Bevezets a nyelvtudomnyba A nyelv fogalma a nyelv

Bevezetés a nyelvtudományba A nyelv fogalma, a nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint kommunikációs forma. 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

Kötelező szakirodalom n Ken. Bev. , 1– 2. n Cr. XI/64. n K–T. 1. 3. 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

A nyelv fogalma (1. ) Genus proximum: n Kommunikációs eszköz Differentia specificák: n Amelyet az ember használ (? ) n Hallható, látható, tapintható (? ) n Jelekből áll (? ) n? 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

A kommunikáció fogalmához 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

A kommunikációs csatornák n Akusztikus – hallható, hangokkal (levegőrezgésekkel) n Vizuális – látható, a fény segítségével (korpuszkuláris hullám) n Kémiai – ízlelhető vagy szagolható, közvetlen anyagátvitellel n Taktilis – tapinható, érintkezésen alapuló, a bőr receptoraival 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

A jel „Jel az, ami az érzékelésnek önmagát, a léleknek pedig önmagán kívül valami mást tár elébe. ” Szent Ágoston 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

A jelek fajtái (1. ) n. Természetes n. Konvencionális 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

A jelek fajtái (2. ) 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

A nyelv fogalma (2. ) Genus proximum: jelrendszer 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

Eltérések az állati kommunikáció és az emberi nyelv között 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

A nyelv fogalma (3. ) Differentia specificák: n 1. Vokális. (Hangcsatorna; ennek lehetnek alternatívái. ) n 2. Minden irányú átvitel és irányérzékeny észlelés. (A jel áramlik n n n sokfelé, és a vevő lokalizálja, honnan jön. Ez megvan az állati kommunikációban is. ) 3. Gyors eltűnés. („Írott beszédre” ez nem jellemző. ) 4. Felcserélhetőség. (Aki felfogja, meg is tudja ismételni. ). 5. Teljes visszajelzés. (Hozzáférés a saját produkcióhoz. ) 6. Specializáció. (A beszéd hanghullámainak nincs más funkciója). 7. Szemantikus jelleg. (A jel valamit jelent: kapcsolódik a nyelven kívüli világhoz. ) > 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

A nyelv fogalma (3. ) n 8. Önkényesség. (A jelek absztraktak, néhány hangutánzó szó n n n kivételével nem hasonlítanak ahhoz, amit kifejeznek. ) 9. Diszkrét. (A beszédhangok egyértelműen elkülönülnek más emberi hangoktól). 10. Áthelyezés. (A kommunkiációs rendszer használható arra, hogy térben és időben távoli dolgokat kifejezzen. ) 11. Nyitottság. (Új üzenetek kifejezésének lehetősége). 12. Tradíció. (A nyelv tanulható és tanítható) 13. Kettős tagoltság. (Önálló jelentéssel nem bíró egységekből áll össze a jelentéssel bíró. ) Forrás: C. F. Hockett: The Origin of Speech. Scient. Amer. 1960. 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

Az emberi nyelv rendszerbeli jellemzői 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

Emberszabásúak nyelvtanításának eredményei 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

A nyelv keletkezése (1. ) A reprezentációs rendszer fejlődése 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

A nyelv keletkezése (2. ) A fejlődés elengedhetetlen feltételei n Az agyméret növekedése n A hangképző rendszer fejlődése n A hangészlelés fejlődése (finom hangkülönbségek észlelése) n A kategorizáció (osztályokba sorolás) fejlődése n A társas kapcsolatok fejlődése n A gesztusok, a testi kommunikáció fejlődése 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

Az emberi nyelv és beszéd n Az emberi nyelv tehát egy véges elemkészletből álló jelrendszer, amellyel elvben végtelen számú kommunikátum hozható létre. n Absztrakt formája a nyelv (a nyelvi rendszer). n Konkrét formája a beszéd (a nyelvhasználat: az írás, a jelelés stb. is). 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv