezdjük az elemzéseket a fej mögött, és egyesítsük őket az igével V’ alatt! is leképezhető ezzel az szósorral! elemzési móddal. legegyszerűbb 3. Mozgassuk el az igekötőt (mint az aspektusért felelős, és ezért kitüntetett vonzatot) VP-módosítóba, mert a szórend ezt kívánja! S= Topik NP j VP Péter Adv. P i oda V’ 4. Mozgassuk el az alanyt a mondat élére, Topik pozícióba. Az itt megjelenő összetevőre (jelenleg Péterre) igaz az állítás, hogy odaadta a könyvet Marinak. Azt viszont nem tudjuk meg, hogy volte más is, aki odaadta a könyvet Marinak: lehetséges, hogy a hölgy Julitól és Dezsőtől is megkapta a keresett művet. 5. Az elemzés utolsó lépése: a mondat jelének kitétele: S. igekötő V adta Adv. P i oda valaki valamit NP j Péter valakinek NP a könyvet NP Marinak

Konkrét mondatok elemzése transzformációs generatív nyelvészeti keretben II. Péter adta oda a könyvet Marinak. Az elemzés utolsó Mozgassuk lépését ezúttal azvonzatait alanyt, is a mondat ezúttal is a mondat megfelelően élére, 2. 4. Vegyük fel azelige az X’-elméletnek az Tekintsük most a szórendileg jelének kitétele de most jelenti. pozícióba. A Fókusz lényege, csak az itt álló igei fej mögött, és. Fókusz egyesítsük őket az igévelhogy V’ alatt! 1. Keressük megszósorokat! az igét! igaz a mondat állítása, másra nem: jelöltebb összetevőre vagyis a könyvet Mari ezúttal csak Pétertől kaphatta 3. Építsük ki a nem. teljes. Aigei frázist ügyelve arra, meg, mástól magyar nyelvben a Fókusszal a legfontosabb hogykapcsolatban az igemódosítói pozíciószórendi ezúttalszabály üresenaz, hogyhiszen az itt álló összetevőt közvetlenül az igei hogy fejnek marad: a szórend most azt mutatja, kell (az igemódosító ezért marad az követnie ige megelőzi az igekötőt. kötelezően kitöltetlenül minden fókuszt tartalmazó mondatban). S= Fókusz NP j VP Péter V’ igekötő V adta Adv. P oda valaki valamit NP j Péter valakinek NP a könyvet NP Marinak

Konkrét mondatok elemzése transzformációs generatív nyelvészeti keretben III. Marinak# Péter odaadta a könyvet. Vizsgáljuk most azt a szórendi Az elemzésmeg utolsó lépése ezúttal is annak S= KTopik Mozgassuk elaaz azmondatnak: alanyt Topik pozícióba: Péterre igaz, jelölése, vége vagyis az a mondat variációt, amelyben az egyik Keressük meg igét! Vegyük felhogy az ige az X’-elméletnek Mozgassuk el avonzatait -nak/-nek ragos vonzatot hogy odaadta a könyvet de őket azt nem S szimbólum kitétele. megfelelően azélére, igei fej mögött, és. Marinak, egyesítsük az tudjuk, hogy Kontrasztív Topik pozícióba! (emelkedő intonációval ejtett) a hölgy mástól nem kapta-e megazazaspektusért említett művet (igekötő igével V’ alatt! NP k Topik Mozgassuk el az igekötőt (mint felelős, és összetevő után szünetet tartunk! -ige szórend figyelhető meg, így a Fókuszt mintaztmozgatási A Kontrasztív Topik segítségével a Marinak NP j VP ezért kitüntetett vonzatot) VP-módosítóba, mert a jelentéstöbbletetet reprezentáljuk, hogy az ebben a célpontot egyértelműen kizárhatjuk). szórend ezt kívánja! Péter Adv. P i oda V’ igekötő V adta Adv. P i oda pozícióban álló összetevőre (jelen esetben Marira) igaz a mondat állítása (hogy neki odaadta Péter a könyvet), de biztosan létezik legalább egy olyan személy, aki nem kapta meg Pétertől az említett írást. valaki valamit NP j Péter valakinek NP a könyvet NP k Marinak

Konkrét mondatok elemzése transzformációs generatív nyelvészeti keretben IV. Odaadta Péter Marinak a könyvet? Az eldöntendő kérdés jellemzője a magyar nyelvben, hogy pusztán Vegyük fel az ige vonzatait aznyelvekkel X’-elméletnek intonációval fejezzük ki, az vagyis ellentétben (pl. angol, Keressük meg igét! más Mozgassuk ellássuk azfej igekötőt (mint az aspektusért megfelelően az igei mögött, és egyesítsük őket azfelelős, és Végezetül egy eldöntendő német, finn) nem történik szórendi változás. kitüntetett vonzatot) mert a ha a Mindezt ezért ebbenkérdés a keretben úgy a legegyszerűbben, igével V’reprezentálhatjuk alatt! VP-módosítóba, szerkezetét! szórend ezt kívánja! mondatelemzés végét jelentő S szimbólumnál jelöljük a szósor eldöntendő kérdés voltát egy EK (eldöntendő kérdés) szimbólummal. EK =S = VP Adv. P i oda V’ Az EK-ra azért van szükség, mert ezen szósorokat meg kell különböztetnünk az olyanoktól, amelyek nem kérdések, hiszen azoknak (mint az a szituációs feladatból is kiderült) mások a használati feltételei. igekötő V adta Adv. P i oda valaki valamit valakinek NP NP Péter a könyvet NP Marinak

A szabad bővítmények kezelése I. A mondatokban nemcsak vonzatok fordulnak elő, amelyeknek a jelenlétét régensük, egy adott szintaktikai fej követeli meg, hanem úgynevezett szabad bővítmények is. Egy mondat grammatikusságát nem befolyásolja, hogy tartalmaz-e szabad bővítményt: ha egy szósor agrammatikus, akkor hiába teszünk bele ilyen elem(ek)et, attól nem válik grammatikussá; ha pedig elhagyunk egy ilyen összetevőt, attól egy korábban grammatikus mondat nem lesz agrammatikus. A szabad bővítménynek a szerkezetben való megjelenése nem befolyásolja azon összetevő bővítési sajátosságait, amelyhez csatlakozik: ha egy főnevet már bővítettünk egy jelzővel: pl. a dán lány, attól az még további jelzőkkel is bővíthető: pl. a barna hajú dán lány, a kedves barna hajú dán lány. Ugyanez a vonzatokra már nem érvényes: ha egy adott mondat már tartalmaz például alanyt: pl. Péter kedveli Julit, akkor ez további alanyi vonzattal már nem bővíthető: pl. *Péter kedveli Julit Mari. Az X’-elméletben a szabad bővítményekre az úgynevezett csatolási műveletet alkalmazzuk, melynek lényege, hogy nem növeli a vonásszámot: alkalmazása után ugyanazon kategória ugyanazon kiterjesztését kapjuk vissza, amely a csatolás előtt volt. Így biztosítható a művelet rekurzivitása, azaz az, hogy újra és újra elvégezhető.

A szabad bővítmények kezelése II. A csatolás általánosan megfogalmazott szabálya: Xn YP Xn vagyis csatolás bármilyen kategória (X) bármilyen kiterjesztettségi fokán (X, X’, XP) elvégezhető, és az eredeti kategória eredeti kiterjesztettségi fokát kapjuk vissza. Ma az iskolában Péter kedvesen odaadta Marinak a legszebb piros almát. A kedvesen módhatározó nem vonzata az igének, hanem szabad Lássunk egy konkrét példát! S bővítménye, így csatolnunk kell, méghozzá VP-re, hiszen a szórend azt Kezdjük az elemzést megszokott módon: mutatja, hogy ez aza összetevő megelőzi az igekötős igét. Mozgassuk el az igekötőt VP-módosítóba, Adv. P S az igének és azt vonzatainak felvételével! Mint a nevük is szórend mutatja, aezt szabad bővítmények nem mert a kívánja! ma vonzatok, így nem mozgatással kerülnek a helyükre, hanem S= Topik NP abban a pozícióban születnek, ahol hangalakot öltenek. Mivel. Ismét mindkét említett bővítmény az egész VP csatolás következik: a mondat NPj Csatolásnál visszakapjuk az eredeti Mozgassuk el az(szabad alanytmondathatározók), Topik pozícióba! mondatot bővíti Péter az iskolában élén kétígy szabad bővítmény is kategóriát, még egy VP csomópontot Adv. P VP S-re kell csatolni őket. található: ma, aaz iskolában. kell kiépítenünk jelenlegi VP fölé! kedvesen Adv. P i V’ oda V Fejtsük ki a háromszöggel jelölt NP-k belső szerkezetét! adta Adv. P oda i NP j Péter NP NP Marinak a legszebb piros almát

A szabad bővítmények kezelése III. Fejtsük ki az iskolában, illetve a legszebb piros almát NP-k belső szerkezetét! Mindössze a névelő helye kérdéses a szerkezetben: 1. az iskolában ez az összetevő Det. P (determináns) kategóriájú, és (ebben a modellben) N’-ra kell csatolni! NP A Det. P kategóriájú névelő belső szerkezete triviális, vagyis pusztán Det’-t és Det fejet tartalmaz; ez utóbbi a névelő helye. N’ Det. P az Det’ Det az Lássuk a másik NP szerkezetét! N’ 2. a legszebb piros almát NP N iskolában N’ Det. P a N’ AP legszebb AP piros N’ A névelő helyét már ismerjük: triviális Det. P-ként N’-ra kell csatolni. A melléknevek AP kategóriájúak, és szintén N’-ra csatolandók. Mindkét AP belső szerkezete triviális, vagyis csak A’-t és A-t tartalmaz. AP N’ N almát A’ A legszebb / piros

Mi töltheti be az egyes mondatrészi funkciókat? I. A mondatban vannak tehát olyan funkciók, Milyen elemek be (NP-k) Tekintsük először az tölthetik alanyi funkciót! amelyeket csak főnévi csoportok Mi a helyzet a tárgyi funkcióval? funkciót? a részeshatározói tölthetnek be. után nézzük meg, hogy A könyvet Tárgyként összetevő(is) helyén Vizsgáljuk meg az. Ezek egyik példamondatunkat, hogy mi a helyzet az igével! elképzelhetetlenek például a következők azonban milyen elemek tölthetik be a különböző jelenhetnek az alábbiak: meg: mondatrészi funkciókat! Péter odaadta Marinak a könyvet. egy fiúnak fiát. Egy fiú Marinak elemen kívül Péteren kívül a következőkegy. A a legjobb barátomnak írását. (ismét) a következők A legjobb barátom jelenhetnek meg itt: a legjobb Géza testvérének Géza könyvét. Géza testvére jelenhetnek meg itt: Az a fiú, akit láttál annak a fiúnak, azt a regényt, amit olvastál. akit láttál nem állhatnak Julikát. (pl. hogy etesse meg. ) A következők azonban Péter helyén*szeret ALANYként(!): *Szeret *szeret A következők azonban Az egy fiút összetevő csak azért nem *enni *Enni nemegyszerűen lehetnek Megfigyelhető, hogy az alany funkcióját nem egy főnév szerepelhet itt, mert határozatlan *nagyon *Nagyon *nagyon részeshatározók (sem): töltheti be, hanem bármilyen szócsoport, szószerkezet, amely egy névvel volta nem kompatibilis az ige *nem *Nem *nem azonos értékű; vagyis amelyet egyetlen főnévvel (Péter) helyettesíteni határozott ragozásával (az igét a *fiúnak *Fiú *fiú lehet. Ebből világosan látszik, hogy a szóosztály, a szófaj fogalma tárggyal határozottságban egyeztetni szorosanrészeshatározói összefügg a mondatbeli funkciók - állhatnak, ezért hivatkozik kell ~kitöltésével alanyi-tárgyas ragozás). Ilyen mondatokban helyzetben is olyan összetevők mint a generatív nyelvészet is a szintaktikai ezekrefiú a is Rejtett birtokost szereplő tartalmazva alanyi pozícióban. Fókuszos mondat esetén viszont az kategóriákkal utolsóként fogalmakra a mondatok reprezentálásakor. azonban már megfelelő: elképzelhető lenne ilyen szerepben: Péter fiúnak adta oda a könyvet (nem lánynak)).

Mi töltheti be az egyes mondatrészi funkciókat? II. Az ige A főnevekkel kapcsolatban megfigyelhettük, hogy ha egy mondatban kicseréljük Péter-t Gézá-ra vagy a fiú-ra, az a mondat szerkezetében nem okoz változást. Péter AGéza fiú szereti a tésztát. Ha azonban a mondat igéjét cseréljük ki valamelyik másikra, akkor (legtöbbször) máson is változtatnunk kell, hogy grammatikus mondatot kapjunk. Tegnap odaadta Péter Marinak a könyvet. (vki, vkinek, vmit) találkozott Péter Marival. (vki, vkivel) várt Péter Marira. (vki, vkire) havazott. (nincs vonzata) Az ige megszabja, hogy közvetlen környezetében mi fordulhat elő. Nemcsak azt írja elő, hogy tárgy, részeshatározó vagy más vonzat kell-e mellé, hanem azt is, hogy legyen-e alanya. Ezért tekintik immár nemcsak a generatív, de a hagyományos nyelvészek is (lásd Magyar grammatika) az igét a mondat központi kategóriájának, és az alanyt neki alárendelve, vonzatként jelenítik meg (ha van). Az ige központi jellegét és vonzatelőíró képességét a mondat alsóbb szintjein (igenévként) is megőrzi: Nem érdemes odaadni Marinak a könyvet. találkozni Marival. várni Marira.

Mi töltheti be az egyes mondatrészi funkciókat? III. A melléknév A funkciók vizsgálata kapcsán ejtsünk A két legfontosabb melléknévi szerep: a melléknevekről is! 1. szabad bővítménynéhány a főnéviszót szerkezetekben (hagyományosan szólva: jelző); 2. a propozíció része (hagyományos terminussal élve: a névszói-igei állítmány része). 1. Főnévi szerkezetekben: a névelő és a főnév között találjuk; a kedves nagyon barátságos Gézánál is erősebb emberek 2. A propozíció részeként a van, marad stb. igék mellett fordul elő; Hugó kedves nagyon barátságos Gézánál is erősebb volt. Ezzel befejeztük mondattan Ha mindazt érted, amirőla itt szó volt, akkor: legfontosabb kérdéseinek tárgyalását. Gratulálok, sikerült elsajátítanod a mondattan alapjait!

Bibliográfia Végezetül 1. Kenesei István (szerk. ) (2000): néhány A nyelvolyan és a nyelvek. Corvina Kiadó, Budapest. Az alábbiakban mű bibliográfiai adatai láthatóak, amelyeket annaka ajánlunk, aki mélyebben Jelen bemutató ennek a műnek Mondatok című fejezete alapján 2. Keszler Borbála (szerk. ) (2000): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, érdeklődik a mondattan iránt. A lista természetesen készült (90 -101. o. ) A könyvet annak ajánljuk, aki szeretne Budapest. megismerkedni a különböző nyelvészeti területekkel. korántsem teljes, mindössze kiindulópontnak szánjuk. Ezt a munkát hagyományos nyelvészet iránt 3. Kiefer Ferenc (szerk. ) (1992): a. Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest. érdeklődőknek ajánljuk. a munka magyar. Generatív transzformációs generatív 4. Alberti Gábor –Ez Medve Annaa (2002): grammatikai gyakorlókönyv. mondattan alapműve. Janus/Books, Budapest. Ezt a két kötetes munkát annak ajánljuk, aki szeretne 5. B. Nagy Ágnes – Farkas Judit (2005): részletesen Hogyan érdemes generatív mondattant megismerkedni egy nagyon kidolgozott magyar tanítani középiskolában? Modern generatív Nyelvoktatás, XI. /1. 14– 28. transzformációs mondattani modellel. Ez utóbbi cikket pedig annak ajánljuk, aki a jelen bemutatóban szereplő magyar transzformációs generatív mondattani modellről szeretne többet megtudni.

Köszönöm a figyelmet! További jó tanulást kívánok! Farkas Judit juttasusi@vnet. hu